Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
4 Somogyi Néplap 1989. június 14., szerda MILLIÓK, AMELYEKBŐL A SOK IS KEVÉS Számvetés lehetőséggel, rászorultsággal „A megyei tanács mindent szétosztott, az utolsó fillérig" Az idei áremelések ellensúlyozására és az úgynevezett „közérzetet javító” intézkedésekre a kormányzatnak 1,5 milliárd forintot szavaztak meg. Ez az 1989-es költségvetésbe került, amit január végén hagytak jóvá. Elsősorban a hátrányos helyzetű és a nehéz szociális körülmények között élő embereken próbálnak segíteni a pénz felhasználásával. / 1 milliárd 324 millió forintot a tanácsok számára bontottak le, míg a maradék 176 millió forintot pályázatok útján lehet elnyerni. Somogy megye 62 millió 300 ezer forintot kapott. Kik részesülnek ebből a pénzből? Mire használja ezt a Somogy Me gyei Tanács? Dudák Lajos, a megyei tanács szociálpolitikai irodájának vezetője felel a kérdésre. A Somogy megyének juttatott 62 millió forintot a helyi tanácsoknak adták tovább. A megyei tanács mindent szétosztott, az utolsó fillérig, semmit nem tartalékolt. A legnagyobb összeget, 13,8 millió forintot a rendszeres szociális segélyezésre fordítottak. Ez olyan anyagi pótlás, amely a nyugdíjat helyettesíti. Tehát azok kapják, akik nem jogosultak nyugdíjra, de szükségük van arra, 'hogy havonta — a létminimum szintjén — rendszeres jövedelemhez jussanak. Azok kaphatnak rendszeres szociális segélyt, akik munkaképtelenek, hiányzik a hozzátartozók tartási kötelezettsége és nincs meg az eltartást biztosító saját jövedelem sem. Az év elejétől a rendszeres szociális segély a 70 éven aluliaknál 360 forint, a 70 éven felülieknél 502 forinttal emelkedett. Megyénkben 2200 személy kap ;lyen segélyt. Tehát majdnem 14 millió forintot arra használnak föl, hogy emeljék a rendszeres szociális segély ösz- szegét, az eddigieknél még több embert tudjanak segélyezni. A júniustól várható szociális segélyemelkedést szintén ebből kell finanszírozni. Ha maradna még pénz, akkor azt rendkívüli segélyre lehet átcsoportosítani. (1988-ban a rendszeres szociális segélyre 55 millió forintot fordították, az ö&z- szeg az idén már megközelíti a 70 millió forintot.) Rendszeres nevelési segélyre. 10 millió forintot utalnak ki; ez a több kiskorú gyermöket nevelő szülők gondjait enyhíti. Tulajdonképpen az anyagi veszélyeztetettséget szüntetik meg’ vele. Az a cél, hogy ne kelljen a gyerekeket kiemelni családjukból és intézetekbe elhelyezni. Szeretnék ©lérni, hogy az egy gyerekre jutó nevelési segély összege érje eí az 1000 forintot. (Az egy főre jutó megyei átlag tavaly 709 forint volt.). 5,7 millió forint jut a rendkívüli eseti szociális segélyre. Ez az idősek részére adható támogatás, s évente egy személynek hat - alkalommal folyósítható. Az ösz- szöget több célra is felhasználják. Ebből támogatják az alacsony nyugdíjsaikat. Ide tartozik még az egyéb szociális ellátásbán részesülők anyagi megsegítése — vakok, mozgáskorlátozottak — stb. Ebből a pénzből juttatnak gyógyszertámogatásra is. Az lenne célszerű, ha nem az embereknek kellene kérniük ezt a támogatást, hanem a tanácsok vennék észre, hogy kiknek kell ilyen segélyt adni. Somogybán 13 ezer személy kap rendkívüli eseti szociális segélyt mintegy 21- 22 ezer esetben. A rendkívüli gyámügyi segély az idén 7 miillió forinttal lett több. Ez szintén a több gyermeket nevelő családok megsegítésére fordítható támogatás. A központi áremelkedések miatt különösen nehéz helyzetbe került többgyermekes családok megsegítését szolgálja. Előnyben kell részesíteni a két- vagy többgyermekes családok, illetve az egyedülálló szülők gyermekeit. Rendkívüli gyámügyi segélyt kapnak az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált szülők gyermekei is. A gyermekintézmények térítési díjainak emelkedése miatt — ha a szülő ezt nem tudja biztosítani — a tanács átvállalhatja a térítést. A múlt évben 11 ezer kiskorú kapott gyámügyi segélyt. (Az egy személyre jutó átlag 1206 forint.) Az idén 20 millió forintot fordítanak erre a célra a tavalyi 13,3 millió forint helyett. Az állami gondozottak önálló életkezdésének támogatására 2 millió 460 ezer forintot biztosítanak, ezt teljes egészében a Gyermekes Ifjúságvédő Intézet kapta meg. Egy személy részére maximálisan 30 ezer forint adható, de a viszonylag sóik igénylés miatt ez általában 15—20 ezer forint... A megyei tanácson keresztül a Gyivi beadott egy pályázatot átmeneti ifjúsági otthon létrehozására. A tervek szerint Kaposváron a Géza utcában egy kétlakásos családi házat alakítanak ki, ott mintegy harminc, 18. évét betöltött állami gondozott találna, otthont magának,. természetesen felügyelet mellett. Ez átmenetet jelenítene az intézeti élet és az úgynevezett . „'nagybetűs élet” között. Nevelőszülői gondozási díjra 11 millió 210 ezer forint áll rendelkezésre. Ezt az összeget is a GYIVI kapja. Megyénkben 13 főállású és több száz „nem hivatásos” nevelőszülő dolgozik. Az áremelkedések miatt a gondozási díj egy gyerek után havi 1800 forintra emelkedett. Szeretnék a nevelőszülők számát növelni. Egymillió forinttal többet tudnak biztosítani a társadalmi házigondozók tiszteletdíjára. A Somogy megyében dolgozó mintegy 300 társadalmi házigondozó 1500 forintos tiszteletdíja 2000 forintra emelkedik. Mellettük 150 hivatásos és csaknem ötszáz ingyenes gondozó van, a zömük vöröskeresztes társadalmi aktivista. A társadalmi házigondozók számát is .bővíteni kívánják, hogy minél több idős embert tudjanak ellátni. 2400 idős rászoruló embert segítenek a gondozók. Az ösz- szes gondozottnak csupán 4,9 százaléka fizet valamilyen térítést, a többieknek mind ingyenes ez a szolgáltatás. Gondozási központok kialakítására 700 ezer forintot kapott a megyei tanács. 1990 végéig 40 gondozási központot szeretnének létrehozni a megyében. Az év végére — várhatóan — 32— 33 központ működik. A nagyobb településeken már vannak ilyen gondozási központok, amelyek magúkba foglalják az időspk klubjait, a házi szociális gondozószolgálatot és a szociális étkeztetést. Minden olyan tevékenységet ellátnak, ami az idősek szociális szükségleteinek kielégítését szolgálja. Fontos, hogy minden idős ember tartozzon egy ilyen ellátó, gondozó szervezethez, amely mintegy szociális védőhálót alkot. A gondozási központoknak ellátási felelősségük van; tudniuk kell minden jogos igényről, és meg kell szervezni a kielégítésüket. Családsegítő központok létrehozására 3 millió 950 ezer forintot biztosítanak. Ezek Olyan intézmények, amelyek a családi bajok, konfliktusok komplex kezelését szolgálják. A tanácsi szociálpolitikai tevékenység bázisintézményévé válnak azáltal, hogy. feltérképezik, a szociális avagy „életvezetési” gondokkal küzdő családokat, ellátják, összehangolják, ék .szervezik .qg gzzel .kapcsolatás gondozási munkát, kapcsolatot tartanak fenn az érintett szakhálózatokkal. Eddig Kaposváron és Marcaliban kezdte el működését január 1-jétől ilyen intézmény. Marcaliban önerőből, központi támogatás nélkül indult, de csak vészfunkciókra képes. Az év második felében Barcson és Csurgón is elkezdi működését a családsegítő központ. Szeretnék, ha a következő 3—4 évben a megye minden városában kialakulnának a családsegítő központok. Ehhez pályázat útján lehet támogatást szerezni. (Siófok és Marcali élt ezzel a lehetőséggel.) A gyermekintézményeknél egyedi térítési díjkedvezményre biztosított keret 3,9 millió forint. Ezt azok a szülők kapják, akik nem tudják gyermekeik számára biztosítani az étkeztetést. Viszont ennek több mint hatszorosa, azaz 26 millió forintos igény érkezett a megyei tanácsra. Az a cél, hogy egyetlen rászoruló gyermek se maradjon ki a gyermekintézményi élelmezési ellátásból. 2 millió 580. ezer forint jut a tanácsi szociálpolitikai és gyámügyi apparátus megerősítésére. Ez nem elsősorban létszámnövekedést jelent, hanem a városi és nagyközségi apparátus bér- színvonalát emelik. Szeretnék kihasználni azt a lehetőséget, hogy egységes családvédelmi csoportok jöjjenek létre. 1989-ben Somogy megyében egészében véve 561 millió forintot költenek az úgynevezett szociális ellátásra; ez az összes tanácsi kiadásnak a 6,3 százaléka. A legtöbb pénzt a Somogy Megyei Tanács oktatásügyre fordítja (az összes kiadás 30,5 százalékát), ezt követi az egészségügy, és csak az ötödik helyen van a szorosabb értelemben vett szociális ellátás. Megyénkben nem kielégítő a szociális intézményi ellátottság, ámbár nem a felsorolt ágazatok terhére lenne célszerű a fejlesztése. A helyeket illetően országosan a megyék közötti rangsor második felében vagyunk. Viszonylag hosszú a várakozási idő. Hónapokat, esetenként több évet kell várni, amíg valakj bekerülhet szociális otthonba. Feltétlenül szükség lenne a nagyon régóta tervezett kaposvári szociális otthon felépítésére. Addig is keresik az átmeneti megoldásokat: alapítványok, magánkezdeményezések bevonása, átmeneti szállások létesítése, az egyházakkal váló együttműködés útján is ... E számvetés most „össz- megyei” .képet adhatott. Nem a mindenáron , megnyugtatásra, hanem a tájékoztatásra szolgál. Ha úgy tet- .S?ik, kiindulópontul . ama valóságos f; folyamat magközelítéséhez, kihívásaihoz, amelyben az élet számláit fizetik a rászorulók, avagy maradnak e számlák „rendezetlenek” . . . F. G. Fotó: Gyertyás László