Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-04 / 155. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLV. évfolyam, 155. sióm Ara; 4,30 Ft 1989. július 4., kedd Megyei koordinációs ülés Az érdekvédelem alternatívái A szövetkezetek és a szövetkezeti dolgozók érdekvédelme volt napirenden a szövetkezetek megyei koordinációs bizottságának tegnapi ülésén. A téma megvitatását a születendő szövetkezeti törvény kapcsán tartották időszerűnek. Először Kovács László, a Kiszöv megyei titkára számolt be a szövetség érdek- védelméről. A szövetkezeti illetve a tagsági érdekképviseletről megállapította, hogy annak sokldalúvá és rugalmassá, egyúttal kereskedelem- és üzletcentrikussá kell válnia, mert így szolgálná leghatékonyabban a tagok érdekeit. Egyébként a tagi érdekképviselet a Kiszövnél még nem megfelelő, s ezen sürgősen változtatni szeretnének. Horváth Lajos, a Mészöv titkára nem választotta szét élesen a szövetkezeti és a tagi érdekképviseletet, szeA Szolidaritás és a LEMP vezette koalíció reformerőinek szövetségére alapozva a Szolidaritás kész lenne a LEMP köztársasági el nők jelöltjét támogatni, amennyitől maga alakíthatna kormányt — vetette fel a a Szolidaritás lapja, a Gaze. ta Wyborcza hasábjain Adam Michnik, a lap főszerkesztője, a szervezet vezetésének egyik befolyásos tagja. Michnik szerint így kellene értelmezni Wojciech la~ ruzelskinek még a választások előtt elhangzott és egy széles koalíció létrehozására vonatkozó javaslatát. Ez a megoldás — vélekedik Michnik — lehetővé tenne egy erős, valóban a társadalom támogatását élvező kormány megszületését, aimi létkérdés az ország jelenlegi katasztrofális gazdasági helyzetében, de a LEMP- et képviselő köztársasági elnök kellő biztosíték lenne a geopolitikai stabilitásra, Lengyelország nemzetközi szörinte ez szorosan összefügg. A tagi kötődés itt lazább, mint a többi szövetkezetnél, ugyanakkor sokkal többen vannak, ezért elsődleges feladat, hogy ezt a laza kötődést minél jobban megszilárdítsák, a tagi tulajdonlás elősegítésével. Kifejtette: a javuló érdekvédelem alapvető feltétele, hogy a szövetségeknél dolgozók értsenek a munkájukhoz; kevés de felkészült emberre van szükség. Ehhez az szükséges, hogy a szövetség legalább részben önfenntartó legyen. Herner Endre, a Teszöv megyei titkára versenysemlegességet kért a termelő- szövetkezetek részére, hogy egyenlő esélyeik legyenek a most alakuló kft.-kkel és más vállalatokkal szemben. Erősíteni kell a kistermelők érdekvédelmét, valamint az egyénekét a szövetkezeteken belül. vetségeai elkötelezettségei stabilitásának garantálására, A Gazeta Wyborczában megjelent cikk az eddigi leghatározottabb megerősítése a Szolidaritás vezetése áltat még hivatalosan sehol fel nem vetett indítványnak arra, hogy a Szolidaritás esetleg mégis vállalná a kormányzással járó felelősséget. Korábban olyan elképzelések is napvilágot láttak a lap hasábjain, amelyek szerint az esetleges Szolidaritás-kormányban. is megtarthatná a LEMP a belügyi és a hadügyi tárcát. Michnik mosra. ni ajánlatában ez már nem szerepel. Mieczyslaw Rakowski, a jelenlegi kormányfő, a LEMP KB PB tagja egy néhány nappal ezelőtti interjújában teljesen irreálisnak nevezte, hogy Lengyelor- szágbanf- a Varsói Szerződés tagországában egy „a NATO- tanács által nyíltan támogatott politikai erő, a Szolidaritás alakíthasson kormányt”. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a három szövetségnek szorosan együtt kell működnie, s egy-egy területen egymást is segítve kell védeni az érdekeiket. Nincs ma Magyarországon nagyobb tömegbázisú szerveződés, mint a szövetkezeti mozgalom, mondta Horváth Lajos. Szerinte ezt ki kell használni, mégpedig úgy, hogy elébe kell menniük a pártoknak, ugyanakkor saját maguknak kell képviselőt delegálni a döntéshozó testületekbe. Ezzel kiküszöbölhetnék, hogy a döntések után kívülről támadják a testületek munkáját. Erre minden esélyük megvan, hisz megfelelő propaganda esetén a tagság ebben segíthet. Végezetül a koordinációs bizottság megemlékezett a 67. nemzetközi szövetkezeti napról, mely július első vasárnapján volt. ülést tartott az IPU magyar csoportja Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke, az Interpar- lamentális Unió (IPU) magyar csoportja ideiglenes vezetőségének elnöke vezetésével hétfőn ülést tartott az IPU magyar csoportja. A tanácskozáson megválasztották Horváth Jenöt az IPU magyar csoportja ügyvezető aleinökének. Döntöttek az IPU londoni konferenciáján, az IPU madridi szimpóziumán, valamint a genfi emberi jogi bizottsági ülésen résztvevő magyar küldöttségek összetételéről. Határoztak arról, hogy az IPU magyar csoportjának közgyűlését szeptemberre összehívják. A hétfői ülésen szó volt továbbá az Országgyűlésen belül működő kétoldalú baráti tagozatok munkájáról, a tagozati tisztségviselők újjáválasztá- sáról. Elhunyt Andrej Gromiko Meghalt Andrej Gromiko. A nyolcvanéves szovjet politikus vasárnap, hosszas betegség után hunyt el. Halálának hírét hétfőn reggel jelentette be a Legfelsőbb Tanács ülésén a testület elnöke, Mihail Gorbacsov. Gromiko belorussziai faluban született, s a harmincas években kapcsolódott be a szovjet diplomáciai életbe. Nagykövetként egyik aláírója volt az ENSZ alapokmányának, majd 1957-től csaknem harminc éven át vezette a szovjet diplomáciát. Az átalakítás éveinek fiatalítási hulláma új minisztert hozott a moszkvai külügyminisztérium élére, de Gromiko nem tűnt el a politikai „süllyesztőben”. Nagy diplomáciai, politikai tapasztalatát, egy ellentmondásos történelmi időszak összegyűjtött ismereteit elismerve megválasztották a Legfelsőbb Tanács El. nökségének elnökévé. Erről a posztról akkor távozott — 79 éves korában —, amikor helyét Mihail Gorbácsovnak adta át. Ez év tavaszáig tagja volt a Központi Bizottságnak — sőt évtizedek«} át a Politikai Bizottságnak is. Kórházba szállították Kádár Jánost Hétfőn, délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. Az idős politikust tüdőgyulladással, valamint heveny légzési és keringési elégtelenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. (MTI) V. O. A Gazeta Wyborcza írja: Szolidaritás-kormány ? SZEKSZÁRDON KEZDŐDÖTT HONISMERETI „SZEKÉRTÁBOR” Kanyar József megnyitója 17. alkalommal, és ezúttal Tolna megyében rendezték megráz országos honismereti akadémiát. A tegnapi ünnepélyes megnyitón Pozsgay Imre államminiszter is részt vett Szekszárdon, a megyei művelődési házban. Az évről évre megrendezett honismereti akadémia mindig magyar sorskérdéseket tűz napirendjére —, hangsúlyozta elnöki megnyitó beszédében dr. Kanyar József, a HNF Országos Honismereti Bizottság elnöke. Az idei, Tolna megyei rendezvényen is napjaink egyik legizgalmasabb kérdéséről,- a Kárpát-medence népeinek történetéről tanácskoznak öt napon át hat szekcióban a résztvevők. (Folytatás az 5. oldalon) Csodát művel az osztrák gépsor: néhány centiméter átmérőjű alumíniumkorongocskákból egykettőre a köny- nyű spray-palackok százait formálja ki. (Szennai tudósításunk a 3. oldalon.) „Politikai földrengés" Tokióban Súlyos, vereséggel felérő szavazatvesztést szenvedett a vasárnapi tokiói helyhatósági képviselőválasztáson a kormányzó Liberális Demokrata Párt. A négy évenként sorra kerülő választáson az LDP 71 jelöltje közül mindössze 43-at választottak meg, holott a 127 fős képviselői testületben a választások előtt a kormánypárt 63 mandátummal rendelkezett. A Japán Szocialista Párt 32 jelöltet indított és — habár korábban csak 11 hellyel rendelkezett — csaknem megháromszorozta képviselői helyeit, 29 mandátumot nyerve. Meghalt a király, éljen a király! A történelemből jól ismert mondás jutott eszembe, amikor a távirati iroda szerteröppenitette a hírt, miszerint megszűnt az AISH és egyidejűleg megalakult az OSH (Országos Sporthivatal). Egyáltalán nem lepett meg a változás, és nemcsak azért, mert ezt már korábban bejelentették. Más oka is van. Mi nálunk ugyanis, ha valahol, valamilyen területen rosszul mennek a dolgok, nem a tartalmi munkát, vizsgálják felül, hanem a keretét. Ettől a sport sem mentes. Volt már OTSB-nk, OTSH-nk, ÁISH-nk és most van OSH-nk. Hogy bármelyiknek a névcseréje érdemben nagy változást hozott volna, nem hinném. Emlékszem, hogy amikor megalakult az ÁISH, sokan már az első percektől kifejezték aggodalmukat. Joggal. A megelőző sporthivatal nem bírt magával a sporttal gém, vajon mire lehet képes az utód, amikor ezentúl az ifjúság valamennyi problémájával meg kell küzdenie. Arról nem is szólva, hogy ez a szervezet teljesen független volt a diákságot irányító oktatásügyi minisztériumtól. Nos, nem kellettek „felkent” jósok. Az ÁISH — bár kétségtelen, hogy sok pozitív vonás volt működésében — végül is önmaga fölött mondta ki az ítéletet. Nem| tudott és jellegénél fogva nem is lehetett az ifjúság gazdája. Ez az aggály a jelenlegi változással sem szűnt meg. Mert most azj ellenkező véglet alakult ki. Az OSH formailag ugyan Hivatalcsere független szervezet lesz, de a Művelődési'Minisztérium égisze alatt működik, vezetője (Tibor Tamás) mint miniszter- helyettes látja el tisztét. Egyidejűleg ugyan életre hívták az úgynevezett Sporttanácsot is, melynek feladata az elvi kérdésekben dönteni. Ennek a szervnek az elnöke maga a művelődési tárca minisztere. A kérdőjelek hát ismét ott sorakoznak mindenütt. \ Miként funkcionál majd az újabb szervezet? Mennyivel / lesz más és főleg mennyivel hatékonyabb elődjénél? Még csak pár napos az OSH, de máris sokan adtak kifejezést aggodalmuknak. Ezt magam sem csodálom. Marcus Aurelius mondta egykoron: „ha nem tudjuk, merre van a kikötő, akkor nincs jó szél”. Nos, azt hiszem, hogy most sem tudjuk még egészen pontosan ennek a „kikötőnek” az irányát. Erről a vita még nem dőlt el, ma is folyik. Melyik a fontosabb, a minőség, avagy a tömegsport? A kérdés örök. A miniszter szerint semmi esetre sem szabad az olimpiai aranyak számából megítélni a színvonalat. Szerinte sokkal fontosabb az ifjúság és a tömegek sportja. De ez a kettő így szembeállítva is hamis, Mert igenis kapjon minden korábbinál nagyabb hangsúlyt (és főleg pénzt) az ifjúsági, no meg a tömegsport. Igaz, ez közvetlenül nehezen mérhető kategória. Mérce viszont az élsport, amely azonban az előbbiek nélkül elképzelhetetlen. Mert mi másból táplálkozhat? Sportéletünk — beleértve az ifjúság és a tömegek sportját — éppen úgy, mint az élsport, nemzeti-kultúránk elválaszthatatlan része, az egészségvédelem alapja. S mint ilyen, valóban nem az olimpiai érmek számában fejezhető ki. De e három kölcsönhatásában igen. Évtizedek során megfigyelhető volt, hogy egy-egy olimpiai, avagy világsiker az adott sportágban minden szinten megpezsdítette az életet. Erre a jótékony határra 'ezután is szükségünk van. Hogy aztán az országos szakszövetségek miként lesznek képesek irányítani sportáguk életét, ma még ugyancsak megválaszolatlan. Nincsenek e téren sem hagyományaink, kevés a szakkáder, és itt sincsen: kitaposott út. Éppen a legnépszerűbb sportágnak tartott és a legnagyobb tömegeket megmozgató labdarúgás szövetségének önállóvá válása bizonyította be, hogy a rendelet megalkotása még csak a lehetőséget kínálja. Országos és alsóbb szinten sok még a kérdés és az általa szült gond. Vajon mit hoz a jövő? Jutási Róbert