Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

1989. július 21., péntek Somogyi Néplap 5 SÉTA ARAHY JÁNOS SZÜLŐVÁROSÁBAN A szalontai műhely A költő nagyszalontai utó­életéről az Arany János Iro­dalmi Kör gondoskodik, melynek ülésein 1981—82 és 1985—88 között én is csodá­latos irodalmi estéket töltöt­tem. Emlékszem felszabadult társalgásokra: ki-kiléptek könyveikből a romániai ma­gyar irodalom jeles képvi­selői. Emlékszem Fazekas Izabella, Buzgó Éva, Fekete ' Annamária hangján gyak­ran verseikkel üzentek má­sok. Emlékszem, Székely Er­vin barátommal a sematikus szalontai toliforgatók kert­jéből két kézzel téptük a konvenciót. Emlékszem, a képzőművészetben saját út­jait kutató Járó Ilonával (aki a versek világában is nagy jártasságra tett szert) a kisváros csendjében szám­talanszor hívtuk elő a mo­dern művészetet. Emlékszem. Pálfi Török Lászlóval több­ször kölcsönöztük ki rajzfil­mek varázsceruzáját, mely- lyel apró kis Tíassák-okat rajzoltunk körükbe. Emlék­szem, új verseim hallatán, néhányan nagyokat ásítot­tak, mások szemében pedig megcsillant az öröm „ilyen is van”. Emlékszem, ha unalmas volt a műsor, még szebbnek láttam Járó Ilona vagy Fekete Annamária el­bűvölő mosolyát. Emlékszem, mire vége lett egy-egy mű­soros estnek, a bejárati ajtó küszöbén Arany János sö­tét öltönyében már ott ült az éjszaka. Az ötvenes évek elején Kolzsvárról két írószövetsé­gi tagsággal rendelkező író érkezett Nagyszalontára: a város szülötte, Bonczos Ist­ván és második felesége Nagy Ilona. Az íróházaspár a szalontai irodalmi élet fel- élénkítését tűzte ki elsődle­ges feladatául. A kisebb-na- gyobb nehézségeket legyőz­ve 1953 őszén alakították meg, az azóta is az Arany János Emlékmúzeum gyűlés­termében székelő irodalmi kört. Az immár tekintélyes legelső ülését harmincöt év­vel ezelőtt egy szeptemberi kora estén tartotta. Az indulást követő két év eltelte után, még mindig csak Bonczos István és Nagy Ilona alkotta a kör vezető­ségét, amikor 1955 nyarán hazakerült az aradi Pedagó­giai Gimnázium addigi ta­nára: Dánielisz Endre, aki mozgatórugóként lépett be á helyi irodalom életébe. Ö az Arany János Emlékmú­zeum első igazgatója (előtte ugyanis nem létezett ez a tisztség) lett a kör titkára. Ettől kezdve szaporázták az üléseket, és egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a helyi alkotótehetségek felkutatá­sára, így a? idők folyamán olyan neveket adott a „nagy­szalontai műhely” az iroda­lomnak, mint: a Sinka Ist­ván nyomdokain induló Gá­bor Ferenc; a jelenleg Los Angelesben élő Bagdi Sán­dor; a ma már hat kötettel rendelkező Kenéz Ferenc; a szintén több kötetet bir­tokló Fábián Sándor; a szép- irodalomban is otthoniasan mozgó Székely Ervin újság­író; a versekkel induló, és Magyarországra néhány éve hivatalosan áttelepült Krasz- nai Júlia stb. Az évek teltek, a tagság, a vezetőség itt-ott cserélő­dött, de egyszer sem állt le a szalontai irodalmi élet pulzusa; sőt 1985 óta erősö­dött. Ekkor K. Dénes Lász­ló és Cseke S. Tibor vezeté­sével, az Arany János Iro­dalmi Kör égisze alatt, meg­alakult Romániában az első és máig is egyetlen magyar nyelvű sci-fi kör. Az általános irodalommal foglalkozó ülésekre örvende­tes fiatalítást hozott az 1985-ös helyi vers- és próza­pályázat. (Prózai kategóriá­ban Cseke S. Tibor, vers­ben pedig én kaptam fődí­jat.) Ezen számtalan, a kör­ben megrekedt fiatal buk­kant fel sokat ígérő írásával. Jelenleg a nagyszalontai irodalmi élet élén egy ötta­gú vezetőség álL .Zub Imre, az Arany Já'ftos* "Emíékiífú­zeum igazgatója a kör tit­kára, aki mindig kiáll a kör érdeke mellett, szorgalma­san intézi a szervezésből adódó adminisztárciós prob­lémákat. Mellette nagyon fontos szerepet tölt be Szé­kely Ervin, az Ifjúmunkás című bukaresti hetilap új­ságírója. ö az, aki páratlan szellemi felkészültségével, intelligens magatartásával, és nem kevésbé sajátos hu­morával, bármikor új színt képes vinni a kör életébe. Jelentősek a fiatal tolifor­gatók írásai után elhangzó szellemes vitaindítói,. K. Dé­nes László magyar—angol szakos tanár, és főleg a mel­lékág, a sci-fi kör állandó szervezésével, vezetésével szerzett felbecsülhetetlen ér­demeket. A másik két ve­zetőségi tag, a helyi iroda­lom két veteránja: Nagy Ilona és Dánielisz Endre. A kör nemcsak a helyi te­hetségek felkutatásával, nemcsak a jelentősebb iro­dalmárok személyes bemu­tatásával foglalkozik. A ma­gyar irodalom után érdeklő­dőikkel igyekszik meg­ismertetni a klasszikus, il­letve kortás szerzők szellemi vívmányait is. Zuh Imre vers- és prózamondásra haj­lamos fiatalokból egy kis csoportot alkotott erre a célra, mely irodalmi évfor­dulókon, ünnepélyeken, meg­emlékezéseken szavalatokkal szól a város gyárainak, üze­meinek, intézményeinek dol­gozóihoz. Ilyenkor a versek, rövid prózák Járó Ilona, Fekete Annamária, Botosné Boros Irén, Fazekas Izabella, Buzgó Éva, Módi Tibor, Tóthné Borbély Irén és Var­ga Zsolt tolmácsolásában hangzanak el. Nagyszalontán található egy olyan négyzetkilométer, amelynek értékes irodalom- történeti jelentősége van. Talán nincs az egész föld­kerekségen még egy ilyen szűk hely, ahol négy akkora irodalmi egyéniség született volna, mint itt. De Arany János, Arany László, Zilahy Lajos, Sinka István szalon­tai „első felsírása” nem pusztán egy-egy monumen­tális esemény, hanem köte­lezettséget is jelent. A vá­ros pedig bizonyítja, nem a véletlenek játéka hozta a dicsőséget: Nagyszalontán mindig volt, és mindig akar is lenni termékeny magyar irodalmi élet! Magyari Barira * r~~" Csupa hangulat Diener-Dénes Rudolf kiállítása a Somogyi Képtárban Vagy negyedszázados, halk és jóformán minden kilengést nélkülöző mun­kálkodás után beváltotta ígéreteit Diener-Dénes ki­állítása kellemes meglepetés nemcsak a műkedvelő kö­zönségnek, hanem a festő kor társaiknak is. Évtizedek múltán is igaz Kassák Lajos imént idézett megállapítása arról a festő­ről, akinek alkotásaiból szá­zadik születésnapja alkal­mából Kaposváron, a So­mogyi Képtárban tegnap délután gyűjteményes ki­állítás nyílt. Párizs és Szent­endre a festő világa: a fran­cia impresszionizmus, il­letve a posztimpresszioniz­mus alakította művészetét Rippl-Rónai Józseféhez fog­hatóvá. Példaképei között volt Cezanne — árulja el D ie.ner - Dénes nefk az a csend­élete, amelyen, szinte oltár­ként emelkedik a virágok között a híres francia festő nevével egy képzőművésze­ti album. A legfőbb számára a fes­tészet volt. Hatvanadik szü­letésnapján vallottal; — Minél szerényebb egy mű­vész, annál közelebb jut a művészethez. Ezt akkor nyilatkozta, amikor Pro Arte díjjal is­merték el több évtizedes munkásságát. A kaposvári gyűjteményes kiállítás igye­kezett tükrözni annak a kornak a művészeti életét is, amelyben Diener-Dénes Rudolf megalkotta azokat -a képeit, amelyékből gazdag látnivalót nyújt a tárlat. Dutka Mária írása mu­tatja be a fiatallton nyomor­gó nyomdászinas, majd borbélysegéd fel ívelő pá­lyáját Nyíregyházától Pá­rizsig, onnan hazatérve Szentendréig. A színek köl­tőjének nevezi, versengve mások elismerő jelzőivel, azoikéval, akik „képein csu­pa ritmikus hangulatot” fe­deztek föl. Az Esti Kurír az 1937-es Franklin szalonbeli bemutatkozás kapcsán így írt Diener-Dénes Rudolf­ról!: „Alakok, vagy virágok, tájképek vagy kompozíciók, mind derűs, meleg, életigen­lő színes képhangulatok....” Nemcsak a festőik párizsi bohémvilága fogadta be és kedvelte meg, közvetlen barátságba került itthon Jó zsef Attilává,! is, aki a Med vetánc című kötetét a régi barátság jegyében dedikál ta „Diener-Dénes Rudinak” Alighanem teljesein mind egy volt számára, hogy Pá rizst festi, vagy Szentendrét A Szajna-parti hidak, ; Montmartre-i magyar kocs ma épp olyan, festői látvány nyá vált ecsetje nyomán, mint Szentendre girbe-gurba utcáján egy kovácsolt vas kerítés, vagy ,a párizsi si­kátorokra emlékeztető há­zak utcasora, maga a táj, a bensőséges hangulatról árul­kodó csendélet. A Balaton nem igazán vanzhatta, de megpróbálta megfejteni a tó titkát. Hazaijövetele után, az öt­venes években őt sem ke­rülhette el a festészettől idegeg „elvárás”. Érdemes összehasonlítani a Boldog család című vásznát az Anya gyerekkel cíművel. Az előb­bi hamis beállítása idegen Diener-Dénes művészeté­től, .nem tudta hazudni, amit nem érzett. Óráikat tölthetünk Die­ner-Dénes festészetének bű­völetében a kaposvári So­mogyi Képtárban. A hatal­mas terem csupa szín, ezer­nyi hangulatot áraszt Nem feledkezhetünk meg arról a neves műgyűjtőről, barát­ról sem, aki felismerte Die­ner-Dénes tehetségét és pártolta: dr. Gegesi Kiss Pál, Az ő gyűjteményének számos szép darabja egészí­ti ki a .'kiállítás gazdag anya­gát. Horányi Barna A berzencei Zrínyi Mik­lós Művelődési Házban a hét végétől tekinthető meg a nagyatádi faszobrász al­kotótelepen 1987-ben ké­szült kisplasztikákból ren­dezett kiállítás. B ó g 1 á balatoni nyár rendezvényei­nek. Ma és szombaton, va­sárnap, illetve hétfőn este húsz óra harminc perékor Mrozek „Mészárszék” cí­mű darabját tekinthetik meg az érdeklődők Lukáts Andor rendezésében, a Csi- ky Gergely Színház művé­szeinek előadásában, a vö­rös kápolna előtti szabadté­ri színpadon. Számos kiállítás várja a látogatókat Boglárlslién. A kék és a vörös kápolnában Wladyslaw Hasior lengyel szobrászművész mutatkozik be. A pincétárlaton Nagy Gabriella keramikus szere­pel. A boglárlélléi Béke Mű­velődési Házban (Balaton.- lelle városrész), az id. Ka­pói! Antal emlékére .rende­zett országos faragás kiállí­tás látható. A Tóparti Ga­lériában az Apelles alkotó- közösség kiállítása tekint­hető meg. Holnap, szomba­ton a balatonlellei római ka­tolikus templomban Ella István orgonaművész ad hangversenyt. Az orgonaest húsz órakor kezdődik. Köz­reműködik E, Bodonyi Ka­talin. A könnyűzene szerelme­seinek ajánljuk a figyelmé­be a Neoton .együttes bala- tonlellei vendégszereplését. Szombaton huszonegy óra­kor a leilei szabadtéri szín­padon fölcsendülnek Csep- regi Éva .népszerű dalai. Látnivalóik továbbá: szombaton és vasárnap a bogllári Platán soron népi iparművészek és kézműve­sek kirakodóvásárt ren­deznek. Ugyanitt a gyere­keknek szombaton délelőtt tizenegy órakor az Állami Bábszínház tart előadást, vasárnap délelőtt tíz órától a Platán soron: játsaóház a gyerekeknek. Kaposváron , , csütörtökön nyílt meg Diener-Dénes Ru­dolf festőművész emlékki­állítása a Somogyi Képtár­ban. A száz éve született neves festő sok szép alkotá­sában gyönyörködhetünk,a tárlaton. A Kaposvári Ga­lériában a Düsseldorfban élő Lengyel Károly festőművész mutatkozik be. Látványos, színes program várja Számtódpusztán azo­kat, akik ellátogatnák a Ja- kab-rtapi búcsúra és vásár­ra, mely két napos lesz — szombaton és vasárnap is az idegenforgalmi és kulturá­lis központba várják az ér­deklődőket. Előzetes a jövő heti prog­ramok közüli: szerdán ja­pán estet nendézmek Nagy­atádon a Gábor Andor Mű­velődési Központban. A vendég az ismert szobrász: Nishizawa Akira. A találko­zó tizenhét órakor kezdődik. Képünkön Lőrincz Vitus „Anya gyermekével” című tűzzománc képe, amely a boglárlélléi Tóparti Galériá­ban látható. TANSZÉKET KAP A TÉRINFORMATIKA A mezőgazdaságban egy­re nagyobb az igény a kor­szerű termésbecslés mód­szereinek elsajátítására. Ez­zel a témával az úgyneve­zett távérzékelési el járások ismerői foglallkoznaik. Az ilyen szakember azonban nálunk egyelőre kevés, ezért a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium — a művelődési tárcával egyet­értésben — távérzékelési és térinformatikai tanszék lé­tesítését engedélyezte az Er­dészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári földmérési' és földrendezői főiskolai ka­rán. Az intézményben évente 30—35 szakembert képeznek ki. Mint a szakminisztéri­umban elmondották, az új tanszék szervezetileg ugyan a székesfehérvári intéz­ményhez tartozik, ám váló­jában a budapesti Földmé­rési és Távérzékelési Inté­zetben tevékenykedik, majd mivel ennek technikai fel­szereléseit hasznosítják az oktatásiban. A tanszéket az Ős§?el in­duló tanulmányi év kezde­téig megszervezik és ezután a távérzékelési tantárgj hallgatása kötelező lesz, as üzemmérnök jelölteknek. Nem történt szentségtörés A glindei popkórus és bigband-együtfes hangversenye a kaposvári zeneiskolában A kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola történetében alighanem először hangzott föl egy popkórus és -egy biglband-együbtes hangja és muzsiká ja a hangverseny te - rémben,. Tegyük hozzá: a rendezvény látogatottsága is bizonyította: iiyeni alkal­maikra ás. szükség van eb­ben a zenei intézményiben. A glindei együtteseket azon­ban nem először hallottuk. Ápolva a 'kaposváriakkal a kapcsolatot, harmadik al­kalommal! mutatkoztak be megyénkben. Az első „hiva­talos” megbeszélésre a ka­posvári, illetve a glindei ze­neiskola igazgatója között is a kedd esti hangverseny után került sor. • A vendéglátó intézmény igazgatónője, Bernáth Mag­da így '.nyilatkozott a pop- kórus és a higband-együttes nagy sikerű hangversenyé­ről: — Nem történt szentség- törés. Olyan magas színvo­nalon művelik a glindei együttesek a zeniét, hogy szívesen, hallgatta a közön­ségnek az a .része is, ame­lyik ebben a teremben másféle muzsikához szo­kott hozzá. A glindei együttesek tag­jainak többsége zeneiskolás — mutatta be a popkórust és a bigbandet a kitűnően zongorázó és éneklő igazga­tó, Dieter Teske. Nagy vonz­erőt jelent azonban mások számára is bejutni a kórus­ba vagy a zenekarba. Ügy érzem; a két város közötti kapcsolat bővülését is jelenti, hogy a két in­tézmény között is kialaku­lóban van. az együttműkö­dés. Eriről is beszélt vendé­günk : — Ősszel öt tanárunk lá­togat a kaposvári zeneisko­lába tapasztalatcserére, és természetesen muzsikálni is fognak. Tanulmányozni szeretnénk az itt folyó ze­nei oktatást, 1990-ben ugyan­csak öt kaposvári zeneta­nárt vámnik Gönciébe. Tá­volabbi célunk, hogy a diá­kok is kölcsönösen megis­merjék egymást. Bernáth Magda: — A Ka­posvári Szimfonikus Zene­kar tavasszal vendégszere­pelt Glindéhemi Először jár­tak külföldön. Lemérhető, hogy hasznos volt számuk­ra. Mi is azt várijuk a kap­csolattól, hogy a zeneisko­lai tanárok látóköre bővül. Kaposváron kívül Barcson is bemutatkoztak a vendég együttesek, tegnap este a balatonmária-fürdői stran­don adott hangversenyt a glindei popkórus és a big- band-együttes. Bíorányi HÉTVÉGI tájoló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents