Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
4 Somogyi Néplap 1989. július 22., szombat ÜZEMI KONYHA ÉS ÉTKEZDE Ez évben adták át rendeltetésének a szennai Zselici Táj termelőszövetkezet kétszáz személyt ellátó üzemi. étkezdéjét és konyháját. Az ipari központban épített létesítményben különböző rendezvények is tarthatók, emellett az étteremben — a dolgozók ellátása érdekében — büfét is üzemeltetnek. Nyári gyakorlaton a cérnagyárban Értékesebb is a bunda Enyhe volt a tél, jó lett a gyapjú Befejeződik az idei gyap- júszezon. A legelőkön ballagó nyájakon már alig látszik a tavaszi nyírás; a korai bárányok bundája a nyári hőségben lassan elviselhetetlen. Az idei tapasztalatokról Mészáros Ferenc. a GYTV kaposvári kirendeltségének csoportvezetője elmondta: 19 vagon gyapjú felvásárlását tervezték, és 20 vagonnal vettek át. Az idei minőség jobb a tavalyinál. Köszönhető ez az enyhe télnek, a jobb takarmányozásnak és nem utolsósorban annak, hogy számottevően javult a nagyüzemekben a célirányos tenyésztői munka. A felvásárolt gyapjú tisztább. Az, bogy a minősítés mennyire volt valós, igazán a feldolgozás során derül ki. A csoportvezető elmondta: az átvételi árakban az elmúlt 15 évben nem volt 50 fillérnél nagyobb eltérésük. Az összes felvásárolt gyapjú mintegy 60 százalékát adták a nagyüzemek. Kisebb kifogások, minőségi problémák a magántenyésztőktől származó gyapjúnál tapasztalhatók, bár az Ovis- coopnak köszönhetően itt is tudatosabb a tenyésztői munka. Ennek eredménye azonban lassan mérhető csak, hiszen a napi piaci igényekhez a magántermelő rugalmasabban alkalmazkodik. Továbbra is a hústermelés jellemző az ágazatra. Az elmúlt 15 év alatt a tejesbárány felvásárlási ára kilogrammonként 55 forintról 180 forintra emelkedett. A kaposvári kirendeltség vá- gójuh-értékesitési terve 15 000 darab, de máris bizonyos, hogy ezt a mennyiséget jelentősen túllépik. — Az elmúlt másfél hónapban kiváló volt a közös piaci exportunk: hetente tudtunk egy kamiont útnak indítani — mondta Mészáros Ferenc. — A pénzügyi helyzetünk stabil, hiszen minden felvásárolt tételért 8 napon belül megkapja a termelő a vételárat. Ez a gyapjúra és a vágóállatra egyaránt vonatkozik. Számunkra nagyon fontos a termelővel kialakított jó viszony, a készpénzfizetés hozzá tartozik az értékesítés biztonságához. A GYTV kaposvári kirendeltsége az eddigi tények alapján az idén sikeres évet zárhat. Az eredmények. a gazdasági viszonyok remélhetőleg visszaadják nemcsak a kedvet, hanem az anyagi hátteret is az ágazat ismételt föllendítéséhez. Mert a hanyatlás ellenére a somogyi báránynak még ma is jobb a megítélése, mint az alföldi, bácskai származékoknak. (Mészáros) A napokban három fiatalemberrel beszélgettem a Nagyatádi Cérnagyárban. A kaposvári Ipari Szakközép- iskola tanulói ők: nyári termelési gyakorlatukat végzik az üzemben, szüleik vagy közeli hozzátartozóik a cérnagyárban dolgoznak, ismerik a gyárat, szeretnek ott lenni. Fiser Attila első évét fejezte be. atádi. édesapja és édesanyja is a gyárban dolgozik. Druzsin Gábor leendő harmadéves. Már tavaly is a cérnagyárban volt termelési gyakorlaton, ő mi- kei, nénje és unokatestvére dolgozik a gyárban. Torma Tamás ugyancsak második alkalommal vesz részt a termelési gyakorlaton, ő taranyi, a szülei dolgoznak a gyárban. A fiúk láthatóan otthonosan mozognak az üzemben, jól érzik magukat ott. Reggel hétre mennek és napi hat órát dolgoznak, gyakorolják szakmájukat. Attila gyártástechnológusnak készül és ennek megfelelő feladatot kap közvetlen főnökétől, Fehér Zoltántól. — Jó kis közösség itt a lakatosmühelyben — mondja a pelyhedző arcú, kerek képű gyerek. Nagyon nagy szeretettel foglalkozik velem a művezető, de a műhely többi dolgozói is befogadtak. Egyáltalán nem kisko- rúsítanak, úgy bánnak velem, mintha állandóan köztük lennék... Gábor, aki gépi forgácsolónak készül, ugyancsak elégedett munkatársaival és Kigyósi Jánossal, közvetlen főnökével. — Én már tavaly is itt dolgoztam le a nyári gyakorlatot, most mint régi ismerős jöttem vissza. Sokat tanulok a felnőttektől, nemcsak a szakmában, hanem úgv általában, más területeken is. Tamás elektronikai műszerésznek készül, és így a villanyszerelő műhelyben foglalkoztatják. — Jüngling János művezetőm már önálló feladatokkal is megbíz. Ez pedig arra kötelez — mondja nyomatékkai —, hogy hiba nélkül végezzem el a kapott feladatokat. Az árammal egyébként sem lehet játszani, mert hamar bekövetkezhet a baleset. Itt a gyárban egészen más, mint az iskolában, mi is az élet sűrűjében vagyunk, hisz mindent, ami történik, megbeszélnek a munkások, és lehetetlen nem odafigyelni. Mind a három fiatal a jövő évi nyári szakmai gyakorlati időt is a cérnagyárban kívánja eltölteni. Kötődnek az üzemhez, az ott dolgozó emberekhez. Azt is elmondták, hogy iskolai tanulmányaik befejezése után is szívesen jönnek visz- sza a gyárba dolgozni, ha fölveszik őket. D. S. Tutaj és légpárnás komp (HL) Hatvan percből hat maradt Az 1045 méteres távolságot a komp Szántód és Tihany között ma hat perc alatt teszi meg. Míg 1948-ban 34 ezer, 58-ban 124 ezer, 68-ban 865 ezer, tavaly már 2 millió 260 ezer személyt (!) szállítottak a rév hajói a két part között. A Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalata elégedett lehet: legnyereségesebb ágazatává fejlődött a komphajózás. Az utazó általában 15—20 perc várakozásra kényszerül, amit még elfogadnak az emberek. Július 15. és augusztus 15. között (a főidényben) azonban hosszú, tömött sorokban bosszankodnak az átkelésre várók. 1912-ben az akkori forgalom nem Indokolta az átkelés jelentős átszervezését. Hogyan próbálnak a rév késői örökösei enyhíteni a mai zsúfoltságon? — kérdeztem dr. Horváth Gyulát, a leány- vállalat kereskedelmi-forgalmi vezetőjét és Kecskés Gyula komp-üzemegységve- zetőt. — Hídépítés? — kérdezte dr. Horváth Gyula. — Zavarná a hosszirányú hajózást. Csak feszített ívű, vagy nyitható híd jöhetne számításba, melynek megépítése óriási összegbe kerülne. Nem is beszélve a táj- és környezi t védelem szempontjairól. Sokkal reálisabb terv ennél a 1 t.glár és Révfülöp közötti kompjárat visszaállítása. No nem a szántódi rév „lemásolására” gondolok. Boglárnál a tó 5,5 kilométer széles, ami a ma használatos kompoknak 25 perces utat jelentene. Egy komp 80 percenként fordulna — ennyi időt pem vár, inkább körbe autózik az utas. A folyamatos üzemeléshez legalább 3 hajó kellene (darabja 50 millió forint), és két új kikötő annak speciális berendezéseivel együtt. Szükségeltetne mindkét oldalon lejá- róutakat építeni ... A jövő a légpárnás kompé. Gyors, ezért egy is el tudná látni a feladatokat. Nem kell számára kitkötőt építeni, mert felfuthat a füves vagy homokos partra. A Mahart Angliából már kért is árajánlatot: 700 ezer fontért adnák a hajót. A vállalatnak egyik megoldásra sincs pénze. — Egyelőre a tihany— szántódi révet próbáljuk korszerűsíteni — kapcsolódott a beszélgetésbe Kecskés Gyula. — A két hajóállás és a négy komp jelenleg — úgy tűnik — el tudja látni a feladatot. Csak a lejá- róutak keskenyek — ezek bővítésén gondolkodunk most a Közlekedési Minisz- tériummmal és a helyi tanácsokkal közösen. A révhez vezető utakra forgó kamerákat szeretnénk telepíteni, hogy a számítógéppel vezérelt központban folyamatosan figyelemmel kísérhető legyen: melyik parton nagyobb az átkelni igyekvők száma, hogy oda irányíthassuk a korppokat. Egy svájci cég valószínűleg referencia- munkát vállal a révnél: az úttestbe digitális számlálót építenek, amely jelzi a kocsik hosszát és súlyát. A későbbiekben — de ez már az ezredfordulót jelenti — a rendszert jegykiadó automatával kívánjuk összekapcsolni. Czene Attila Az apró is pénz — főleg ha valutáról van szó Mihez kezd három középiskolás, ha van 75 francia frankja érmékben . . .? Valószínű, hogy megpróbálják elkölteni. A szerkesztőségnél tett panaszból kiderült, hogy ez korántsem ilyen egyszerű: a valutáért árusító kaposvári üzletekben nem fogadnak el fémpénzt. Fölkerestük a valutáért árusító kaposvári üzleteket. Jovánczai Tünde, a Kaposker Május 1. utcai Ka-Li Tourist üzletének vezetője a következőket mondta : — Papírpénzzel természetesen lehet vásárolni: fémpénzben csak a schillinget és márkát tudom elfogadni. Más nemzetek fémpénzeit — például a francia frankot — nem fogadom el, mert a Magyar Nemzeti Bank nem váltja be. Hasonló tapasztalatokat szereztünk a megyeszékhely másik valutásboltjában is. A Balaton-Coop GT Április 4. utcai üzletében Vigh Miklósné üzletvezető a következőket válaszolta: — Ha valaki osztrák és nyugatnémet váltópénzzel fizet, azt elfogadom, mert abból tudok visszaadni. Ez a lehetőség azonban a francia fémfrankosok esetében nem áll fenn, mert nagyon kevesen fizetnek ezzel a pénznemmel. Én csak azokat az. érméket tudom átvenni, amelyeket az. OTP is átvesz, tőlem. Mindez, még a múlt hónap végén történt. Ezekután telefonon érdeklődtünk az. MNB sajtóosztályán. Ott Máyer Beáta az alábbi tájékoztatást adta: — Az MNB belső szabályozása az. iránymutató abban. hogy beveszik-e vagy nem az aprópénzt. Az esetek nagy részében elfogadják... Dr. Bor Lajosné, a Kaposker, a Ka-Li Touristot üzemeltető vállalat igazgatója: — Mi minden olyan pénzérmét átveszünk, amely az MNB katalógusában szerepel, de ők is csak egy meghatározott értékhatár fölött dolgoznak. Egyébként az üzlet vezetője volt az, aki megpróbált az ügy végére járni — sikerrel. Az. MNB segítségének köszönhetően most már mindenféle valutaváltópénzzel lehet fizetni, amely a valutatájékoztató- ban szerepel. PIACI KÖRKÉP Csökken a dinnye ára Tegnap minden korábbinál olcsóbban kínálták portékáikat az árusok. Különösen a gyümölcsökre vágyók jártak jól. A dinnye ára — bár messze még Lörinc-nap — sokat esett a múlt hét óta. A sárga kilóját 30-ért, a görögöt 40-ért is kínálták. Olcsóbb lett a barack; a legszebb ősziket 30 forintért adták, de 25-ért is elfogadhatót lehetett kapni. A legolcsóbb sárgabarackot 10 forintért kínálták. Volt csemegekukorica is. A legtöbben még 10 forintot kértek csövéért, a satnyábbakat azonban ötért is megvásárolhattuk. Ribizlit 20-ért adtak, piros almát 10-ért, apró zöld körtét néhány forinttal drágábban. Nagy sikere volt a ringlónak: 10 forintért mérték kilóját. Sokan vásároltak burgonyát is. Á legrátartibbak még mindig 15-öt kértek kilójáért, nem sok sikerrel. Néhány méterrel arrébb 10- ért hasonló szépet lehetett kapni, de az apróbbját ötért is odaadták. Az uborka kilója a legtöbb helyen 25 volt, noha akadt, aki 40-et is kért érte — hiába. Babot poharanként 18—20 forintért adtak, a vöröshagyma csomója 4 és 8 forint között változott mérettől és árusától függően. Bőven volt tegnap zöldség is, s a minőségére sem lehetett panasz. Szép volt a zöldség, s még szebb a répa, amelynek csomagját 5—8 forintért adták. A káposztát fejenként tízért adták, a nag.vobbért azonban 14-et is elkértek. Aki a saláta iránt nosztalgiázott, kénytelen volt 7 forintot adni egy-egy szép fejért. A paprika kilója 50—60, a paradicsomé 40—50 forint között változott. A zöldpaprika darabja 2—4 forint volt, a pirosé valamivel drágább. Néhány árusnál még mindig tart a meggy. Ára azonban a múlt hetihez képest nem esett: 15-ért, sőt 20-ért adták kilóját. A mákból egy zacskóval 60-ért adtak, a diót 120-ért. S nem volt olcsó tegnap a tojás sem. A legtöbb helyen 3 forintot kértek darabjáért. Egy megtermett tyúk 120 forintba került. Olcsóbb lett viszont a virág. Hatalmas csokrokat lehetett kapni 10—20, esetleg 30 forintért. Sz. É.
