Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-07 / 132. szám
1989. június 7., szerda Somogyi Néplap 5 Egy választás bonyodalmai Siófokon A NEVELŐK AKARATA ÉS A JOGSZABÁLYOK Főhatósági koreográfia: lassú és gyors ÜNNEPI KÖNYVHÉT Búcsú Erdélytől, Hotel Kárpátia Beszélgetés Köteles Pállal — Nyomdában a Balkánkeringő Sütő András „képes tartani a hátát" Köteles Pál erdélyi író. A siófoki 523. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tantestülete Prohászka Istvánt választotta igazgatójának. Majdnem egy évet kellett várnia az iskolának, hogy kinevezett vezetője lehessen. Vajon miért? A tavalyi tanév végén a pedagógusok kétharmada megvonta bizalmát az előző igazgatótól, és a városi tanács szakigazgatási szerve Prohászka István általános igazgatóhelyettest bízta meg a vezetői feladatok ellátásával. Ősszel a tanács újra meghirdette az állást, betöltéséhez egyetemi végzettséget írt elő, és lakást ígért. — Mindez nagyon meglepett bennünket — mondta Sípos Gyula műszaki igazgatóhelyettes. — Ezzel ugyanis kizárták a pályázni akarók közül az itt tanítók mintegy kétharmadát. A Művelődési Minisztérium hetilapja, a Köznevelés határozottan állást foglalt kérdésünkre: „ .. .Főiskolai végzettségű... is pályázhat az igazgatói megbízásra, ha iskolai végzettségre az intézetben való tanításra képesíti. — Azt sem tudtuk elképzelni — folytatta —, hogyan tudja megoldani a tanács a lakáskérdést. Ügy éreztük, hogy a pályázatkiírást valakinek megcímezték... „Szakigazgatási szervünknek az a véleménye, hogy a testület a jelenlegi hangulatot figyelembe véve nem fogadna el más személyt vezetőjének, mint őt (mármint Prohászka Istvánt) — tartalmazza dr. Törley Dé- nesnek, a városi tanács osztályvezetőjének a minisztériumba írt levele, melyben a következő kérdésben kér állásfoglalást: pályázhat-e olyan személy, aki általános iskolai tanári (mezőgazda- sági szak) és a Marxista— Leninista Esti Egyetem szakosítóján szerzett oklevéllel rendelkezik? (A levél nem tartalmazza azt, hogy órarendben szereplő üzemgazdaságtant • tanít a megbízott igazgató...) A válasz nem késett sokáig: „Prohászka István nem rendelkezik az intézményben pedagógusmunkakör (!) betöltéséhez szükséges, jogszabályban előírt... képesítéssel, így pályázatát nem lehet elfogadni." A levelet Munkácsy Gyuláné minisztériumi osztályvezető írta alá. A nevelők nem értették, ha valaki 18 évig dolgoz- (hat)ott igazgatóhelyettesként, akkor miért vonják kétségbe: megfeflel-e az igazgatói munkakörrel szemben támasztott követelményeknek? Megindult a suttogás a minisztériumból is van pályázó ... (Valóban volt: dr. Berták László.) Olaj volt a tűzre, hogy Bagics Lajosnak, a főhatóság középiskolai osztálya vezetőjének levelét „úgy olvasták” az egységbe ková- csolódott pedagógusok, hogy az lehetővé teszi Prohászka István pályázatának elfogadását. — Bagics Lajos válaszában a 15/1986. MM számú rendelet 7. paragrafusára hivatkozik, mely az élsportolói osztály munkarendjének kialakítására vonatkozik! — mondta dir. Törley Dénes. (A 71-es paragrafus a helyes. Elírták?) — Egyébként pedig felháborító, hogy a főhatóság pongyolán megfogalmazott, hibás hivatkozási alapokat említ fel! Én négy levelet kaptam négy különböző osztályáról. Ezek egymásnak is ellentmondanak,, és csak egy, az elutasító foglal egyedül határozottan állást. Mi jogi biztosítékot kerestünk, hogy a megbízott igazgató kinevezhető lehessen, hiszen mellette állt a tanács vezetése, az egész tantestület és a városi közhangulat is. A hosszan elhúzódó „ügy” szóbeszédeket provokált, nem az-é a baj, hogy Prohászka István a Hazafias Népfront közművelődési bizottságának vezetőjeként hosszú időn keresztül egyedüli és szókimondó kontrollja volt a tanács szakigazgatási szervének, és ezért „packázik” vele a hivatal?« „Szerettem volna, és őszintén remélem, Hagy á főhatóság illetékesei egybevágó nyilatkozatot, állás- foglalást adtak volna a problémakörben, és segítették volna a jogszabály szerinti megoldást... Amennyiben megfelelő választ nem kapok, úgy panaszommal a miniszter elvtárshoz fordulok — írta dr. Törley Dénes. A levélre (ezúttal) postafordultával megjött a válasz: „A mezőgazdasági ismeretek oktatására jogosító általános iskolai tanári képesítés az adott iskolatípusban nem fogadható el..., hogy a MLEE szakosító tagozatán szerzett oklevél megfelel-e szakirányú végzettségnek, arra nincs érvényes jogszabálya)..." A mérlegelés pedig 1971-ben, az igazgató- helyettesi kinevezésikor már megtörtént, ezt felülbírálná a minisztérium nem kívánja — írta dr. Für Sándor főosztályvezető. Dr. Berták László, a művelődési minisztérium munkatársa időközben visszavonta pályázatát, és a város gimnáziumába adta be azt. A tantestület a választáson Prohászka Istvánnak 46, a másik pályázónak, Németh Géza várpalotai középiskolai igazgatónak 3 szavazatot juttatott ... Az SOS gyermekfalvak alapítójának nevét őrző Gmeiner Akadémián, Innsbruckban négynapos konferenciát rendeztek a múlt héten. A világot átfogó, humánus mozgalom 40 évvel ezelőtt indult el, ekkor nyílt meg az első gyermekfalu Ausztriában. Ma négy földrész 100 országában mintegy 700 gyermekfalu és ifjúsági ház 100 ezer elhagyott gyermeknek ad otthont. Ennél is jelentősebb az a hatás, melyet ez a hatalmas társadalmi összefogással létrehozott szervezet — 5 1927-ben Gyantán született, a Fekete-Körös partvidékén, Nagyvárad szomszédságában. Anyja helyettes tanító, apja földműves. Nemrégen Amerikában járván rátalált egy távoli rokonára, aki elkészítette a Kötelesek családfáját. A lejegyzettek hét—nyolcszáz évről mesélnek ... Köteles Pál 1977 óta él Magyarországon. Hétfőn este az ünnepi könyvhét vendége volt Kaposváron, a megyei könyvtárban. Az író—olvasó találkozó előtt beszélgettünk. — Ünnep-e igazán a könyhét Köteles Pálnak ? — Keserű ünnep. A két kötetem legalább nyolc-tíz év késéssel jelenhetett meg. Ha megszületésük idején az olvasó kezébe kerülhettek volna, bizonyára más lett volna a hatásuk. Erdély az irodalomban napjainkban roppant' népszerű téma, kon- juktúrája van. Sajnos kevésbé igényes művek is születnek. Hozzáfűzöm, nem a mi dolgunk, hogy fezeket értékeljük. Ám azt mindenképpen érzékelem, hogy már belefáradt ezeknek a műveknek az olvasásába a társadalom. Köteles Pálnak az ünnepi könyvhétre két kötete jelent meg. A Búcsú Erdélytől és a Hotel Kárpátia. A Búcsú Erdélytől című esszéisztikus regényében többek között millió pártoló tagja van világszerte — országonként gyakorol az állami intézményekre a családias nevelés rendszerének kialakítása érdekében. A konferencián 12 európai országból, valamint Bolíviából és Izraelből érkeztek faluvezetők 60 gyermekfalu képviseletében. Német, holland és osztrák szakemberek előadásainak elhangzása után szekcióüléseken vitatták meg a résztvevők gyermeknevelési tapasztalut8§mt és g aqaq-jg várható fejlődési tendenciákat. ezeket írja: Az embernek legfőbb dolgai közé tartozik, hogy hírvivő legyen a tegnap és a holnap között. A Hotel Kárpátia című hasonló írásában az erdélyi Gyantán 1944-ben történt eseményeket dolgozta föl. Gyerekeket, időseket, asszonyokat és életerős férfiakat válogatás nélkül állítottak a kivégzőosztag elé .,. Ennek a műnek a mottójaként fogalmazta meg: — Az élet írja az igazi, izgalmas regényeket. Hogy gondolja? — Amit egy író kitalálhat, az csak szerény mese lehet ahhoz képest, amit az élet produkál. írónak lenni nemcsak képesség, elhivattatás dolga, hanem jelentősen számít a lehetőség is. Arra gondolok, hogy a politika, a társadalom megteremti-e azokat a feltételeket, hogy az író elmondhassa azt, amit ő fontosnak tart. Az írónak nem lehet az a feladata, hogy a politika intésére írjon. A magyar irodalom évszázados története éppen azt bizonyítja, állítja elénk, hogy az írók többsége előtte járt a politikának. Figyelmeztetett a gondokra és a teendőkre. — ön 197'1-ben áttelepült. Azóta sokan jönnek át Erdélyből* Ma sem tenne másképpen ? — Nem szjvesqq jöttem e}- Gitt volt dolgom i Qííimwe! jöttem haza. A szülőföldön lenne a legtöhh feladatom. A végső lépésre az kénysze- rített, hogy szabadságom végveszélyben forgott. — A maradók? — Nem az akasztófa elől menekültem. Talán az ő helyzetük könnyebb, lehetővé vált, hogy maradhassanak. Nem arról van szó, hogy kényelmesen élnek. — Sütő Andrásról alig hallani. — Főszerkesztője a marosvásárhelyi Űj Élet című lapnak. Képes tartani a hátát. A személyes érdekeit alárendeli az írói küldetésnek, szolgálatnak. Mi, akik eljöttünk, nem tehettünk mást. Az a meggyőződésünk, hogy itt többet használhatunk. Tálcán kínálták a nyugati útlevelet, mi mégis Magyarországra jöttünk. Hová máshová mehettünk volna? — Nyolc-tíz év után jelentek meg az ünnepi könyvhétre regényei. Min dolgozik jelenleg? — Egy családregényt tervezek az erdélyi nyomorúságról. Az 1918—19-es tragédia áll a történet középpontjában, a magyarok szétszóródása. Szintézis igénynyel szeretném földolgozni ezeknek az éveknek a történetét. Az a véleményem, nem írtunk még meg mindent ezekről az eseményekről. A nyomdában van q naikápkeringő című regényem. — jCfiszppöfp a beszélgetéstflqrányi ftwpq Czene Attila Európai faluvezetők konferenciája Dokumentumok Nagy Imre életéből Az első politikai szereplés Nagy Imre egyes, források szerint 1921 végén kommunistaként került vissza Magyarországra Szovjet-Orosz- országból. Máshol nem ol-, vasható évszám, csak arra hivatkoznak, hogy Magyar- országra való 'visszatérése után, a húszas évek elején belépett a szociáldemokrata pártba, s annak Somogy megyei szervezetét vezette. Dr. Andrássy Antal, a megyei levéltár igazgatója nem ismer „megnyugtató” forrásokat erről: — Véleményem szerint 1921 után kerülhetett Kaposvárra. Ismeretes, hogy a bolsevik párt magyar szekciójában tevékenykedett, internacionalistaként harcolt. Később jött haza, hogy miért, ennek még fel kell deríteni a pontos okát, talán a párttörténeti intézetben vagy a per anyagában lehetnek adatok. — Mikor szerepel először Nagy Imre neve idehaza? — 1924 tájékáról van az első megbízható, bár közvetett forrásunk. Nagyon rövid ideig lehetett a szociáldemokrata pártban titkár. — Mi az, ami biztos? — Biztos, hogy tagja volt a szociáldemokrata pártnak, s az is biztos, hogy vezető szerepet töltött be. 1925. május 17-én ugyanis harmadmagával kizárták a helybeli szociáldemokrata pártszervezetből Nagy Imrét, Sinko- vics István borbélymestert és Niederfilinger Antal asztalosmestert. — Miért? — Balos, frakciós tevékenységéért, mert az akkori hivatalos szociáldemokrata pártvezetéssel nem volt ez összeegyeztethető- Nagy Imrét jól ismertként tartották számon a szociáldemokrata pártban, mint aki részt vett az októberi forradalom melletti harcokban.‘Tehát kommunistaként! Ez volt az igazi ok, s másik társa, Sinko- vics István szintén együtt jöhetett vele haza, vagy valamivel korábban. Sinkovics az egyik nemzetközi ezred politikai megbízottja volt, sőt dandár politikai megbízottként is- tevékenykedett. Nagy Imre tehát kapcsolatba lépett az 1925. április 14-én megalakult Magyarországi Szocialista Munkáspárttal, amely a mai megítélés szerint a magyar mun’ kásosztály egyetlen legális forradalmi pártja volt; az illegális kommunisták és az MSZDP jobboldali vezetésével szembeforduló szociáldemokraták alakították meg. E pártnak egyébként világos agrárprogramja volt! — 1926 áprilisában tervezte az MSZMP az első nagyszabású megmozdulást a városban. Ez tulajdonképpen bemutatkozás lett volna, s kiadtak egy röplapot is. Dr. Andrássy Antal mutatja a fénymásolatot. Az április 25-én a Korona Szálló földszinti termében tartandó nyilvános gyűlésre hívták fel a figyelmet. A napirend: A politikai és gazdasági helyzet és a Magyarországi Szocioíista Munkáspárt. Előadóját Budapestről várták, majd ezután következett volna a kaposvári pártszervezet hivatalos megalakítása. A rendőrség azonban betiltotta a gyűlést, így az MSZMP helyi szervezete szeptemberben alakult meg. Fennmaradt a rendőrség több hivatalos ’ jelentése a „Vági-pártról” (az MSZMP-t Vagi István elnökről nevezték így el). A levéltár-igazgató kiteríti az asztalra a sok adatot tartalmazó ügyiratokat : — A szeptemberben megaiübult pártszervezetben gz elnök Nagy Imre, foglalkozása biztosítási tisztviselő. Az alelnök pedig a már említett Sipkovics. Hogy került Nagy Imre az élre? Nemcsak azért, mert jó fellépésű és jó beszédű ember, hanem azért is, mert teljesen feddhetetlen volt. Ezt ugyanis be kellett jelenteni a rendőrségnek' Vállalta az elnökséget, s közben kapcsolatba lépett Budapesttel és Szántó Zoltánnal, aki tulajdonképpen az MSZMP-ben működő kommunista frakció vezetője, Ezt források is bizonyítják, A rendőrség viszont „kilőtte” a sorokból a köztudottan internacionalista Sin- kovies Istvánt, így Nagy Imre a pártszervezet novemberi újjáalakuláséig a keményebb feladatot vállalta, átvette a titkári szerepet, = E titkári szerep nem tartott sokáig, de Nagy Imrének ez volt az első hazai politikai szereplése. Elsősorban a vidékkel, a vidéki szervezéssel foglalkozott. Nincsen pontos adatunk, forrásunk, hogy hol és merre tartott előadásokat. A kaposvári járásból viszont izgatottan jelentik a jegyzők és maga a szolgabíró is, hogy az MSZMP kiterjeszti csápjait — szó szerint így — az eddigi békés falvakra. Röplap is található az egyik bejelentésben, s ezt kubikosqjctwlc, szepémPáTásziok- Ítgfc Készített röplappal?: pevezik. Többet fogiálkozptf ezzel a repdőrség, mipf kóréhben e szociáldemokrata párttal Nagy Imre 1926-ban az Erzsébet (ma Noszlopy Gáspár) utca végén lévő párthelyiségben dolgozott, majd decemberben, amikor a szervezet titkára lett, akkor a Teleki (ma Tanácsház) utca 5-ös számú, ma is meglévő házban. Hátul az udvarban két helyiséget bérelt a párt- szervezet, s Itt volt egészen a feloszlatásáig. Nagy Imre sem kerülhette el a gyanút, különösen december végén, a rendőrség egyre többször találkozott a nevével az engedélykéréskor ,,, Előkerült egy röplap, Dr, Andrássy Antal szerint valószínű, hogy Nagy Imre fogalmazta meg: — Arra nincs jogom, hogy százszázalékosan állítsam ezt, ha azonban végignézem a vezetőség tagjait, beleértve a szimpatizánsokat is, egyetlen olyan iskolázott embert találunk, akiről ez föltételezhető. ez pedig ő. A Kaposvár dolgozóihoz szóló röplap budapesti nyomdában készült, s a Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1926-os választási programját tartalmazza. (Folytatjuk) Lajos Géza Kaposvári évok, kapcsolatok
