Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 127. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 1., csütörtök A tsz-törvény módosításáról tanácskozik az Országgyűlés Szűrös Mátyás elnökletével tegnap törvény módosításáról szóló törvényfolytatta munkáját az Országgyűlés javaslatot tárgyalja a parlament, kedden megkezdődött ülésszaka. Az Szűrös Mátyás ezt követően beje- Országgyűlés elnöke bejelentette, lentette, hogy a vendégpáholyban hogy először a mezőgazdasági terme- foglal helyet Sztanko Todorov, a Bol- lőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. gár Népköztársaság Nemzetgyűiésé- törvény módosításáról szóló; a földről nek elnöke és az általa vezetett kül- szóló 1987. évi I. törvény módosításé- döttség. Ebből az alkalomból külön ról szóló, valamint az erdőkről és a köszöntötte a bolgár vendégeket, vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. Hiitter Csaba expozéja Testületi ülések tegnap délután HEGYEI PART-VB Vita és álláspont Nagy Imre poIitikai megítéléséről A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hiitter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd rámutatott: — A termelőszövetkezetekről, a földről és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásiról szóló törvény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban először a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának iszükiségességét méltatva a -szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halászati termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó másfél millió kistermelő együtt a mező- gazdasági termelés négyötödét állítja elő. — A termelőszövetkezetek — gazdasági tevékenységük mellett — meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek foglalkoztatásábam, a falu társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították — mondta ezután, majd rövid, történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának ösz- szességében kedvező tapasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékelhetik az önrendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvényjavaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszellemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze ennek előnyeit élvező ■ —- szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a föld- járadék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók — a termelőszövetkezetek közgyűlései — a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében — elismerve az igényeik jogosságát — elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. — Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szqv etkezeti önkormányzatot — mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, bogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenlegi aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örökö- S€jl^bel az akkor hatályos előírások szerint a termelő- szövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. ■ A • történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta : a mezőgazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re befejeződött. Két-három év alatt alakultak ki a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt, amely a szövetkezetek használatában lévő, de nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is előremutatónak bizonyult. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a fölösleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. A munkaidőn túli politizálás szándékának megfelelően tegnap délután tartotta ülését az MSZMP megyei bizottságának végrehajtó bizottsága Sárái Árpád megyei első titkár elnökletével. Először tájékoztató hangzott el a KB legutóbbi üléséről, amely — a hagyományoktól eltérően — nem egyszerű tudomásulvétellel, hanem élénk, szenvedélyektől sem mentes vitával folytatódott. Erre Nagy Imrének, az MSZMP alapító tagjának, volt miniszterelnöknek a politikai megítélése adott okot. S ez érthető is, mert nem sokkal a vb-ülés kezdete után tartotta ülését a kaposvári városi pártbizottság is, ugyancsak e témáról. Sokoldalú megközelítés alapján kialakította véleményét a megyei vb, mely szerint: helyesli és támogatja, hogy a városi pártbizottság — a szülőváros kommuAz MSZMP Kaposvári Városi Bizottsága tegnap: rendkívüli ülésén Tolnai Sándor, a pártbizottság első titkára elnökölt. Az ülésen részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztály- vezetője és dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság titkára is. A rendkívüli ülést azért hívták össze, hogy a pártbizottság foglaljon állást a Fidesz-nek azzal a kezdeményezésével kapcsolatban, amelyhez többek között az MSZMP kaposvári reformköre is csatlakozott: állítsanak emléktáblát június 15- én Nagy Imre kaposvári szülőházának falára. Miha- lics Veronika, a városi párt- bizottság titkára ismertette az előzményeket és terjesztette elő az állásfoglalástervezetet. Ezt a pártbizottság vita után elfogadta. Az állásfoglalás a következő: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Kaposvár ViroA nyugat-németországi látogatásáról érkező George Bush amerikai elnököt szerdán este Margaret Thatcher brit kormányfő üdvözölte a londoni Heathrow repülőtéren. Az angol fővárosban 40 órát tölt az Egyesült Államok elnöke, aki a program szerint ma délelőtt ül össze kétórás megbeszélésre Thatcher asszonnyal. Ezt követően II. Erzsébet királynő ad ebédet az amerikai elnök tiszteletére a Buckingham palotában. Este Thatcher nistáinak szándéka szerint — álláspontot alakít ki. Egyetértésire jutottak abban is, hogy csatlakoznak a fővárosi pártbizottságnak ahhoz a sürgető elhatározásához, hogy alakítson ki a párt vezető testületé mielőbb állásfoglalást Nagy Imre és sorstársai ügyében.. Ezt követően a vb olyan előterjesztéseket vitatott meg, amelyek a megyei párt- bizottság elé kerülnek majd Ezekről a későbbiekben részletesen beszámolunk. A megyei pártbizottság ülését június 7-ére összehívták. A testűiét végezetül tájékoztatót hallgatott -meg a tagdíj- fizetések állásáról Faludy Miklós osztályvezető előterjesztésében. összefoglalóját az Ütközően című aiapszervezeti tájékoztató legközelebbi számából részletesen is megismerhetik a párttagok. si Bizottsága támogatja, hogy a tragikus sorsú Nagy Imrének, a XX. századi ma gyár történelem, a hazai és a nemzetközi kommunista mozgalom jelentős személyiségének, |az MSZMP egyik alapítójának a végtisztesség megadásán túl, szülővárosában, Kaposváron állítsanak méltó emléket. A városi pártbizottság aktívan közreműködik abban, hogy ez az alkalom — a szülőház falán elhelyezendő emléktábla avatása — városunkban a nemzeti megbékélést szolgálja. Az MSZMP városi bizottságának az a véleménye, hogy a párt tagjai önkéntesen, ki-ki egyéni megítélése, lelkiismerete szerint viszonyuljon a megemlékezéshez. A városi pártbizottság ezzel is kinyilvánítja, hogy ellenzi a koncepciós pereket, azt, hogy embereket politikai nézeteikért bárhol a világon halálbüntetéssel sújtsanak.” asszony vacsoravendége lesz a Downing Street 10-ben. Az elnök pénteken reggel utazik haza az Egyesült Államokba. Brit megfigyelők szerint a repülőtéri fogadtatás túláradó szívélyessége és a hivatalos megbeszélésekre előirányzott két óra aligha lesz elegendő, hogy feledtesse azt a keserű szájízt, amivel Thatcher asszony tért haza George Bush első nemzetközi diadalának színhelyéről, a NATO brüsszeli csúcs- értekezletéről. (Folytatás a 2. oldalon) KAPOSVÁRI PÁRTBIZOTTSÁG r Állásfoglalás Nagy Imre emléktáblájáról Bush Londonban
