Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

1989. június 13., kedd Somogyi Néplap 3 Sarkalatos kérdések, maratoni vita Mai kommentárunk (Folytatás az 1. oldalról) hal a munkahelyi és a párt- vezetők megegyezésére bíz­za, Az alternatív szerveze­tek több képviselője kétsé­geinek adott hangot. Az SZDSZ meghívottja föltéte­lezte, hogy a köztársasági el­nöki intézmény a jelenlegi hatalmi struktúra „átmenté­si kísérlete”. A kisgazdák képviselője megkérdőjelezte, hogy a jelenlegi, zömében MSZMP-tag vezetők, illetve törvényalkotók képesek-e az egész nép érdekei szerint cselekedni. Dr. Kilényi Géza1 indoko­latlannak tartotta a bizal­matlanságot s elfogadhatat­lannak a legdemokratikusabb törekvéseket is reflexszerű- en megkérdőjelező alapál­lást. Mint mondta: ha a de­mokrácia működésképtelen- nék bizonyul, az egyeseket arra késztethet, hogy vala­mi mással váltsák föl... Ezért is fontos a tolerancia és a konszenzusra való köl­csönös törekvés. Szűrös Mátyás egy, a vá­lasztások előrehozatalát az MSZMP taktikai lépésének vélő megjegyzésre .reagálva mondta: Ez a lehetőség az ország, a pántok és az, Or­szággyűlés helyzetének Véleménycsere a tanácskozáson számbavétele után merült fel. Látni kell, hogy minde­nekelőtt egy katasztrófa ve­szélyét kell elhárítanunk. Utána gondolkodhatunk azon, hogyan vezessük ki az országot a válságból és ho­gyan teremtsünk valódi de­mokráciát. A választások időpontját tehát célszerű alárendelni a nagyobb kér­déseknek, annak, hogy mi segít inkább az országnak. A jelenlegi sodródás és bizony­talanság nem tartható... A költségvetés helyzeté­vel kapcsolatos témakörök­ről, valamint az adórendszer működésének felülvizsgála­táról dr. Madarassy Attila pénzügyminisztériumi állam­titkár adott áttekintést. Itt különösen sok kritika érte az adórendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatos kor­mányzati elképzeléseket. Az államtitkár szerint a családi jövedelemadó óhatatlanul az­zal jár, hogy ha a családok­nak adóban próbálnak ked­vezményt adni, akkor az kap többet, akiinek magasabb az adója. Ha az adókedvez­mény nem függ az adótól, akkor viszont a kisjövedel­műek esetén ugyanoda ju­tunk, mintha családi pótlé­kot adnánk. Dr. Gyenesei István meg­jegyezte, hogy a személyi jö­vedelemadó alkalmazása azokban az országokban jel­lemző, hogy a szociálpoli­tika képes átvállalni azt, amit a családi jövedelemadó csak automatizálással te­remthet meg egy, a miénk­hez hasonló szegény ország­ban, Dr. Vida Kocsárd kép­viselő az államtitkárral vi­tatkozva leszögíezte: a sze­mélyi jövedelemadó nem veszi figyelembe a családot, miközben a családi pótlék nem fedezi a gyermeknevelés költségeit. Tény, hogy min­denféle adó csak jö vedelem - újraelosztás, csakhogy — mondta — az elvonás nálunk torz, és hátrányt jelent a családoknak. A délutánba hajló vita sok nyitott kérdést hagyott, így Pásztohy András, a képvise­lőcsoport vezetője azt aján­lotta, hogy a jelen levő szer­vezetek képviselőivel a kö­zeljövőben térjenek vissza e témáikra. Szűrös Mátyás délután a megyei oktatási igazgatósá­gon! tartott előadást a kép­viseleti demokráciára való átmenet összefüggéseiről, majd kérdésekre válaszait. B. F. Vasárnaponként 10 százalékkal drágább a Csemege a Balatonon A nyitva tartás is pénzbe kerül Ha nem „fizet" a költségvetés, marad a vevő — Kevesebb reklamáció Nyitva tartottak vasárnap a Balaton somogyi partján a Csemege Kereskedelmi Vállalat boltjai. A vevők azonban meglepve tapasz­talták, hogy a pénztárnál a számlájuk végösszegéhez 10 százalékot hozzátettek még, függetlenül attól, hogy lu­xuscikket vásároltak-e, avagy szabott árú alapvető élelmi­szert. A 10 százalékos felár — vagy idényár — vonat­kozik vasárnap például a sörös- vagy üdítőitalos üve­gekre éppúgy, mint a ke­nyérre, a tejre. Mi indokolja ezt? A kérdésre Házi Zoltán, a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat kereskedelmi igazgató­ja felelt: — Az idényboltok műkö­dése a Balatonon az elmúlt években is veszteséges volt vagy minimális nyereséget hozott. Tavaly még 11 mil­lió forint állami támogatást kaptunk adókedvezmény formájában azért, mert üze­Társaságban ma poli­tizálni néha még az is kénytelen, aki ezt nem szokta meg, hiszen éle­tünket át- meg átszövi a napi politika. Sok a kérdő­jel a jövőt illetően, és sok a bizonytalanság. Érezhető ez abban is, hogy gyorsan változó vilá­gunkban milyen legyen a helyes magatartás? Ez a párttagok körében le (vagy náluk még inkább) szóba kerül, és talán még nehe­zebb rá válaszolni, hiszen nem keveisebbről van szó, mint arról, hogy az MSZMP megosztja' a hatalmat. Kere­sik hát a párttagok is a ka­paszkodókat, a szilárd pon­tokat, .. Egy ilyen kapaszkodónak éreztem a minap Kovács Je­nőnek, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága osztályvezető­jének előadását Kaposváron. Elsősorban az alapszervezeti titkárokat hívták meg ide. Főként a .választási harcra és az ezt megelőző lényegé­ben a választó,si programot megadó — őszi pártkong­resszusra való ’ felkészülés jegyében hangzott el az elő­adás, magán viselve persze a csupán elképzelések szin t­meltettük ezeket a boltokat. Ez a kedvezmény az idén már nem jár. A 11 millió fo­rintos kiesés kétharmadát jobb munkával pótolni tud­juk, a többit azonban nem. Ezért döntöttünk úgy, hogy kizárólag vasárnapokon 10 százalékos szolgáltatási fel­árat alkalmazunk. Az árhi­vatal nem ösztönözte, de nem is ellenezte ezt a meg­oldást. Azt gondoljuk, na­gyon nehéz volna különvá­lasztani, hogy csak egyes cikkekre — például az ital­ra — tegyük rá ezt a pótlé­kot. Hasonló megoldás, mint a miénk, létezik más álla­mokban is. — Ha valaki vasárnap vi­szi vissza például az üres üdítősüveget, akkor 10 szá­zalékkal többet kap érte? — Mi nem drágábban ad­juk az árut, hanem a vasár­napi szolgáltatásért számo­lunk fel tíz százalékot. A vásárlóknak mindegy, hogy miért kell ezt kifizetniük. jén levő törekvéseket, egyé­ni elgondolásokat is. Végighúzódott azonban az eszmefuttatáson valami, amit senki sem kezelhet úgy, ahogy éppen hangulata vagy kedve diktálja. Ügy fogal­maztam meg magamnak, hogy ez a versenyforma. A sportból ismert kifejezés lé­nyegében azt jelenti, hogy a versenyzőnek kemény mun­kával — közbeiktatott ver­senyekkel is — „formában kell lennie”, amikor meg­kezdődik a küzdelem; legyen erőnléte és erőtar,taléka, tud­ja, hogy mit tegyen és mit ne tegyen a megcélozott eredmény elérése érdeké­ben. Nos, ,ez a fogalom attól a pillanattól, hogy az MSZMP vállalta a többpártrendszert — ha nem is így emlegetjük —, bevonult a politikai élet­be is. Versenyformába kell kerülniük pártoknak, politi­kai szervezeteknek a siker reményében. Tudjuk, ez igen szerteága­zó intézkedéseket kíván a párttól, „fönt” és „lent” egyaránt. A jó program — Milyenek az első hét­vége tapasztalatai? — Két panaszbejegyzést és több észrevételt kaptunk. Ennél több reklamációra számítottam. A kollégákat is arra kértem, hogy udva­riasan, türelemmel magya­rázzák meg a döntést. Ne­künk két dolog között kel­lett választani. Nem nyitunk ki vagy fedezetet teremtünk a vasárnapi többletköltsé­gekre. Ez a 10 százalékos felár csak egy kis részét adja a többletköltségeknek. A többit jó munkával kell előteremteni. — Mekkora volt a forga­lom? — A tavalyihoz hasonló. Ügy érzem, ma már jobban elviselik az emberek az ilyen megoldásokat. Akkor lett volna nagyobb felhábo­rodás, ha mondjuk 3 száza­lékkal emeltük volna az árakat a hét minden nap­ján. Meggyőződésem, hogy a Balaton-parti kereskede­megaliko,fásától, a működés mai zavarainak ed,hárításá­tól a feltetelrendszer meg­teremtéséig, a jó időzítésig sok minden beletartozik eb­be. Ezek egyike sem köny- nyű. Valamennyi feltétel kö­zül tóián a legnehezebb a szemlélet- és magatartásfor­ma váltása, • amelynek az egyes emberben kell, végbe- mennie. De hát végbemegy-e? Ezt mondta a minap egyik rógii párttag ismerősöm, ami­kor a hogyléte felől, érdek­lődtem és politikai tevé­kenysége is szóba került: „Hogy most mit csinálok? Lényegében semmit. Gondol­taim., lehet, hogy jó lenne, ha lakótelepi pártszervezet­be jelentkeznék át, de egyelőre úgy döntöttem, nem megyek. Várok, majd meglátjuk...” Azon tűnődtem, vajon, ha ismerősöm részt vett volna az említett előadáson, talán rájön, hogy ez a magatar­tásforma ma a lehető leg­rosszabb. Ugyanis nincs idő és nincs mód várni... lem nem bírja el a költsé­geket. Ha a vállalatok ne­héz helyzetbe kerülnek, sen­kitől sem kérhetnek támo­gatást. — Meddig tart ez a szol­gáltatási felár? — Amíg nyitva tartunk vasárnap. — Csak a Balaton-parton? — Csak ott. Megjegyzem: mielőtt döntöttünk, meg­néztem több ünnepen is nyitva tartó budapesti ma­gánkereskedőt. Azt tapasz­taltam, hogy ők is nagyobb árréssel dolgoznak. Azt tu­dom, hogy valamennyi Ba­laton-parti kereskedelmi vál­lalatnak gondja van. Ennek enyhítésére mi ezt találtuk ki azért, mert az ott élők érdekeit az ilyen megoldás sérti a legkevésbé: az ősla­kók hét közben is be tud­nak vásárolni és nincs szükségük arra, hogy vasár­nap menjenek boltba. (Kercza) Miközben egyes kommu­nisták azon meditálnak, hogy valamit teraná kéne, addig a leendő versenytár­siak készülődnek. Mélységes tévedés azt hinni — muta­tott rá az említett KB-osz- tályvezető —, hogy szunyó­kálnak. Nagyon, is készülnek a választási csatára, és igen­is egyiknek-másiknaik (min­den ellenkező híreszteléssel szemben) m^r komoly prog­ramija is van. Csodálkozni persze nem lehet, hogy az egyes párttag bizonytalankodik, tétlenke­dik, avagy kivár, hiszen egy­részt a pártban is föUelhetők az ilyen jelenségek, más­részt párttagjaink leginKább ahhoz szoktak hozzá, hogy mindent felüliről mondanak meg. Milyen legyen hát a ma politizáló kommunistája? Egy biztos: nem lehet bá­bu, csak „fölfelé halló” bó- logatójános, krtttkatLan vég­rehajtó. Olyan párttagokra van, szükség, akik gondol­kodnak, összefüggéseiben igyekeznek szemlélni a VERSENYFORMA Sáskák és növényvédők Egymást követő három napon három különböző in­formáció jutott tudomásom­ra. Merőben eltérőek, sőt földrajzilag is meglehetősen távoliak egymástól. Mind­három ismeretében mégis az vetődött föl bennem: van közöttük kapcsolat. Az első egy meghívó volt. A KSZE Agrárfejlesztő Kö­zös Vállalat mától három napig — több érdekelt szer­vezettel közösen — növény- védelmi bemutatót tart a szomszédos Tolna megyei Bonyhádon, a Pannónia szö­vetkezetben. Másodszor az jutott tudo­másomra, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasá­gi Világszervezete, a FAO jelezte: újabb sáskajárás várható Afrikában. A kár­tevők Mauritániából, Mali­ból és Nigerből nagy csapa­tokban indultak kelet felé. A jelzések szerint rövidesen elérik Csádot, illetve Szu­dán nyugati részét. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy sza­porodásukat gyorsíthatják a küszöbönálló nyári esőzések. A harmadik információt tegnap olvastam: Nyugat- Európában a cukorrépater­mést súlyosan veszélyezteti egy, a levéltetvek által ter­jesztett vírus. Nagy-Britan- niában például tizenöt éve nem volt olyan súlyos levél- tetű-fertözöttség, mint az idén. Franciaországban pe­dig emiatt kellett újravetni mintegy hétezer-hétszáz hek­tárnyi cukorrépát. Itt, a Kárpát-medencében ismeretlen a sáskajárás. A kártevő oko.zta katasztrofá­lis pusztításokat filmekről, képekről, leírásokból ismer­jük csak. Üzemi vélemé­nyek szerint az átlagos „megszokottól” nincs külö­nösebb veszélyhelyzetben a cukorrépa sem. Hogyan kapcsolódik össze mégis a három információ? Ügy, hogy a kártevők és a kórokozók szakadatlanul és folyamatosan, új és új tá­madásra készülnek az élel­miszertermelés ellen. Ezek­nek kivédésére a tudomány­nak új és új módszereket, eljárásokat kell kidolgoznia, és gondoskodnia kell arról is, hogy ezek a módszerek ismertté váljanak, a labora­tóriumokból átkerüljenek a köznapi gyakorlatba. A nagy veszélyek, a kataszt­rofális károk elhárítása ér­dekében az embernek min­dig egy lépéssel előbbre kell járnia! Ellenkező eset­ben csak veszteséggel kerül­het ki a küzdelemből. A ma kezdődő háromna­pos növényvédelmi bemuta­tó pontosan azt a törekvést példázza, hogy képes legyen az ember egy lépéssel előbb­re járni. A rendszerszervező lényeges törekvése, hogy közkinccsé tegye azokat a módszereket és eszközöket, amelyeket a tudomány ki­dolgozott, hogy az élelmi­szertermelők közvetlen ta­pasztalatokat szerezzenek — jelen esetben a búza, a borsó új növényvédelmi el­járásairól, a kukorica, a napraforgó és a szója gyom­irtási kísérleteiről. Egy szakmai bemutató­nak nem szoktunk túlzottan nagy jelentőséget tulajdoní­tani. Ám megváltozik ez az értékrend, ha esetenként ar­ra is gondolunk, milyen sú­lyos veszélyhelyzetek meg­előzését is szolgálhatja egy- egy ilyen rendezvény. (Vörös) Marcaliban az IKR-üzemben 6000 tonnával több műtrágya fogyott A tavaszi nagy kampány végeztével megkezdődött a karbantartás Marcaliban az IKR folyékony-műtrágyát előállító üzemében. Elké­szült az év első felének ér­tékelése is. Lóth László üzemvezető és Mihalics Gé­za műszaki vezető szerint a gazdaságok az előzetes ter­mékjegyzék ismeretében ál­munkahelyet, a hazát és a világot. Vitatkoznak, perelnek, de egységet is kovácsolnak, ha a párt, a nemzet közös érde­keiről van szó. Ma ez a fajta — a „defenzívából of- femzívába” átvivő — szemlé­let jelentheti igazán a ver­senyformát. Vannak már ilyen kommu-_ nisitá.k. Nem kellett sokáig példára várnom. Az előadást követő városi pártbizötitsági ülésen, ahol, — nem titok — a Nagy Imre szülőházára el­helyezendő emléktáblával kapcsolatos állásfoglalás vi­tájára került sor, felszólalt egy fiatalember és nagyon ók osan, korszerűen közelítet­te meg a „kényes” kérdést. Nagyszerűen fölébe emel­kedett másók indulatának, sőt saját érzelmeinek is Tudott döntést javasolni a pánt, a nemzet ügye, méltó­sága érdekében, és voksolt a táblaavatás mellett. Feltehetőleg tudja: az a bizonyos stopper elindult, a versenyformát vállalni kell. A tétlenség, a lemerevedés, a nosztalgiázás, a saját sé­relmek felhánjyitorgiatása, a „bezzeg az én időmben” em­legetése nem növeli az 'esé­lyeket. Szegedi Nándor lítják össze következő évi igényeiket. Ennek alapján végzik az üzemben a keve­rést és biztosítják a folya­matos kiszállítást. Az idén 26 fajta szuszpenziót és 2 fajta nikrolkeveréket gyár­tottak. Az előbbiből 10 276 tonnát, a nitrátalapanyagú­ból 23 928 tonnát kevertek. A biokémia üzem — a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve — mint­egy 60 kilométer sugarú körben működő gazdaságo­kat szolgál ki. Ettől távo­labb nem célszerű már a folyékony műtrágyát szállí­tani. Természetesen az IKR-üzem nemcsak a tag­gazdaságokat szolgálja ki, az igényeknek megfelelően másoknak is kevernek mű­trágyát. — A májusi ellátási za­varok ismertek. Voltak-e üzemelési problémáik? — Minimális fönnakadá- sok voltak ugyan, ezek el­lenére a tervezetten felül 6000 tonna többletműtrágyát adtunk el. Ha a megrende­lőnek nem volt szállítóesz­köze, segített az üzem. A legnagyobb pótigénye a pusztakovácsi termelőszö­vetkezetnek volt: 350 ton­nát rendelt és 930 tonnát szállított el. A Böhönyei Állami Gazdaság a terve­zett 650 tonnával szemben 995 tonnát használt föl a tavasszal. A mostani — mintegy kéthónapos — üzemszünet alatt teljes karbantartást vé­geznek, s augusztusban is­mét megkezdik a munkát. Mire a tarlómunkák kez­dődnek, a gazdaságok sze­retnék kijuttatni területeik­re az alapműtrágyákat. (Mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents