Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

2 Somogyi Néplap 1989. június 26., Hétfő Nyers Rezső Grósz Károly Németh Miklós Pozsgay Imre Kovács Jenő Barabás János KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei HATÁROZATA az MSZMP kongresszusáról, összehívásáról és előkészítéséről (Folytatás az 1. oldalról) Az elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Po­litikai Bizottságot kibővítve 21 taigú Politikai Intéző Bi­zottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás Já­nos, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat műveze­tője, Burgert Róbert, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója, Dud- la József, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pártbizott­ság első titkára, Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyu- ricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Ter­melőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminisz­ter, lványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mi­hály, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára; Németh Miklós mi. niszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Ormos Mária, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre ál- lamminiszter, Rajki Sándor- né, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus ve­zérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnö. ke és Vastagh Pál, a Csong- rád Megyei Pártbizottság el­ső titkára. A Központi Bizottság ál­dást foglalt, hogy amennyi­ben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági el­nöki intézményről; akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökje­löltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyez­tető tárgyalásokon részt ve­vő MSZMP-küldöttség veze­tőjévé Nyers Rezsőt, tagjai­vá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és lványi Pált vá­lasztotta. F 1. A Központi Bizottság .1989. október 7-ére Buda­pestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. A kongresszus szavaza­ti jogú küldöttei: a) A tagság által minden ÖOO párttag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagijai. 3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy: a) minden párttag te­hessen javaslatot saját kül­döttjére és küldöttként je­lölhető legyen; b) minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt ve­hessen kongresszusi kül­döttje megválasztásában; c) a párttagság előzete­sen megismerhesse a kül­dött jelöltek politikai állás­pontjait és ezek alapján vá­laszthasson ; d) a párton belül létre­jött, nyilvánosan működő platformok támogatottsá­guknak megfelelő képvise­lethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi- pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásá­val — a budapesti, a me­gyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálá­sával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazan­dó módszereikről. Ezekről minden érintett párttag kap­jon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általá­nos elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan mű­ködő mandátumvizsgáló bi­zottságot hozott létre. A bi­zottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszerve­zetek, választott testületek és párttagok csoportjai ak­kor fordulhatnak, ha a kül­döttek helyi választása sérti az általánosan kötelező nor­máikat. 4- A kongresszusra — sza­vazati jog nélkül — tanács­kozási joggal kapjanak meg­hívást : a) az. Országgyűlés MSZMP-csoportjának kép­viselői ; b) a Magyar Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség kép­viselői, rétében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészíté­séért felelős Központi Bi­zottság között a,z előkészü­letek egész időszakában in­tézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság ál­tal választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöt­tek választását 1989. augusz­tus 27-éig be -kell fejezni. Ettől a küidöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ez­után a dokumentumokat a küldöttekkel folytatott fo­lyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A buda­pesti és a megyei küldött- csoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válassza­nak: egyet a- programnyilat­kozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a szemé­lyi javaslatok előkészítésé­ben való részvételre. A szó­vivők a küldöttcsoportok vé­leményét képviseljék az elő­készítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszere, sen tanácskozzanak válasz­tóikkal az előkészítő mun­ÁLLÁSFOGLALÁS a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről 1. A párt az 1988 májusi országos értekezlete óta megindult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lé­péseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogálla­miság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatá­rozta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új piacgaz­dasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is ki­fejeződik. Kezdeményezte a. reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, fele­lősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentő­ségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jáT azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősorban a változá­sok jellegének, ütemének és következményeinek eltérő meg­ítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mind­eddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizott­ságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, poli­tikai kérdések tisztázása. 2. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helye­sen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politi­kánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen mo­dellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes cso­portosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti de­mokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a téves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóor­gánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai plu­ralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus érté­keinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozá­sokat, melyek különösen az elmúlt heteikben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghatározottab­ban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a meg­békélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfo­gást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédai­val. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve egész világgal kapcsolatot építő po­litikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjet­unióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvések­kel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézete­ket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadá­lyozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor meg­rázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttmű­ködést ajánl minden politikai pártnak és erőnek, hogy elke­rülhessük az újább nemzeti tragédiát. 3. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szocializmus, a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén ala­puló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a szá­zadvég globális problémáinak megoldását célzó új megköze­lítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik, hogy a kom­munista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé vál­jon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi-gazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni, szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi fel­hatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző né­zeteket valló platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nem­zetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Euró­pa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. • • • Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósítá­sában. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA c) a megyei és a me­gyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy. a napi. rendre kerülő dokumentu­mokról, javaslatokról, a tagság véleményt nyilvánít­hasson és a küldötték vá­lasztóik véleményének isme­ka során, felmerülő problé­mákról, a lehetséges megol­dási módokról. A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizs­gálatára fellebbviteli bi­zottságot hozott létre. A bi_ zottság elnöke Balogh Sán­dor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács \László, Tö­kei Ferenc, Vajda {Zyörgy. II. 1- A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresz- szus napirendjén a követ­kező kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete óta végzett munkáról. Az MSZMP szervezeti sza­bályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyi­latkozata. A Központi Bizottság vi. tána bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javasla­tát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelembevé­telével 1989. júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2. A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989, június 19-én a Népszabad­ságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat terve, zetét és ennek részeként a párt országos vezető és el­lenőrző testületéinek jel­legére és létrehozásuk mód­jára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bi­zottság kéri a párt tagságát, a párttestüiLetéket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevé­telével foglal állást a Köz­ponti Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánl­ja a kongresszusnak. III. A Központi Bizottság 1989 júliusi ülése elé kell terjesz­teni a következő kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyi­latkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszu. son létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, meg­választásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. 6. Javaslat a Központi Bi­zottság által kiküldendő je­lölőbizottság összetételére.

Next

/
Thumbnails
Contents