Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 5,30 Ft Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága TÚLÉRETT A CSERESZNYE, TEREM A MEGGY Gyümölcsszüret Látrányban Kimmel Emil szóvivőhelyettes nyilatkozata DÖMPING ÉS ÁRINGADOZÁS i Az egykori Szarvas vendéglő mai épülete Kaposváron. Vendéglőkről, vendéglátókról és vendégekről szóló ösz- szeállításunk a 8. oldalon olvasható. Rázza-rázza a Schaumann dán rázógép a roskadozó cseresznyefákat. Hullik a befőznivaló, telnek a konténerek. Horváth János, a lát- rányi Alkotmány Mgtsz gyümölcságazatának vezetője azonban elégedetlenül szemléli a termést. Az elégedetlenséget magyarázva a látogató előtt is világossá válik, túlérett és éretlen szemek potyognak a fákról. 88 hektáros az ültetvényük, ebből 19 hektár a cseresznye, 69 hektáron terem a meggy. Cseresznyéből három fajtát termelnek: he- delfingenit, germersdorfit és solymárit. Mindhárom kiváló konzervgyári alapanyag, Nagyatádra szállítják. Sajnos, az időjárás megtréfálta a gazdaságot: a fajták egymásba értek, nincs érési folyamatosság. A fákon még látható termést felajánlják a szesziparnak, talán így értékesül. Lassan befejeződik a cseresznyeszezon, várhatóan 8 vagonnyi termést tudnak leszállítani. A rázógépet ez a gyümölcsfa nehezen tűri. Eléggé erős a mézgásodás, hamar kipusztulnak a fék. A gyümölcs mintegy harminc százaléka sérül meg a betakarítás során, a többi befőttnek alkalmas minőségű. Űjabb látogatók érkeznek a gyümölcsösbe, a székesfehérvári hűtőház szakemberei jöttek egyeztetni a meggyszállítás ütemezését. Elégedetten szemlélik a termést, bár itt is tapasztalható összeérés a fajták között. A megbeszélés után Horváth János így folytatja: — Meggyből is három fajtát tartunk, szintén az érési folyamatosság miatt. A cigány, a pándi, az újfehértói fürtös kiválóan hűthető. Jó konzervgyári alapanyag mind; 35—40 vagonos termésre számítunk, ha a gép végig hibátlanul dolgozik, s 60 fát tud lerázni óránként. A szedési veszteség ennél a gyümölcsnél 10 százalékon belül van. Látrányban „kulcságazat” a gyümölcs. Az adatok bizonyítanak: a 8,5 millió forintos bevételből 6,5 millió a ráfordítás. Persze a bevételi tervet befolyásolja az idei gyümölcsdömping miatti áringadozás. Szerencsére értékesítési biztonságot ad a több éves szerződéses partneri viszony a feldolgozókkal. A gyümölcsösben egész évben húszán dolgoznak. Ilyenkor, szüret idején azonban a varroda dolgozói közül sokan jönnek segíteni — épp úgy, mint ősszel a szőlőbe. Szaporodnak a fóliával bélelt konténerek a szállító- jármű platóján; hamarosan indulhat az újabb szállítmány a konzervgyárba Nemsokára a boltok polcán látjuk viszont a látrányi cseresznyét, meggyet. Az ötödik falu Új bolt Hedrehelyen A Szarvas vendéglő — egykor Az MSZMP Központi Bizottsága péntek reggel 9 óraikor megkezdte ülését. A kongiresszus összehívására és előkészítési rendjére a Politikai Bizottság megbízásából Grósz Károly főtitkár tett javaslatot. Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese az MTI-nek elmondta: a főtitkár beszámolója és az ezt követő vita nem pusztán a kongresszus időpontjáról és annak lebonyolításáról szólt, hanem arról is: mit kell tenni azért, hogy a párt legfelsőbb fóruma a megújulás szellemében végezhesse mimikáját. A Központi Bizottság mélyreható elemzés igényével vizsgálja a belpolitikát, a párt belső helyzetét és azokat a problémákat, amelyék a párttagságot és az egész közvéleményt egyaránt foglalkoztatják. A vitában húsznál többen jelentkeztek hozzászólásra, s a tájékoztatás időpontjáig, délután 4 óráig hatan kaptak szót. A feltehetően elhúzódó ülésen már elhangzott hozzászólások szenvedélyességet, elszánt, tisztázó egység- keresést tükrözneik. A testület várhatóan nem tárgyalja meg azt a már előre bejelentett témát, amelynek során meg kívánja fogalmazni az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és a valláshoz. Ezt egy későbbi időpontra halasztja. Ugyaniakkor az első napirendi pont keretében véleményt cserélnek annak a bizottságnak a jelentéséről, amelyet Fock Jenő vezet és a megüresedett párttisztségekre tesz javaslatot Tényszerűbb, teljesebb információ, híradás tehát valószínűleg csak szombaton, a vita lezárását és a döntéshozatalt követően lesz. (MTI) Dr. Horváth Ferenc csurgói képviselő méltánytalannak tartotta, ahogy munkatársunk, Bíró Ferenc róla, közéleti tevékenységéről beszámol lapunkban. Előbb kritikus levélben, majd a Magyar Nemzet hasábjain tette szóvá „pőrét" a Somogyi Néplappal. Természetes tehát, hogy nyilvánosságot követel a „kinek van igaza?" kérdés. Saját mundérunk védelmében viszont nem kívánunk döntőbírók lenni . . . Sőtl A kérdés eldöntésénél - úgy véljük- izgalmasabb az érvek, vélemények, nézőpontok kultúrált, ám kemény csatája. A képviselő ugyanis „ring- be” szólította az újságírót, aki e szópárbajnak nemcsak részese, hanem hűséges krónikása is. Az írás a 7. oldalon olvasható. Hedrehely tipikus kis település. Bukovics József, a kadarkúti áfész elnöke mondta, hogy' a körzetükhöz tartozó falvak közül a legtöbbnek alig ötszáz lakosa van. Ám az ott élő embereknek Is vannak igényeik, ezért döntöttek az üzletek korszerűsítése mellett. Hedrehely az ötödik falu, ahol korszerűsítették a kereskedelmi ellátást. Még az idén újaibb boltot nyitnak Kadarkútoflj, a volt vasútállomás épületében, és Bárdudvarnokom is felújítják az élelmiszerüzletet meg Teljesítettük a ránk bízott feladatot Erdős André nagykövet a párizsi tanácskozásról a büfét. A hedrehelyi felújítás és a korszerűsítés 4.2 millió forintba került. Ez egy olyan kis áfész eseté, ben, mint a kadarkút!, ez jelentős beruházásnak számít. Szükség volt rá! így a mészöv KTA-alapjának a segítségét kérték, banki hitelt vettek föl és a további munkákhoz a tagság segítségét is kérik, bár az elnök véleménye szerint erre nem 'nagyon lehet számítani, hiszen' a lakosság nagyon is 1 meggondolja' manapság, hogy hová teszi a forintjait. Segített viszont a helyi termelőszövetkezet, hiszen néki is érdeke, hogy a tagság megmaradjon, ellátása biztosítva legyen.. A felújított hedrehelyi bolt raktáraival együtt 170 négyzet- méteres, s 120 négyzetmétert kapott az italbolt is. Melegkonyhával ugyan nem rendelkeznek, de szíiwona. las ellátást ígérnek. Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozó záró ülésén Erdős André magyar nagykövet is megvonta a négyhetes tanácskozás mérlegét. Rámutatott: a párizsi értekezlet azt bizonyította, hogy a résztvevő országok felismerték a nemzetközi biztonság humanitárius összetevőjének jelentőségét az államközi kapcsolatokban. „A találllkozó kielégítő eredménnyel ért véget, teljesítettük a bécsi utótalálkozón ránk bízott feladatot.” Sajnálatát fejezte ki viszont, hogy nem sikerült megfogalmazni bizonyos közös következtetéseket, amelyek reális képet adtak volna az eszmecseréről és rámutattak volna, hogy az elhangzott javaslatok vizsgálata folytatódik más fórumokon — így jövőre Koppenhágában^ majd 1990-ben Moszkvában. A magyar nagykövet véleménye szerint az európai történelem fontos átmeneti szakaszában tartunk, amelyben erőfeszítések történnek a pozitív folyamatok elmélyítésére és intézményesítésére. Erdős André méltatta, hogy Párizsban olyan javaslatok születtek, amelyek társszerzői között mind a három országicsoporthoz tartozó államok megtalálhatók — 36 javaslat közül 9 ilyen volt. Küllőn is kitért a közös európai jogi térség francia—szovjet javaslatára, amihez Magyarország is csatlakozott és rámutatott, hogy ez a gondolat a helsinki folyamat lényegét, fő irányát képviseli. Magyar, ország is olyon Európát szeretne látni, amelynek a jogi felfogása és gyakorlata összhangban van és nem tartja kívánatosnak, hogy a jogállam külön kelet- és nyugat-európai változatban létezzen. A magyar küldöttségvezető az MTI tudósítójának nyilatkozva kijelentette: „Hazánk szerette volna, ha sikerül kidolgozni olyan záródokumentumot, amely ha szerény és általános megfogalmazásban is, de adott volna egy-két tartalmi elemet. Történt is kísérlet ilyen kétoldalas, értékelő záróközlemény szerkesztésére, amivel tudtommal 34 küldöttség egyetértett, de a közmegegyezéshez a 35. (Románia) is kellett volna. A párizsi találkozó így közlemény nélkül ért véget. Ezt nem tartom drámai esetnek, hiszen egy konferenciasorozat első állomásáról volt szó és a következő két állomáson' folytatódik a munka. A budapesti kulturális fórumon sem si - került dokumentumot létre, hozni, mégis nagy jelentőségű volt, és rányomta bélyegét az egész bécsi utótalálkozóra. A küldöttségek kulturális, oktatási vonatkozásban támaszkodtak azokra a gondolatokra, amelyek a kulturális fórumon már elhangzottak.” MA A képviselő és az újságíró vitája
