Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
2 Somogyi Néplap 1989. június 1., csütörtök Ülésezik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföldtulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdő- gazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják. KÖZÖSSÉGI FÖLDTULAJDON A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának — és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Mint mondotta: — Voltak, akik_,kifogásol- ták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez — termelési haszon nélkül — fölösleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelem kötelezettség igazából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai föltételek közepette folytathassák. SZABÁLYOZZUK A VADÁSZATI JOGOT — Az Országgyűlés mező- gazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Ehhez a parlament hozzájárulását kérem. Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a nagyüzemek, a kistermelők, a magánvállalkozók jobb munkamegosztásban együttműködve, versenyezve a mainál is eredményesebben dolgoznak az ország javára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság képviseletében szólt az előterjesztett három tervezethez. Mint mondta, a bi- egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottság véleménye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, amelyek visszafordíthatatlan hatással járnak. A tsz-törvény módosításának vitájában elsőként Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságá- nak titkára kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságokba tömörítése elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti mozgalom nemzetközileg is elismert sikereire emlékeztetett, s rámutatott: a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a központi agrár- és szövetkezetpolitika került válságba. Végezetül figyelmeztetett: a mezőgazdasági szövetkezetek mértéktelen adóztatása és az agrárprés alkalmazásával történő szétzilálása előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezethet. Ennek következményeként pedig a falu megszokott csendje könnyen megváltozhat. ELSŐ A NAGYÜZEM Czaltig Zoltán (Fejér m., 11. vk.), a lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ágazatvezetője szerint az érdekeltséget a szövetkezetekben megszervezett belső vállalkozások bővítésével lehet növelni. Ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is a nagyüzemnek kell biztosítani . az alapvető termelési föltételeket. Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.), a kapuvári Lenin Tsz elnöke üdvözölte a törvénymódosító javaslat azon kitételét, amely szerint a tsz vagyonából szövetkezti vagyonrészt juttathat tagjai részére. Ez egyetértésre talált a szövetkezeti közösségekben is — mondta —, ám felmerül a kérdés: sok szövetkezetnél kevés felosztható jövedelem marad, miből fizessenek osztalékot? Varga János (Tolna m., 6. vk.), ,az iregszemcsei Egyetértés Tsz elnöke hangsúlyozta: olyan szövetkezeti törvényre van szükség, amely lehetővé teszi mindenki számára a szabad belépést, de a kilépést is, minden hátrányos következmény nélkül. Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.), a litkei Ipoly Termelőszövetkezet elnöke szorgalmazta: a törvényben a küldöttgyűlést nem tartó szövetkezeteknek garanciát kell adni arra, hogy fontos kérdésekben az alapszabály ne utalhassa a döntést a vezetőség hatáskörébe. Történelmi lépésnek minősítette a módosítás azon tételét, amely a szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságának merevségét oldja fel. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Tsz elnöke szerint mérlegelni kell: valóban szükséges-e korlátozni a felosztható szövetkezeti vagyon mértékét. Szerinte e kérdés részletes szabályozását a kötelező előírás helyett inkább a szövetkezetek önálló döntésére kellene bízni. A képviselő javasolta, hogy a vagyonrész utáni osztalékot ne terhelje adó, illetve járulék. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.), a devecseri Virágzó Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nyugalmazott elnökének véleménye szerint indokolatlan jogszabályok által a tulajdont reprezentáló részjegy, valamint a föld forgalmának korlátozása. Elegendő az, hogy a tulajdonostársak elővásárlási joggal rendelkezzenek. ÚJ FÖLDKÓDEXET Zahorecz József (Békés m., 10. vk.), a gádorosi November 7. Tsz elnöke indokoltnak tartotta annak rögzítését, hogy *a gazdasági társasággá való átalakulás lehetősége mellett a szövetkezetek az alapszabályaikban a szövetkezeti jellegű, de jogszabályban nem előírt együttműködési formákat is meghatározhassanak. Tóth László (Csongrád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Tsz elnökhelyettese a földtörvény módosítása kapcsán indokoltnak ítélte, hogy a közgyűlési döntéseken alapuló földeladásokra vonatkozóan rögzítsék a település lakosságának a földműveléshez fűződő elővásárlási jogát. Ezután következtek a földtörvény módosításával kapcsolatos hozzászólások. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk), a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke hangoztatta : nem a régi törvény módosítására van szükség, hanem mihamarabb új földkódexet kellene alkotni. A képviselő kifejtette, hogy több ponton egyetért az előterjesztett módosító javaslatokkal. Azzal azonban nem, hogy fennmarad a mezőgazdasági szövetkezetekbe a tagsági jogviszony alapján bevitt földek megváltásának jogintézménye, ez ugyanis további igazságtalanságokra adhat lehetőséget, s ellentétben áll a jogállamisággal. Szabó István (országos lista), a Temelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke felszólalásának elején azt hangsúlyozta, hogy a földtulajdon hosszú távú rendezéséhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. A vállalati, a társasági, a szövetkezeti működésre és gazdálkodásra megalkotott — egyébként reformszellemű — döntések gyakorlati megvalósításához a jelenlegi szabályozás több rendelkezése elavult, többségüket a gazdasági és a társadalmi mozgások máris túlhaladták. A földtulajdon alapvető kérdéseit az új alkotmányban kell szabályozni, és erre építve szükséges az új földtörvényt kidolgozni. A jelenlegi földtörvény módosítása természetesen elodázhatatlan, és ebben a helyzetben valóban az a legfontosabb, hogy a reformintézkedések érdekében a gazdaságok működését nehezítő rendelkezéseket feloldjuk. Fel kell oldani az elidegenítési és tulajdonszerzési korlátokat. Minden szervezet és személy — persze ha kínálat van — vásárolhasson ingatlant, ideértve a mező- gazdasági rendeltetésű földet is. A tulajdonosi rendelkezési jog szabadságaként említette azt, hogy a földbeviteli kötelezettség törvényi szabályozása megszűnik, és erről a kérdésről a szövetkezetek alapszabálya, illetve a tagság dönthet. Egyetértett azzal is, hogy a földtulajdonos tsz-tag kérhesse — az alapszabályban meghatározott mértékig — földjének kiadását a tsz által kijelölt földrészből. Támogatta azt a törvényi kitételt is, amely ezután megengedi, hogy a földmegváltás és a földjáradék összege a szerződő felek közötti alku tárgya legyen. Szabó István ugyanakkor óvta a képviselőket olyan szabályozástól, hogy a földjét megváltással elidegenítő, azt a tsz-nek névleges ellenértékért átadó tagokat hátrányosabb helyzetbe hozzák azokkal szemben, akik eddig formális tulajdonukat fenntartották, és most élvezhetik a reálisabb, közös megegyezéssel alakítható megváltási árat. Ugyancsak meggondolandónak tartotta, hogy az állami tulajdonú ingatlanok, mezőgazdasági földek jelenlegi kezelőit most minden további föltétel nélkül, elhamarkodottan tulajdonossá nyilvánítsák. A földtulajdonnal összefüggő sérelmekről szólva lényegében támogatta a törvény módosítását. Szerinte — bármennyire fájdalmas — ma már nem lehet minden régebbi sérelmet orvosolni. „Akkor járunk el helyesen, ha csupán az 1959—61-es kolektivizálási kampány idején kialakított legfájóbb hátrányos helyzetek felszámolására vállalkozunk. Ennél többet jelenleg nem tehetünk.” Befejezésül a TOT elnöke a parlamentnek javasolta a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény elfogadását. NE HALOGASSAK A FOLD VISSZAADÁSÁT Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. Sz. Jogtanácsosi Munka- közösség jogtanácsosa az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelési jogával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy alapvetően mindenki mezőgazdasági földekre gondol, óm a jelenlegi föltörvény valójában ingatlantörvény, mert a nem mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra is vonatkozik. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot; meg kell vonni a társadalmi szervezetek azon jogát, hogy a kezelésükben lévő állami tulajdonú ingatlanokat százforintos névleges értéken átjátsszék má(Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly tv-interjújának sajtóvisszhangja A nagy hírügynökségek jelentős terjedelemben; foglalkoznak az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésével é& Grósz Károly pártfőtitkár kedd esti tévéinterjújával. Az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint Grósz Károly nyilvánosan megrótta Pozsgay Imrét azért a nyilatkozatért, amelyet az amerikai kormányzati támogatással működő Szabad Európa Rádió a múlt héten sugárzott Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter a SZER-nek nyilatkozva a hírügynökség idézete szerint egyebek mellett kijelentette, hogy a kelet-európai kommunista rendszerek nem reformálhatók meg. Az MSZMP-nek ezért egy olyan pártot kell létrehozni, amely a nyugat-európai szocialista, vagy szociáldemokrata elképzeléseken alapszik. Grósz Károly kedden este adott tévéinterjújából a hír- ügynökségek kiemelik: „Nem egyetlen ember fogja meghatározni azt, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a pártnak milyen arculata legyen”. Major László pártszóvivő kijelentését idézve — amely szerint „Nagy Imre kivégzése bizonyosan jogtalan volt” — a Reuter arra a megállapításra jut, hogy hosszabb „gyötrődés” után a párt egy három évtizedes dogmát változtatott meg és deklarálta, hogy Nagy Imrét „kirakatper” után végezték ki. Az AP Grósz Károly kedd esti nyilatkozatát úgy értékeli, hogy a főtitkár nincs Nagy Imre jogi rehabilitálása ellen, de ellenzi a volt miniszterelnök politikai rehabilitációját. A Reuter szerint a re- formszámy hívei úgy vélik az események „túlléptek Grósz Károlyon”, és azt remélik, hogy a következő pártkongresszuson más kerül a főtitkári posztra. Az AFP francia hírügynökség az előrehozott kongresszussal kapcsolatban megjegyzi, figyelembe véve a jelenlegi politikai helyzetet Budapesten, nem zárható ki, hogy a kongresszuson új főtitkár kerüljön a párt élére. Horn Gyufa párizsi találkozója A párizsi emberi jogi európai értekezleten részt vevő Horn Gyula külügyminiszter találkozott francia és holland kollégájával és kétoldalú megbeszélést folytatott velük. Roland Dumas és, Horn Gyula találkozóján megvitatták a kétoldalú kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. Hans van den Broek külügyminiszterrel beható véleménycserét folytatott a magyarországi politikai és gazdasági reformfolyamat helyzetéről és nehézségeiről. Ezzel kapcsolatban véleményt cseréltek arról, hogy a nyugat-európai országok milyen hatékonyabb támogatást tudnának nyújtani a magyar gazdasági problémák megoldásához. A Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat szerződéses üzemeltetésre meghirdeti a következő állandó üzemelésű üzleteit 17989. július 1-jétől Mecseki borozó (III. o.) Kaposvár, Dózsa Gy. u. 20. Aranybika büfé (III. o.) Kaposvár, Berzsenyi u. 49. A pályázatokat legkésőbb 1989. június 28-ig kérjük — a szükséges okmányokkal együtt — a vállalat központjába: KAPOSVÁR, Ady E. u. 2. sz. A versenytárgyalás 1989. június 30-án 9 órakor lesz a Kapos bár helyiségében, közjegyző jelenlétében. Szükséges tájékoztató adatokat a vállalat közgazdasági szervezete ad az érdeklődőknek. Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat (105705)
