Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 132. sióm Ára: 4,30 Ft 1989. június 7., szerda Befejeződött Straub F. Brúnó törökországi látogatása Találkozott a magyar kolónia tagjaival Kenan Evren és Straub F. Brúnó elnökök vezetésével török—magyar tárgyalások voltak Ankarában Fiad vállalta a veszélyes hulladékok átmeneti tárolását 194 telepből kilenc felel meg Környezetkárosító rendetlenség — Nincs aki ellenőrizzen Egyre nagyobb gond a szemét és látványnak is egyre csúnyább. Ebből a csú­nya látványból diaképes be­számolót állított össze a me­gyei tanács műszaki főosz­tálya és azt a végrehajtó bi­zottság tegnapi ülésén „köz­kinccsé” tették. Íme néhány — képekkel is dokumentált — tény. Megtelt a kaposvári Schönherz Zoltán utca vé­gén a szemétlerakó hely, s ez nem kis rendetlenséget okoz. Újnak a helyét a vá­ros külterületén találták meg, s ez már a jó hírék közé tartozik. Az már kevésbé jó hír, hogy Látrányban kialakult egy illegális szemétlerakó hely, ahol Boglárlellének címzett leveleket, képeslapo­kat találtak, jelezve ezzel is azt, hogy a városból szár­mazik a szemét nagy része. Az sem elfogadható, hogy a zamárdi autóskemping bőví­tésénél a hulladékot hasz­nálják a terület feltöltésé­re. Kifogásolható az is, hogy Boglárlellén a belkereske­delmi szállítási vállalat vál­lalkozott!!) a lomtalanításra, s az összeszedett szemetet talajvizes területre hordják __ K ovács Béla főosztályve­zet ő véleménye: a Balaton- parton és a megyeszékhelyen komolyak a gondok. Ha nem akarjuk, hogy elöntsön ben­nünket a szemét és a ter­mészeti környezetben hely­rehozhatatlan kár keletkez­zen, akkor tenni kell. Ma a megyében 194 községnek van lerakóhelye, de csak hu­szonötnek szakhatósági en­gedélye, és minössze kilenc lerakóhely felel meg az üze­melés feltételeinek. Az vi­szont gyakori látvány, hogy egy kalapnyi gödörbe teher­autónyi hulladékot akar­nak illegálisan elhelyezni. A rendezetlen viszonyok tovább növelik az illegálisan szemetelők táborát. Az álla­potok megváltoztatása ma már tetemes pénzbe kerül, s ezt a számlát leggyakrab­ban a tanácsok fizetik. Boda János szerint rendet kell te­remteni a szeméttelepeken azért, hogy rendre szoktas­suk a nagy tételben szeme- telőket. Javasolta az is, hogy a megye egyik kisebb terü­letén kísérletképpen vezes­sék be a szelektív szemét- gyűjtést. Hiszen az ömleszt­ve kizúduló hulladékból jól megélnek a guberálók. Le­het, hogy másnak is megér­né ez? (Folytatás a 3. oldalon.) . Függetlenség, partneri együttműködés ' r A hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és az általa vezetett küldöttség kedden délelőtt az Anatóliai Kultú­rák múzeumát tekintette meg. A múzeum páratlanul gazdag gyűjteménye kereszt­metszetet ad az anatóliai földön egymást követő nagy kultúrkorszakok történetéből a kőkorszaktól a római ko­rig. Straub F. Brúnó útja ezt követően az ankarai egye­temre vezetett, ahol Necdet Serin, az egyetem rektora, valamint a bölcsészettudo­mányi és a természettudo­mányi karok dékánjai, to­vábbá a hungarológiai tan­szék vezetője és munkatár­sai fogadták. Ezt követően az Elnöki Ta­nács elnöke a Türk traktor­gyárba látogatott, ahol rövid tájékoztatást adtak a FIAT- licenc alapján gyártott tö­rök traktorokról. Az ankarai hivatalos program a délutáni órákban a magyar kolóniá­val való találkozással fejező­dött be a nagyköveti rezi­dencián. Kedden partnertárgyalá- sokra került sor Kovács László külügyminisztériu- mi államtitkár és Dunai Im­re kereskedelmi mininszté- riumi államtitkár, valamint török partnereik között. Kovács László tájékoztatta a sajtó képviselőit Straub F. Brúnó és Turgot özal tö­rök miniszterelnök hétfői megbeszéléseiről. Elmondta, hogy Turgut özal beszámolt a török gazdasági helyzetről, ennek kapcsán arról, hogy míg 1979-ben a török kivitel kétmilliárd dollárnyi volt, nagyrészt mezőgazdasági ter­mékekből, addig 1988-ban már 13 milliárd dolláros for­galmat értek el és ennek 80 százaléka iparcikk. A fejlő­dést elsősorban azzal ma­gyarázta, hogy sikerült libe­ralizálniuk a gazdaságot és kellően ösztönözték a vállal­kozásokat. Szólt arról is, hogy a struktúraváltásnak, a gazdasági nyitásnak, a libe­CROSS ES FILM Autósmozi Cserénfán Kétnaponta új film — Húszméteres a vászon Együttműködési megálla­podást költött a Surján Völ­gye Termelőszövetkezet és a Somogy Megyei Moziüze­mi Vállalat autósmozi léte­sítésére a cserénfai moto- cross, rallycross és off-road sportközpont területén. Már az is eldőlt, hogy a július 15-i premieren a Bűnvadá­szok című amerikai filme, vetítik. Kétnaponta vetíte­nek olyan sikert nmeket amelyeket az országos be­mutatók előtt a Balatonon majd Oserénfán láthat csak a közönség. Horváth Kálmánná, a pírján Völgye Termelőszö­vetkezet ipari elnökhelyet­tese elmondta, gazdaságos működtetésre, haszonra számítanak, ezzel együtt hiányt is pótolnak,, mert a környék hat községében nincs egyáltalán mozi. A jövő évtől már májustól ok­tóberig üzemeltetik az autós­mozit a Somogy Megyei Mo- ziüzemi Vállalattal közösen. Dr. Németh János, a So­mogy Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója is biza­kodik a vállalkozás sikeré­ben, hiszen az ország vala­mennyi autósmozija nyeresé­ges. Olyan filmeket tűznek műsorra, amelyek elővetíté- si jogát megszerezték a Moképtől és az úgynevezett alternatív forgalmazóktól. Előadásonként ezer nézőre mintegy négyszáz autós ven­dégre számítanak a kornyék lakosságán kívül. Az autó­mozi vásznának mérete le­nyűgöző: húsz méter széles­ségűre tervezik, kétszer olyan nagyságúra, mint a kaposvári Vörös Csillag filmszínházét. (Horányi) ralizációnak kedvezőtlen hatásai is voltak — így pél­dául a munkanélküliség — de ezt el kellett viselni. A beruházásokat főleg kapaci­tás bővítésére és korszerűsí­tésre fordították. A magyar külpolitika fő törekvéseiről szólva Kovács László kifejtette: a reform is szükségessé teszi, hogy ha­zánk sokoldalú és kiegyensú­lyozott külpolitikai kapcso­latokat építsen ki. A magyar külpolitikának azért is ez az egyik fő törekvése, mert egy kis ország számára különö­sen fontos, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe. Straub F. Brúnó és kísé­rete kedden délután eluta­zott Ankarából. A török fő­város repülőterén ünnepé­lyes, katonai tiszteletadás­sal búcsúztatták a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét, akit a zász­lókkal és üdvözlő feliratok­kal díszített légikikötőbe el­kísért Kenan Evren, a Tö­rök Köztársaság elnöke is. (MTI) Újabb munkahelyeket Somogynak! MSZMP—SZMT tanácskozás Kaposváron ról számolt be, hogyan ké­szítik elő a szakszervezetek megyei szövetségének meg­kötését. Az ágazati, szakmai szak- szervezetek megyei titkárai ráirányították a figyelmet a mezőgazdaság, a kereskede­lem, az oktatásügy problé­máira, különösen abban kér­tek támogatást, hogy javul­jon az apró falvak ellátása. Sárdi Árpád, a megyei pártbizottság első titkára visszatérve a vitában el­hangzottakra, kijelentette: ha megalakul a szakszerve­zetek megyei szövetsége, ak­kor az itteni kommunistá­kon keresztül akarják befo­lyásolni a tevékenységüket. Egyetértett azzal, hogy a szakszervezet független le­gyen. Azt kérte, hogy az MSZMP-t programja szerint és alapján támogassák, ha ezt tisztességesnek, mérv­adónak tartják. Abban is megállapodtak az eszmecserén, hogy a fog­lalkoztatási gondok megelő­zése érdekében a megye gaz­dálkodó szervezetei — ame­lyek rendelkeznek a szüksé­ges eszközökkel — fordítsa­nak nagyobb gondot újabb munkahelyek létesítésére és ebben legyen megfelelő ér­dekeltségük is. Ezért javás- lattal fordulnak a Pénzügy­minisztériumhoz, hogy az új munkahelyek létesítésének gazdaságossága közelítse meg a bankbetétekkel elérhető nyereség nagyságát, mert többen inkább kamatoztat­ják a pénzüket, mintsem be­ruháznának. Sárdi Árpád fölkérte a szakszervezeteket, hogy ők is vegyenek részt Somogy stratégiai, hosszú távú fej­lesztési tervének kidolgozd~ sában. Megerősítette, hogy a megyei pártbizottság part­nerként kíván együttmű­ködni a szakszervezetekkel. L. G. kát a csomópontokat, ame­lyek meghatározzák, miben kell közösen fellépniük a so­mogyi munkavállalók, a me­gye érdekében. Dr. Exner Zoltán, a SZMT vezető titkára a part­neri viszonyról szólva így fogalmazott: a pártokhoz va­ló viszonyt a munkavállalók érdeke dönti el. Minden esetben ezt tartják szem előtt, s nem kívülállóként, nem semlegesen. Tevékeny­ségükben be kell tölteni a társadalmi kontrollt, fontos a befolyásolás, a jelzés, szükség esetén pedig a kény­szerítő eszközök alkalmazása is előtérbe kerülhet. Ezáltal a szakszervezet se nem kor­mánypárti, se nem ellenzéki, hanem érdekvédelmi beállí­tottságú. A pártok politikai céljait a szakszervezet a sa­ját politikájához kívánja mérni és azokat támogatja, akik erre fogékonyak. Sok szó esett a gazdasági helyzetről, s arról, mit tá­mogat a szakszervezet or­szágosan, s mit a megyé­ben. Somogybán o teljes fog­lalkoztatottságot helyezik az első helyre, utána a foglal­koztatás minőségének a ja­vítását, majd a megyei sze­génység helyzetének, életföl­tételeinek javítását egy új megyei tanácsi szociálpoli­tikai koncepció által. Fontos a megye felzárkóztatása az ország fejlettebb régióihoz, valamint a megye gazdasági önállóságának növelése. A megyei pártbizottság és a szakszervezetek között mindebben lehetséges és szükséges az együttműködés. Ezt a vitában mindenki meg­erősítette és kiegészítette ké­sőbb. Dr. Exner Zoltán azt kér­te az MSZMP megyei bizott­ságának vezetőitől, hogy is­merjék el a szakszervezetek függetlenségét és fogadják el munkakapcsolatuk alapjának a partneri viszonyt. Svajda József, az SZMT titkára ar­Folytátódnak azok a poli­tikai megbeszélések, ame­lyekről eddig is beszámol­tunk lapunkban. Tegnap a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, az ágazati szakszer­vezetek és az MSZMP me­gyei bizottságának tisztség- viselői találkoztak egymás­sal az SZMT kaposvári szék­házában. Elsősorban a part­neri együttműködés állt az eszmecsere középpontjában. Sárdi Árpád, a megyei pártbizottság első titkára le­szögezte : fontos annak a megtárgyalása, milyennek képzelik a partneri viszonyt, az együttműködést. Azt ajánlotta, hogy keressék azo-

Next

/
Thumbnails
Contents