Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-29 / 177. szám
2 Somogyi Néplap 1989. július 29., szombat Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) tartam erre nem biztosítana lehetőséget. A szóvivői tájékoztatón e naiprenddel kapcsolatosan számos kérdés hangzott el. A válaszokból kitűnt, hogy a küldöttek egyéni választás alapján vesznek részt a kongresszuson; 600 oárttagot képvisel egy küldött. A munkacsoportok már megalakultak, s megválasztották szóvivőiket is. A konzultációk a kongresszus megnyitása előtt egy hónappal megkezdődnek. Az elképzelések szerint a párt legmagasabb fórumát követően politikai nagygyűlést rendeznek, hogy az MSZMP a nagy nyilvánosság előtt is bemutassa programját, vezetőit, arculatát. A tanácskozás az MSZMP kongresz- szusa nevet viseli. Elhangzott az is, hogy a párton belüli különböző politikai áramlatokhoz tartozók, amennyiben, hajlandók deklarálni hovatartozásukat, egyforma eséllyel indulnak a küldöttválasztásokon. Nem lehetnek ugyanis senkinek külön jogai; a kisebbség védelmét biztosítani kell a választási rendszerben. A KB- és KEB-tagok egy kis részét egyébként már megválasztották küldöttnek. Az 1276 küldöttnek körülbelül egyharmada titkos szavazás nyomán már megkapta mandátumát. Berecz János, a következő naiprendi' pont előadója ugyancsak röviden összefoglalta az előterjesztés főbb elemeit. Elöljáróban magyarázatot fűzve ahhoz, hogy miért őt jelölték erre a feladatra, emlékeztetett a téma megtárgyalásának előkészületei az ő irányításával folytak, s az MSZMP elnöksége úgy határozott: a funkció- változás nem ok arra, hogy más terjessze elő a témát. A napirend jelentőségéről szólva utalt arra: a Központi Bizotság még soha nem foglalkozott a párt és az egyház, a párttagok és a vallásos emberek viszonyával — a Politikai Bizottság belső határozata szabályozta ezt a kérdést. Az MSZMP most nyíltan kíván fellépni e kérdésben is. Kijelentette: nem vált előnyére a téma megtárgyalásának, hogy a sajtó nem volt- jelen a vitánál, hiszen ez is a politika teljes nyilvánosságához, nyíltságához tartozik. A vitában is megállapították, fordulatra van szükség: a párt közvetlenül kívánja kapcsolatát kiépítem a vallásos emberekkel és az egyházakkal, lehetővé téve, hogy a párttagok ideológiai kérdésekben ne az eddig' elfogadott elveket tartsák szem előtt. Hangsúlyozta: nem ateista, hanem a társadalmi haladás mellett elkötelezett pártról van szó. Folytatni kell az eddigi jó hagyományokat: a szabad vallásgyakorlást teljessé téve, a marxisták és a vallásosok dialógusát a legmagasabb szinten folytatva. Hozzáfűzte: a párt belső normáit ilyen vonatkozásban át kellett alakítani. Berecz János kijelentette: az 1956 előtti egyházpolitikát illetően nincs vita a KB-tagok soraiban. 1957-től a párt nyitottabb, a kapcsolatokat építő szövetségi politikát folytatott, s ez egy viszonylag érvényesülő vallásszabadságot jelentett. A mostani fordulathoz hozzátartozik, hogy az állam és az egyház elválasztása teljes legyen, hogy minden állampolgár egyenlő, nem lehet különbséget tenni a vallásos és nem vallásos emberek között. Ugyanakkor a párt és a hívők, az egyházak viszonyát a hazához és a haladáshoz való viszony határozza meg. Rámutatott arra is, hogy nagyon sok ateista fenntartással fogadja ezeket az alapelveket. Számítani kell értetlenségre, s attól való félelemre, hogy politikai versengés alakul ki a különböző mozgalmak, pártok között a vallás fel- használásával és kihasználásával politikai célokra, a politikai befolyás növelésére. Berecz János végül hangsúlyozta: fel kell oldani a merev szabályokat, és a lelkiismereti szabadságot a párton belül is biztosítani kell. Mindez együtt azt jelenti, hogy gyökeres - fordulatra van szükség az MSZMP egyházpolitikája ban. Végül Kimmel Emil tájékoztatót adott arról, hogy a KB értékelte a bukaresti felsőszintű magyar—szovjet, illetve magyar—csehszlovák találkozót. Tudomásul vette, hogy román kezdeményezésre magyar—román pártvezetői találkozót tartottak. A Központi Bizottság beszámolót hallgatott meg George Bush látogatásáról. A párt vezetőinek moszkvai megbeszéléseivel összefüggésben a Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy olyan kedvezően alakulnak az európai folyamatok, a nemzetközi helyzet, amelynek nyomán lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. A testület fontosnak tartja, hogy továbbra is szoros legyen az együttműködés és még hatékonyabb, intenzívebb tapasztalatcsere bontakozzék ki az MSZMP különböző szervei között. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Fejti György, a KB titkára előterjesztésében a július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások tapasztalatairól. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: nagyon fontos, ’ hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokon az MSZMP tagjai aktívan működjenek közre a párt jelöltjeinek népszerűsítésében, elfogadtatásában. Szükségesnek tartja, hogy az időközi választások tapasztalatait az általános választásokra történő felkészülés során dolgozzák fel és hasznosítsák. A beszámoló rámutat: a választások mélyebb következtetés levonására nem alkalmasak, viszont külön elemzést igényel, hogy az időközi választáskon általában is jellemző csekély részvételhez, érdeklődéshez képest most még alacsonyabb volt a részvételi arány. Rámutat arra is, hogy a párt helyi szerveinek magatartásában jelen voltak a régi mechanizmus elemei. A Központi Bizottság beható vitát folytatott a nemzeti megbékélésre vonatkozó javaslatról, s úgy döntött, hogy a vita figyelembevételével az állásfoglalást a Politikai Intéző Bizottság véglegesíti, és tervezett formájában hozza nyilvánosságra, hogy a párt tagjai érdemben kifejthessék ezzel kapcsolatos véleményüket, állásfoglalásukat. A testület ennek nyomán tér vissza a témára következő ülésén. A Központi Bizottság személyi kérdésekben is döntött. A társadalombiztosítási bizottság vezetése alól felmentette Berecz Jánost, és a bizottság vezetésével Barabás Jánost, a Központi Bizottság titkárát bízta meg. Az előző testületi ülésen Kovács Jenő KB-tikári kinevezésével vezető nélkül maradt a pártpolitikai osztály; ennek vezetőjévé a Központi Bizottság Tóth Andrást nevezte ki. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Giulio Andreotti vezetésével megalakult a háború utáni Olaszország 49. kormánya. — Mihail Gorbacsov cs Nyikolaj Rizskov kormányfő táviratban kérte fel a donyecki bányászokat a munka felvételére. — Óriási tüntetések az észtországi Tallinnban és a grú- ziai Tbilisziben. — Bamakóban kudarccal végződött Kadhafi líbiai és Habré esádi vezető megbékélési kísérlete. VASÁRNAP: A japán szenátusi választásokon vereséget szenved a kormányzó Liberális Demokrata Párt. — Valentyin Falin, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetője eismeri, hogy a Molotov—Ribbentrop paktumnak volt titkos záradéka. — Gorbacsov a szovjet televízióban a sztrájk végét sürgeti, de kijelenti, hogy elkerülhetetlen a változások meggyorsítása. — Kohl kancellár teljesen irreálisnak nevezte a lengyelek milliárdos dollárigépyét. — Testületileg lemondott az indiai parlamenti ellenzék. — Lengyel—csehszlovák ellenzéki találkozó Prágában. HÉTFŐ: Lemondott Szószuké japán kormányfő. — Átalakították a brit kormányt; John Major az új külügyminiszter. — Gorbacsov a szovjet parlamentben a peresztrojka „legnagyobb próbatételének" nevezte a sztrájkokat. — Phenjan a „szocializmus elárulásával” vádolta Magyarországot és visszaállította a vízumkényszert. — Megkezdődött az Afrikai Egységszervezet csúestalálko-^ zója Addisz Abebában. — „A kölcsönös egyet nem értés” jegyében ért véget Szihanuk és Hun Sen első párizsi találkozója. KEDD: Gorbacsovval tárgyalt Moszkvában Nyers Rezső és Grósz Károly. — Jazov szovjet védelmi miniszter Nagy-Britanniába látogatott. — Lech Valesa, az ellen zél\ vezére és Jaruzelski elnök tárgyalásokat folytatott a kormányalakításról. SZERDA: A „higanyhercegnek” keresztelt Szihanuk bejelentette: a kambodzsai fejek mégis folytatják a tárgyalásokat. — A pápa megerősítette: 1991-ben Magyar- országra látogat. — Új püspököket nevezett ki a Vatikán Csehszlovákiában. — Véget ért az Afrikaj Egységszervezet csúcstalálkozója. CSÜTÖRTÖK: FTdel Castro egy beszédében kijelen tette, hogy Magyarországon és Lengyelországban „veszélyben van a szocializmus”. — Nyina Andrejeva, aki annak idején közzétette a „konzervatívok manifesztu- mát", ismét támadta a szovjet peresztrojkát. — Elítélték Christer Petersson, Olof Palme svéd kormányfő gyilkosát. PÉNTEK: Elnökválasztás Iránban. — Tűzharcok Ab- háziában, tüntetések Tbilisziben. — Az ENSZ BT határozatban szólította fel a világ országait: ne támogassák Közép-Amerika fegyveres mozgalmait. A hét kérdése Vasárnap húsz ország részvételével nemzetközi értekezlet kezdődik Párizsban Kambdzsáról. A tét nagy: nemcsak a sokat szenvedett ország népe. szomszédai, ds u nagyhatalmak is szeretnék elkerülni, hogy Kambodzsa olyan elhúzódó háborúskodás színtere legyen, mint Afganisztán. A kambodzsai konfliktus azóta is mérgezi Tovább folytatódik az importliberalizálás (Folytatás az 1. oldalról.) zottabb importja verseny- helyzetet teremtett a bevásárló turizmussal szemben. A liberalizálás struktúraformáló, szerkezetátalakítással járó hatásai is jelentkeztek, különösen a műszeriparban Az alkatrészellátásban pedig az importkötöttségek csökkentése némileg oldotta a belső monopolhelyzeteket, és az árszintre is mérséklőleg hatott. Ez utóbbi különösen megfigyelhető volt a számítógép-piacon. •A liberalizáció ugyanakkor kedvezőtlen hatásokkal is járt. A szocialista gépipari termékek importja körülbelül 70 millió rubellel csökkent az év első felében. Ennek döntő hányadát ugyanis — mintegy 50 millió rubel értékű árut — a vállalatok nyugatról szereztek be, konvertibilis valutáért. A konvertibilis elszámolású export értéke az év végére várhatóan 6 milliárd dollár lesz, és — a tervek szerint — mintegy 500 millió dolláros aktívummal zárul a kereskedelmi forgalom egyenlege. Az év első felében a dollárelszámolású külkereskedelemben keletkezett aktívum 145 millió dollár volt, amely mintegy 100 millió dollárral több a tavalyi első félévinél, annak ellenére, hogy a liberalizáció alá eső termékek behozatala az idén meghaladja a 2 milliárd dollárt. Az importliberalizálás 1990-ben is döntően a gépipar terén folytatódik majd. Emellett kohászati termékeket, vegyipari cikkeket és alapanyagokat, valamint a könnyűipar egyes alágazatai szempontjából alapvető importanyag-féleségeket vonnak be a liberalizáltán importálható termékek közé. A könnyűipari termékek sorában elsősorban a gyapjúipar, a bőr- és bőrfeldolgozó ipar, a fafeldolgozó ágazat termékeire, illetve a különböző papíríéleségekre (például az újságnyomó papírra) terjed ki a behozatali liberalizálás. 1990-re vonatkozóan általános elvként vették figyelembe a vertikális kapcsolódásokat, a hazai gyártáshoz kapcsolódó importanyagok beszerzésének könnyítését. A következő évben a jelenlegihez képest újabb fogyasztási cikkekre — egykét termék kivételével (például műholdvevő antennák) — nem terjesztik ki a liberalizálást. Ez persze csak azt jelenti, hogy időleges haladékot kap például a ruházati és a kozmetikai ágazat, amelynek gyártmányaira várhatóan 1991-ben terjed ki az import liberalizálása. Az eddigi felmérések szerint a fogyasztási cikkek behozatalának könnyítése nem csökkentette a hazai árszintet. Emellett a jelenlegi fo- gyasztásicikk-import keretén belül nagyon jelentős azoknak a termékeknek a részaránya (például déligyümölcs), amelyek a hazai struktúra átalakításában nem játszanak szerepet. Az államtitkár azt is közölte, hogy a liberalizálás alá eső termékek körét megvitatták a gazdasági kamarával is, s a tapasztalatok ösz- szegzése alapján készült el annak végleges listája. Virággal köszöntöttek Enrique Baron Crespo spanyol szocialista képviselőt Strasbourgban (Francia- ország) — azután, hogy képviselő társai tegnap az Európai Parlament elnökévé választották a délkelet-ázsiai térség légkörét, amióta a Vietnamban befejeződött a háború és minden remény megvolt arra, hogy a sok évtizedes harcokat felváltja a béke. A párizsi értekezlet jelentőségére jellemző, hogy a megnyitásán ott lesz Se- vardnadze szovjet és Baker amerikai és talán Csien Csi- csen kínai külügyminiszter is. Jelenlétüket már csak az is indokolja, hogy a kambodzsai konfliktus kulisszái mögött három nagyhatalom is a szembenálló feleket képviseli — mégpedig mindegyik másikat. Kína a vörös khmereket támogatja pénzzel és fegyverrel: ez a frakció néhány éves rémuralmat teremtett Kambodzsában, százezreket — ha nem milliókat — gyilkolt le és áldatlan tevékenységének csak a vietnami bevonulás vetett véget. vetn.i — befolyásukat a térségben, egyebek között éppen Kína rovására. Vietnam legfőbb támogatója a Szovjetunió — amelynek azonban mind kényesebb válal- ni ezt a szerepet anyagilag, erkölcsileg egyaránt, hiszen Moszkva a konfliktusok békés megoldását hirdeti és Afganisztán példájával illusztrálta: külső katonai beavatkozással tartósan nem lehet elrendezni egy másik ország belügyeit. A khmer ellenállás két másik frakcióját — a vörös khmerek kizárásával — az Egyesült Államok és Délke- let-Ázsia többi országa támogatja: ők nem ismerik el a vietnami gyámkodás alatt álló jelenlegi phnompeni kormányt — de azt sem szeretnék, ha a népirtó vörös khmerek bármiféle szerepet kapnának a majdani békés és talán semleges Kambodzsában. Norodom Szihanuk — a „higanyherceg", ahogyan elkeresztelték, mert naponta változtatja nézeteit — szintén a vörös khmerek ellenfele, de úgy véli, hogy velük és általuk jobb megállapodást lehet kötni Vietnammal és a phnompeni kormánnyal. A vietnami csapatok annak idején jó szolgálatot tettek Kambodzsának, amikor kiverték az országból a vörös khmereket. Ám Hanoi erői azóta is az országban vannak, nem kis részben azért, mert szeretnék megőrizni — s ha lehet, nöA szovjet és az amerikai szándék megvan a békés rendezésre, ezért Vietnam is elszánta magát csapatai kivonására. A nagy kérdőjel: mit tesz Kína, amely alaposan megváltozott? A heves esőzések következtében egy csatornába borult vonatból mentik az embereket a katonák. A rendkívül nagy esőzések miatt Indiában — a jelentések szerint — mintegy 800 ember vesztette életét, 2000 eltűnt. Több tízezer otthon vált lakhatatlanná Tbiliszi (grúz SZSZK). Több ezer grúz követeli a tudományos akadémia épülete előtt a Grúz SZSZK önállóságát.
