Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 131. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 6., kedd Miniszterhelyettes az átalakulási törvényről Pozsgoy Imre és Horn Gyula a reformfolyamatokról Döntsön a gyakorlat A tulajdon és a jog szempontjai Tulajdonosi és szervezeti megújulás — a refom feltételei. Ezt a címet adták a szervezők dr. Sárközy Tamás professzor, igazságügyi miniszterhelyettes előadásának, melyre tegnap került sor Kaposváron. Az előadás közben azonban kiderült, ez a cím nem igazán volt találó, jobban illett volna ide az új törvények magyarázata és a közvélemény meggyőzése elnevezés. Számos vád és kritika érte a törvényalkotókat az alternatív szervezetek részéről, főként a sajtó hasábjain keresztül — panaszolta a miniszterhelyettes —, ezért várható volt, hogy az Országgyűlés ugyancsak kive- sézi az új törvénytervezetet. Hibául rótták föl, hogy nem bocsátották társadalmi vitára, valamint azt, hogy piac- és versenyellenes az új törvény, ezzel átmentik a hatalmat egy menedzser-elit kezébe. Ám ennek ellenére viszonylag simán elfogadták az átalakulási törvényt. A nyolcvan paragrafusból hetvenhez hozzá sem szóltak. Ami a vádakat illeti, az előadó elmondta, soha nem hitte, hogy egy ilyen törvénytervezetet valaha is társadalmi vitára kellene bocsátani. Az átalakulási törvényben olyan paragrafusok vannak, ami a „nem jogászfüleknek” érthetetlen. Ám tanulva a kritikából, ezután minden törvénytervezetet nyilvánosságra hoznak ... Az állami vállalatok átalakulásával, vagyonával és tulajdonával kapcsolatos kérdések vezettek igazán vitákhoz. A sokféle nézet közül emelt ki néhányat dr. Sárközy Tamás. A „vagyonala- posok” javasolták, hogy Magyarország összes vállalatát államosítani kell, vagyis minden jogot visszavonni tőlük, pénzüket koncentrálni egy központi vagyonalapba, ami fölött a „reformközgazdászok” rendelkeznének. A másik a bankosok tábora. Ök is hasonlót akartak: jogokat és a pénzt vissza az állami vállalatoktól, s azt kapják meg a bankok, hogy eldönthessék mit és menynyire kell fejleszteni. Mindkét irányzat meglehetősen szélsőséges, ráadásul kidolgozatlan, s ezek valóban magukban hordozzák a verseny- és piacellenességet — az előadó szerint. — Számomra a legrokonszenvesebbek — mondta a miniszterhelyettes — a har- .madik vállalatot szorgalmazók, az úgynevezett „népi részvénytulajdonosok”. Elméletük az, hogy minden magyar állampolgárt megillet az össznépi vagyonból egy üzletrész. A baj, hogy a részleteket még ők sem tudták kidolgozni. A negyedik alternatíva pedig az önkormányzáson és az abszolút önigazgatáson alapuló nézet. Ezeket a problémákat a jelenlegi rendszerben nem lehet megvalósítani, ám végleg elvetni sem. Egy biztos, a törvényhozást emiatt elhalasztani felesleges lett volna, hiszen ezek a gondok öt év múlva ugyanígy fönn- állnának. Hatalmi szóval sem szabad dönteni, mert a tulajdonelv eldöntésére sem a kormány, sem az Országgyűlés nem alkalmas. Ezért úgy alkották meg a törvényt, hogy mindegyik teóriának adtak alapot, s döntsön a gyakorlat, melyik életképes. A miniszterhelyettes előadásán szóba kerültek az állami vállalatok átalakulásának lehetőségei, ezen belül az önkormányzatú és államigazgatású vállalatok átalakulásának módozatai. A számtalan kifogásra és bírálatra talán az lehet enyhítő ír, hogy nem kötelező az átalakulás, mindenki szabadon dönthet, mikor látja elérkezettnek az időt a változtatásra. (Varga) legegyezésnek tisztesek a feltételei A hatalom megosztása és ellenőrzése a megbékélés napja Június 16: „Meg kell érkezni Európába: a perek cirkulációját nem lenne szabad magunkra vállalni. Elszámolás lesz, de leszámolás nem. Ezt a józan többség elfogadhatónak fogja tartani. Egyénileg azonban önmagunkban le kell számolni a múlttal.” Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja januárban a kaposvári sportcsarnokban tanított nagygyűlésen mondta ezt és tegnap délutáni az újságírószövetség székházéban újra idézte azon a beszélgetésen, amelyet Horn Gyula külügyminiszterrel együtt a magyar tájékoztatás képviselőivel folytatott. A találkozó témája ez volt: nemzeti igazságtétel és megbékélés 1989 tavaszán. Az előbbi gondolathoz hozzátette az államminiszter: „Nemzeti megbékélés és történelmi igazságtétel dolgában alkkor jutunk köz- megegyezésre, ha ki tudjuk azokat a napi politika alól vonni. Kifejtette: nincs az országiban olyan józan poétikai erő, amely utasítaná a demokratikus intézmények szükségességét. Mindenekelőtt azt, hogy kiegyezéses formában a hatalomgyakorlás módjainak és intézményeinek átalakításával a folyamatosságot kell biztosítani és a kiegyezés lehetőségeit ebben keresni. A refarmműhely, a reformkor-mozgalom és a reformerők aktivizálódása nyomán világossá vált, hogy az MSZMP-nek van egy nagyon erős, határozott, 1953 óta megfigyelhető vonulata, amely azzal tette hitelessé magát, hogy a legkockázatosabb politikai idő- szakoikban is ébren tartotta a reformgondolatot, az úgynevezett liberalizációs szándékot. — Ez a politikai erő — hangsúlyozta az államminiszter — a nyílt politizálás jegyében, a megegyezés tisztes feltételeit tudja garantálni és felajánlani a tárgyalásokra. A kormány is intézményesen fejezte. ki, hogy tagságában hordozza azt a politikai erőt, amely előrehaladásra képes s a végrehajtóhatalom gyakorlásával társadalmi támogatással vezényelni tudja az átmeneti korszakot. A különböző politikai szervezetekkel folytatott előkészítő tárgyalásokon világossá kell tenni azonban, hogy az MSZMP a szabad választások révén kíván részt venni a politikai és állampolgári mérlegelésben. Ezzel úgy véli, hogy egy hosszan tartó legitimációs válságot sikerül lekiiz- denie. A szabad választás feltételeinek elfogadása azt is jelenti, hogy az MSZMP — mint a kormány és a parlament többségét adó politikai párt — jól tudja, hogy ezt a kiegyezést a hatalom megosztásának és a hatalom ellenőrzésének kell követni. Tehát elfogadja az ebből fakadó következményeket is. — Éppen ezért a kiegye- (Folytatás a 2. oldalon) A TIB és a hozzátartozók tárgyainak a kormány és a parlament elnökével A Történelmi Igazságté- ted Bizottsága, valamint a Nagy Imre és sorstársai perében kivégzett személyek hozzátartozói megállapodtak abban, hogy képviselőik tárgyalni fognák Németh Miklós miniszterelnökkel és Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével a két politikusnak a június 16-i temetésen való részvételéről. Erről Vásárhelyi Miklós tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn, annak a zártkörű megbeszélésnek az eredményeit ismertetve, amelyet a TIB, a kivégzettek hozzátartozói és az ellenzéki szervezetek képviselői folytattak a temetés előkészületeiről. Izgalom a négyzeten Érettségi szóboli vizsgák Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató GARÁZSCSATA : 100 IGEN, 100 NEM Lakossági vita a rendezési tervről A tanács egyetlen megoldást sem erőltet Hétfőn ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Németh Miklós kormányfő varsói, bécsi és prágai tárgyalásairól készített jelentéseket. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Büntető törvénykönyv és a büntető- eljárási törvények módosítását. A Minisztertanács határozatot hozott a rendőrhatósági őrizetben fogva tartás — az internálás — hátrányos következményeinek rendezéséről. A kormány megvitatta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat elveit. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1990. évi népszámlálás előkészületeiről. A kormány ülésének napirendjén szereplő kérdésekről Marosán György szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a testület elsőként Németh Miklós varsói, prágai, illetve bécsi tárgyalásairól tájékozódott. A Rakowski miniszterelnökkel folytatott varsói tárgyalásokból különösen kiemelésre méltó, hogy Magyarország és Lengyelország céljai azonosak, s hasonlóak a problémák, amelyekkel a két ország a szocialista társadalom meg- újitása során találkozik. Várakozáson felül sikeresnek bizonyult a magyar kormányfő bemutatkozása Prágában. Különösen fontos, hogy olyan kényes kérdésben is sikerült közös neve(Folytatás a 2. oldalon) A kaposvári Arany úti sporttelep és a csatlakozó területek részletes rendezési tervének társadalmi vitáját ma délután fél hattól tartják a városi sportcsarnokban. Az előzetes vélemények alapján várhatóan három téma kapcsán ütköznek majd élesebben a véleményeik. Az egyik ilyen a lőtér és a Zamanyi-lakótelep között tervezett „garázsváros” ügye. Egy hete már zajlott erről egy lakossági vita, amely néni is volt valódi vita, mert csak azok jöttek el, akik garázst szeretnének. Távol maradtak viszont azok a lakótelepiek, akik aláírásgyűjtéssel tiltakoztak a garázsépítés ellen. A rossz nyelvek szermt ők azok, akiknek a lakótelepen már van garázsuk. Tény, hogy mindkét táborban száznál többen vannak, s legalább ezer érvvel és ellenérvvel. .. A másik kedélyeket borzoló téma, a Pázmány Péter utcai tömbbelsőben a Kis- gáti-patak és a lakótelkek között tervezett családi házas telekkiaiakításak kérdése. Itt az Építők SC vállalkozna lakásépítésre. A feltételes mód oka, hogy a környéken élők levélben fordultak a városi tanács- vb-hez, melyben leírják, hogy e művelt parcellák sok kis jövedelmű és nyugdíjas polgár fő megélhetési forrását jelentik, s kérik, hogy a tanács ne sajátítsa ki a területet. Ennek alapján született a döntés, hogy a tanács kisajátítást nem vállal, próbáljon meg az Építők SC megállapodni az érintettekkel... Vita itt azért várható, mert a telek- tulajdonosok fele szívesen áruba bocsátamá földjét. A Hegyi utca szabályozása során 6-7 lakótelek „csonkolása” válna szükségessé, mely után viszont a telkek már nem volnának alkalmasak építkezésre... A mai fórum egyebek közt e témákról ad részletesebb tájékoztatást, s lehetőséget véleménymondásra. Mint Virányi István, a városi tanács műszaki osztályvezetője elmondta, a tanács egyetlen megoldást sem kíván erőltetni. Azokat a megoldásokat terjesztik majd a testület elé, amelyekben ma lakossági megegyezés születik. Hatszázhetvenkét gimnáziumi tanuló készül az érettségi szóbeli vizsgára Somogy megyében. Tegnap reggel három gimnáziumunkban kezdődött meg az írásbeli után a szóbeli beszámoló négy év tanulmányairól: Csurgón, Siófokon és a kaposvári Munkácsy Mihály gimnáziumban. A legtöbb középfokú oktatási intézményben a hét közepéig adtak szünetet az írásbeli után a diákoknak. A szakközépiskolák közül Kaposváron a Nosz- lopy Gáspár nevét viselő iskola negyedik osztályos tanulói (képünkön) kezdtek el számot adni tudásukról tegnap. Június közepéig mintegy nyolc'száz szakközépiskolás tesz szóbeli érettségi vizsgát Somogybán.
