Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

6 Somogyi Néplap 1989. június 10., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE NEKIK SIKERÜLT Félgőzzel az egyetemre KOMPROMISSZUM ÁRÁN Sínen van az ügy Újra lesz ifjúsági park Kaposváron — A verseny háromíordu- lós volt — meséli András. — Az Iskolai fordulót Szé­kesfehérváron az elődöntő követte, majd áprilisban Szegeden volt a döntő. A gépipari szakcsoportban 26- an jutottunk be. Az első 15 olyan kedvezményekben ré­szesült, hogy ha tovább akarnak tanulni szakirány­ban, akkor a fölvételi.n sze­rezhető 60 pontot minden vizsga nélkül megadják ne­kik, valamint a szakmai érettségi tantárgyakból . je­le« t kapnak. — Milyen típusú felada­tokkal kellett megbirkózno­tok ? sek és szakmai gyakorlat szerepelt, — Hogyan készültél a versenyre? — Sokat segített osztály­főnököm, Horváth Miklós. Régebbi versenyfeladatokat oldottam meg az útmutatá­sának megfelelően. — Volt valamilyen fonto­sabb eltérés a múltbeli és az ez évi feladattípusok kö­zött? — Míg a régebbieknél fő­leg elmélet szerepelt, a mostani versenyen inkább a számolásos feladatok voltak túlsúlyban. — Hová fogsz jelentkezni? — A műszaki egyetemen szeretnék továbbtanulni. Egy fölvételi beszélgetésre kell majd elmennem. Ez nem azonos a szóbeli felvé­teli vizsgával. F. G. — Először a matematiki fizika és kémia köréből kel­lett általános kérdésekre vá­laszolni. Ezután a beosztás­tól függően szakrajz, szán­tnál elmélet, műszaki méré­(Fotó; Gyertyás László) A mostani harmincévesek nem kevés nosztalgiával em­lékezhetnek vissza a kapos­vári Szabadság parkban mű­ködő ifjúsági parkra. A het­venes évek végén bezárat­ták az intézményt. Az okot a környékbeli lakók pana­szai, bejelentései szolgáltat­ták. Való igaz, fölléptek itt a legkeményebb zenekarok is. Egy-egy Beatrice vagy P. Mobil koncerten még a lombkoronák között is für­tökben lógott a hallgatóság. Az akkori „aranyifjúság” zö­me mára meglett családapa, családanya. Néhányuknak egész biztos része van ab­ban, hogy az ifi-park újra létezhet, múltbéli helyén. Nem véletlen tehát, hogy a szervezőmunka dandárját a Dolgozó Fiatalok Szervezete végezte. Dakos István, a DFSZ—KÖSZ-unió elnöke a kezdetekről beszél. — Hónapokkal ezelőtt született egy pályázati fel­hívás. Több kaposvári vál­lalat jelentkezett, hogy anya­gilag is támogatná az ötletet. A létesítendő ifi-parkhoz a Kaposgép, a KVGY és a Volán teremtette elő az in­duláshoz szükséges pénzma­got. Mára elmondhatom, sí­nen van az ügy. A múltban jó néhány bokszmeccs tarkította a ren­dezvényeket, az akkori ne­hézfiúk provokálta tömeg számláját betört ablaküve­gek terhelték. A válasz 6em késett, újságcikkek garma­dája jelent meg a sajtóban: „az ifjúsági parkot azonnal be kell záratni". A végén a legkisebb rendbontásra ts gyors, tervszerű válaszok ér­keztek. Az évekig tartó hu­zavona után az illetékesek kimondták a végső szót: Bezárjuk! — Ilyen előzmények után hogyan kaptátok meg az engedélyt? — A városi művelődési osztállyal a sokadik egyez­kedés után megszületett a kompromisszum. Június 12- től minden hétfőn délután 6 órától este 11-ig újra él a park és lehetőséget te­remt többszáz fiatal kultu­rált szórakozására. — Gondolom, hogy a So­mogy Megyei Vendéglátó­ipari Vállalat nem gördített akadályt az utatokba — s ha így van', milyen feltéte­leket biztosít a rendezvény­hez? — Ök szívesen segítettek. Megállapodtunk, hogy a Park vendéglőt erre az idő­szakra rendelkezésünkre bo­csátják. Sőt, harmadosztá- lyúak lesznek az árak ez idő alatt. Igyekszünk meg­előzni mindenfajta „kilen­gést”, ezért csak a csapolt sör lesz, ezt műanyag pohár­ban szolgálják föl. — Alkalmanként 300—400 fiatal is összejöhet egy ilyen rendezvényen. Milyen óvin­tézkedések születtek meg az ő érdekükben is? — A rendezvény terüle­tén csak a már jól felkészült „kiliános” rendezőgárda, a parkban pedig néhány rend­őrjárőr lesz. Reméljük, hogy a fiatalok megértik: a sa­ját érdekük, hogy ne legyen semmilyen probléma sem a helyszínen, sem két utcával arrébb. A bizalom nagyon vékony szálon függ, vigyáz­zunk rá! — Milyen programokat terveztek? — Elsősorban zeneit. Olyan együteseket hívtunk meg, amelyek már viszony­lag befutottak, ilyen például a Pa-Dö-Dö, vagy a pécsi Moris. Tizennégy alkalom­mal lesz ifi-park a nyáron ebből nyolcra már fix prog­ramunk van. — Fedezni fogják a bevé­telek a kiadásokat? — Nagyon remélem, hogy a jövő évi folytatásra isiéi­re tudunk tenni. A belépő­díjak egyébként nem lesz­nek magasak. A meghívott együttesektől függően 60— 100 forint. Csak a helyszí­nem lesznek kaphatók a je­gyek. — A kaposvári független szervezetek is fölléphetnek itt műsorral? — Igaz ugyan, hogy mi szerveztük, de részünkről an­nak semmi akadálya, hogy ők is képviseltessék magu­kat. Mi az egész város fia­taljainak szeretnénk hétfő esténként szórakozást bizto­sítani, politikai hovatartozás nélkül. — Nagy felelősséget vál­laltatok magatokra, hiszen egy friss szervezet első iga­zán nagy „akciója” ez. — Bízunk a fiatalokban és remélem, a környék lakó is megfelelően toleránsak lesznek az ifi-parkkal szem- bem. Bizonyos fokig most meg­mérettetik a város ifjúsága, hiszen n lehetőséget meg­kapták. Rövidesen kiderül, mennyire képesek élni vele! Csapó M. Péter Tanulók szakmai gyakorlaton A szerencsés András A továbbtanulni szándéko­zó diákok előtt falként ma­gasodik a felvételi. S bizony nem mindenkinek adatik meg, hogy sikeresen legyőz­ze ezt az akadályt. De van­nak olyan emberek is — Igaz, nagyon kevesen —, akik már részben (Vagy teljesen) átjutottak a „fal” másik ol­dalára. E szerencsések közé turtoztk Fenyő András, a kaposvári ipari szakközép- iskola 4. osatályos tanulója, aki az otszágoiS szakmai ta­nulmányi versenyen 12. he­lyezést ért el, s így máris biztosította a fölvételin sze­rezhető maximális 60 pon­tot. Társai irigykednek, hiszen nem kell felvételiznie. Ta­nárai büszkék rá, mert az iskola hírnevét öregbítette. Kóró Ildikó, a kaposvári Noszlopv Gáspár Közgazda- sági Szakközépiskola végzős diákja nevetve meséli a si­kereit: — A legutolsó és legszebb eredményes országos szak­mai tanulmányi versenyen megszerzett 5. helyen, könyv­vitelből. Előtte kétszer is első helyen végeztem a te­rületi versenyeken. — Milyen előnyökkel jár egy országos ötödik hely az érettségi előtt? — Többek között azzal, hogy nem kell érettségiz­nem, no meg persze órára sem jártam be az utolsó he­tekben. Így utólag visszate­kintve könnyűnek tetszik az egész és föltétien megérte, hiszen fölvételiznem sem kell ebből a tárgyból. — Gondolom valamelyik közgazdasági egyetemre je­lentkeztél ! — Természetesen! A ma­tematika közös írásbelin már tülvagyok és a szóbeli­re készülök. Azt furcsának és egy kicsit igazságtalan­nak érzem, hogy a szakkö­zépiskolásoknak is ugyanazt a tételsort kellett írniuk, mint a gimnazistáknak. Amíg mi heti három órában tanul­tunk matematikát, addig a gimisek a fakultatív mate­matikaórákkal együtt heti hat-hét órában. — Nem akarom az ördö­göt a falra festeni, de mi­hez kezdesz, ha nem sike­rül bejutnod az egyetemre? — Hát ne is fesd! Ha va­lamilyen oknál fogva még­sem jutnék be, akkor Itt Kaposváron szeretnék a szakmában elhelyezkedni, természetesen a következő felvételiig. — Kik segítettek a fölké­szülésben? — Kardos Éva tanárnő­nek sokat köszönhetek, ő készített föl könyvvitelből. Sok sikert a felvételihez, Ildikó! (Csapó) Diákokból (is) lehetnek munkanélküliek Képzés és átképzés Háromszáz érettségizettnek — hatvanhét állás Végzős diáknak lenni ma­napság nem éppen kellemes dolog. Gyakorlattal rendel­kező, meglett emberek is félnek a munkanélküliség­től, nemhogy azok a fiata­lok, akiknek még az a le­hetőség sem adatik meg, hogy a tanulás után rögtön elhelyezkedjenek. Az idén több mint négy­száz általános iskolát vég­zett diákot nem vettek fel megyénkben semmilyen kö­zépiskolába. Közülük száz­harminc fiatalnak még van esélye, hogy a fellebbezé­sek után bejusson valame­lyik szakközépiskolába vagy szakmunkásképzőbe. A gyengébb tanulók a legrit­kább esetben folytatják ta­nulmányaikat ott, ahol el­képzelték, sokkal inkább jellemző, hogy a kényszer­ből felajánlott helyet kell elfogadniuk. S ők még sze­rencsések. Kétszázötven—háromszáz, általános iskolát végzett diák egyszerűen nem tud továbbtanulni: amíg nem töltik be a tizenhatodik évü­ket, csak részmunkaidőben alkalmazhatók, márpedig efféle álláshirdetésből igen kevés van, s azokra is szak­képzettek vagy nyugdíjasok jelentkezését várják a cé­gek. A gimnáziumban érettsé­gizett fiatalok helyzete sem jobb: az idén csaknem hét- százan kapják kézhez érett­ségi bizonyítványukat, a végzősök fele nem tanul tovább. A munkaerő-szolgá­lati iroda adatai alapján mindössze hatvanhét állást kínálnak nekik. Betanított vagy segédmunkásnak per­sze elmehetnek minden to­vábbi nélkül, ám azt meg a fiatalok nem vállalják, A megyei tanács tanfolya­mokat szervez a képzetlen, állás nélkül maradt fiata­loknak. Az országos foglal­koztatási alapból fedezik a másfél éves „átképzés” költ­ségeit: kereskedelmi eladó­kat és varrónőket képeznek majd Kaposváron, Boglár- lellén kéményseprőket. A diákok ösztöndíjat kapnak, ennek fejében napi nyolc órában intenzív képzésben kell részt venniük, s „ugyan­olyan” szakmunkásbizonyít­ványuk lesz, mint szakmun­kásképző intézetekben tanu­ló társaiké. A tanfolyamra jelentkezés feltétele a pálya­alkalmassági vizsga is. A gimnáziumot befejezők­nek bolti pénztáros tanfolya­mot szerveznek a nyáron, de tudomásunk szerint adat­rögzítő vagy operátori gyors­képzésre is jelentkezhetnek a fiatalok. A SZÜV vállal­kozott arra, hogy a tanfo­lyam elvégzése utáni fölve­szi ezeket a diákokat, Az MTESZ alapfokú bérelszá­moló kurzusa viszont ön­költséges, közel háromezer forintot kell érte fizetni. A tanfolyamokra az utóbbi kivételével a kaposvári mun­kaerőszolgálati irodában le­het jelentkezni. Az idén nem kötelező be­jelenteni a vállalatoknak a tanácson, ha nyáron tudná­nak néhány diákot foglal­koztatni. Éppen ezért a me­gyei tanács munkatársai ké­szítettek egy listát a nyári diákmunkahelyekről, ezt a megye 29 munkaközvetítő irodájában nézhetik meg az érdeklődők. Az iskolák vi­szont kiadhatják a munka- vállalási engedélyt tanu­lóiknak anélkül, hogy az íráson rajta szerepelne a munkahely pontos megneve­zése. A bürokratikus, tizen­öt éves rendeletet nemrégi­ben módosították — tudtuk meg a megyei tanácson. (Faragó) Csak a nevük agresszív Heavy-metól „hódítók" Kaposvárról — Még mundérban vol­tunk, amikor kitaláltuk, hogv alakítani kellene egv együttest —- kezdte a beszél­getést az Agressor nevű ka­posvári heavy-metal banda egyik alapító tagja, a gitá­ros, Mikola András. — Mikor követte tett az ötletet? — 1986. augusztus 20-án u klasszikus felállásban: há­rom gitár, dob, ének kezd­tük a próbákat. Az első föl­lépéseink — én úgy érzem — jól sikerültek. Két hónap alatt elkészült az első demo- kazettánk, ezen csak saját számaink hallhatók. Befu­tott zenekarok előtt, mint u Beatrice vagy az Ossián, ját­szottunk előzenekarként. — Nem említetted az Exo­tic nevét, pedig a Tavaszi viffságon szintén előzenekar­ként Játszottatok előttük!? — Erről nem szívesen be­szélek, mert nem tudom mi­lyen okból, de lekevertek bennünket. Ez azt Jelenti, hogy a színpadon vannak úgynevezett kontroll hang- fűink, amelyeket, a zenészek használnuk. Ezekről halljuk, hogy a többiek hol tartanak. Alig szóltak és ez rendkívül zavaró volt, mert nagyon nehéz ilyenkor együtt tar­tani a zenekart. Tudom, féltek egy kicsit a rendezők is, hogy a mi rajongótáborunk és az Exo- ticé összekülönböznek. Mi­velhogy nem történt semmi ilyesmi, ez is egy kicsit min­ket igazolt. A nevünk az, agresszióra utal, de a szónak van egy másik jelentése is. az. hogy hódító! — A női szíveket akarja az együttes meghódítana vagy inkább szakmai elis­merésre vágyik? — Miért? A kettőt külön lehet válasz-tani? — Nem hiszem, de azért van fontossági sorrend. — Igen, az utóbbi nagyon fontos számunkra. Azt hi­szem, ebben a műfajban az egyik legnagyobb név, hu nem a legnagyobb, a Nagy Feróé. Ö ígéretet tett, hogy bemutatja a számainkat Ga­rázs című műsorában. De ha minden jól megy, talán sikerül Budapesten is föllép­nünk a Pokolgéppel. — Mennyit gyakoroltok naponta? — Együtt heti 15 órát, ezenkívül természetesen kü- lön-külön is készülünk. Itt kell köszönetét mondanom a vízkutató vállalatnak — ahol dolgozom —, mert heti négy alkalommal termet ad nekünk. — Az induló zenekarok íengeteg pénzt emésztenek fül és ez egváltalán nem biztosíték arra, hogy be i? futnak. — Így igaz, nekünk az Agressor 190 ezer forintban van eddig, de bármit vál­lalunk, csak „hóditsurtií”, — Említetted, hogy több «Zör is fölléptetek. Ez nem hozott semmit a konvhára? — Az Exotic etőzeneka- raként kaptunk először gá­zsit, no nem annyit, mint a sztárok, fejenként mindös/.- sze 614 forintot. — Pontosan kiszámolták! —• Nem baj, kezdők va­gyunk és ennek anyagi há‘- ránvaival is számoltunk. Majd ha mi is négyezret kapunk fejenként, mint az Exotic, akkor elmondhatjuk, hogy megismertek bennün­ket. Cs. M. P.

Next

/
Thumbnails
Contents