Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

1989. június 30., péntek Somogyi Néplap 5 Work Shop és nyelvvizsga KÉT NYELVEN A TERMÉSZETRŐL A hosszú, szőke hajú nagylány ünneplőben rózsa­színű bábut szorongat. — Ö Dínó, a kabalám — mondja Pásztor Ágnes, a barcsi vízügyi szakközépis­kola angol—magyar kéttan- nyelvű osztályának egyik tanulója. A szügyi diáklány kezéből azonban mindunta­lan „elvándorol” Dínó, ah­hoz a társhoz, akinek éppen a legnagyobb szüksége van a bábu megnyugtató puha­ságára. A falba illesztett ülőalkal­matosságokon a „teremtés koronái” morzsolják ujjal- kat, igyekeznek nyugodtak maradni. Van aki a Mikro­világot böngészi mondván: — most már úgyis mindegy! Páran csoportba verődnek és izgatottan faggatják a baktakéki Ducsai Katalint, aki elsőként csukta be ma­ga mögött a vizsgaterem aj­taját. Mert bármilyen mele­gen is süt odakinn a nap, ebben az iskolában bizony még vizsga folyik. És nem is akármilyen! Angol nyelvből kell kö­zépfokon megfelelnie a szó­belin 18 diáknak, hogy az­tán egy hét múlva Budapes­ten a Rigó utcában írásban is bizonyítsák: az eltelt két évben jó eredménnyel sajá­tították el a tantervi anya­got. Az iskola igazgatója, Hor­váth Ferenc minden pilla­natban ellenőrzi a gyereke­ket, csitítja az elragadtatott hangoskodókat és biztató Szávákkal segíti a kételyekkel küszködőket. Közben még arra is jut ideje, hogy a vizsgáztató tanárnak „hideg­tálon” szer,víroztassa a fris­sítő gyümölcsöket. — 20-an indultak az év­folyamon, közülük egy kis­lány most nem vizsgázik, mert egyéves angliai meghí­vásban volt szerencséje és a napokban érkezik haza. Egy tanulónk pedig időközben rájött: őt inkább a humán tárgyak érdeklik, így búcsút mondott az iskolának. A többi, kitűnő képességű ta­nuló azonban megállta a he­lyét. Bizonyíték rá a mai vizsga is. Eredetileg ugyanis a negyedik év végén kellett volna letenniük a középfokú vizsgát, de az évközi próba­vizsga során úgy döntöttek a szakemberek, hogy a gye­rekek tudása már most meg­felel a magas követelmé­nyeknek. A vizsgáztató tanár Buda­pestről a Rigó utcai nyelvin­tézetből érkezett, öt sajnos nem tudtuk szóra bírni, mi­vel a vizsgafegyelem nem tűri az avatatlan látogató­kat. — Kicsit izgulok — mond­ja az oroszlányi Módi Mik­lós. Eminens tanuló, de azt hajtogatja, most azzal is megelégszik, ha átmegy a vizsgán..-. Nem szégyelli bevallani, hogy neki is van kabalája, egy vékonyka ezüstlánc. Leginkább az új- ságcikk-forditástól és a mag- nószöveg-fodítástól fél. Ügy gondolja, hogy a szerencsé­nek is nagy szerepe van ab­ban, hogy sikerül a vizs­ga... — Anyuék fel sem tudják mérni, mit jelent ez — só­hajt. — ök mindig a maxi­mumot várják. A továbbtanulási és elhe­lyezkedési lehetőségeket la­tolgatva kiderül: szerencsés választás volt ez az iskola. J !k az álláslehetőségek és aki felsőfokú végzettséget kíván szerezni, az már a ne­gyedik év valamint az érett­ségi után pályázhat valami­lyen felsőoktatási intézmény­be. Akinek pedig nem szán­déka a továbbtanulás, az az ötödik évben technikusi ké­pesítéssel távozhat az alma máterből. A vizsgára várás nehéz perceiben szó esik még valamiről. A napokban négytagú ku­tatócsoport látogatott az is­kolába az egyesült államok­beli Michigan állam egyete­méről. Hárman biológusok, egyikük geológus, illetve szá­mítástechnikával is foglalko­zó szakember. A team a környezetvédelemmel kap­csolatos új szemléletet kí­vánja meghonosítani . ha­zánkban. A diákok, tanáraikkal együtt részt vesznek az ok­tatómunkában. És, hogy mennyire szívügyük a téma, arra is választ adott Pásztor Ágnes. — Láttam a „Vizeinkről” című filmet és megdöbben­ve tapasztaltam, hogy meny­nyi „szennyet” visz magá­val a Zala-folyó a keszthe­lyi öbölbe. Tenni kell érte valamit, hogy ez ne legyen így! A cselekvő környezetvéde­lem megvalósításának lehe­tőségeiről, feltételeiről is szólnunk kell még. Ezért té­rünk vissza majd egy másik cikk kapcsán az USA-ból érkezett kutatók munkájá­nak bemutatására, a Work Shop „mozgó laboratórium" módszer ismertetésére. Várnai Ágnes Sikeres tábor A. PUTKO PÉLDÁZATOK ötnapos honismereti tá­bort rendezett Kölesén a bogiári Viikár Béla Művelő, dési Központ. A táborban a művelődési intézmény Sze­lence Táncegyüttesének tag­jai a tánctanuláson kívül eredeti környezetben is merkedtek a falusi élet jel­lemzőivel, szokásrendjével. A honismereti tábor muníká. ját Szálai Tünde és Szabó Zsolt, az együttes vezetői irányították, ám nagy segít­séget jelentett Csepinszky Mária személyisége, tudá­sa. A negyvenkét résztvevő betekintést nyert többek között a szövés, a gvöngyfű zés tudományába, és nagy sikere volt a paraszti ételek készítésének. Hétfőm önálló esttel mutatkoztak be a he­lyi művelődési ház szép­számú közönségének. Első példázat A Költőt a nép bírósága elé idézték. — Gyönyörködjenek ben­ne! — mondta a Főkritikus. — A halhatatlanok közé akar jutni, sőt szentnek tartja magát! De a múlt­ban? Íme, birtokomban van, nak első költeményei. Önök csak hajbókoljanak annak, amit ö leirt! Egyáltalán nem vet rá jó fényt. — Én akkor ifjú voltam és bohó •— próbált nagy ki. nők között védekezni a Költő. — De tudja most! — mo. solygott maró gúnnyal a Fő- kritikus. — Még a \végén az is kiderül, ihogy ő mindent tud, mi pedig semmit. — öljük meg, öljük meg! — harsogott ,a tömeg. — Kövezzük meg! — Rendben — mondta a Költő. — iDe az vesse rám az első követ, aki teljesen büntelen! És ezernyi kő repült felé­je. Az első követ maga a Főkritikus dobta. Második példázat A kőkorszakbeli törzsfő. nők komoran rázógatta bo­zontos fejét: — iNálunk mindenki hasz_ nos dolgot művel. Itt van például ő. Letört egy ágacs­kát. Nem ts akármilyet! He­gyeset! Egy ilyen ágacská­val egy nagyobbacska halat is át lehet szúrni. Ez a má­sik meg egy köbaltát csinált, és még nyelet is bütykölt hozzá. Ezzel a baltával még egy barlangi medvét is fő­be lehet kólintani, ha nem tévesztjük el a medve fe­jét. De te^csak fúrsz, fa­ragsz, de mi a csudát fa­ragsz ki belőle. — Kereket. Ráadásul még gömbölyű is. — Azt magam is látom. Csak éppen az nem világos, hogy mire jó. — ,Halvány gőzöm sincs. De biztosan használható va. lamire. — Tűnj a szemem elől, te bumburnyák! — gerjedt be a törzsfőnök. — Látni se akarlak! A feltaláló sóhajtott egyet, majd vállára ivette a kere­ket. Nagyot köpött, és gör­nyedve cipelte súlyos ter­hét. Mizser Lajos fordítása HÉTVÉGI tájoló-A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Központban ma este fél nyolctól a Radnóti Színpad vendégszerepei: az Eső előtt köpönyeg című mű­sor várja a közönséget. A darabban többek között szín­padra lép Haumann Péter, Schütz Ila, Sunyovszky Szil­via és Balázsovits Lajos. Ugyanitt vasárnap hét óra­kor ifjúsági bál kezdődik. A balatonlellei művelődési házban holnap tíz órakor nyílik az a kiállítás, ame­lyet az id. Kapoli Antal or­szágos fafaragó-pályázat al­kotásaiból válogattak. Vincze Győző festőművész tárlata nyílik ma délután három órakor a göllei köz­ségi pártszékházban. Szász Endre világhírű, ka­posvári származású festőmű­vész alkotásaiból rendeztek tárlatot a tihanyi múzeum­ban. Szintén megyehatáron túl, ám számos somogyi fotós al­kotásaival várja az érdeklő­dőket a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ a XXI. Életünk című orszá­gos fotókiállítás. Holnap kupavári emlék­napot rendeznek Somogyvá- ron. A program délelőtt fél tízkor I. László király felté­telezett sírhelyénél koszorú- zási ünnepséggel kezdődik, majd az aptásági romoknál tíz órától dr. Szénái József veszprémi megyés püspök püspöki szentmisét tart. Dél­után fél kettőtől roncsderbi és autócross szórakoztatja a közönséget, fél négytől pedig amatőr zenekarok találkozó­ja kezdődik. Ma délután hat órától vár­ja az érdeklődőket a buzsá­ki lakodalmas programbe­mutató. A rendezvény során megtekintik a buzsáki táj­házat, illetve a szomszédsá­gában Verseghy Ferenc fa­zekasműhelyét és három órától leánykéréssel kezdő­dik a lakodalom. A műsort a számos díjjal kitüntetett Buzsáki Népi Együttes mu­tatja be. A Somogy Megyei Mú­zeumban megtekinthető a Régészeti kutatások Somogy­bán című állandó, illetve a Kis-Balaton régészeti leletei című, valamint a sarkvidé­kek állatvilágát bemutató A jég világa című és a parasz­ti pihenés pillanataiba bete­kintést engedő időszaki ki­állítások. Olvasóink figyel­mébe ajánljuk Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács nyu­galmazott elnökének állam­fői kitüntetéseiből rendezett kiállítást, valamint azt a tárlatot, amelyet Juan Gye- nesnek, a Spanyolországban élő kaposvári .származású fo­tóművésznek az alkotásaiból válogattak. Ugyanitt látogat­ható Kopits János kaposvári városképeinek és Bernáth Aurél festőművész festmé­nyeinek a kiállítása. A ka­marateremben Bátai Sándor festőművész, a Somogyi Kép­tárban pedig Csáji Attila festőművész tárlata várja az érdeklődőket. A barcsi Dráva Múzeum­ban az Aranymosás a Kár­pát-medencében című kiállí­tás tekinthető meg. A marcali Lengyel József Helytörténeti Múzeum kép­tárában Kovács Tamás Vil­mos festőművész alkotásai­ból rendeztek tárlatot. Hatvanmilliót nyerhet a közművelődés BÁRKI PÁLYÁZHAT Hatvanmillió forintos pá­lyázatot írt ki a Művelődési Minisztérium Közművelődé­si Alapja. Igaz, ezt az ösz- szeget nem egy pályázó nyerheti el; ennyi pénz áll rendelkezésre a közművelő­dés új formáinak támoga tására, újszerű kezdemé­nyezések ösztönzésére. — A pályázat kiírói mi­re gondoltak? — kérdezem dr. Schiffer Jánostól, a Mű. velődési Minisztérium osz­tályvezetőjétől. — Két témakörre. Egy. részt a kulturálisan gyen­gén vagy egyáltalán nem ellátott településeken új közművelődési formák ki­alakítására. Olyan tevé­kenységekre, amelyek se­gítik a Lakosság művelődé, sí, szociális, mentális igé­nyeinek kielégítését, a he­lyi kulturális hagyományok felkutatását. A másik téma a tavaly ugyancsak pályá­zati támogatással megte­remtett közművelődési, közhasznú információs há. lózathoz való csatlakozás technikai feltételeinek ki­alakítása. A cél az, hogy a hálózat tagjaként gyűjtsék a.z oktatással, a művelődés­sel, a közélettel, a szabad­idő eltöltésével kapcsolatos adatokat, ezeket rendsze­rezzék, és adják tovább. A berendezések költségeinek felét a pályázóknak maguk. 1 nak kell biztosítaniuk. — Mindebből kiderül, hogy nem a folyamatos mű­ködésihez járulunk hozzá, nem költségvetési támoga­tást adunk, hanem új mód. szerék, új kezdeményezések kipróbálására szánjuk a pénzt. Éppen ezért a nyer­tesek legfel jebb' két éven á t kaphatják a támogatást. A pályázóknak természetesen nem kötelező a fenti témák, hoz ragaszkodniuk, egyéni elképzeléseket is támoga­tunk, amelyek a művelődés megújulását eredményezik. — A közművelődési alap 1974 óta támogatja a közös­ségi művelődést. Milyen eredménnyel? — Sok sikeres kezdemé­nyezés valósult meg azóta. A 70-es években a könyvtá • rak zenei részlege jött lét­re, majd a művelődési intéz­mény nélküli lakótelepek la. kóklubjai szerveződitek. Ké. sőhb a video- és a számí­tástechnika közművelődést segítő szerepének kibonta­koztatására, a kistelepülések élő műsorral való ellátásé, nak biztosítására kiírt pá_ lyázat volt emlékezetes. — Űj közművelődési vállalkozásokra kölcsönt is biztosítanak ebből a keret­ből? — Igen. Olyan vállalko­zásokra, amelyekből bevétel származik, s az a közmű­velődést gyarapítja. Tavaly tízen kaptak kölcsönt; busz. vásárlásira, nyomda működ, tetésére, elhagyott iskola- épület kézművesházzá va­ló alakításához. A kölcsön­ről esetenként dönti el a zsűri, hogy kamatmentesen vagy nagyon alacsony ka­mattal nyújtják négy évre. — Kik pályázhatnak? — Az első téfnára a köz- művelődéssel kapcsolatban lévő egyesületektől, szövet­ségektől. szervezetektől várjuk a jelentkezést. A második témára csakúgy, mint a hitelre, bárki pá­lyázhat. — Hogyan? — Részletes tartalmi és költségvetési tervvel. Ezt a pályázóknak a kezdeménye­zésüket támogató társadal­mi, gazdasági szervhez, ta nácshoz, Hazaíias Népfront­hoz stb. kell benyújtaniuk 1989. július 15-ig. Az elő­terjesztők minősítik a ké. relimeket, de ettől függetle mül minden pályázatot to­vábbítaniuk kell a Művelő­dési Minisztérium közmű­velődési koordinációs fő­osztályához, június 31-ig. Majd a Művelődési Minisz­térium általi megbízott ku­ratórium október 31-ig el. bírálja a pályamunkákat, A döntésekről a pályázóik ér. tesítést kapnak. (kádár)

Next

/
Thumbnails
Contents