Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
1989. június 1., csütörtök Somogyi Néplap TANÁRSZTRÁJK A TÁNCSICS GIMNÁZIUMBAN Szünidei volt a csend a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban. Zaj csak a tanári szobából hallatszott: sztrájkolt tegnap a tantestület. Időben bejelentették ezt az egynapos figyelmeztető sztrájkot. Varga Sándor igazgató szobájában a tárgyalóasztalon egyetlen dosszié. Rajta ez a felirat: szakszervezeti biz., fizetési javaslat, A fizetésért, á pedagógus munkájának elismeréséért tart ez az egynapos figyelmeztető sztrájk. — Nem tartottam névsor- olvasást — mondja az igazgató —, de ahogy látom, minden tanár bejött: üldögélnek a tanáriban, beszélgetnek, sakkoznak, újságot olvasnak, tévét néznek. — A diákok? — Otthon maradtak. Az volt a sztrájkot szervező bizottság javaslata, hogy erre a napra ne jöjjenek be. Ezt közöltük a tanulókkal és a szülőkkel is. Én negyed 8 — fél 8 között érkeztem be az iskolába, és tapasztaltam, hogy a diákok betartották a pedagógusok kérését. — Mi lesz a mai nappal? — Az iskolának joga van 14 tanítási napot adni a diákoknak közhasznú munkára, nevelési szünetre, ifjúsági rendezvényekre. Ebbe a 14 napba belefér a mai is. Nyilvánosságot A könyvtárban a sztrájkoló pedagógussal beszélgetek. Először tőlük is azt kérdezem, hogy mi lesz a mai napjukkal. Eddig ugyanis órát sem mulasztottak tiltakozó akciójuk szervezése miatt. Ha valahová menni kellett, akkor cseréltek vagy lyukas órán intézték az ezzel kapcsolatos ügyeket. Mihályfalvi László így felel a kérdésre: — Beírjuk, mint a többi munkanapot, és odaírjuk hozzá, hogy sztrájk. A felsőbb szervek eldöntik majd, hogy kifizetik-e ennek a napnak a bérét vagy sem. — És mit várnak ettől az egynapos munkabeszüntetéstől? Vámos Zoltánná: — Azt hogy vegyék már észre: élünk, vagyunk, kérünk, nem fogjuk be a szánkat, és komolyan gondoljuk a következő, a szeptemberi egynapos munkabeszüntetést is. Mint ismeretes, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanárai a pedagógustársadalom rossz anyagi megbecsülése ellen emeltek szót, és két ütemben — az idén ősszel és a jövő tavasz- szál — összesen 100 százalékos fizetésemelést kérnek, valamint azt, hogy az Országgyűlés önálló napirendként tárgyalja meg az. oktatásügy helyzetét. Pelion Jenő: — Amit ezzel a sztrájkkal el akartunk érni, azt elértük. Nyilvánosságot kapott a követelésünk. Mihályfalvi László: — Két napja itt járt Glatz Ferenc művelődési miniszter. Akkor a megyei tanács elnöke bejelentette, hogy összeszedtek 13-14 millió forintot a pedagógusok bérének javítására. Igaz, ez körülbelül 2 százalékos fizetésemelést jelent a megyében, de azért én megkérdezem: adták volna-e akkor is ezt a pénzt, ha csendben maradunk? Éppen ezért szeretnénk majd megkérni a megyei és a városi tanács illetékes vezetőit, hogy a nyilvánosság előtt számoljanak el azzal a pénzzel, amit az elmúlt néhány évben az oktatásra szántak. A miniszter mondta, amikor itt járt: országosan sem látható, hogy hová tűnik el az oktatásra fordítható pénz fele. Gál József né: — Azt mondják, országosan is a harmadik helyen állt néhány éve a megye a pedagógus- béreket illetően. Ezt a kollégák egyszerűen nem hiszik el. Hiszen bárkivel találkoztak, mindenki többet kapott. Miniszteri minősítés Pelion Jenő: — Teljesen mindegy, hogy az alulfizetettek kategóriájában bánj adikak vagyunk. Szakítsuk meg itt egy pillanatra a nyugodt légkörű beszélgetést és idézzük Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter kaposvári nyilatkozatát: „Ami a pedagógusok követelését ihleti, részben soknak, részben kevésnek tartom. Ha azt veszem, hogy mi az én elképzelésem a kilencvenes évek pedagógusának anyagi megbecsülését illetően, akkor az 50 százalék kevés. A pedagógusokat 100 százalékos alulbe- csültségben részesíti pillanatnyilag a társadalom. Nem állunk szemben a követeléseket előterjesztő pedagógusokkal, hanem szövetségesek vagyunk, mert ugyanazt a struktúrát akarjuk megváltoztatni. S ez nemcsak a miniszter dolga. Azt elmagyaráztam a gimnáziumban is, hogy egy iskolában lefolytatott pedagógus- sztrájk mennyire válthat ki pedagógusellenes hangulatot, mint ahogy vált is ki máris a parlamentben és más fórumokon. Nekem az a véleményem, hogy sztrájkra akkor kerül sor, amikor rossz az érdekképviselet. Magyarországon pillanatnyilag rossz a szakszervezet, rossz az érdekképviselet: nem továbbítja a kormányzat felé a követeléseket, ugyanakkor nem eléggé tájékozott és politikus ahhoz, hogy el tudná magyarázni tagjainak: mi a követelésekben. a reális, mi az, amit stratégiailag el kell és el lehet érni. Én tehát egy sokkal jobb és sokkal határozottabb érdekképviseletet kívánok az értelmiségnek a következő években, még akkor is, ha szembeszegül a miniszterrel vagy a minisztériummal.” Ezt a nyilatkozatot szerdán többször is visszapörgették a kaposvári Táncsics gimnáziumban. A könyvtárban ülőknek mondom: a miniszter a kaposvári előadásában éppen a gimnázium tiltakozására felelve azt is hangsúlyozta, hogy a torta el van osztva, ha a követelést teljesíteni akarják, újra kell szeletelni, tehát valakitől el ke1! venni. Mihályfalvi László: — Természetesen. Eddig tőlünk vették el. Szőke Attiláné: — Azt is szeretnénk, ha a közvélemény sorsunkról, helyzetünkről, törekvéseinkről mindig reális képe,t 'kapna. A sajtó se engedje meg kimondani azt, hogy a pedagógustársadalom nem termel anyagi értékeket. Azt is elvárjuk, hogy törekvéseinket reálisan ítéljék meg és hűen adják vissza. A minőség biztosítékait Dr. Iharos Csabáné: — Ez a megmozdulás ráirányíthatja a közvéleményt a pedagógusok munkájának minőségére is. Amikor vita folyt Kaposváron arról, hogy miért „csoportosították át” az iskolákból a pénzt a Rákóczi FC-hez, elhangzott az is, hogy ezek nélkül a milliók nélkül működnek az iskolák. Akik ezt mondják, azoknak fogalmuk nincs arról, hogy mit jelent az iskolában a munka minősége. És azt is tudomásul kell venni, hogy több terhet nem bír már el a pedagógustársadalom. Gál József né: — Ezért nem értettem egyet a túlóradíj emelésével. Miért a túlórát kell emelni? Miért kell egyáltalán túlóra?! Mi- ért nem lehet főmunkaidőben megtanítani a diákokat? Bernáth Sándor: — És miért nem az a fontos, hogy a feladatot miként látjuk el? A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tiltakozása nem maradt visszhang nélkül. A megye oktatási intézményeiből sorra érkeztek a rokonszenvező jelzések. A sztrájk napján délután pedig megérkezett a távirat a mezőfalvi pedagógusoktól is. És miként vélekedtek a hivatalos szervek? Válaszok és táviratok Mihályfalvi László: — A megyei és a városi tanácstól elvi és eszmei egyetértést kaptunk. Azt mondták, jogos a követelésünk. A művelődési miniszter egyáltalán nem ítélte el akciónkat. Nem miniszterként, hanem pedagógusként mondta azt, hogy ő a gyerekek miatt nem sztrájkolna. Azt is bejelentette, hogy az oktatásügy helyzetének ország- gyűlési tárgyalása ügyében nyitott kapukat döngetünk. Az ősszel erre mindenképpen sor kerül. A Miniszter- tanács elnökétől — neki is elküldtük tiltakozásunkat — nem érkezett még válasz. — Mi lesz ezután? — Természetesen csütörtöktől tovább folyik a tanítás, dolgozunk tovább. És több irányban nagyon szervezetten és hangosan -fogjuk követelni azt, ami megillet bennünket. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanárai a hivatás felelősségét is vállalják. Kercza Imre A múlt és a jelen kényes kérdéseiről ,Morzsák” a Kritika júniusi számából Ismét időszerű és megoldásra váró művelődés-, valamint társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik a Kritika című folyóirat júniusi száma. Tudományos vitaszabadság vagy politikai tilalmak című írásában Bayer József, az MSZMP KB kulturális munkaközössége 1973-as állásfoglalásának, a hazai szellemi életre gyakorolt hatását elemzi. Arról a nagy port felkavaró állásfoglalásról kezdődtek meg ugyanis ismét az eszmecserék, amely annak idején elítélte néhány társadalomkutató — Heller Ágnes, Márkus György, Kis János stb. — antimarxista nézeteit. Bayer az elhibázott döntés egyik tanulságait foglalta össze. Almási Miklós az említett társadalomtudósok egyik kiemelkedő alakjára, Heller Ágnesre emlékezik — őt köszönti születésnapja alkalmából. Az 1969-es tudománypolitikai irányelveket értékeli Dérer Miklós, és feltárja az ideológiailag, politikailag különböző felfogások gyakorlati végrehajtásában jelentkező ellentmondásokat. Ágh Attila A nyilvánosság nyilvánossága című írásában a kérdéskör alapvető problémáira keresi a válaszokat. Ugyancsak a nyilvánosságról mint a politikai intézményrendszer egyik legérzékenyebb övezetéről olvashatunk beszélgetést Megújuló nyilvánosság címmel. Balogh Ernő ' Csikós Józseffel, a KB osztályvezető-helyettesével folytat polémiát a lap hasábjain. A párt és a pártsajtó viszonyáról, az MSZMP mai sajtópolitikájának elveiről olvashatunk még részletes tájékoztatót. Művelődéspolitikai programok címmel különböző nézeteket valló pártok, munkaközösségek, szervezetek szólalnak meg és tesznek javaslatot a kultúra* a művelődés és az oktatás kérdéskörében. Acsay Judit, a híres Ludwig gyűjtemény sorsáról beszélget Bereczky Loránddal, a Nemzeti Galéria főigazgatójával. Elsősorban a saját szakmai kiadványok nyomtatására és kötésére szervezték azt a műhelyt a megyei könyvtárban, amelyben a nyomda és a könyvkötő rész található. Azonban ma már vállalkoznak tudományos művek, településtörténeti és művészeti kiadványok nyomtatására és kiadására isi. Újdonságnak számít a Soros Alapítvány támogatásával vásárolt nagyteljesítményű másológép; ennek segítségével a könyvtár tulajdonában levő könyvekről, folyóiratokról készítenek kópiát az olvasóknak. Hét főosztályt megszüntettek Átozerrezés a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérinmban A létszámcsökkentéssel együtt a környezetpolitikai céloknak jobban megfelelő szervezeti formát alakítottak ki a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban. Az átszervezés a napokban fejeződött be. A változásokról Varga Miklós államtitkár, az MTI munkatársának elmondta: hét főosztályt, önálló osztályt szüntettek meg, illetve csatoltak más egységekhez. A mai igényeket figyelembe véve létrehoztak két új szervezetet is. Az egyik, a környezetpolitikai főosztály a környezeti állapot egész országra kiterjedő átfogó értékelésével, a környezetpolitika kidolgozásával foglalkozik majd. Kap37 előadás hangzik el Orvoskongresszus a gyermekekért A gyermekek veleszületett anyagcsere-betegségéről, az úgynevezett cisztás fibrózis- ról kezdődött — mintegy 400 résztvevővel — háromnapos kongresszus az Európai Gyermek-gastroenterológiai és Táplálkozási Társaság rendezésében szerdán Budapesten az Atrium Hyatt szállóban. Az évente sorra kerülő tanácskozás — amelynek először ad otthont a magyar főváros — célja a gyomor- és a bélrendszer betegségeivel foglalkozó tudományterület legújabb kutatási eredményeinek és gyakorlati tapasztalatainak megvitatása. A konferencia nyitó napján a cisztás fibrózisban szenvedők (hazánkban minden négyezredik csecsemő ilyen betegséggel jön a világra) táplálkozási gondjait, ezen belül a lisztérzékenység felismerésének és megállapításának kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Szó volt a zsíranyagcserével foglalkozó kutatásokról, a gyomornyálkahártya elváltozásairól is. Az elsődlegesen a hasnyálmirigyet és a tüdőt megtámadó kór késői szakaszában zavarokat okoz a máj működésében is. Reményt keltő beavatkozás a műtét, vagyis a májátültetés. Miután Magyarországon a gyermekkori májtranszplantáció kezdeti stádiumban van, érthető, hogy nagy várakozás kíséri az e témával foglalkozó világhírű specialisták előadásait. Az eszmecsere fontosságát jelzi: a tanácskozáson elfogadott javaslatokat módszertani levélként kezelik a nemzeti gastroenterológiai társaságok. A konferencián a kontinens országainak orvosai mellett Észak- és Dél- Ameriika, válamint Ázsia néhány államának kutatói is jelen vannak, s jelezték szándékukat, hogy a témával kapcsolatban előadáson ismertetik az országukban elért eredményeket. A kongresszus három napján 37 előadás hangzik el, s 60 poszter tekinthető meg. csolatot tart a többi minisztériummal, a társadalmi környezetvédelmi csoportokkal és összefogja a környezetvédelmi kutatást, fejlesztést. A másik új egységet, a minisztériumi titkárságot azért szervezték meg — mondotta Varga Miklós —, hogy javítsák munkakapcsolatukat a kormányzattal és a parlamenttel, illetve koordinálják a minisztérium szakmai előterjesztéseit. Ehhez a titkársághoz került a panasziroda is. A minisztérium háromszáz fős létszáma az irányítással foglalkozik, a környezetpolitikai elképzelések a településeken a területi igazgatóságok közvetlen közreműködésével valósulnak meg. Az országban 12 területi — környezetvédelmi és vízügyi — igazgatóság működik, amelyeket a korábbi vízügyi igazgatóságok, a környezet- védelmi mérőállomások és a környezetvédelmi felügyelő- ' ségek összevonásával hoztak létre. Ezek az egységek — a nemzetipark-igazgatóságok- kal együttműködve — gondoskodnak a környezet állapotának rendszeres megfigyeléséről, foglalkoznak a vízgazdálkodás és az árvíz- védelem feladataival. Az ezer—kétezer dolgozóval tevékenykedő egységek nemcsak az árvízvédelemnél tartanak fenn készenléti szolgálatot, hanem megszervezték a rendszeres környezet- védelmi ügyeletet is. A főváros kivételével az egész országban ezek a területi igazgatóságok látják el a levegőtisztaság-védelem feladatait. A vízvédelmen, s az ipari hulladékokkal kapcsolatos talajvédelmen túl újabban már a KVM figyeli tehát a levegő tisztaságát is. Egyes szakterületeken meg más szervezetek is ellenőriznek, a kommunális hulladékok elhelyezése például a tanácsokhoz, illetve a Belügyminisztériumhoz tartozik. A termőföld, az erdők védelmével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium foglalkozik. Megfelelő kordinációval viszont lehetőség van az egységes környezetpolitika kidolgozására, az ennek megfelelő gyakorlati intézkedésekre. (MTI) Á diákok kérésre otthon maradtak
