Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
1989. július 21., péntek Somogyi Néplap UNIKUM A Magyar Televízió két alkalommal is közölte azt a riportot, amit Zwack úrral, a híres likőrgyárossal készített. Nekem Zwack úrral nincs semmi bajom, sőt becsülöm azért, mert kint volt erejé ahhoz, hogy újra felkapaszkodjon, tőkéssé váljon: 0 a riporter provokáló kérdéseire is igyekezett mértéktartóan válaszolni, ami jó ideig sikerült is neki. A riporter azonban nem nyugodott, úgy érezte, annál jobb a riport, minél élesebb. így aztán a végén megállapodtak abban, hogy a likőrgyár államosítása jogtalan volt, hiszen nem fizetett érte a magyar állam, ezért Zwack úrnak visszajárna a volt gyára. Az első adást még elnéztem, az ismétlés már komoly, az utólagos korrekció hiánya pedig súlyos hiba volt. Az államosítás, vagyis a gyárak és a nagybirtok államosítása jogos forradalmi cselekedet volt. Azt igazolta, hogy a tőkések és a nagy- birtokosok nem tettek semmit a kor színvonalához igazodó társadalmi reformok terén. Ha az urak egy közép-európai népet ázsiai szinten tartanak, ha a 20. században középkori viszonyokat tartanak fent, akkor a végre felszabadított népnek joga, sőt kötelessége a nagytőkék és a nagybirtok ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása. Tehát nem a magyar népet, hanem a korábbi uralkodó osztályt kell felelőssé tenni az ellenszolgáltatás nélküli államosításért. Ha Zwack úr és osztálya úgy gondolkodott volna a demokráciáról, a munkások jólétéről, ahogyan a riportban vélekedett, nem került volna sor államosításra, legalábbis nem a likőrgyárakéra, hanem megelégedtek volna a bankokkal, a nehézipar óriásaival. Demokratikus országokban nem került sor sehol a kártérítés nélküli államosításra, a szinte mindenre kiterjedőre még kevésbé. Ha Zwack úr kártérítésre gondol, akkor a régi rend uraihoz, tőkéseihez forduljon a panaszával, ök provokálták ki az általa jogellenesnek minősített eljárásokat. Az más lapra tartozik, hogy az államosítást túlhajtottuk, államosítottuk a kisvállalkozásokat, a saját munkán alapuló nagyobb parasztgazdaságokat is. Ezek során valóban történtek jogtalanságok, amiért elsősorban ugyan a hatalom akkori birtokosai a felelősek, de nemcsak ők, hanem a régi rendszer is. Ha egy országot az indokoltnál évszázadokkal tovább tartják urai a középkorban, szükségszerek a túlkapások. Ezekért, no meg az 1945 után tévesen elkövetett hibákért, bűnökért az itt maradt magyar nép negyven éven keresztül fizetett, most is fizet a felelőtlenül felvett adósságokért, és nem mondhatja, hogy fizessék ki azok, akik jogtalanul, hatalmukkal visszaélve felvették és elköltötték azt a pénzt. A magyar népnek azért is több joga van a hibák fel- hánytorgatására, mert azt, amit Zwack úrtól az ő nevében elvettek, nem az ő javára hasznosították. A kártalanítás nélküli államosítást csak az indokolja, ha valóságos társadalmasítás történik. Sajnos nem ez történt, mert a volt tőkés tulajdonos helyett nem a társadalom, hanem egy diktatórikus rendszer állami bürokráciája gyakorolta a hatalmat. Ennek lett aztán a szükség- szerű következménye, hogy a Zwack úr volt gyára az államosítás után sokkal kisebb hatékonysággal működött, mint korábban. Ebből azonban nem az következik, hogy a gyárat Zwack úrék- nak kell visszaadni, vagy egy másik „jó tőkésnek” olcsón eladni, hanem az, hogy igazi társadalmi tulajdonba kell venni. Ezért nem re-tő- késítésre, hanem a tulajdon érdemi társadalmasítására van szükség. Ne a múltba menjünk vissza, aminek lehetetlenségét és értelmetlenségét maga Zwack úr is jól tudja, hanem a jövőbe, tehát előre. A társadalmasításnak talán az a legnagyobb akadálya, hogy a társadalmi tulajdon az emberek tudatában a bürokratikus állami tulajdonlással, a gyenge hatékonysággal, az alacsony bérekkel azonosult. A modern társadalmakban jelenleg már a tőke jó kétharmada jól gazdálkodó társadalmi tulajdonosok kezében van, és ők terjeszkednek a magántőkések rovására. Ma az Egyesült Álalmokban a nyugdíjpénztárak tulajdonosi részesedésének a felét sem éri el a magántőkéseké, az ezredfordulóra a harmada sem lesz. A tőkebefektetések átlagos hozadéka jobb a társadalmi tulajdon, mint a tőkés magántulajdon esetében. Tehát, ha mi azon törjük a fejünket, hogy vissza kellene adni a gyárakat a magántőkéseknek. vagy akárcsak azon, hogy nekik kellene potom áron eladni, akkor nem előre lépnénk, hanem hátra. Ez volna aztán az igazi magyar Unikum. Kopátsy Sándor Ellenőrzés a helyszínen Kereskedelmi szakközépiskola épül Nagyatádon (Tudósítónktól) Rendhagyó ülést tartott csütörtökön a Nagyatádi Városi Tanács végrehajtó bizottsága. A testület tagjai délelőtt együttesen látogatták meg a városban a közcélú építkezéseket. A délutáni ülésen ugyanis az ezek helyzetéről szóló jelentés volt az egyik téma. A strand és a bevásárlóközpont építése a múlt év második felében, a kereskedelmi szak- középiskoláé pedig ez év tavaszán kezdődött el. A beruházásokat a városgazdálkodási gamesz bonyolítja le. A strand készültségi foka 35 százalékos és minden remény megvan arra, hogy április 30-i átadási határidőt betartják. A bevásárlóközpontnál elkészült a víz-, _ a csapadék- és a szennyvíz- csatorna, valamint a gázvezeték. Elkészültek a villamosenergia- és a telefonhálózat tervei is. A tervek szerint halad a mezőgazdasági szaküzlet építése, és végeztek a vendéglő alapozási munkáival is. A bodvicai élelmiszer- és italüzlet ugyancsak jó ütemben készül. Megtekintették az Ötvös- kónyit Beleggel összekötő út építésének munkálatait is. A négy tantermes kereskedelmi szakközépiskolánál a felmenő szerkezetek építésén dolgoztak. összességében a vb tagjai azt állapították meg, hogy három jelentős beruházás jó ütemben halad. A testület megtárgyalta a város és vonzáskörzete élelmiszer-ellátásának helyzetéről szóló összefoglaló jelentést, amelyet a népi ellenőrzési bizottság készített. Az alapvető élelmiszerekkel való ellátás megfelelő színvonalú, ugyanakkor egyes termékek esetében előfordulnak minőségi kifogások. Az esetenkénti szűkös választék, a hiánycikkek sok bosszúságot okoznak a lakosságnak. MÁRIA HÁROM CSILLAGA Balatonkeresztúri változások A főportás elégedett. Elkelt valamennyi szoba a Hotel Máriában, Balaton- mária-fürdőn. A három községről gondoskodó Balaton- kere&ztúri Közös Községi Tanács a minap készítette el számvetését Balatoniúj- lalk, Balatonkeresztúr és Balatonmária-fürdő fejlesztéséről. A látványosat a tóparti település nyújtja. A Hotel Máriát a Pannónia Vállalat mintegy harmincöt-, negyvenmillió forintért újította föl, a Turing Hotelből háromcsillagos szállodát varázsoltak, amelyben most már valamennyi szoba fürdőszobás, a nyolcvannyolc kétágyas szoba mellett hat apartmant is kialakítottak. Itt a strandon szépen illeszkedik a tájba a kedvelt csúszda, ápolt a környék a növekvő zsúfoltság ellenére is. A három településre — szerencsére mindegyik megőrizte nevét — a közös községi tanács elnöke, Bárdos János kísért el bennünket. Öt hallgattuk: bővült a villamoshálózat, javult a köz- világítás. Ottjártunkkor fejeződött be Balatonkeresztú- ron a Petőfi utca aszfaltozása. A balatoniújlaki új szennyvíztelep és a keresztúri postaközpont között három új nyilvános telefonállomást létesített a tanács, A tanácselnöktől megkérdeztem: — Mennyire sikerült arányosan fejleszteni a három települést? — Töhb év alatt mérhető le csupán, hogy a tanács igazságosan osztotta-e el a pénzt, avagy „kivételezett” valamelyik településsé]. Ez az utóbbi, azt hiszem, nem mondható el. Az óvodát is bővíteni fogják Balatonújlakon. A Marcali Kulturális Központ nyerte el a munkát versenytárgyaláson. Az idén már hozzálátnak, a tanács pedig anyagvásárlásra mintegy kétszázezer forintot költ. Az építés befejezésének határideje 1990 áprilisa. Előkészületben van a szerződés kétezer méter hosszú gázvezeték kiépítésére a Vasúti sétány, a Rákóczi utca, a Zrínyi, a Munkácsy, a Jó-, zsef Attila és a Kölcsey, valamint a Rózsa utca határolta területen. Eddig kilencven háziban sütnek, főznek és fűtenek már gázzal Balatonkeresztúron. A nyáron több estén föl- csendül a templomi orgonamuzsika a balatonkeresztúri római katolikus templomban. A Balatoni Intézőbizottság másfél millió forinttal járult hozzá a tíz évvel ezelőtt elkezdett, templom melletti autóparkoló és közipank építésének befejezéséhez, amit novemberre tűztek ki. A part és a vasút közötti szakaszon befejeződött a szennyvíz- csatorna építése, és elkezdődött az újabb szakaszon is. Balatonkeresztúron pedagógus szolgálati lakás építését is elhatározták, ehhez a Somogy Megyei Tanács száznyolcvannégyezer forinttal járult hozzá. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítására is szánnak a keresztúriak: álomszép sport - és kulturális központ tervét forgatják a fejükben. A rajzon igazán mutatós épületet az általános iskola mellett szeretnék mielőbb fölhúzni. Márián sem mehet minden zökkenő nélkül. A Hotel Máriához sétálva megálltam az új pavilonsor előtt, ahol három takaros épület készült el a nyárra, az egyik azonban csukva. Miért? A szomszédban tudtam meg, becsapottnak érzik magukat az építtetők, akik egymillió forintot szántak az üzlethelyiség kialakítására: ám — mint azt később megtudták — nem lehet a saját tulajdonuk az építmény, húsz év alatt úgymond lelakhatják az egymilliót, amit befektettek ... Mi erről a véleménye a tanácselnöknek, Bárdos Jánosnak? — Ez a döntés nem a helyi akaratot fejezi ki, hanem a központi rendelkezést tartjuk be csupán. Magam is azt gondolom, hogy a szabad vállalkozásnak akadálya az olyan rendelet, amely nem engedi meg, hogy az építtető tulajdonos legyen. Azt hiszem, ezt az ellentmondást sürgősen felül kell vizsgálnia a törvényalkotóknak. Húsz év alatt sok víz lefolyik a Dunán, sok hullámot kavar a szét a Balatonon. Talán nem keil addig várni, míg a vállalkozóik szabadabb kezet kapnak. Ezt kívánja, azt hiszem, az ország érdeke is. No és természetesen a balatonmária- fürdőiek érdeke is, azt, hogy ne legyen csukva a palacsintás üzlet, mert az ugyan mire való, ha nem élvezhetik az ízes faiatokat. Ennyire tellett látogatásunk során. Bizonyára sok mindent nem láthattunk, ám azt biztosan tudom, hogy Mária csillaga újra felmenőben van, jelzi ezt már az a három is, amit a hotel kapuja fölött láttunk.., Horányi Barna Az önkormányzathoz pénz kell Figyelemmel és érdeklődéssel olvastam az eddig megjelent nyilatkozatokat. Teljesen azonosulni tudok mindazon felvetésekkel, hogy teljesen át kell alakítani az égés? struktúrát, Igazi önkormányzatokat kell kialakítani — visszaadni a hitet, a bizalmat az igazi közösségek létrejöttéhez, az igazi közösségi alkotás megteremtéséhez. Továbbá egyetértek azzal is, hogy a tanácselnököt az egész terület állampolgárai válaszszák, de a tanácselnöki elnevezést — már a választásból Is adódóan — polgár- mesterre változtatnám. Jobban kifejezi e megbízatást. Ugyancsak el tudnám képzelni, hogy a községekben működő elöljárót az adott település, község egésze válassza. így mind a két megbízatás nagyobb elismerést és természetesen nagyobb döntési lehetőséget is kapna. Csík László tanácselnök javaslatával ellentétben, az általa említett „miniszterek”, illetve intézményvezetők csak tanácselnöki kinevezése helyett — természetesen az előzetes emberi, szakmai megméretésük után — az említett „polgármester” és elöljáró egyeztetett véleményét tartanám döntőnek. Nem tartom jónak azt a módszert, hogy egy vezető egyedül dönt ilyen kiemelt, fontos kérdésben. (Iskolaigazgató, integrált óvodavezető, gondozási központ vezető. gamesz-vezető, ügyvezető körzeti orvos stb.) Szükségesnek tartom a kontrollt, a kollektív bölcsességet, így a települések vezetőinek egyetértését. Kiemelten fontosnak tartom teljesen elválasztani a testig leteket = elöljáróság, vb, tanács — a szakigazgatási szervtől, mégpedig a következőképpen : A szakigazgatási szervnek csak kiszolgáló és végrehajtó szerepet szabad betöltenie. Véleményem szerint ahhoz, hogy tökéletesen meg tudjon felelni két fő feladatának, eszköztárát is biztosítani kell. A mai kornak megfelelő technikát, több felsőfokú végzettségű, állami szolgálatra emberileg is alkalmas, hivatásának élő megfizetett szakembert! Csak így lehet elképzelni azt, hogy a testületek megbízható információhoz jussanak, valamint a testületek elé érdemi, több alternatívájú javaslatok kerüljenek, mert dönteni helyesen csak így lehet, valamint csak így lehet elvárni a döntés gyors végrehajtását. A szakigazgatási szerv vezetőjének, a vb-titkárnak, a kinevezését ugyancsak nem bízmám sem a tanácselnökre, sem csupán a testületre. Kinevezését — megbízását a felettes szakmai szerv végezze, természetesen a testületiek véleményének kikérésével. Ugyanis a vb-titkár a jog, az állampolgári fegyelem legfőbb őre, a feladatok végrehajtója, így ne tudja sem a polgármester, sem a testület érdemi munkájában gátolni, megakadályozni, Az érdemi emberközeli tanácsi mwnks döntő részben e vb-titks? szakmai felkészültségén, emberi magatartásán múlik! Még azt is el tudom képzelni, hogy a polgármesternek, elöljárónak külön kiszolgáló személyzete legyen (adminisztráció, információ, koordináció). Még fontosabb feladatnak tartom a helyi önkormányzatok erősítését. Községüket érdemben képviselni tudó elöljáróságokra van szükség. Minden községet érintő kérdésben intézkedési, véleményezési, javaslati vétójoggal kell felruházni őket. A feladatok félre nem érthető elvégzése érdekében tisztázni szükséges minden testület felelősségét, jogát, kötelességét, tulajdonait, pénzeszközeit, elszámolási metódusát. Esélyegyenlőség alapján országosan szükséges tisztázni és garantálni az állam- igazgatásban felosztható pénzeket. Természetesen, figyelembe véve az ország anyagi helyzetét. A következő felosztási módot tudom elképzelni: — Minden településen biztosítani kell az alapellátási és fenntartási költségeket, s ez minden településen más más. (Az intézményhálózat, VITAFÓRUM közművek, közlekedés, egészségügy, rendfenntartás stb.) — A fennmaradó pénzeszközök a jelenleg elfogadott „állandó létszám" alapján minden településen egy^ formán kerüljenek felosztásra E pénzekkel tudnának az önkormányzatok „sír-nevet” alapon gazdálkodni. Kiegészítés gyanánt elképzelhető a községben levő tulajdonok jövedelmével való gazdálkodás (termőföld, épületek, erdő, rét, legelő stb.), ahol pedig a tulajdon változott, ott visszaadni. Mindezt társadalmi munkával, a területen levő gazdálkodó egységek — kisiparosok, állampolgárok támogatásával kiegészítve. Az így megerősített elöljáróságokat szolgálná ki a közös szakigazgatási szerv. Minden települést érintő dologban az önkormányzatoknak adnám meg a döntési jogot! így a jelenlegi nem megfelelő segélyezés, „társadalmi segítségadás” módjában-nagyságában, valamint a magasabb szintű közrend-közbiztonság érdekében a területen szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak vezénylését — a „dologiak” leadásával s a városi szakmai felügyelet megtartásával — az önkormányzatokra bíznám. Schmidt Ervin Nagyberki Községi Közös Tanács tanácselnöke
