Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-29 / 177. szám
4 Somogyi Néplap 19&9. július 29., szombat VISSZHANG A somogyi szálak visszahúznak A vállalkozóról A Somogyi Néplap július 12-én megjelent, „Tsz-elnök- ből farmergazda'' című cikkhez szeretnék véleményt fűzni. Nincsenek előítéleteim, de számítok rá, hogy a következő gondolataimért különböző divatos címkékkel látnak el. Előrebocsátva mesz- szemenően támogatom az egyén önmegvalósítását, a vállalkozói szellemet, de társadalmi méretekben alaposan elkéstünk a vállalkozói típus népszerűsítésével. A cikkben szereplő vállalkozó a közelmúltban 7—8. osztályt •Végzett diákokat toborzott nyári munkára. A feltételek: nyolcórás munkanap, szállítás biztosítása és 300—400 forintos napi bér. A feladat: bálából kazalrakás. A tények: 12 órás munkanap, a bála mérete az ígértnél sokkal nagyobb — csak két gyerek tudta mozgatni —, az esti hazaszállítás pedig elmaradt, és fizetésképpen a kenyéradó 200 forint bért fizetett naponta, mert neki csak ennyit ért a munka. Fentebb azért mondtam, hogy elkéstünk a vállalkozói típus népszerűsítésével, mert ha ezt korábban tesz- szük, talán korábban lett volna vállalkozó a cikk szereplője is, „s nem kényszerült volna1' a közelmúltban számot adnia a termelőszövetkezetben végzett tevékenységéről. Vállalkozzunk? Vállalkozzunk, de az adott szó, a megállapodás a piacon is szent! Sőt, igazán ott szent. Csak megjegyzem: másnap nem mentek a gyerekek dolgozni; ez is a piac megnyilvánulása. Bajkó László Tab. Lenin u. 28. Ütőn lakó óm Vancouver között Miklós Villanyi, az egykori jákói kántortanító, aki 1947-től országgyűlési képviselő is volt, Kaposváron tölti a nyarat. — Negyven éve hagyta el az országot. Milyen út vezetett Vancouverig, ahol — úgy tetszik — végleg kikötött ? — Igazán regényes az életem — mondta palócős akcentussal, ám választékos magyarsággal Villányi Miklós. — Középtúron születtem, Ipolyságon jártam gimnáziumba, és Esztergomban szereztem tanítói diplomát. Később Jákóba kerülve a . falu kántortanítója lettem. 1949-ben Svájc adott megélhetést, és 1951 óta Kanada több nagyvárosa. Az utolsó állomás Vancouver. — A British Columbia tartománybeli városában több ezer magyar él. Milyen ma ott, az óceánon túl magyarnak lenni? — Ügy érzem, magyarnak lenni nemcsak az amerikai kontinensen, hanem mindenhol dicsőség. A magyár ifiunka és a becsület az országhatárokon túl megtartotta nemzeti rangját. • A képzett, jó munkaerőt mindenhol szívesen fogadják, és megfizetik. A dicsőségen kívül magyarnak lenni üzlet is. Viszonylag sok magyar csárda, mulató működik nálünk, s ezáltal kereskedők tucatjai gazdagodtak meg. Én ugyan nem vagyok üzletember, de nekem sincs okom panaszra. Vancouverben, ebbe a kellemes : kiírná jú városba kerülve — még ha anyanyelvemen kívül szlovákul és németül is beszélek — az angolt nem sajátítottam el kellő színvonalon’, az iskolától és a tanítás örömétől örökre el kellett búcsúznom. Egy gépgyárban helyezkedtem él, s fizikai munkásként kerestem a kenyérrevalót 65 éves koromig; akkor nyugdíjba mentem. Kanada — más nemzetiségei mellett — befogadta a magyar embereket. Kultúrájuk, művészetük megőrzésére és népszerűsítésére törekedtek, s jelenleg is az itteni magyar kulturális élet színesítésén, gazdagításán munkálkodnak. — A városban élő honiig társai mivel erősítik magyarságukat? — Mindenekelőtt a Zsab- ka Katalin elnökletével működő énekkart említem; ennek én is tagja vagyok. Korábban 30, most 60 tagot számlál a .kórusunk. A heti próbákon kívül nemzeti és egyházi ünnepélyeken lépünk fel, s más, magyar . lakta városok fesztiváljain énekelünk. Vallom, hogy az együtténeklés és zenélés mélyítheti el leginkább a nemzeti érzést. Repertoárunk. széles, a somogyi népdalkincsen kívül Kodály és Bartók művei a legkedveltebbek, de a klasszikusoktól is gyakran éneklünk. Kiss Józsej Kaposvárról került városunkba, most ő a cserkészcsapat vezetője. 50 fős táncegyüttesünk a Vadrózsa nevet kapta, s mellette egy gyermektánccsoport is eredményesen működik. Kulturális egyesületünk, a Magyar Ház fenntart egy színjátszó társulatot; itt olyan színészek lépnek fel, mint Szűcs András, a Nemzeti Színház volt tagja, Pongrácz Imre, a nagy nevettető vagy a kitűnő szólista, Géczy Éva. — A kortárs irodalom, filmművészet is eljut önökhöz? — Tárogató címen megjelenő lapunk főszerkesztője, Tamási Miklós, a kiváló író, költő gondoskodik arról, hogy a magyar irodalom jeles alakjai révén az írott szó igaza hozzánk is eljus»son. Nemrég például Csoóri Sándort láttuk vendégül. A moziban magyar filmeket vetítenek. Gyarmati Sándor videóüzletében beszerezhetjük a filmújdonságokat. Vízi Anna, a rádió magyar műsorainak szerkesztője sokat tesz azért, hogy a legfrissebb hazai hírekről mi is tudomást szerezzünk. ' — Milyen érzés itthon lenni? . — Nehéz erről beszélni. Az ember akármilyen, egzisztenciát is teremtett külföldön, örökre magyar marad, s a honvágy folyton kínozza. A somogyi szálak visszahúznak; egykoron én is az anyaföldben szeretnék nyugodni. Három év ütán jó újra itthori lenni — mondta, s nagyon, örült, hogy a kaposvári strNndon felismerték a jákói emberek ... Lőrincz Sándor REFORMKOR ALAKULT FÖLDVÁRON Az MSZMP-tagok Balatonföldváron is megalakították a reformkort. Kifejezésre juttatták közös véleményüket, hogy „a körzet párttagságának, alapszervezeteinek és párt- bizottságának tevékenysége igen nagy mértékben elmarad a kialakult politikai helyzet által megkívántaktól. E helyzet megváltoztatására sürgősen jelentős lépéseket kell.tenni.’ A megalakult reformkor nyitott klubrendszerű formában működik, s tevékenységét az MSZMP szervezeti szabályzatának figyelembevételével fejti ki. A tagok szükségét látják egy megújuló, korszerű tartalommal gazdagodó politikai gyakorlatnak, amely minőségi változásokhoz s a párt vonzerejének megőrzéséhez vezethet. Kapcsolatot tartanak a megye reíőrmköreivel, s párbeszédre törekszenek a helyi alternatív szervezetekkel, mozgalmakkal. „A lányom életére esküszöm, hogy megverlek!” Nyomorék maradt az áldozat ÖTÉVI FEGYHÁZBÜNTETÉS öt év — fegyházban letöltendő — szabadságvesztésre ítélte a Somogy Megyei Bíróság Ostrosics Pétert, aki ez év márciusában a darányi italbolt előtt leütött egy ittas férfit. A sértett olyan szerencsétlenül esett el, hogy eltört a koponyacsontja, s a két műtét ellenére is lebénult a fél oldala, és azóta sem tud beszélni. Ostrosicsnak nem ez volt az első dolga a bírósággal. A 32 éves, foglalkozásnélküli darányi férfi eddig összesen tizennégy évet töltött börtönben. Fiatalkorúként is elítélték már, három hónapra. Meglehetősen hányatott gyermekkora volt. Apja szerb cigány, anyja német; sok helyütt megfordultak az országban. Míg felcseperedett, több pofont kapott a szüleitől, mint dédelgetést. Aztán saját kérésére állami gondozásba vették, kitanulta a kőművesszakmát, de ezt eddig nemigen volt módja gyakorolni. Legutóbb rablás miatt Siklóson csípték el, Bardson pedig önbíráskodásért folyik ellene eljárás. A napokban először is a március 12- én történtek miatt kellett felelnie a bíróság előtt. Ostrosics akkor cigány társaival italozott a darányi kocsmában. Meglehetősen sok sör folyt le a torkukon; a vétkes különben is idült alkoholistának minősül. A vádiratok szerint eddigi tetteinél mindig közrejátszott az alkoholos befolyásoltság. A sértett Vincze Józsej, 32 éves darányi lakos, csak később tért be az italboltba, de már ő is ittasan könyökölt a pulttá. Nem állhatta a cigányok fenenagy jókedvét, és félhangosan megjegyezte: „A piszkos cigányoknak mindig van pénzük a dáridózásra". Ezt persze sokan meghallották; több se kellett Orsós Józsefnek, odament Vinczéhez és lekevert neki két pofont. Vincze viszonzás nélkül tűrte a bántalmazást. Ekkor követke, zett Ostrosics: odaballagott Vinczéhez és megesküdött a lánya életére, hogy hazafelé megveri. A kocsma előtt megvárta Vinczét és tenyéréllel álion vágta a jószerivel magatehetetlen, ittas férfit. Vincze szerencsétlenül zuhant a földre: súlyos koponyacsonttörést szenvedett. Ostrosicsot ez már nem érdekelte; odébbáll!, hiszen beváltotta, amit ígért. Vincze elvesztette eszméletét, kórházba kellett szállítani. Azóta kétszer is megműtötték, de így is béna maradt a jobb oldala, és azóta sem tud beszélni ... A szakemberek szerint nem valószínű, hogy az állapota később javul. A tárgyaláson a Somogy Megyei Bíróság dr. Ujkéry Csaba bünletőta- nácsa Ostrosics Pétert bűnösnek találta életveszélyt okozó testi Sértésben s mint többszörös visszaesőt ötévi fegyházbüntetésre ítélte, és öt évre eltiltotta a közügyektől — azzal, hogy feltételes szabadságra sem bocsátható. Elrendelte Ostrosics kényszerelvonó-kezelé- sét is. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezett. (faragó) A nyári vásáron boltunkban KAPOSVÁR, Május 1. u. 15 féláron vásárolhat Színházparki piac Fotó: Csobod Péter