Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

Csúnyán megy a gyerek 1989. július '28*. péntek Somogyi Népiap«’ Húzd ki magad! Tartsd egyenesen a hátad! — int­jük sokszor (de nem elég­szer) gyermekeinket. Ezt bizonyítja az is, hogy me­gyénkben az 500-at is meg­haladja a rendellenes tartá- sú gyerekek száma. Közülük a leghátrányosabb helyzet­ben a kis településeken élők vannak, akik távol laknak az uszodáktól, a segítséget adó gyógytornsászoktól. Szá­mukra kínál segítséget a balatón fenyvesi Jó Egészség tábor, amely ezen a nyáron hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit. A szervezők változatlanok: a Vöröske- . reszt megyei szervezete, a Somogy Megyei Tanács tár­sadalompolitikai főosztá­lyának egészségügyi irodája, a megyei Demisz, mely ön­költséges áron adta bérbe táborát erre a hét napra. — Sokszor tűnődöm, va­jon eléri-e célját a tábor — mondja dr. Vörös Katalin gyermekgyógyász, táborve­zető. A gyógytornászok, pe­dagógusok, orvosok, védő­nők mindent megtesznek a gyerekekért e néhány nap­ban, ez azonban kevés. A szülői szemléleten kellene változtatni. A betegség kezdetben nem jár fájdalommal, a gyerek nem panaszkodik, bár a tar­tása egyre csúnyább. A szülő azonban nem veszi komolyan az első figyel­meztető jeleket, s csak ak­kor fordul orvoshoz, amikor már késő. — Minden évben végzünk szűrővizsgálatot az iskolák­ban, s összeírjuk a tartáshi­bás gyerekeket. Értesítjük a szülőket, kérjük az együtt­működést. Erre azonban f sak kevesen hajlandók. Eb- e a táborba a legkisebb te­lepülésen élőket, s közülük is a többszörösen hátrányos helyzetűeket hívtuk meg. A táborozok hetven szá­zaléka elvált szülők gyer­meke, aki rossz körülmé­nyek között él. — Évekig ingyenes volt a tábor, így azonban nem vet­ték komolyan a szülők. Min­denféle ürüggyel, korábban hazavitték a gyereket. Most egy jelképes összeget kérünk mindenkitől; van, akinél ez még a száz forintot sem éri el. Erre azonban rá is va­gyunk kényszerítve, hiszen egyre nehezebb körülmé­nyek közt kell szervezni tá­borainkat. Most a megyei Demisz közös hasznosításra ajánlotta föl a tábort, de le­het, hogy jövőre már helyet sem kapunk — kesereg a doktornő, s mindent meg­tesz, hogy a 130 gyereknél legalább némi javulást elér­jen. Ha azonban a fenyvesi napokat nem követi az ott­honi rendszeres torna, nem sók eredménye lesz a tábor­nak. A mindennapi moz­gásra 'pedig csak kevesen vállalkoznak. * — Minden reggel tornával kezdjük a napot, majd úszás következik. Innen nem le­het úgy hazamenni, hogy meg ne tanulnánk úszni — mondja egy szőke kislány, míg a hűsbe igyekszik. A délutáni szabaidős prog­ramban ma gyurmázás, szö­vés várja a gyerekeket. Sok­féle szakma alapjaival is­mertetik meg a táborozókat, gondolva a jövőre is. Egész­séges gyermeknek sem könnyű ma már elhelyez­kedni, hát még olyannak, aki nem bírja a gyaloglást, az órákig való ácsorgást. Itt olyan könnyű, ám érdekes munkákkal ismertetik meg a gyerekeket, melyet kisebb- nagyobb tartáspanászokkal is lehet végezni. — A gyógytorna mellett igyekszünk az egészséges életmóddal is megismertetni a gyerekeket, modellt adni nekik, amely könnyebbé te­szi életüket — mondja a doktornő. — Kis füzetben mindenki hazaviheti azok­nak a tornagyakorlatoknak a leírását, amelyeket itt, a táborban végez, s egész év­ben otthon is gyakorolhatja. A gyerekek azonban gya­korta megfeledkeznek a tornáról; baj akkor van, ha erre a szülő sem figyelmez­teti. A legtöbb családban a nagyszülő szól rá a gyerek­re, hogy rossz a tartása — ő még észreveszi — a szülő nem foglalkozik vele. Mikor azonban kiderül, hogy sérült a gyereke, szégvelli, s igyek­szik letagadni. Erről a tá­borról is a legtöbb szülő azt mondja ismerőseiknek, úttö­rőtábor, s azt elhallgatja, hogy sérült gyerekeknek. Pe­dig a betegséget nem szé­gyellni, hanem megelőzni s — vagy ha már kialakul — minél előbb gyógyítani kell. Széki Éva Videobiblia gyermekeknek Hamarosan magyarul is megjelenik a Televideo gon­dozásában az a ka^tta, amely a gyermekek számá­ra dolgozza föl a bibliai történeteket. Az Oxford Vision gyer­mekbibliájának jogait meg­vásárolva a napokban ke­rült a Televideo boltjaiba a videóbiblia angol nyelvű változata. A produkció ki­fejezetten abból a célból szü­letett, hogy az Ó- és Újszö­vetség történeteit a gyer­mekek számára is élvezete­sen, könnyen befogadható módon elevenítse és ismer­tesse meg. A sorozat egyen­ként ötperces epizódjai a híres, több kiadást megért Lion Story Bible című könyv adaptációi, felhasználva an­nak eredeti rajzait is. Két kazettán, mintegy 50 rész­ben elevenedik meg az Ó- és Újszövetség, s a mese- szerű, ismeretterjesztő jelle­gű feldolgozás a kisiskolá­sok számára éppúgy hasznos és érdekes lehet, mint az idősebb korosztálynak. Egy kazetta ára 2000 fo­rint, de az elképzelések sze­rint a Tanérten keresztül az iskolák kedvezményes áron vásárolhatják meg a videó­bibliát is. HÉTVÉGI /tájoló Újabb helyszínen tartanak templomi hangversenyt So­mogybán. Lengyeltótiban szombaton 18 órakor csen­dül föl Bach, Händel, Mo­zart több áriája. Az előadó- művész, Laki Krisztina — a stuttgarti és a kölni opera tagja — jótékony céllal tart­ja hangversenyét; közremű­ködik Virág Emese. Egy különös program is helyet kap ezúttal a hétvé­gi tájolóban. Buzdításul más intézményeknek — bizonyí­tandó, hogy a testkultúra ápolása milyen fontos terü­lete a közművelődésnek. Nagybajomban a helyi mű­velődési ház és a gamesz szombaton a helyi strandon úszóversenyt rendez nem hivatásos sportolók számá­ra. Este pedig a táncolni vá­gyóknak Anna-bált tarta­nak. A szervezők ígérete szerint több meglepetésben lesz részük a vendégeknek. Ugyancsak táncmulatságra hívja az érdeklődőket a ber- zencei Zrínyi Miklós Műve­lődési Ház. Szombaton este a helyi Reflex együttes szó­rakoztatja az embereket. A művelődési ház bővíteni igyekszik a szórakozási le­hetőségeket, éppen ezért megalakítják a videósok kö­rét — azzal a céllal, hogy segítse kazettával való ellá­tásukat. Egy későbbi egye­sület alapjait igyekeznek ez­zel lerakni; a körbe jelent­kezni agusztus 5-ig lehet — az intézményben. Bogláríellén a bogiári ká­polnákban Wladislaw Haisor lengyel szobrászművész ki­állítása látható. A bogiári pincetárlat Nagy Gabriella keramikusművész munkáit mutatja be. A lellei Tóparti Galériában az Apellés alko­tóközösség szerepel. A leilei id. Kapoli emlék­házban a két Kapoli művé­szetét reprezentáló állandó kiállítás tekinthető meg. A leilei Béke művelődési ház­ban az id. Kapoli Antal em­lékére rendezett országos fa­faragás-kiállítást érdemes megtekinteni. (Képünkön) Ma este a lellei szabadtéri színpadon Baumann Péter főszereplésével az Eső előtt köpönyeg című zenés kaba­rét mutatják be. Péntektől hétfőig minden este 20.30- tól a bogiári nyári színház­ban a kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégszerepei. Nlrozek Mészárszék című darabját Lukáts Andor ren­dezésében játsszák. Ezúttal Balatonlellén lesz népi iparművészeti és kéz­művesvásár szombaton és vasárnap. Lesz kutyavásár is a Balaton-parton. Szán- tódpusztán az idegenforgal­mi és kulturális központban szombaton 10 órától 15 óráig munkakutya- és fajtabemu­tató lesz, vásárral egybeköt­ve. Vasárnap reggeltől or­szágos CAC-kutyakiállítást rendeznek ugyanott. Bofi Géza Siófokon a lab­darúgó-stadionban mutatja be új műsorát szombaton este 21 órakor; közreműkö­dik Kovács Kati és Solmos Tóni. Balatoni folklórtalálkozó­ra invitálja az érdeklődőket a balatonföldvádi tanács. Szombaton reggel a Hősök terén kézművesvásárt tarta­nak, majd 9 órától a föld­vári moziban kerül sor a színpadi táncversenyre. Köz­ben kanásztánc és szépség- verseny is lesz. A menet- táncversenv 19 órakor kez­dődik; a Fesztivál szállótól indul — a szabadtéri szín­padig. A délelőtti színpadi táncverseny legsikeresebb együttesei 20.30-kor mutat­koznak be a gálán a sza­badtéri színpadon. Kaposváron a Kaposvári, Galériában Lengyel Károly düsseldorfi festőművész tár­lata tekinthető meg. ZSOLNAI HÉDI: Johanna a kocsmában (5.J Az ajánlólevél Zsolnai Hédi és Buday Dénes Az ötvenes-hetvenes évek népszerű sláger- és sanzon- énekesnője húszéves, ami­kor a főváros felszabadul. Erőszakoskodó orosz kato­nák, édesanyja halálának hire jelenti számára a „sza­badságélményt’’. Ám idővel a legnagyobb fájdalom is csitul; élni kell, kenyeret keresni. Egyelőre igen sze­rény lehetőségekkel lép mű­vészpályára. Eme valóban szerény kezdetekről olvas­hatunk az alábbi részletben. Apa a szociáldemokrata párton keresztül patronánst szerez a lányának Keleti Márton filmrendező szemé­lyében, aki jó barátja a Fővárosi Operettszínház igazgatójának, Fényes Sza­bolcsnak. Keleti — talán, hogy lerázza a kisembert — valóban berendelteti a lányt. Brodszky—Ábrahám; Bál a Savoyban. Kétszavas kis szerep. Kis gázsi, de hatal­mas boldogság. „Bekerült » tojásba” — gondolja. Hol volt ez még attól?... Ki­sebb „bulikon" is kezd fel­lépegetni. Utcabál, mozima­tinék stb. Ezekért nem fi­zetnek pénzt. Szalonnát, rizst, egyebet kapnak tiszte­letdíjként. Első énekleckéi­ért szalonnával fizet. Na­gyot mulatnak rajta Lend- vay Andor énektanárral, az Operaház kitűnő szólistájá­val. Lendvay mindenáron Carment akar nevelni belő­le. Hédinek más álmai van­nak. Sem az operát, sem az operettet nem szereti. Tragi- ka akar lenni. A nagy álom: a prózai színház. Bárdi Ödön, a Vígszínház tanára, majd dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház volt igazgatója, főrendezője tanítja. Bárdi tanár úrnál: Molnár Ferenc és más „pol­gári” könnyűségek. Németh tanár úrrtál: Medeia, Ibsen, Shakespeare ... Az örök sze­relem: Medeia! A Színmű­vészeti Főiskolán vizsgát te­hetnek a magántanulók. Hédi oklevelet nyer, s most már hivatásos. „Brancsbeli!” De prózai színház csak vi­déken foglalkoztatná. Apát, nagymamát nem hagyhatja cserben. Apa még nem dol­gozik. Rózsi és ő teremtik elő a napi szerény kis min­denfélét .. . Medgyaszay Színpad — zenés vígjátékok, kis szere­pek. Majd a Pódium Kaba­ré. Első találkozása a san­zonnal! Persze ő itt is még csak kis szereplő, egészen kicsike. Két lélegzetnyi mon­datából szeretne valamit ki­hozni, de a rendező fölszól: — Kis Zsolnai, ne nyava­lyogjon; nem magáról van szó! A számot kell exponál­nia. Ennyi a dolga! Érti? Na gyerünk! Gyerünk! Premier után a Művész presszóban megkérdezi egyik haverját: — No, milyen voltam? — Ne haragudj, de nát­hás vagyok, éppen tüsszen­tettem, és addigra eltűn­tél... Ö a színfalak mögött áll, s már vagy századszor hall­gatja a tüneményes sanzo- nettet, Fellegi Terit: „Élt Harlemben három kis néger boy, három kis fekete kö­lyök ...” Csodálatos műfaj. Bizser- gető műfaj. Három perc, és egy egész dráma. De hogy valaki ki merjen állni csak úgy szólóban, partnerek nél­kül, még a gondolat is ha­lálfélelmet okoz, ha magát képzeli a helyébe ... Pedig képzeli, de mennyire; csak éppen elképzelhetetlen. Szín­padra hívják éppen, mikor apa keresi. — Apa, nincs most időm. Mi történt? — Anyád nincs többé. „Kis Zsolnay! Lekésik! Nem hallja?” A színházból kirakják. (Nem a késésért.) Van egy gazdag szeretője, „természe­tesen szerelem”, akitől nem fogad el semmit, fél, akkor nem hiszi el, hogy igazán szereti... Q. Marci vonultatja föl először a Fészek, a Művész Klub bálján. Edit nénjétől csodálatos nagyestélyi ruhát kap. Ezen a bálon igazán nem „béka”. Nagy sikere van. (Bár már színpadon lenne ekkora!...) Nem is akarja elhinni: egyik oldalán egy miniszter, a másikon egy író. Hihetetlen az egész. Most éppen egy miniszterrel beszélget. — Mivel foglalkozik, kis­lány? — Jelenleg éppen semmi­vel. — És mit tud, mihez ért, mi akar lenni? — Színésznő, énekesnő vagy festőművész ... A minisztertől két'ajánló­levelet kap. Az egyiket a Herendi Porcelángyár pesti festőüzemének, a másikat Vécsey Ernő zongoramű­vésznek címezve. Néhány hónapja elköltöz­ködött a Teleki térről, s azóta albérletről albérletre vándorol. Buci nevű förtel­mes péksüteményeket árul­nak, s ő naponta mustáros bucit eszik. Reggel, délben, s ha nem hívja meg valaki vacsorára, akkor este is. Nem akar pénzt kérni sen­kitől. Nagymama dugdos né­ha egy kis taxipénzt, de szegényke nem könnyen jut pénzhez. A gyerekei adják össze... Azt mondja nagymama: — Tudod, kisanyám, egy anya eltarthat húsz gyereket is zokszó nélkül, de sokszor húsz gyerek nem képes el­tartani egy anyát... így az­után nagy ritkaság, ha Hé­di elfogadja az ötöst. összevissza kószálnak a gondolatai, miközben szek­rényét rakja rendbe a cse­lédszobában ... Egyszer csak kiesik a teljesen elfelejtett két miniszteri ajánlólevél: Herendi Porcelángyár. Vécsey Ernő zongoramű­vész. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents