Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

1989. június 12., hétfő Somogyi Néplap 5 Kanyar József elnökletéről EMLÉKÜLÉS a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére A Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából rendezett tudományos emlékülést szombaton az MTA kong­resszusi termében a szerve­ződő Magyar Néppárt és a Veres Péter Társaság. A konferencián, amelyen Kanyar József, a Veres Pé­ter Társaság alelnöke elnö­költ, előadások hangzottak el a Nemzeti Parasztpárt és a Petőfi Párt tevékenységé­nek politikai tanulságairól, a Nemzeti Parasztpárt mű­velődés- és gazdaságpoliti­kájáról. Balogh István történész előadásában részletesen fog­lalkozott a harmincas évek kezdetben irodalminak in­dult, később politikaivá te­rebélyesedett népi mozgal­mával, a'mely megelőzte a Nemzeti Parasztpárt 1939 jú­niusában történt megalaku­lását. Salamon Konrád tör­ténész a népi-nemzeti egy­ség megteremtését sürgető Veres Péter-i gondolat most is meglevő időszerűségét hangsúlyozta, nevezetesen, hogy ma is feladat: a ma­gyar nép, a magyar lélek és a magyar szellem szenthá­romságának megteremtése. Für Lajos történész a pa­rasztpártok hajdani műkö­déséből a mának szóló ta­nulságként vonta le, hogy miután ezek a pártok és mozgalmak önmagukban nem voltak képesek számot­tevő politikai tényezővé vál­ni, kulcskérdés volt a szö­vetségesek keresése. Ugyan­akkor a szövetséges keresé­sének iránya mindig elhibá- zottnak bizonyult. A paraszt­pártoknak ma sem szabad szövetségeseiket a szélső pó­lusokon keresni. A csendes Varga Csaba író, szocioló­gus korreferátumában hang­súlyozta a modern Európá­ban csak olyan pártnak van értelme, amely képes de­mokratikus mozgalommá válni. Hangsúlyozta: a Ma­gyar Népártnak csak akkor lehet esélye, ha képes olyan párttá szerveződni, amely mozgalomjellegű, nyitott, demokratikus párt, valamint sokféle törekvés és szándék együttese. Sebestyén László történész a Nemzeti Parasztpárt mű­velődéspolitikai hagyomár nyait elemezte. Grezsa Fe­renc irodalomtörténész Né­meth László munkásságát; M. Pál József történész ok­fejtésében a népi írókat el­ítélő 1958-as állásfoglalást. A Nemzeti Parasztpárt gazdaságpolitikáját ismertet­ve Márton János közgazdász kiemelte: a párt gazdaság- politikájábán' mindig köz­ponti helyen szerepelt az' a gondolat, hogy. a feudális gazdaság talaján nem jöhet létre az új magyar gazda­ság. Súlyponti kérdésként fogalmazódott meg a földre­form. Ezzel kapcsolatban az előadó megjegyezte: a nem­zeti Parasztpárt gazdaságpo­litikájának elvitathatatlan sikere az 1945-ben végrehaj­tott földreform, amelynek előkészítése és megvalósítá­sa döntően ennek a pártnak a nevéhez fűződik. Az elő­adó a továbbiakban azt fej­tegette, hogy a Magyar Nép­párt gazdaságpolitikai terve­zetében központi helyet fog­lal el a gazdaság és a kul­túra egyenrangúsítása. A néppárt a jövőben is meg­különböztetett figyelmet kí­ván fordítani a vidéken élők műveltségének gyarapításá­ra. Márton János végül ki­Liska Tibor közgazdász korreferátumában azt emel­te ki, hogy ma nem egysze­rűen a földreform, hanem az egész tulajdonlás kérdé­sét kell megoldani. Ebben pedig alapvető, hogv miként lehet a „zsebpénzből élőket" tulajdonossá tenni. Szeredi Pál történész egyebek közt emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt 1945 utáni gazdaságpolitikai el­képzelései már tartalmazták a gazdasági pluralizmus és többszekitorúság koncepció­ját*. Kanyar József a tudomá­nyos tanácskozást összegző zárszavában kifejezte remé­nyét, hogy az emlékülésen felidézett életerős, modellér­tékű gondolatok nemcsak az újrainduló párt, a Nem­zeti Parasztpárt utódjaként létrejövő Magyar Néppárt­nak jelentenek majd szelle­mi muníciót, hanem „tőke­erős szellemi bankbetétek” lesznek a magyar politika számára is. Két kaposvári művész készítette Új szobor: a Mag Fúvószenekari találkozó Balatonkeresztúron ~JvADNYlfó HARSONÁKKAL Két művész készítette azt a plasztikát, amelyet Ka­posvárom a Kecal-hegyi ál­talános iskola udvarán szombaton avattak. A Mag című szobor alkotója Weeber Klára szobrászművész és Szabados János festőművész.. Az iskola számára ünnepi volt az alkalom. A. plaszti­kát már a téren fölállítot­ták, ,s akkor videofilmét forgattak az eseményről. Mitől közös a szobor? Szabados János válasza: a gondolkodásmódunk a kö­zös.. Különleges feladatot az iskola sajátos természeti és építészeti környezete adott. gyerekekben rejlőt, a ma­got... Szabados János: — A mű­teremben egymás mellett dolgoztunk. Minden mun- 'kámk szellemisége szinte azonos, akár festményről, akár szoborról van szó. A makett készítése idején vol­taik olyan pillanatok, ami­kor öit léteimmel segítettem Klárinak. Weeber Klára hatodik .köztéri szobra került a ka­posvári Keeel-hegyi általá­nos iskola udvarára. (Horányi) Volt már ideiglenesen föl­állított cirkuszi sátorban és a szabad ég alatt záporral kísért fúvószenekari találko­zó Balatonkeresztúron, ám tegnap — végre kegyeibe fogadta az időjárás a ren­dezőket, csupán a habos hul­lámok moraja kísérte az együttesk bemutatóját a ba- latonmáriai strandon. Kevesen merészkedtek ki a fövenyre, ám a későn éb­redők is ráébredhettek arra, hogy ideje fölvenni a fürdő­ruhát. Hetedik alkalommal hat együttes részvételével ren­dezték meg tegnap a bala- tonkeresztúri fúvószenekari találkozót. A zenekarok dél­előtt 10 órakor indultak el a balatonkeresztúri általános iskolától a balatonmária- fürdői strandra; a menet- zehe felért egy zenés éb­resztővel. Két ’ színpadon felváltva mutatta be műsorát a bar­csi, a csurgói, a Zala me­gyei letenyei, a Veszprém megyei tapolcai és a hely­beli ifjúsági fúvószenekar. A strand látogatói szívesen fordultak háttal a Balaton felé az együttesek felhívó jelére. A part közelében horgonyzó vitorlások a Him­nusz hangjaira felvonták a nemzetiszínű zászlócskákat — ezzel vált hivatalossá az évadnyitó Balatonkeresztú­ron és Balatonmárián. Bár­dos János tanácselnök nem kívánhatott volna többet, jobbat a helyi lakosoknak, a vendégeknek, mint hogy le­gyen szép nyaruk, a VII. balatonkeresztúri fúvószene­kari találkozó résztvevőinek sikere, a közönségnek pedig élményt nyújtó esemény a hagyományos évadnyitó. A csurgói zeneiskola ze­nekara Schubert katonain­dulójával az addig csupán napfürdőzők figyelmét is fölkeltette a találkozó iránt, s mind többen érkeztek a faluból és az üdülőtelepről, hogy meghallgassák a tizen­évesek műsorát. Elkísérte a fúvószenekari találkozóra a helyi együttest May Győző, a csurgói zeneiskola igazgatója is, aki négy éve kíséri fi­gyelemmel a balatonkeresz- túriak kezdeményezését. Rövid értékelés a zeneis­kola igazgatójától: — Föltétlenül a találkozó javára írandó, hogy felkel­tette az érdeklődést a fú­vószenekarokban s egyre színvonalasabb műsorokkal mutatkoznak be az együt­tesek. A zeneiskolákat arra ösztönzik ezek a találkozók, hogy a zenekarok elé egyre magasabb mércét állítsanak. Tanulóinkat is serkenti: is­kolánkból az idén hárman nyertek felvételt a győri ze­nei szakközépiskola klari­nét-, illetve fuvolaszakára. Két növendékünk a nyáron a nagykanizsai Olajbányász­zenekarra az NSZK-ba uta­zik turnéra. Utazik a fonyódi ifjúsági zenekar is; június 24-én öt­napos vendégszereplésre hív­ták az együttest a svédor­szági Osbybe, s ott három alkalommal ad hangver­senyt. Varga Ferenc, a ze­nekar karnagya elmondta, hogy először lépnek majd föl hajóin a svéd partokon. Ehhez illő ruházatot visel­nek máris — a Mahart ba­latoni leányvállalata matróz­ruhába öltöztette az együt­test. Térzenével folytatódott tegnap délután a VII. bala­tonkeresztúri fúvóstalálkozó a balatonmáriai strandon. Csupán a bátrabbak merész­kedtek a vízbe, a közönség javát az ott fürdőzők alkot­ták. H. B. Weeber Klára: — Az volt az elképzelésünk,, hogy a.z épület szögletes formáját oldjuk föl. Mind .a ketten hasonlóra gondoltunk, ami­kor a helyszíni szemlét tar­tottuk. A legalkalmasabb térformának ezt a csaknem gömbölyű plasztikát talál­tuk. A Mag pedig szimboli­kus tartalmú: az iskola fel­adata az, hogy kibontsa a Magyar színház nyílik a Kárpátalján A magyar nemzetiség anyanyelvi színházi életé­neik fejlesztése érdekében a kijevi színművészeti főisko­lán önálló magyar csoport oktatását kezdik meg a kö­vetkező tanévben. A megfe­lelő fiatalok kiválasztására a múlt héten tehetségkutató versenyt tartottak Beregszá­szon — j elmtette a Pravda Ukraini című orosz nyelvű köztársasági napilap. A tehetségku tartó verseny­re, amelyen csak magyarul tudók "vehettek részit, Be­regszász, Munkács, Nagy­szőlős és Ungvár körzetéből 70 fiú és lány érkezett. A magyar színházat a ter­vek szerint a többségben magyarok lakta Beregszá­szon nyitják meg. Itt már három évtizede működik egy öntevékeny színházi kö­zösség. IHOS-KABARÉ A RÁDIÓBAN Az udvaribolond kenyere A MANÖKEN Van a Magyar Televízió Ez Az című műsorában egy népszerű betét: a kandi kamera. Két állandó szerep­lője van. Az egyiket miij- denki ismeri. A Gúnya együttes tagja: Lehr Ferenc. De ki a másik? A kaposvá­ri Munkácsy gimnázium ta­nulója volt. Ügy hívják, hogy Ihos József. A hét - végét a családnál töltötte Kaposvá­ron. — A néhai Béres tanár úr fedezte föl bennem a hu­moristát, majd Klujber László diákszínpadán léptem föl. Az első diplomámat itt, a tanítóképzőben szereztem. Csak a spontán humor dí­vott, de azt a társaságot nem lehet feledni. — Miként tört be a kaba­répiacra? — Nem volt könnyű. Nem volt támogatóm; csak ma­gamra számíthattam. A rá­dióban talán úgy tudtam gyökeret verni, hogy a ké­sőbbi valóságot sikerült elő­adnom kabaré formájában. Másfél éve előadtuk, milyen legyen egy demokratikus fa­lugyűlés. Ma- már ilyen. Ez a falugyűlés lemezen is megjelenik. Sőt lesz televí­ziós változat is! Nem kis szerencse, hogy a legjobb színészeket tudtam hozzá válogatni. — Egykor a kabaré volt az, ahol meg lehetett mon­dani az igazat. Ma mi a ka­baré szerepe? — Sajnos, ma jiem tölt­heti be ezt a funkcióját. — Miért sajnos? — Válságban a kabaré; az újságok mindent megír­nak, nekünk semmi nem marad. Ha így megy tovább, akikor caU-humoristák .le­szünk, Ez azt jelenti, hogy jó pénzért az újgazdagok a lakásukra hívnak, s rende­lésre szórakoztatjuk őket vagy a gyermekeiket... El tudok képzelni egy másik utat is, amikor a közönség bármikor beleszólhat a pro­dukcióba. Az a kábelteleví­ziózás, amelyben a nézőnek lehetősége van a lakásáról beleszólni a műsorba, se­gítheti ezt. — Milyen Ihos-műsorokra számíthatunk? — Augusztus 7-én lesz a rádióban az Ihos-kabaré. Ez a rádió Kabarészínpadának a műsora lesz. Csala Zsuzsa, Szilágyi Tibor, Szombathy Gyula, Nagy Bandó And­rás, Boncz Géza lesznek a vendégeim. Lesz tévéfil­münk is, Lehr Ferenccel. Li- gati Évával, a Színművészeti Főiskola zenei tanszékének docensével • musicalt írunk. Erre Bódis János, a Mafilm filmproducere kért meg. Mi­vel ő a külföldi forgalmazó, külföldieknek írjuk. A szín- művészeti főiskolások előad­ják majd az Ódry Színpa­don. így nemcsak filmen, hanem színdarab, formájá­ban is megjelenik a musical, ami Leonardo da Vinciről szól majd. B. A. — A nevem Gajdos Tí­mea Kornélia. Ez az utóbbi a művésznév. Minden ma­nökennek van ilyen neve. A pécsieké például Grácia. Ok nem vizsgázott manöke­nek, hanem az ottani Grá­cia Divatház alkalmazza őket. Gajdos Tímea somogyjádi. A hét végén hazalátogatott szüleihez. — A Gráciákat ön taní­totta be? Hogy kell manö­keneket betanítani? — A legfontosabb a kivá­lasztás : meg kell nézni a testi felépítésüket, hogy al- kalmasaik-e arra, hogy ma nőikének legyenek. Azután a mozgásukat, a szépségüket. A színpadi mozgást tanítani kell, A kifutó ,keskeny, a ruhák néha szélesek, ezért csípőből kell a mozgást irá­nyítani. Ebben a szakmában fontos a sminkelés is, ezt ugyancsak meg kelti tanulni — Hogyan lesz valakiből igazi manöken, nemcsak be­tanított? — Én mindig manöken akartam lenni. Somogyjá- do.rr mondták már, hogy te­hetséges vagyok. Tudtam, hogy ez kevés, szorgalom is kell hozzá. Rengeteget gya­koroltam, edzettem, hogy fölvegyenek az Artistaképző Intézetbe. A négyszáz je­lentkezőből 19-et vettek föl, köztük engem. Elvégeztem a itanfolyamot, s megkaptam a búzavirágos pecsétet. En­nek köszönhetem, hogy a Magyar Divatintézet szer­ződtet évi 5—6 fellépésre. — Itt a hazai ruhagyárak termékeit mutatják be? — Ááá ... Azok arra va­lók csak, hogy tudjak mi­ben otthon kapálni. A nyu­gati divatdiktátorok kínál­ják ezeken a bemutatókon modelljeiket magyarországi megvételre. Volt már raj­tam a Magyar Divatintézet ruhája .is: Dés Enikő ter­vezte. Ami Franciaország­ban, a divat hazájában meg­jelenik, az három hónap múlva itt van nálunk. — Van annak jelentősége, hogy ki mutatja be a ruhát? — Hogyne! Akiről nem veszik a ruhát, azt nem ké­rik bemutatókra. Nekem, szerencsére, az idén három nyugati szerződésem is volt: A bécsit lemondom, mert átvertek. Itt a Chremas ne­vű napolajat kellett reklá­moznom. Később arra kér­tek,, hogy fürdőruha nélkül tegyem ezt, holott a szerző­désem négy így szólt. — Jó a Chremas napolaj? — Szépen fényezi . a bőrt, de napozásra nem jó. És az ára is borsos: nálunk 300 forint egy kisebb dobozzal. — Mennyi pénzt kap egy- egy fellépésért? — Legutóbb Hamburgban egy fürdőruhás fellépésért ezer márkát adták. Ruha nélkül jóval drágább a ta­rifa. — Akkor arra kelil szako­sodni. — Szerintem semmi szé- gyellnivaló nincs egy szép, mezítelen, testen, egyelőre azonban • ilyet nem vállalok. Talán majd később. Lassan akarom megmutatni magam. Balázs Andor

Next

/
Thumbnails
Contents