Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám

2 Somogyi Néplap 1989. május 29., hétft> Az Atlanti Szövetség csúcsértekezletére Bush Brüsszelbe érkezett Visszásságok a szavazás körül Gorbacsov áthidaló indítványa — Ha folytatja a tanácskozást a népi küldöttek kongresszusa Tárgyalások Olaszországban — Új leszerelési javaslatok George Bush amerikai el­nök vasárnap második meg­beszélését folytatta Ciriaco de Mita kormányfővel a két külügyminiszter, James Ba­ker és Giulio Andreotti részvételével. Előzőleg az elnök Nettunoban, Rómátói délre az amerikai katonai temetőt kereste föl, hogy megemlékezzék az eleset, amerikai katonákról (Memo­rial Day). Nettunoban 7862 ameri­kai katona nyugszik, akik a második világháborúban a szicíliai és anziói partraszál­lás alkalmával estek el az Olaszország felszabadításá­ért vívott harcokban. A megemlékezést újfasiszta tüntetők csoportja igyeke­zett megzavarni Bush ismét nyomatékosan hangsúlyozta: nem véletlen, hogy hivatalba lépése óta első külföldi látogatása ép­pen Olaszországba vezetett. „Jelzésnek szántuk ezt, s remélem, megértik másutt is. Olaszországot rendkívül fontos szövetségesünknek tekintjük” — jelentette ki Az amerikai—olasz meg beszéléseken végleg tisztáz­ták, milyen kompromisszu­mos álláspontot képviselje­nek a Lance-rakéták felvál­tása ügyében a brüsszeli csúcson. Végsősoron a har­cászati atomrakéták csök­kentéséről folytatandó tár­gyalások a peresztrojka ha­ladásától és a szovjet le­szerelési politika követke­zetességétől függnek majd — szögezték le. Washington tehát elfogadta e tárgyalá­sok gondolatát, amelyet elő­zőleg elutasított, de külön­böző feltételekhez kötve. Az olasz diplomácia feladata, hogy ezután Bonmt is meg­George Bush és felesége tegnap a nettunói temetőbe láto­gatott, s a második világháborúban elesett honfitársainak sírja előtt rótta le kegyeletét. nyerje ennek a kompro­misszumnak. George Bush és kísérete vasárnap a délutáni órák­ban az elnöki különgéppel Brüsszelbe indult tovább, ahol ma és holnap az Atlan­ti Szövetség csúcsértekez­letet tart, ünnepelve a NATO 40. évfordulóját. A Baker megerősítette James Baker amerikai külügyminiszter vasárnap közvetetten megerősítette azokat a híreket, hogy Bush elnök javasolni fogja: csök­kentsék az európai amerikai csapatok létszámát és eny­hítsék a Szovjetunióba irá­nyuló nyugati technológia­export korlátozásait. Baker Rómából sugárzott tv-nyilatkozatában nem cáfolta a korábbi értesülése­ket, hogy Bush a NATO hét­fői brüsszeli csúcsértekezle­tén az Európában állomáso­zó amerikai haderők tízszá­zalékos csökkentését fogja javasolni, ami mintegy 34 000 fő kivonását jelente­né. A miniszter szerint még lehetséges, hogy a csúcsta­lálkozón megállapodnak a harcászati atomfegyverek kérdésében. Baker az NBC-nek adott nyilatkozatában lényegé­ben megerősítette, hogy Wa­shington feloldani készül az 1979-ben, a Szovjetunió af­ganisztáni beavatkozásakor hozott intézkedést, amely tiltja korszerű technológia átadását a NATO-országok részéről a Szovjetuniónak. Rendbetenni dolgainkat Pozsgay Imre két interjúja „Nekünk az a legfonto­sabb, hogy idehaza rendbe tegyük dolgainkat, de ter­mészetesen — örülünk min­den nemzetközi támogatás­nak, ami bátorítja a magyar reformot" — válaszolta Pozsgay Imre a BBC tele­vízió riporterének arra a kérdésére, vajon megítélé­se szerint a NATO csúcsér­tekezlete megkönnyíti-e a magyarországi reformerek dolgát. A BBC-televízió riportmű­sorának keretében nyolcper­ces magyarországi helyzet­kép illusztrálta „a megzava- rodottnak és megosztottnak látszó NATO-nak” azt a di­lemmáját, hogy „miként rea­gáljon a régi vasfüggöny túloldaláról jelentkező új kihívásra”. Vagyis arra, hogy „Mihail Gorbacsov alapvetően megváltoztatta a kelet—nyugati kapcsola­tok beidegződött játékszabá­lyait". A BBC riportere így fej­tette ki gondolatmenetét: „itt Magyarország lélegzet­elállító változások korszakát éli át, s ha igaz is, hogy po­litikai és gazdasági szabad­ság tekintetében megelőzi szövetségeseit, ami itt törté­nik, az egyengetheti az át­alakulás útját más keleti tömbbeli országokban is”. A NATO-csúcstalálkozótól várható döntéseket illetően a sárbogárdi búcsúztatón tette föl a kérdését Pozs­gay Imrének a riporter: „Ha kevesebb fegyver lesz Nyu­gaton, vajon az segít-e önöknek?” „Igen, az segíte­ne, mert akkor enyhülés lesz egész Európában” — vála­szolta a magyar politikus. Pozsgay Imre állammi­niszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja in­terjút adott Budapesten Ka­sza Lászlónak, a Szabad Európa Rádió munkatársá­nak. A fél órás beszélgetés során Pozsgay Imre — az első olyan MSZMP PB-tag, aki nyilatkozott a SZER-nek — egyebek közt kijelentet­te: reméli, hogy a párt ha­tásos, igazságos és valódi nemzeti programot alkotni tudó szervezetté válik, meg­őrizve hagyományaiból a tiszteletre méltót. csúcsértekezleten globális koncepciót fogadnak el a leszerelési tárgyalások egé­szére és rögzítik, hogyan helyezzék új alapokra a ke­let-nyugati viszonyt. George Bush amerikai el­nök a NATO-egyeztetés után — a hírek szerint — új leszerelési javaslatok be­jelentésére készül és a Szov­jetunió elleni gazdasági kor­látozások feloldását tervezi. A népi- küldöttek kong­resszusának első ülésszaka megválasztotta az új Legfel­sőbb Tanácsot. A péntek éj-' szakai szavazás után Jurij Oszipján akadémikus a szombat délelőtt folytatódott ülésen közölte a Legfelsőbb Tanács tagjainak névsorát. Oszipján a szavazatszámláló bizottság jelentését ismer­tetve elmondta, hogy a Legfelsőbb Tanács megvá-t lasztása két külön listán — a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács jelölt­jeinek nevével — történt. Nem kapta meg a többsé­get Zaszlavszkaja, Popov és Sztankijevics képviselő, a moszkvai képviselőcsoport vezető egyéniségei. Őket a moszkvai kvótán felül jelöl­ték a Legfelsőbb Tanácsba. Nem került be Borisz Jel­cin, bekerültek azonban olyan ismert személyiségek, mint Rój Medvegyev és Fjo­dor Burlackij. A szavazás eredményei­nek két részletben — a Szö­vetségi Tanácsban és külön a Nemzetiségi Tanácsban — történt kihirdetése után az egyik oroszországi terület és Karabah-hegyvidék küldöt­tei kértek szót. Közölték: nem az általuk kiválasztott jelölt került fel a szavazó- listára, s ez csak közvetle­nül a szavazás előtt, a cé­dulák kézhez vételekor de­rült ki. Ezt követően többen is követelték az ügyek tisz­tázását, a felelősök megne­vezését. A következő hozzászóló javasolta, hogy a kongresz- szus az amúgy is kiélezett kaukázusi helyzetre, vala­mint a kongresszus elnök­sége iránti megrendült bi­zalomra tekintettel tegye jóvá a karabahiak ügyében elkövetett hibát és tekintse érvénytelennek a Karabah- hegyvidék LT-küldöttjének megválasztását. Egyúttal te­gye lehetővé, hogy a kara- bahi küldöttek- jelöltjeiről a kongresszus szavazzon újra. Már azelőtt, hogy a sza­vazás körüli visszásságok napfényre kerültek, rendkí­vül kiélezett helyzetet te­remtett Jurij Afanaszjev történész. Afanaszjev a Szö­vetségi Tanács eredményei­nek kihirdetése után meg­semmisítő bírálattal Illette a kongresszus eddigi mun­káját, egyúttal sztálinista— brezsnyevistának nevezte az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanácsot. Ha­sonló éllel bírálta a tanács­kozást a következő hozzá­szóló, Gavriil Popov is, és a demokratikus erők frak­ciójának megalapítását kez­deményezte. Mihail Gorbacsov —nyil­ván az elhangzottakra rea­gálva — arra hívta föl a küldöttek figyelmét, hogy a képviselők ne siessék el Afanaszjev és Popov beszé­dének megítélését, mert rendkívül komoly dologról, a kongresszus széteséséről van szó ebben a kritikus pillanatban és sok megfon­tolandó van a felszólalások­ban. A továbbiakban többen is tiltakoztak Afanaszjev és Popov felszólalása ellen. Egyebek között úgy ítélték meg, hogy mindkét felszóla­lás a kisebbségben marad­tak elégedetlenségéből fa­kadt, most pedig megpró­bálják szétzilálni a kong­resszus sorait, Az Afanaszjev—Popov fel­szólalások felfüggesztése és az eredményhirdetés után hosszas vita kezdődött a sza­vazás megismétlésének le­hetőségeiről és a módoza­tokról. A továbbiakban a vita mindinkább a kara- bahi problémák körül éle­ződött ki. Gorbacsov ebben a hely­zetben azt az áthidaló meg­oldást indítványozta, hogy a szavazást részlegesen, vagy­is a karabahi képviselő meg­választásét vonják vissza, majd pedig az elnökség, Ka- rabah és Azerbajdzsán kép­viselői üljenek le tárgyalni és terjesszenek elő két je­löltet. A képviselők Gorbacsov javaslatát elfogadták azzal, hogy a háromoldalú tárgya­lásokról hétfőn reggel — vasárnap szünet — terjesz- szenek elő jelentést. A kongresszus ma dél­előtt tíz órakor folytatódik. SZOVJET ELLENŐRZÉS Négytagú szovjet ellenőr­ző csoport érkezett vasárnap Olaszországba, hogy megte­kintsen egv közép-olaszor­szági katonai körzetet. A meg!epetésszerű ellenőrzésre az 1986-os stockholmi meg­állapodásban intézményesí­tett. bizalomerősítő intézke­dések alapján kerül sor. Ezek egyebek között lehető­vé teszik, hogy 36 órás be­jelentéssel katonai ellenőrök A statárium kilencedik napja Pekingben Ötvenezer diák vonult fel Elmaradt Pekingben a diákok által remélt legalább egymilliós tömegtüntetés, amelyet vasárnapra hir­dettek meg a Tienanmen té­ren és a pártközpont előtt ülősztrájkot tartó diákok képviselői. A Li Peng mi­niszterelnök és Jang Sang- kun államelnök által beve­zetett rendkívüli állapot ki­lencedik napján összesen körülbelül 50 000 diák vonult föl és tüntetett a kínai fő­városban. A tüntetők köve­telték Li Peng lemondását, Csao Ce-jang pártfőtitkár visszahelyezését tisztségébe és a 84 éves Teng Hsziao- ping végleges távozását a kínai politika színpadáról. A vasárnapi tüntetéshez nem csatlakoztak a munká­sok, az alkalmazottak és az értelmiségiek. Megfigyelők ezt azzal magyarázzák, hogy miután eldőlt a hatalmi harc a KKP vezetésén belül a hazafias és demokratikus mozgalommal szemben a ke­mény vonalat képviselők ja­vára, a lakosság nem látja többé értelmét, hogy támo­gassa a mozgalmat. A párt és az állami vezetés ezen kí­vül figyelmeztette az üze­mek, a hivatalok és a válla­latok vezetőit: keményen járjanak el mindazokkal szemben, akik bármilyen anyagi, vagy erkölcsi támo­gatást nyújtanak a zavargó diákoknak. A pekingi diá­kok vezetői egyébként azt tervezik, hogy a jövő hét keddjén beszüntetik a tünte­téseket és kivonják az ülő­sztrájkot tartó többezer diá­kot a Tienanmen térről és a pártközpont elől. Pekingbe érkezett hírek szerint vasárnap több mint százezer munkás és diák tüntetett Sanghajban, Kína legnagyobb ipari központjá­ban. A tüntetők követelték Li Peng miniszterelnök azonnali lemondását és a Pekingben bevezetett statá­rium érvénytelenítését. Hongkongban vasárnap hatalmas rokonszenvtünte- tés volt a demokráciát kö­vetelő kínai diákok mellett. A szervezők szerint egymil- lióan, a rendőrség szerint mintegy ötszázezren tódul­tak az utcára, hogy hangot adjanak véleményüknek: a pekingi hatóságok csak ide- ig-óráig állhatják útjukat a demokratikus mozgalomnak. megtekinthessenek olyan körzeteket is, ahol nem fo­lyik éppen hadgyakorlat vagy más katonai tevékeny­ség. Most első ízben élnek szovjet részről ezzel a lehe­tőséggel Olaszországban, míg a stockholmi megálla­podást aláíró 35 ország kö­zött már mintegy húsz al­kalommal történt megiepe- petésszerű ellenőrzés, körül­belül egyenlő arányban Ke­let- és Nyugat-Európában. LONDON Muszlim tömegtüntetés Erőszakba torkollott szom­baton este a szigetország történetének legnagyobb szabású muszlim tömegmeg­mozdulása: a brit parlament épületének körzetében ki­robbant összecsapások során 101 tüntetőt őrizetbe vettek és 18 rendőr megsebesült. A demonstrációt a Nagy- Britanniában élő másfél milliónyi muszlim nevében föllépő brit muszlim akció­front szervezte, annak a követelésének az alátámasz­tására, hogy tiltsák be Sal­man Rushdie indiai szárma­zású brit író „Sátáni ver­sek” című művének forgal­mazását a szigetországban és terjesszék ki valamennyi vallásra a brit „szentség- gyalázási” törvénykezést. A rendőrség becslése sze­rint 20—30 ezer résztvevő érkezett Londonba az or. szág különböző részeiből. A muszlim vallási vezetők szerint „szélsőséges elemek kerítették hatalmukba a menet elejét, és provokálták a rendőrséget”. Burma új neve: MYANMA Burma hivatalos neve a jövőben Myanma — jelen­tette be a burmai sajtó. Az indoklás szerint a névvál­toztatást az tette szükséges­sé, mert a Burmai Unió el­nevezés csak az országban többségben levő burmai nemzetiséget veszi figyelem­be, holott a burmai mellett számos nemzeti kisebbség él — közölte az angol nyelvű The Working People’s Daily című lap szombati száma.

Next

/
Thumbnails
Contents