Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 152. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 30., péntek Vita az Országgyűlésen a honvédelmi törvényről Megnőtt az interpellációt kedv — Gondok a szavazással Folytatódott a vita a honvédelmi törvény módosításáról, az alternatív katonai szolgá­latról az Országgyűlés tegnapi ,íilésén. Több képviselő ikiállt a kiskatonák érdekei mellett, kérve az emberi hangvétel javítását, az illetmény emelését,» fiatalok lakóhelyéhez kö­zeli laktanyába való behívást. A honvédelmi bizottság hosszan tárgyalt a módosító javaslatokról, így közben megkezdődtek az interpellációk. A Tisztelt Ház egyre igényesebb, most is volt olyan válasz, amelyet nem fogadtak el. Az Országgyűlésben most is megismétlődtek a szavazás gondjai, s így ma folytatódik a vita a honvédelmi törvény módosításáról. Tegnap az 1976. évi I. honvédelmi törvény módo­sításáról szótó törvényja­vaslat tárgyalásával foly­tatta munkáját az Ország- gyűlés ülésszaka. Az enöklő Szűrös Mátyástól először Bi- acs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszer- ipari Kutatóintézetének fő­igazgatója kapta meg a szót. A képviselő a polgári szol­gálat kérelmezéséről szóló fejezettel kapcsoiatban kér­te, hogy a lelkiismereti ok elől töröljék . a,.bizonyított” szót. A Fidesz XI. kerületi regionális csoportjának vé leményét idézve rámutatott: a bizonyításra való kötele­Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk), a Nagyatádi Cérna­gyár munkása is hozzászólt e napirendhez. — A haza védelmére való felkészültést — benne a sor­katonai szolgálatot — szűk­zés már önmagában is sze­mélyi jogot sért, elfogadá. sa pedig esetleges. ségesnek tartom. Az a ta­pasztalatom, hogy a sorkato­nai szolgálatnak nevelő, fe­gyelmező hatása van a fia­talokra. (Folytatás a 2. oldalon.) Arányos teherviselést Simon Ernőné felszólalása Balatoni beszélgetések '89 Pedagógusok tanácskoznak Fonyódon Ünnepélyes megnyitó_ val kezdődött vasárnap a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban 105 peda­gógus tanácskozása. A két- évtizedes múltra visszate. leintő találkozónak — me­lyen az ország minden •részéből delegált szalkem_ berek vesznek részt — eb­ben az évben is az a cél­ja, hogy az aktuális akta. tárpolitikai feladatokat és e feladatoknak a tevé­kenységi rendszerekbe való lebontását feldolgoz­za. A fonyódi tanácskozá­son pályázat útján vehet­nek részt a pedagógusok, de idén az Országos Peda. gógiai Intézet és az okta­tásügy irányítása is dele. gálhatott egy-egy képvise­lőt. A péntekig tartó prog­ramok lebonyolításához az AISH, a Somogy Megyei Tanács közoktatási irodá­ja, a Somogy Megyei Pe­dagógiai Intézet, valamint az Országos Pedagógiai Intézet adott anyagi és szervezői támogatást. A differenciálás az oktató és nevelő munkában kérdés­körbe csoportosított elő­adásokon és plenáris ülé­seken Ferge Zsuzsa egye­temi tanár, az ELTE Szo­ciálpolitikai tanszékének vezetője, Eiben Ottó, az ELTE embertani tanszéké­nek vezetője és Christa Lohmann NSZK-beli szak. ember tájékoztatja a résztvevőket. Dr. Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium képviselője az oktatáspoli­tikai kérdéséket taglalja ma. A plenáris üléseket szekcióülések egészítik ki és előadások hangzanak el a pályázatokkal kapcso­latban is. ARATÁSI DEMONSTRÁCIÓ SOMOGYBÁN A közös akarat méltó kifejezése Sárái Árpád: „nem csendes többség a magyar paraszt” A hagyományos aratás kezdete ebben az évben ko­rántsem hagyományos mó. dón történt országszerte. Pé. ter-Pálkor, tegnap, a terme, lőszövetkezetek, az állami gazdaságok gépei nem a ga­bonatáblákra indultak, ha. nem az ország útjaira vo­nultak azzal a céllal, hogy békés demonstrációval hív. játk fel a közvélemény fi­gyelmét arra a súlyos, ne­héz helyzetre, melybe a me. zőgazdaság került. Az adatok beszédesek. So­mogybán a növénytermelés ágazati eredménye hektá romként 1984-ben még 2167 forint volt, tavaly már mind­össze csak 358 forint. A bú. za felvásárlási ára ez idő alatt alig több mint öt szá­zalékkal nőtt, a gépek ára pedig 17—41 százalékkal. Nem beszélve a műtrágya és az energia áremeléseiről. Sárái Árpád, a megyei pártbizottság első titkára a demonstrációt megelőző nap délutánján mondta a gaz­dasági vezetőiknek: — Rosszul tették volna, ha nem szervezik meg ezt a demonstrációt! Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy hazánkban, kivált a mi agrárius Somogy megyénk­ben, nem egy csendes több­ség a magyar paraszt. Hal­latni kell a hangjukat, a jo­gos igényeiket! Végső eszközként kény­szerültünk erre a lépésre és reméljük, hogy megértéssel találkozunk. Meggyőződé­sünk, hogy nemcsak a pa­rasztság, hanem az egész or. szág érdekét szolgáljuk, amikor követeléseinket ez­zel a demonstrációval tá­masztjuk alá!” — olvasha­tó a forgalomlassítást kí­sérő szórólapokon. Megyénk hatvan mezőgaz. dasági nagyüzeme tíz cso­portba tömörülve vonult ki tegnap reggel héttől kilencig a közlekedési utakra. A demonstrációról szóló riportösszeállításunkat a 4. oldalon közöljük. Munkatársunk jelenti a Parlamentből A képviselő emlékeztette a feledékeny minisztert Harmadik napja árad a szó... A vitát több téma­körben maguk a képviselők sem érezték tétremenőnek. Lehet, hogy azért, mert tör­ténelmi jelentőségű napiren­dekre készültek, és ehhez mérték a mostani pusztába kiáltást (melyet rendszerint első olvasatban való tárgya­lásnak neveznek). — Pál Lászlóné somogyi képviselő mindenesetre okos megfontolás után elállt a költségvetési reform kon­cepciójával kapcsolatos fel­szólalásától, úgy érezte, hogy egyelőre úgysem kapna ér­demi választ. — A tanácsi és intézményi gazdálkodás várható válto­zásaival kapcsolatban kíván­tam javaslatokat tenni, ám talán többet érek el, ha a téma ismételt, már konkré­tabb őszi tárgyalásakor mon­dom majd el. A helyi kis költségvetések ismételt fara­gása — és egy nyilván nem­csak választókörzetem isko­láiban vagy óvodáiban igaz — az intézmények elemi működési föltételeit is kér­désessé teszi. Nem is szólva a fenntartásról vagy a fej­lesztésről. A kaposmérői és szentbalázsi tanács például a VII. ötéves tervben tornate­rem építésével számolt. A lakosság ezt számonkéri, mi­Munkatársunk jelenti a Parlamentből közben már nemcsak ezek a tervek borultak fel, hanem magáról a korábbi értelem­ben vett tervgazdálkodásról sem igen beszélünk. Az in­tézményi önállóság kellő — a pénzelosztási formákat a tartalomhoz igazító föltéte­lek nélkül csak magára ha­gyatottságot jelent. Jogosnak tartom az intézmények igé­nyét, hogy a PM és az MM olyan normatív szabályozást alakítson ki, amely a mosta­ni föltételbeli különbségeket kiegyenlítve teremt önálló­ságot. Elfogadhatatlannak érzem a PM koncepcióját, mely szerint a bölcsődei és óvodai ellátás megszűnne ál­lami feladat lenni. Az az érv, hogy aki igényli ezt a Szolgáltatást, fizesse meg, jól hangzik, ám kétséges, hogy a szülők jó része ké­pes lenne-e erre. Kivált, mert most is csak a dekla­rációkban ingyenes az okta­tás. Az őszre tárgyalandó oktatáspolitikai koncepció­nak tisztáznia kell egy sor hasonló, ma kétségeket éb­resztő kérdést. — Vezető óvónőként sok család helyzetét behatóan is­meri. Hogyan foglalna állást a személyi vagy családi jö­vedelemadó vitában? — A miniszter összehason­lító elemzését kuszának érez­tem és alig tudtam követni. Nem értem például, hogy a szülők együttes jövedelmébe miért kéne beszámítani a családi pótlékot és más szo­ciális juttatásokat? Én csak azt látom, s ezt az expozé is megerősítette, hogy a mos­tani családi pótlék egyhar- mada a gyereknevelés tény­leges költségeinek. Ilyen kö­rülmények között tarthatat­lan volna, ha kétféle jutta­tás — a családi pótlék és a negatív adó — mellett rom­lana a családok helyzete. Hi­szen népesedési helyzetünk máris aggasztó. Más kérdés, hogy a gyereknevelés gond­jait nem az adórendszernek kell elsősorban megoldania, hanem a szociálpolitika re­formjának. Mészáros Győző képviselőt is a költségvetés foglalkoz­tatta. — Szerintem szükség vol­na az államháztartási tör­vény megalkotására. Ez kényszerítené ugyanis a kor­mányt végérvényesen arra, hogy kiterítse lapjait. A költségvetésről való beszá­molás nem ad tiszta ké­pet ... A most tárgyalt költ­ségvetési reformkoncepció sem rendezi az elkülönített alapok ügyét. Ezeket a ne­hezen ellenőrizhető külön- kasszákat meg kéne szüntet­ni. Ügy vélem, tisztázásra szorul az állami költségve­téstől elváló társadalombiz­tosítás intézményrendszere. A szociálpolitikát nem a társadalombiztosítástól kell várni. Célszerű volna viszont ezen belül egy nyugati or­szágokéhoz hasonló beteg- biztosítási rendszer létrehoz­ni, amely üzleti alapokra helyezi az egészségügyet is, hálapénz nélkül is teljesít­ményorientált orvosi ellátást teremtve. Mészáros Győzőtől meg­szokhattuk, hogy olykor eretnek gondolatokkal áll elő, melyeket az élet több­nyire egy-kétéven belül iga­zol. Korábbi — például a tulajdonreformot sürgető — „meredek” megállapításai rendre hivatalos, s egyben divatos állásponttá szelídül­tek. A költségvetési reform kulcskérdéseinek taglalása után mintegy összegzésként mondta: — A kapitalizmus, s ezt ki kell mondani, már nem kezelhető ideológiai kategó­riaként. Ez egy gazdasági rendszer, amelynél működő- ’ képesebbet még nem talál­tak a világon. Gondoljuk csak végig, minden, ami a „szociál” előtaggal kezdődik — mondjuk szociális védő­háló — voltaképpen a ter­melésben elért profittól függ. Ha a tőkének van hozadéka, jut szociális gondoskodás­ra... Reidl János somogyi kép­viselő az ülésszak szünetei- . ben a megye szempontjából sem közömbös helyi ügyek­ben kilincselt. — Ismertek a Videoton gondjai. Mi nem szeretnénk a süllyedő hajón maradni, s arra törekszünk, hogy a ta- bi gyáregység kft.-vé alakul­va leszakadjon az anyavál­lalattól. A nálunk dolgozó fiatal műszakiak egy cso­portja fölvette a kapcsolatot a Kereskedelmi Miniszté­rium által létrehozott Invest Center nevű céggel, mely épp az önállósodni kívánó vállalatok menedzselésére, például külföldi tőketársak vagy kooperációs partnerek keresésére szakosodott. Az ajánlatunkat tartalmazó le­velet most adtak át Beck Tamás kereskedelmi minisz­ternek, s ő ezt támogató kezdeményezésnek ítélte. Derzsi András építési, köz­lekedési és hírközlési minisz­ter néhány hete bemutatko­zó somogyi látogatása során arra biztatta a megyei ta­nács vezetőit, hogy saját forrásaikból kezdjék meg az Andocs—Nágocs—Zics út építését, s később majd a tárca átveszi a finanszíro­zást ... A minisztérium ké­sőbb mégsem adott zöld utat a fejlesztésnek .,. Reidl Já­nos most emlékeztette sza­vaira a minisztert, aki meg­ígérte, utánanéz, hpl került homokszem a fogaskerekek közé... Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents