Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-08 / 106. szám

ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁP]A XLV. évfolyam, 106. szám Ara: 4,30 Ft 1989. május 8., hétfő Németh Miklós Varsóba látogat A GAZDASÁGI KAMARA ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYE TJj érdekképviseleti szervezet Alakuló közgyűlés — Gazdasági vozetők gondjai A Magyar Gazdasági Kamara székhazában' szombaton megtartotta alakuló közgyűlését a gazdasági vezetők érdek- képviseleti szervezete. Erdei István, a Csepel Szerszámgép- gyártó Rt. vezérigazgatója, az érdekképviseleti szervezet ideiglenes intézőbizottságának elnökhelyettese bejelentette: eddig összesen 401 gazdasági vezető jelezte, hogy részit kíván venni a szervezetben. Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Mieczyslaw Rakowskinak, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívásá­ra május 15-én baráti mun­kalátogatást tesz Lengyelor­szágban. Európa Tanács Szűrös Mátyás megbeszélései A strasbourgi Európa Ta­nács fennállásának 40. év­fordulója alkalmából az NSZK-beli Baden-Württem­berg tartomány helyi parla­mentjében, a stuttgarti Land- tagban ünnepséget tartottak. Ezen Erich Schneider, a tar­tományi gyűlés elnöke kö­szöntötte a strasbourgi év­fordulós ünnepségről meghí­vott vendégeket, közöttük az Országgyűlés Szűrös Mátyás elnök vezette küldöttségét. toífiaf Späth az Európa Tanács évfordulója alkalmá- ból mondott beszédében a többi között megállapította: — Európa megosztottsága már a múlté; az ideológiai ellenségképek tarthatatlanná váltak. Egyre Aalánosabb egész Európa együvé tarto­zásának és annak a szük­ségletnek fölismerése, hogy egeszsé^.es alapokra kell he- [ve7.ni Kelet-Euiópa nemzet- gazdaságait. (Folytatás á 2. oldalon) Erdei István bevezetőjében elmondta, hogy a megalakuló szervezet teljesen új utakat jár, hiszen a szocialista or­szágokban nincs példa, arra, hogy a gazdasági vezetők ér­dekeit külön szervezet véde­né, a tőkés Qrszágokban pe­dig más módón történik a vezetők érdekvédelme A Chinoín vezérigazga, az ideiglenes intézőbizo ság elnöke, Bihari István ról szól;: Magyarországon egyre inkább tapasztalható, hogy konfliktushelyzet ala­kul ki a munkáltatók és a munkavállalók között, s ezen belül is elsősorban a szak- szervezetek és a gazdálkodó szervezetek vezetői között. Nagyon visszás a helyzet, hiszen az igazgató és a dol­gozó ugyanahhoz a szakszer­vezethez tartozik, s a köztük levő vitában a szakszervezet csak a dolgozó érdekeit védi, gyakorlatilag a gazdasági ve­zetők érdekképviseletével, munkajogi státuszával senki sem foglalkozik. Bihari Ist­ván hangsúlyozta: ez a szer­vezet nem politikai jellegű, nem is szakszervez.etként funkcionál, csak védi az igazgató, mint speciális hely­zetben lévő munkavállalók érdekeit. Utal’, arra is, hogy a SZOT-tál megállapodást kö- ! őttek. es .érint az új szer­vezet tagjai jogosultak ma­in;.)- arra, hogy megtart­sak jogfenntartó tagsági vi­szonyukat a szakszervezettel. Ebben az esetben keresetük 0,1 százalékát, vagy havi 100 forintot kellene jogfenntartó tagsági díjként fizetniük. Azt is megemlítette Bihari Ist­ván, hogy ez a szervezet csak átmeneti jellegű, s addig van rá szükség, amíg Magyaror­szágon egyértelműen nem rendeződnek a tulajdoni vi­szonyok. Abban az esetben ugyanis a vezetők jogait és kötelezettséget a tulajdonos­sal megkötött munkáltatói szerződés szabályozza majd. Gábor András, a Tungsram elnök-vezérigazgatója, a Ma­gyar Gazdasági Kamara el­nöke arról szólt: semmi szé- gyellnivaló nincs abban, hogy Magyarországon kezd kialakulni e<t\> vezetői elit. Mint mondotta: épp az a baj. hgy nincs r.neg az utánpót­lásban a második-harmadik vonal. ,-éxZ előterjesztett alapsza­bály kimondja, hogy a gaz­dasági vezetők érdekképvi­seleti szervezete a gazdálko­dó szervezetek első számú vezetőinek, a munkáltatók­nak országos, egyéni és kol­lektív, gazdasági és szakmai érdekképviseletét ellátó szer­vezet, amely a Magyar Gaz­dasági Kamara önálló in­tézménye. Célja az első szá­mú vezetők általános, közös és egyéni védelme és közös képviselete. A szervezet egyebek között feladatának tartja, hogy ajánlásokat ké­szítsen a vezetők munkavi­szonyával, munkaszerződé­sével, jogi helyzetével kap­csolatos kérdésekben, vala­mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet és az első számú vezető között esetle­gesen kialakult konfliktusok­kal kapcsolatban. A szerve­zetnek az önkéntesség elve alapján tagja lehet a vállala­tok, szövetkezetek, gazdasági társaságok és általában a gazdálkodó szervezetek — munkáltatói joggal rendel­kező — első számú vezetője, ha aláírja a belépési nyilat­kozatot és kifizeti a tagdíját. A tagdíj az összkereset net­tó értékének egy százaléka. MA KB-ÜLÉS % i . Vrtrgyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1989. május 8-ra összehívták. A Politikai Bizottság javaslatára a testület meg­tárgyalja a párttörvény tervezetéről lefolytatott vi­ták tapasztalatairól szóló táéjékoztatót. A Köz­ponti Bizottság ezenkívül több, időszerű politikai témát is megvitat. Az előzetesen javasolt napirend szerint személyi kérdésekben is állást foglal, illet­ve dönt. Szombaton Boglárlellén járt Viktor Nyikonov PÁRTAKTlYA CSURGÓN A magyar társadalmat ma foglalkoztató szinte va­lamennyi fontos kérdés te­rítékre került azon az aktí­vaülésen, amelyet a hét vé­gén tartott a csurgói városi pártbizottság. Hauptman László első titkár elemezte az országos pártértakezlet óta végbement eseményeket, az alternatív szervezetekhez való viszonyt, ismertette a szervezeti struktúraváltás­sal és a helyi programok­kal kapcsolatos terveket, el­képzeléseket. — Mi nem tartottunk helyi pártértekezletet. De mert úgy gondoltuk, hogy az utóbbi hónapok eseményei, a párttagság közérzete szük­ségessé teszi, hogy nagyobb plénumon beszéljük meg napi gondjainkat, lehetősé­get adjunk arra, hogy a párttagok kérdezzenek, vi­tatkozzanak közös dolgaink­ról. A szervezeti struktúra-'* váltással, a hrélyi program­mal kapcsolatos elképzelé­seinket azért vázoltuk fel, hogy időt nyerjünk és ha a központi döntések napvilá­got látnak, akkor már le­gyen saját tervünk — mon­dotta a városi pártbizottság első titkára. Az aktíván sok szó esett — igaz, kissé parttalanul — az ország nehéz helyzetéről, arról is, hogy Csurgón is sok mindenből következtetni lehet arra: a párttagok nagy- része még mindig nem érzi, hogy az MSZMP verseny­helyzetbe került, és nem ennek megfelelően politizál. Az MSZMP soraiban Csur­gón gyakran a visszahúzó­dás, a bátortalanság bénítja a cselekvést, az alternatív szervezetnél .nagy aktivitás tapasztalható. Ha kell. gyor­san tudnak mozgósítani ren­dezvényeikre. Annak, hogy az aktivitás a kommunisták körében nem olyan, amilyennek a jelenlegi helyzetben elvár­ható volna, oka az is, hogy a pártnak még mindig nincs konkrét és átfogó program­ja, amely kellően mozgósíta­ná tagságát. Emellett nem eléggé tisztázott ideológiai kérdések bizonytalanítják el a társadalmat. Az egyik fel­szólaló, Molnár László a te­remben felírt szocializmus szóra utalva megkérdezte: hogyan lehet voksolni vala­mi mellett, amiről nem tud­juk, hogy mi az, mert a mai niapig sem határozták meg? Ö is, mások is érzékeltet­ték bíráló megjegyzéseik mellett, hogy bíznak abban: kijut a kátyúból az ország, a párttagság fölismeri, nincs sok idő az élesebb politikai küzdelmekig, a megmérette­tésig és aktivizálódik. A^ leggyorsabban úgy lehet kikerülni a passzivitásból — hangoztatták többen is —, hogy előre nézünk, hozzálá­tunk helyi tennivalóink el­végzéséhez és nem felülről (Folytatás a 3. oldalon) A jelen levő igazgatók vé­gül elfogadták az alapsza­bály-tervezetet azzal a meg­kötéssel, hogy a következő év során szerzett működési tapasztalatok alapján majd átdolgozzák. Elfogadták azt is, hogy a szervezet évi költ­ségvetése az első évben 2 millió 400 ezer forint lesz, ebből 1,8 millió forint a tag­díjakból származik, a fenn­maradó 600 ezret pedig a Kamara nyújtja hitelben. Ezután következett a vá­lasztás. Elnökké Bihari Ist­vánt választották, a három alelnök Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója, Katz Tamás, az Amfora Ke­reskedelmi Vállalat vezér- igazgatója és Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Mezőgazdasá­gi Kombinát vezérigazgató­ja lett. Valamennyiük meg­bízatása egy évre szól. Szombaton Boglárlellére, a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinátba látogatott Viktor Nyikonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A ma­gasrangú szovjet vendég má­jus 3-án már fölkereste me­gyénket; látogatást tett a megyei pártbizottságon, a húskombinátban és az Ag­rártudományi Egyetem Ka­posvári Állattenyésztési Ka­rán. A mezőgazdasági kombi­nátban dr. Györy László ke- kereskedelmi igazgató üdvö­zölte Viktor Nyikonovot, s kötetlen beszélgetés alakult ki a vendég és a vendéglá­tók között. Különösen Ma­rosi Bélával, a Budapestről érkezett nyugdíjas mezőgaz­dasági szakemberrel beszél­getett, aki már korábban ré­szese volt. a magyar—szov­jet kukoricatermesztési együttműködésnek és e mun­ka során került kapcsolatba a szovjet vezetővel. A talál­kozás előtt elmondta ne­künk: most is ki akar ruk­kolni egy javaslattal. Gyor­san beérő kukoricafajták ter­melését ajánlja. Ezek beve­zetésével ellensúlyozni le­hetne a fagykárokat. Dr. Győry László rövid tá­jékoztatást adott a mező- gazdasági kombinát tevé­kenységéről, amely a terme­léstől a feldolgozásig terjed. Viktor Nyikonov — miután meghallgatta, hogy az alap­vetően kertészeti cég négy­féle tevékenysége profiljá­val (szőlőtermesztés, bor- és pezsgőkészítés, gyümölcster­mesztés, alkoholmentes üdí­tők előállítása, szőlő szapo­rítóanyag forgalmazása) ré­vén hogyan vált 11 ország szállítójává — az átlagter­mésekről érdeklődött. A vá­lasz: magasan az országos átlág fölött van. Szőlőből például 12 tonna (az orszá­gos átlag 6,5. Ezután a borkombinátba látogatott Viktor Nyikonov, Molnár Péter igazgató mu­tatta be a BB Élelmiszeripa­ri Gyümölcslé Kft töltőüze­mét (PKL BB Food Svéd- Magyar Vegyesvállalat). A vendég nagy érdeklődéssel kísérte végig a termelési fo­lyamatot. A gyümölcslé-elő­állító gépnél egy kis szak­mai vitára is vállalkozott. Ennek középpontjában az volt, hogyan lehet megsem­misíteni (feldolgozni) a mű­anyag tasakokat. Ez környe­zetvédelmi szempontból fon­tos kérdés. (A bogiáriak ta- sakja feldolgozható.) Az üzem igazgatója a láto­gatás során többször is han­goztatta: szeretnék, ha vá­sárlóik között lenne a Szov­jetunió is. A vendég szerint az a kö­zeljövőben magas szinten sorrakerülő tanácskozás, amely a szocialista országok közötti vállalkozás jellegű együttműködést lesz hivatva előmozdítani, lendületet ad­hat a közös munkának. Didergő balatoni vendégek Tegnap délután a siófoki meteorológiai állomáson azt mondta az ügyeletes, hogy a hét közepéig ilyen szeles és hideg miaraid az idő. Hozzátette: a meteo­rológusnak sem kedveznek a szelek, de jól érzi magát, mert van elég dolga, igaz, nincs melege ettől: az ab­lakokon befütyül a hideg balatoni szél. Mit csinálnak ilyen időben az emberek a Balatonnál, amiikor még a meteorológus is fázik? Sió­fokon a Csepel-üdülő ven­dégei sétálgattak, beszél­gettek tegnap. Aki nagyobb közönségre vágyott, az is megtalálta a társaságot bent az üdülőben. Kevés még a vendég, az igazi for­galom ezután következik. Az Európa Szálló viszont meg télt. A múlt napokijan a súlyemelőkupa résztve­vői laktak itt, mától pedig itt lesz a súlyemelők kong­resszusa is. Akik az Ibusz vendégeiként érkeztek a Balatonra, azoknak nincs különösebb gondjuk: idő­töltésükről az utazási iro­da gondoskodik. A szálloda a hideg ellen a szaunát, a tetőbárt és az éttermet ajánlja meleg sze­retettel. A fázós és unat­kozó vendégeknek nem tudnak fűteni. Száintódpusztára ez a hű­vös hétvége hozta meg az első német és osztrák turis­tákat, de fáájdailmukra el­mosta az eső a lovasbemu- — 1 tatót. Azért nincs minden veszve: a csárdák tárt aj­tókkal várták az ide érke­zőket. Aki mer és nem fá­zik, az lovagolhat is, per­sze akkor, ha nem esik az eső. A viharos szél miatt vasárnap nem indult hajó­járat a Siófok—Füred—Ti­hany—Földvár útvonalon. Szántódrévnél azonban za­vartalan volt a kompforga­lom. A hét második felétől a meteorológiai intézet elő­rejelzése szerint 20 foktő­ié emelkedik már a hőmér­séklet. Akkor akár vitorlá­val is szerencsét lehet pró­bálni, de ha nem, marad a télilfcabát. (Bánfai)

Next

/
Thumbnails
Contents