Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

1989. július 17., hétfő Somogyi Néplaí> 3 Pécsi vásárfia Kiállítók Somogybái Két-három teli pénitárca sem elég Az idei Pécsi Ipari Vá­sárra a legtöbb látoga­tó vásárolni igyekszik. A rendezők jó előre beha­rangozták, hogy a négy helyszín egyikén osztrák és nyugatnémet holmit kínálnak majd a keres­kedők, természetesen fo­rintért. Ha más nem is, az ajánlat mindén bi­zonnyal több tízezer lá­togatót vonz majd a ki­állításra. Az első benyomások alap­ján úgy tetszik: a mostani bemutató jobbára az egysze­rű polgároknak, a magán­embereknek szól. A kiállí­tók aligha reménykednek ab­ban, hogy most nyáron Pé­csen kötik meg az évszázad üzletét. A vásár szervezői, nem is titkolták, hogy pé­csi vendégcsalogatónak szán­ták a bemutatót; jó néhány cég éppen ezért — meg a kiállítás költségeit latolgat­va — távol maradt. A pécsiek és az itt vendé- geskedők pedig özönlenek a vásárra; pénztárcájukat sem hagyják otthon, hátha vala­mi hasznos vásárfiával tér­hetnek majd haza. Nos, alig­hanem két-három tárcányi pénz is kell ahhoz, hogy va­lamirevaló portékával gaz- dagondjon a háztartás. A Dél-dunántúli Tüzépnél meg­csodálhatunk néhány remek­be szabott bejárati ajtót. Az egyifr tölgyfából készült, ka­zettás, domború üvegű, és negyvenezer forintba kerül... Még a vállalat képviselője is kételkedett abban, hogy akár egyet is eladnak belőle. Ugyanitt látható a már is­mert Rotip tetőrendszer, amely most azért érdemel figyelmet, mert vásári nagy- díjat kapott. A Kemikál barcsi gyára is képviseltette magát: bemu­Ax amerikai „magánposta" Magyarországon Amerikai üzletfeleik igé­nye és a kedvező magyaror­szági reagálás indokolja, hogy az UPS első kelet-eu­rópai képviselete Budapes­ten nyílik meg — mondot­ták a vállallat illetékesei Heltai Andrásnak, az MTI was hingt oni t u dós Rój á nak. Az United Parcel Service a világ legrégibb és legna­gyobb „magánpostája”: az 1907-ben Seattle-ben alapí­tott kézbesítő cégnek nap­jainkban a világ 122 orszá­gát átfogó hálózata, 220 000 alkalmazottja, százezer au­tója és 360 repülőgépe van. A lassú, bürokratikus ame­rikai állami posta már hosz- szú évek óta háttérbe szo- í'ult a csomagkézbesítésben: a vállalati és a magánforga­lom nagyobbik részét az UPS és kisebb társai bonyo­lítják le. Az UPS barna kéz­besítő-gépkocsijai épp oly ismert, jellegzetes tartozékai az amerikai utaknak és ut­cáknak, mint a kék posta­autók. Az UPS naponta 10 millió csomagot, levelet továbbít gépkocsin, 600 000-et repü­lőgépen. A tavalyi összfor­galom 2,7 milliárd külde­mény volt, s az óriásválla­lat bevételei 11 milliárd dol­lárt tettek ki. A cég budapesti képvise­lete a tervek szerint szep­temberben nyílik meg és forgalmat nyit mind Buda­pestre, mind Budapestről. A UPS európai központja Lon­donban működik. Hazánkat is érintő légiforgalmink cso­mópontja Ma jna - Fra nk f Uii't. A cég egy, illetve két na­pon belül kézbesít csomago­kat, leveleket, dokumentu­mokat légi úton a világ minden részébe. A kaposvári Metall gmk be­mutatója tatóra. A külföldi cégek op­timisták. A Felbachból ér­kezett Eugen Christ, a Bauchnecht vállalat mun­katársa abban bízik, hogy a jövőben a testvéri kapcsola­ton túl valódi kereskedelmi megállapodás is születik. Mi minden további nélkül ve­vők lennénk például arra az akár lakókocsiba is szerel­hető kis konyhaszekrényre, amelyben elfér a villamos főzőlap, a mosogató, alul pe­dig hűtőszekrénynek és mo­sógépnek is van hely. A külföldieken kívül kül­földi érdekeltségű cégek, vegyes vállalatok is kiállí­tottak. A Schwinn Csepel Kft. kerékpárokat, a pécsi Garancia szövetkezet Yugó személygépkocsikat mutatott be, többek között a Florida típust is, amit eddig még nem láthatott a közönség Magyarországon. Kerestük a somogyi kiállí­tókat, de már a katalógus­ból is kiderült, hogy nem mi vezetjük a megyék rangso­rát. A Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát éppen uzsonnázó képviselője el­árulta, hogy nekik is túl sok az a közel százezer forint, amennyibe egy ilyen bemu­tató kerül, s hiába a hagyo­mány, a következő vásárra már nem jönnek. A Pécsi Ipari Vásár ide­genforgalmi szempontból minden bizonnyal hasznos — ez már az első napokban ki­derült. Nem ártana ezen So­mogybán is elgondolkodni. (faragó) Bitumenes zsindely. A iKemikál is a magánépítkezőkre szá­mít < tatója szintén az egyéni vá­sárlókra volt tekintettel. Mint a cég képviselőitől megtudtuk: elmúlt az az idő, amikor néhány nagyvál­lalat megrendeléseiből meg­éltek. Érezhetően visszaesett az építőipari termékek iránt a kereslet — a Kemikálnál is úgy vélik, hogy elsősor­ban a magánépítkezőknek kell megmutatniuk portékái­kat. Az Akvabit bitumenes zsindely — cseréphelyettesí­tő — méltán számíthat si­kerre, csakúgy, mint a nem­régiben kifejlesztett, jól szellőző falfestékcsalád. A Bázis építőipari válla­lat viszont egy újszerű épí­tési módot kínált: hőszigete­lő habszivacs téglákat, amellyel „gyerekjáték” há­zat építeni. A téglák — mint a játékvár — a kívánt formában összerakhatok, s az üregeket betonnal kell ki­tölteni. A költségekről nem kaptunk felvilágosítást, de aligha ösztönöz bennünket takarékosságra a vállalat. Néhány szót a más ország­beli kiállítókról is, hiszen ebben az évben meglepően sok osztrák és nyugatnémet cég érkezett a pécsi bemu­Növekednek a lakosság terhei az infrastrukturális beruházásokban A KSH felmérése A lakásépítkezésen, az egészségügyi, szociális, kul­turális, közlekedési és pos­tai, valamint kereskedelmi, vízellátási és szolgáltatási beruházásokon a lakosság részesedése az elmúlt évben már 44,1 százalék volt — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal közzé­tett jelentése. Az összeg sem csekély: az állampolgá­rok 54,9 milliárd forintot fordítottak arra, hogy la­kás- és életkörülményeik ja­vuljanak. A lakásberuházások össze­ge tavaly mintegy 58,6 mil­liárd forintot tett ki, 10,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a magánlakásépítések érté­ke 15,2 százalékkal emelke­dett, míg az állami és szö­vetkezeti szervezeteké 11 százalékkal csőikként. Ha nem a forintösszege­ket, hanem a mennyiséget nézzük, úgy összességében szinte valamennyi infra­strukturális területen csök­kentek a beruházások. La­kásból 6,6, egészségügyi lé­tesítményből 5,2, szociális és kulturális létesítményből 25, kereskedelmi egységből 7,7 százalékkal kevesebb épült tavaly, mint 1987-ben. Mind­össze a posta és a távközlés könyvelhet el némi fejlő­dést: 2,13 százalékkal gya­rapodott azoknak a létesít­ményeknek a száma, ame­lyek közvetlenül a lakosság ellátását szolgálják. Tovább javult a telefonellátottság, az üzembe helyezett távbe­szélő-főközpontokban 70 ezer állomás, az automata táv,beszélő-alközpontokban 33 ezer állomás lépett be a múlt évben. A statisztika szerint a kulturális beruházások múlt évi csökkenése egy kétéves dinamikus növekedési pe­riódusnak a lezárását jelzi. A közművelődési és sport- tevékenységgel kapcsolatos beruházások mérséklődése mellett lassult a középfokú oktatás létesítményeinek fej­lesztése is. Nem túlságosan biztató az sem. hogy a szo­ciális beruházások csökke­nésében a munkásellátási létesítmények visszafogot­tabb fejlesztése, valamint a magánüdülőket építők meg­csappant beruházási kedve játszott közre. Ezt csak némiképp ellensúlyozza, hogy ugyanakkor az idős korúak szociális ellátására a különféle intézményekben, otthonokban az előző évi 443-náí lényegesen többet. 819 helyet létesítették. A föld maradt, a hivatal ment Fogta magát a hivatal, összekapolta térképeit és elment. Már sokadszor. Olyan jól átszervezte ma­gát ismét, hogy nemcsak a földtulajdonosok, a dol­gozók sem tudták követ­ni. Nem is akarták. In­kább elfelejtették, amit tanultak, és kerestek ma­guknak másik munkahe­lyet. Ahogy a megyei és a településfejlesztési kon­cepciók változtak, úgy változott a földhivatal is Somogy megye északnyu­gati részén. Az nem volt érdekes, hogy a föld és gazdája ugyanott maradt, hogy a közlekedési lehe­tőségeknek milyen meg­határozó szerepük van. Húsz évvel ezelőtt, ami­kor megszűntek a járá­sok, a fonyódi földhiva­talt „demokratikusan” Marcaliba helyezték át. A Balaton-parti telepü­lésen levő kirendeltségen ezek után Ordacsehi, Fo­nyód, Fenyves, Mária, Keresztúr, Berén.v, Szent- györgy, Vörs, Hollád, Ti­kos és Újlak földügyeit intézték. Most már ne kérdezzük meg, mit gon­doltak a kaposvári vasút­vonal melletti települé­sek lakói... Bizonyára jól mehettek a dolgok, s már minden­ki beletörődött a megvál- .toztathatatlanba, amikor ismét új, ismét „demok­ratikus” döntés született. Mert milyen is egy vá­ros földhivatal nélkül? — gondolhatták az illeté­kesek, s egy minisztériu­mi döntést követően már­létrejött a boglárlellei vá­rosi földhivatal. Jártak is a dolgozók Boglárról Fonyódra — merthogy ott volt épület, felszerelés. Aztán fordult a kocka: elkészült a bog­iári földhivatal, s most a fonyódiak kezdtek ingáz­ni Boglárra. Igaz, a ko­rábbi létszámnak több mint a fele úgy döntött, inkább más munkahelyet keres. Az új hivatalhoz új il­letékességi területeket je­löltek ki, a siófoki és marcali földhivataltól el­hódítottak néhány közsé­get, ám volt, ahol a mar­caliak lettek a győztesek, örülnek is a máriai, ke­resztúri villatulajdono­sok, hogy nem kell ne­kik a már unalomig is­mert fonyódi kirendelt­ségbe járniuk, ahol az előadók képesek rutin­ból intézni a tipikusan balatoni ügyeket. Hírnök jő, s mondja: Fonyódon lesz telefax­gép, s ezen bárki lehív­hatja a kért adatot, má­solatot. A díj csak a te­lefon költségével lesz drágább. Igen, ez a jövő útja. S ha nem leszünk kellő tisztelettel iránta, még jobban eltávoldik tőlünk. Kinéz magának egy köze­li bolygót, s hóna alatt térképeivel elfoglalja. Aztán, nehogy földhözra­gadtnak nézzék, letörli cégtáblájáról ezt a szé- gyenítő jelzőt, s nyári éj­szakákon a hiányzó négy betű miatt kissé aszim­metrikusnak látszó táblán még olvashatjuk . . . HI­VATAL. Süli Ferenc ŰJ MUNKAHELYEK TAB KÖRNYÉKÉN Tabon az MSZMP városi bizottságának legutóbbi ülé­sén a testületi tagok tájé­koztatást kaptak a tanácsi gazdálkodás tapasztalatai­ról, a fejlesztési célkitűzé­sek megvalósításáról és a további feladatokról is szó volt. Az írásos anyagban az áll, hogy a tahi tanácsnak hitelt kellett fölvennie az egyensúly biztosításához. A tervidőszak kezdeti nehézsé­gein túljutva lendületesebbé vált a fejlesztés, és a teho célkitűzései is folyamatosan megvalósulnak. Gond azon­ban az összekötő és a fő­közlekedési utak építésének elmaradása. A kis települé­seken folyik a boltok re­konstrukciója, Tabon azon­ban a „Százlépcső” vendég­lő és a presszó épült meg. Tabon a kereskedelmi ellá­tottság nem felel meg a középfokú szerepkörnek. Fo­lyik a lakossági villamos- energia-hálózat rekonstruk­ciója, de vezetékes gáz pénz­ügyi és gázfelhasználási le­hetőségek hiányában ebben a tervidőszakban nem lesz. Megoldották viszont Bedeg- kéren, Kapolyon, Kányán, Somogyegresen és Torvajon a pb-gázellátást. Tabnak és társközségei­nek lakossága 1985-től több mint 700-zal csökkent s — elhangzott — ez a tenden­cia tovább folytatódik. A foglalkoztatásban 1985-ben még létszámhiánnyal - szá­moltak. Mostanra fölösleges munkaerő is van már. Nö­velte a feszültségeket, hogy a máshol dolgozók a leépí­tés után hazaköltöztek. Egy­re nehezebb a rehabilitált, illetve megváltozott mun­kaképességű' dolgozók elhe­lyezése is. 1987 szeptemberé­ben Tabon létrehozták a közhasznú munkavégzést. Az idén már 90-en keresik így a kenyerüket. Több vállalat és szövetkezet pedig az át­képzési támogatás igénybe­vételével létesít új munka­helyet. Andocson és Mikló­siban a közeli jövőben mint­egy 75—80 személy foglal­koztatására lesz lehetőség. Tabon nincs állami lakás­építés — emiatt a pályakez­dő fiatalok és az alacsony jövedelmű családok nagyon nehéz helyzetben vannak. A tanács a telekellátás javí­tásával, a magánerős lakás­építés és -vásárlás támoga­tásával igyekszik segíteni. Valamennyi társközség köz­egészségügyileg veszélyez­tetve van. Ezért fordítanak nagy gondot az ivóvízellátás megoldására például Bedeg- kéren, Kányán, Lullán, So- mogvmeggyesen, Zalán. A DRV 8 millió forintos ta­nácsi támogatással 1990-ig megoldja a tabi szennywz- telep bővítését is. A következő ötéves terv­ben nyolctantermes általá­nos iskolát kap Tab. A kö­zeljövőben megkezdik a bábonymegyeri általános is­kola bővítését is. Változat­lanul hiányzik Tabon a kö­zépfokú kollégium: ellátás. Nincs javulás a lakossági szolgáltatások területén sern, különösen a kis települése­ken. A megyei tanács vb a te­rületfejlesztési . alapból 14 pályázatot majdnem 20 mil­lió forinttal támogatott a térségben. Főleg új munka­helyeket létesítenek « pénz felhasználásával. (Kratek)

Next

/
Thumbnails
Contents