Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
1989. május 6., szombat 2 Somogyi Néplap Befejeződtek a megbeszélések Viktor Nyikonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására május 2—6. között hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott. A szovjet vendéggel Tványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket; kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik időszerű gazdaságpolitikai feladatairól, különös tekintettel a mezőgazdasági tevékenység korszerűsítésére irányuló erőfeszítésekről. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, a Kremlben fogadta Sósuké Unó japán külügyminisztert Ülést tartott a KB tanácsadó testületé Pénteken ülést tartott az MSZMP Központi Bizottságának tanácsadó testületé. Áttekintette a párt és a Központi Bizottság tisztségviselői munkájáról szóló írásos tájékoztatókat, és minősítette azokat. A testület véleményt cserélt a KB soron következő ülésének napirendjével ösz- szefüggő kérdésekről, a Minisztertanács összetételének bejelentett átalakításáról, valamint a politikai, a gazdasági és intézményi reform helyzetéről. Az ülésen javasolták több, az utóbbi időben félreértéseket okozó bejelentés, elhatározás, politikai és kormányzati értékelés előzményeinek, hivatalos tárgyalási anyagainak közlését. Kezdeményezték a bős-- nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos alapvető dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, illetve részletes tájékoztatás adását az új környezetvédelmi megállapodásokról. A testület megfogalmazta az orrszággyűlési és a tanácsi választásokkal, illetve az MSZMP-nek a választásokra történő felkészülésével kapcsolatos véleményét, és ezeket eljuttatja a Központi Bizottsághoz. Biztató kezdet — új javaslattal Megkezdődött a bécsi tárgyalások második fordulója Lemondott az MSZDP szóvivője A helsinki folyamatban részt vevő 35 ország küldöttségei ismét összegyűltek Bécsben, hogy ölheti szünet után megkezdjék az európai biztonság ügyeivel foglalkozó két, párhuzamos tárgyalássorozatuk második fordulóját. Pénteken délelőtt a NÄTO és a Varsói Szerződés 23 tagállama folytatta plenáris üléssel az európai hagyományos haderőről tartott megbeszéléseket, majd délután a „huszonhármak”, továbbá a 12 semleges és el nem kötelezett európai ország együttes részvételével a bizalom- és biztonságerő- sítő intézkedésekről tanácskozó értekezlet újította fel munkáját. Az első, kéthetes bevezető szakasz, amelyet az osztrák fővárosban a 35 ország háromnapos külügyminiszteri találkozója előzött meg és készített elő, március 9. és 23. között zajlott le, a most induló második forduló pedig — a tervek szerint — július közepéig tart. A magyar küldöttséget mindkét fórumon Meiszter Dávid nagykövet vezeti. Az európai fegyveres erőkről és fegyverzetről március 9-én Bécsben kezdődött VSZ—NATO tárgyalások második fordulójának első plenáris ülésén, pénteken, a Varsói Szerződés tagállamai nevében a Szovjetunió új javaslatot terjesztett elő, amely Magyarországot is a hagyományos haderőcsökkentés szempontjából különösen fontos, elsődleges közép-európai övezetbe sorolja. A javaslat indítványozza, hogy az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő európai had- erőcsökkentési térséget földrajzilag osszák föl stratégiai szerepük szerint kisebb területekre, s ezeken külön- külön szabják meg majd a csökkentés mértékeit. Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője az ülés után tartott sajtóértekezletén elmondta: az ilyen regionális tagolással meg kell akadályozni, hogy a haderőcsökkentés után egyes területeken bármelyik fél destabilizáló hatású erőösszpontosítást és katonai fölényt alakítson ki. A VSZ-országok olyan optimális megoLdást ajánlanak, amely nemcsak a keleti és nyugati katonai szövetség, hanem a semleges és el nem kötelezett országok érdekeit is figyelembe veszi. Javaslatuk szerint a haderőcsökkentésbe bevonandó térség egészét a NATO és a VSZ- államok közötti, Norvégiától Törökországig húzódó választóvonal mentén a lehetséges közvetlen katonai ösz- szeütközések sávjaira, valamint az ezek mögötti, úgynevezett hátsó területekre osztanák föl. Az egymással szomszédos, „szembenéző” sávokon belül külön lehetne kezelni a leendő haderő- csökkentési megállapodásban Közép-Európa területét, amelybe a Varsói Szerződés oldalán az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország, a NÁTO-én pedig az NSZK, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Dánia tartozhat. A nagykövet leszögezte, hogy a fegyveres erők és fegyverzetük csökkentését az így kijelölendő régiókban egyidejűleg kell majd végrehajtani, ebből a szempontból tehát a tárgyalásokban szereplő európai térség egyeséges egésznek tekintendő. Grinyevszkij a sajtótájékoztatón hangoztatta: a szovjet küldöttség mind a „huszonhármak”, mind a „harmincötök” új bécsi tárKülönleges meghívó tti státust hoz létre a keleteurópai országokkal való együttműködés előmozdítása végett az Európa Tanács parlamenti gyűlése — jelentette be pénteken Louis Jung, a testület elnöke, a tanács alapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett strasbourgi ünnepségen. A státus egyik első várományosa Magyarország. Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke, Roman Mali- nowskival, a lengyel szejm gyalási fordulójára azzal a szándékkal ment el, hogy gyakorlatias szellemben előmozdítsa megfelelő megállapodások kidolgozását. A NATO—VSZ tárgyalásokon mindkét fél előnyben kívánja részesíteni az olyan fegyverzetfajták korlátozását, amelyekkel meglepetésszerű és nagyszabású támadásokat lehet végrehajtani. A két katonai szövetség javaslataiban azonban nagy különbséget jelent, hogy a VSZ-országok ezek közé a haderő hat kategóriáját sorolják: az élőerőt, a csapásmérő repülőgépeket és harci helikoptereket, a harckocsikat, a tüzérséget és a páncélozott szállító eszközöket, az első fordulóban előterjesztett NATO-javaslat viszont ezek közül csak az utóbbi hármat tartalmazza. Steven Ledogar nagykövet, az amerikai delegáció vezetője pénteken újságíróknak nyilatkozva üdvözölte a haderőcsökkentés földrajzi övezeteire tett VSZ-javaslatot, bár szerinte hiányolható, hogy az nem ■tartalmaz adatokat az ezekben végrehajtandó haderő- csökkentési mértékekre. marsalljával együtt a díszünnepség egyik vendége volt, s a testület mindkettőjüket meleg tapssal üdvözölte. Á különleges meghívó tti státus lehetővé teszi majd, hogy hazánk képviselői jelen legyenek a péntek óta 26 nyugati parlamenti demokráciát tömörítő szervezet különböző megmozdulásain, megkönnyíti csatlakozását az együttműködési megállapodásokhoz. Ruttner György lemondott a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban viselt valamennyi tisztségéről, így a szóvivői posztról is. A döntésről, annak hátteréről nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — Az elhatározás mar hetek óta érlelődött bennem — mondotta Ruttner György. — Mégis megvártam a május elsejei ünnepségeket, hiszen tevékenyen részt vettem a nagygyűlés előkészületeiben, a külföldi testvérpártok képviselőivel folytatott tárgyalásokban. Lemondásomat Révész Andrásnak, az MSZDP elnökének jelentettem be, mivel a szerveződés jelenlegi kezdeti stádiumában — a történelmi múlt miatt — egyedül őt tekintem legitim vezetőnek. Arra a kérdésre, hogy mivel indokolja döntését, az MSZDP volt szóvivője kifejtette: — Nem tudom, hogy a jelenlegi körülmények között milyen álláspontot is képviselhetnék mint szóvivő, ugyanis nem járt eredménnyel az az erőfeszítésem, hogy megbékítsem a vitatkozó feleket, hogy lecsillapítsam a személyeskedést, a túlfűtött érzelmeket. Ügy vélem, az érintettek nem érzik át a szociáldemokráciával szembeni felelősségüket. Elfeledkeznek arról, hogy nem csupán a szociáldemokrata párt sorsáról, hanem az ország jövőjéről van szó. A tolerancia — ez a hagyományosan szociáldemokrata alapelv — teljesen hiányzik a vitázó felekből. Hiszen ez a tolerancia éppen az önkorlátozást, önmagunk visszafogását, s részben az önkritikára való hajlamot kell hogy jelentse. Egyébként azt hiszem, a társadalom is mást várt a szerveződő pártoktól. Mégpedig azt, hogy Mintegy 3 ezer diák tüntetett Hongkongban, kifejezve szolidaritását a több hete tartó kínai diákmegmozdulásokkal Libanoni emberrablás Ismeretlen fegyveresek két NSZK-állampolgárt raboltak el a héten a libanoni Szidónban, majd több mint hatórai fogvatartás után szabadon engedték őket. Az elrabolt nyugatnémet orvos és ápolónő az ASME- Humanitas elnevezésű segélyszervezetnél dolgozik, amely palesztin menekülteknek nyújt segítséget. Heinrich Strübig és Petra Schnitzler a dél-libanoni Mije-Mije palesztin menekülttáborból a Szidóntól délre fekvő Zahrani városba tartott, amikor fegyveresek állták útjukat; három férfi egy autóba tuszkolta őket, majd nagy sebességgel elhajtottak. A támadók autója megállás nélkül továbbhajtott a szunnita mohamedánok egyik ellenőrző posztja mellett, s az őrség tüzet nyitott a járműre. Pénteken hajnalban fogvatartóik szabadon engedték a nyugatnémet férfit és nőt. Egyelőre egyik szervezet sem vállalta magára az akció elkövetését. A megfigyelők kiemelik: az emberrablás egy héttel azt követően történt, hogy az NSZK-ban Ali Hamma- di libanoni állampolgár ügyében az ügyész életfogytiglani büntetést kért a vádlottra. Libanonban egyébként 15 külföldit — köztük 9 amerikait — tartanak fogságban a különböző fegyveres szervezetek. ELINDULT A MAGELLAN Az Atlantis amerikai űrrepülőgépről csütörtökön éjjel útnak indították a Magellán űrszondát, s ezzel — tizenegy ,évi szünet után — folytatódik az amerikai bolygókutatási program. A Magellán 456 nap múlva, 254 millió kilométer megtétele után érkezik majd a Vénuszhoz. Az űrszondát közép-európai idő szerint csütörtök este tizenegy órakor bocsátották Föld körüli pályára az Atlantisról, majd egy órával később — amikor az Atlantis kellő távolságba került tőle — két segédrakéta elindította a Vénusz felé. A houstoni űrközpont közölte: a földkörüli pályáról történt kiszakadás után a terveknek megfelelően kinyíltak a Magellán napelemei, s a berendezések tökéletesen működnek. Az Atlantis amerikai űrrepülőgépet május 4-én útjára bocsátották. A gép 5 tagú személyzetével 4 napig lesz úton. Fő feladata a Magellán űrszonda pályára állítása, amely 1990 tavaszán éri el a Vénuszt személyi érdekellentéteiket félretéve a belpolitikai élet legfontosabb kérdéseire koncentráljanak. Lemondásommal is szeretném felhívni a figyelmet az egység fontosságára. Ügy gondolom, hogy az érvek kifogytával ez az egyedüli lépés, amivel élni lehet. Ettől függetlenül továbbra is szociáldemokrata maradok, a továbbiakban egyéni módon kívánom a szociáldemokráciát szolgálni. Mély meggyőződésem ugyanis, hogy az országnak nagy szüksége van a szociáldemokráciára, hiszen megléte a demokratikus társadalomba való békés átmenet lehetőségét teremti meg. Döntésemben az is közrejátszott, hogy jogászként komoly feladatot jelent számomra az alkotmányozási folyamatban, a jogállam megteremtésének munkálataiban való részvétel. S hamarosan megszületik második gyermekem, érthető módon most ez is leköti figyelmemet. így félő, hogy nem maradna kellő energiám a rendkívül felelősségteljes és időigényes szóvivői munka ellátására. Vita egy javaslatról A kormánnyal, illetve annak vegyes tagjaival szemben a megválasztott képviselők egynegyede, esetleg már egyötöde kezdeményezhesse a bizalmatlansági indítványt — javasolta az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága pénteki ülésén. A testület a parlament májusi ülésszakára készülve számos tervezett jogszabálymódosítást vitatott meg. A többi között a bizottság elé került az alkotmány módosításának tervezete, a házszabályok kiegészítéséről szóló előterjesztés és a Sztálin emlékét megörökítő törvény eltörlésének indítványa. A részletekbe menő vita után egyhangúlag elfogadott módosító javaslattal a korábbi tervezet egyharmados arányához képest a testület jelentősen csökkentené a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges csatlakozások számát. Kiegészítésként javasolta azt is, hogy az indítvány fölötti vitát és szavazást a benyújtástól számított öt napon tűi, de 15 napon belül ejtsék meg. Ez kellő felkészülési időt biztosítana a honatyáknak, ugyanakkor megakadályozná az indítványok „elfekteté- sét”. A jogi bizottság javaslata szerint a bizalmat vesztett kormány az új Minisztertanács megválasztásáig hivatalban maradna. EURÓPA TANÁCS — MAGYARORSZÁG Meghívotti státuszban
