Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 121. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 25., csütörtök MÁV sajtótájékoztató Pécsen Csökken a menetidő Budapestre Buzsák az új menetrendben Tatárvár — Több lesz a villanyvonat Vasárnaptól lép életbe az új vasúti menetrend. A vár­ható változásokról és a MÁV dél-dunántúli terveiről tar­tott tegpnap sajtótájékozta­tót Pécsen Fényes József, a MÁV pécsi Igazgatóságának Igazgatója, valamint helyet­tese, Weisz József. A korábbi évekénél sze­rényebb léptékű fejlesztések közül a legjelentősebb a Ba­laton déli partján folytatódó vasútvillamosítds. A tervek szerint decemberben már Fonyódig vontatják majd vlllanymozdonyok a szerel­vényeket. Valamennyi már elkészült vonulszakaszon nö­velik a gazdaságosabb vil­lamosvontatás arányát. Vll- lanymozdonnyal közlekedik majd Pécs és Kaposvár kö­zött a tapolcai fürdővonat és a szombathelyi gyors, vala­mint az eddiginél több sze­relvény a Budapest—Siófok szakaszon. Ugyancsak a kor­szerűsítésekkel összefüggő változás, hogy ismét a Ba- laton-parton közlekedik az Adrlatlca Express. (Folytatás a 3. oldalon.) Nyaralótelep az Aranyparton HETVEN IKERHÁZ — KÉNYELMES LAKOSZTÁLYOK A siófoki Aranypart kem­ping mellett, a parton, ideá­lis környezetben épült föl a Siotour új üdülőtelepe: ösz- szesen 56 négyágyas és 14 hétágyas lakosztályt foglal magában. 28 faház már a ta­valyi nyárra elkészült és az üzemelés tapasztalatai ked­vezőek voltak — mondta dr. Fodor János igazgató, mi­után köszöntötte az ünnepi nyitáson megjelent vendége­ket, köztük Brandtmüller Istvánt, a megyei tanács el­nökhelyettesét. Brandmüller István mi­előtt átadta a nyaralóközön­ségnek az új faházakat — rövid beszédében méltatta a Siotour tevékenységét, sze­repét a megye és az ország idegenforgalmában. Hang­súlyozta, hogy különböző ne­hézségek közepette jó érzés egy olyan beruházás megva­lósítását látni, ami a pihe­nést, a testi és szellemi re­generálódást szolgálja. — A Siotour üzletpoliti­kájában évek óta folyama­tosan nyomon követhető az a szándék, hogy megteremt­se a minőségi turizmus fel­tételeit — mondta. — Ennek érdekében hozták létre a balatonszemesi Vadvirág kempinget, mely az orszáig első üdülőfaluja volt. Len­gyeltótiban 700, a Deseda mellett 250 személyes minő­ségi kemping várja a látoga­tókat, amely évek óta ma­gas színvonalon működteti szabadidőközpontjait. Ebbe a fejlesztési straté­giába illik az aranyparti be­ruházás is. Mintegy 106 mil­lió forintos költséggel épült fel, melyhez az országos ide­genforgalmi hivatal 25 millió­val járult hozzá. A tervezési és kivitelezési munkákban a legjelentősebb partnerek a siófoki Gáz-terv kisszövetke­zet, a Mély-víz-terv gmk, a bonyhádi Piramis építőipari kisszövetkezet, a mélyépítő vállalat és a balatonföldvári Kertkultúra kisszövetkezet voltak. A helyek több mint 60 százalékát az idén is elő­re, szervezetten sikerült el­adni a nyugati partnereknek. A kemping és a nyaralóte­lep délkeleti részén június közepén egy új, 260 vendég befogadására is alkalmas ét­termet is átadnak. Az ünnepség befejezése­ként dr. Fodor János pénz­jutalmat adott át azoknak a dolgozóknak, akik az új lé­tesítmény megvalósításáért a legtöbbet tették. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a KB székházában fogadta a Ciprusi Köztársaság elnökét, Georglosz Vasziliut, aki Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására érkezett hazánkba (Tudósításunk a 2. oldalon) Utolsó lehetőség a talpraállásra Negyvenmillió öt tsz-hek Tegnap látogatást tett megyénkben Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes két munkatársával. A megye agrárágazatának irányítóival folytatott tárgyalás előtt látogatást tett Sárdi Árpádnál, a megyei pártbizottság első titkáránál, és rövid megbeszé­lést tartottak az ágazat helyzetéről, elsősorban az alacsony hatékonyságú üzemek megerősödésének feltételeiről. Tizenöt, kritikus helyzet­ben levő somogyi termelő­szövetkezet — megyei kez­deményezésre — 'kidolgozta azokat a feladatokat, melye­ket el kell végezni gazdál­kodásuk megszilárdítása ér­dekében. Róluk, helyzetükről jó fél évvel ezelőtt egyszer már tárgyaltak a minisztéri­um vezetőivel a megye irá­nyítói, és akkor állapodtak meg abban, hogy az elké­szült részletes programok ismeretében rövidesen dön­tenek a megyei, illetve a MÉM fejlesztési támogatá­sok odaítéléséről. Erre a nagy jelentőségű tárgyalás­ra került tegnap sor a me­gyei tanácson. A minisztériumot Redná­gel Jenő miniszterhelyette­sen kívül dr. Boda Gábor főosztályvezető-helyettes és dr. Koy Ferenc osztályveze­tő képviselte, míg megyei részről dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Győry József, a me­gyei tanács termelési és el­látási főosztályvezetője és munkatársa, Herner Endre, a tsz-szövetség titkára vett részt a megbeszélésen. A munkaértekezlet első részében Somogy agrárága­zatának általános helyzeté­KICSIT JAVUL A HELYZET A szezon „vízpróba” előtt Tegnap tartotta szokásos idény eleji műszaki-köz­egészségügyi szemléjét a Dunántúli Regionális Víz­művek dél-balatoni üzem- igazgatósága. A szakemberek Balatonakarattyától Fonyó­dig több létesítményt is meg­tekintettek. Gergye Ferenc üzemigaz­gat szerint egy kicsit idén is sikerült javítaniuk a tó­part vízellátását, illetve a szennyvíz-elvezetést és -tisz­títást. Siófoknak javulást hozhat a Balatonkenesén megépült, s várhatóan egy hónapon belül már üzemelő, ötezerköbméteres víztisztí­tó, s a hozzá tartozó kétezer- köbméteres tározó meden­cével. Várhatóan június vé­gére készül el a Balaton- széplak és Zamárdi között az 500 milliméter átmérőjű expressz vezeték, amely Za­márdi és 'Földvár térségében fogja javítani az ivóvízellá­tást. A felkészülés része, hogy Siófokon 24 órás mun­karendben, másutt 7—19 óráig tartó nyújtott munka­rendben dolgoznak a hibael­hárítók, akik minden hibá­hoz azonnal a helyszínre sietnek — hangzott az ígé­ret. , — Várható-e javulás a szennyvíz-elvezetés és a ta­valy szinte már elviselhe­tetlennek minősülő „szenny - bűz”-panaszok ügyében? — Az üzemigazgatóság te­rületén öt új szagtalanító berendezést helyeztek üzem­be, ott főként, ahonnan a leg­több panasz érkezett. A ba- latonújlaki telepet tavaly decemberben adták át, ,s az idei szezonban már naponta négyezer köbmétert tisztít. Az elkészült szennyvízcsa­torna-hálózathoz a lakosság folyamatosan kapcsolja la­kásait. A legkritikusabb, helyzet a boglárlellei térség­ben tapasztalható. Tavaly előfordult, hogy nyolcezer köbméter kapacitású tisztí­tótelepre már napi tizenkét­ezer köbméter szennyvíz érkezett. Itt is megindul a bővítés, s 1990 végére négy­ezer köbméterrel több szennyvizet tud majd tisztí­tani. Ezzel egyidőben elké­szül a kivezető csatorna is, amely a tisztított szennyvi­zet már nem a Balatonba szállítja. Gy. L. ről esett szó, dr. Győri Jó­zsef az évzárás, illetve az évindulás legfőbb tapaszta­latait vázolta, utalva arra, hogy a megye szövetkezetei­nek többsége súlyos, az átla­gosnál is nagyobb gondok­kal birkózik. Dr. Sarudi Csa­ba kifejtette, hogy a megyé­ben fontos politikai célnak tekintik a foglalkoztatást, a falvak fejlesztését, politikai­lag messzemenően támogat­ják, hogy ezekben a kriti­kus létű szövetkezetekben stabilizálódjon a helyzet. Her­ner Endre a szövetkezetek­ben tapasztalható hangulatról szólt, utalva arra, hogy erő­södött a tagok ragaszkodása a nagyüzemhez, nagy tilta­kozást keltett a földosztás gondolata. Viszont a meg­újuláshoz — ami ugyancsak elemi igény — szükség van olyan intézkedésekre, mint például az adósságrendezés, a gazdálkodás feltételeinek javítása. Rednágel Jenő különösen nagyra értékelte a pártnak, a tanácsnak és a szövetség­nek azt a kezdeményezését, hogy a különösen nehéz helyzetben levő üzemek sor­sán közös erővel lendítse­nek. Méghozzá nem „felül­ről”, „kívülről” jövő ajánla­tokkal, hanem alulról épít­kezve, az üzemi elgondolá­sok támogatásával. A tizenöt szövetkezet prog­ramja közül ötöt minősített olyannak a megye és a mi­nisztérium, amely most, el­sőként országos és megyei támogatásra méltó. Kifeje­zésre jutott természetesen az is, hogy a következő évek­ben sor kerül további tíz nagyüzem hathatós segítésé­re, ehhez azonban olyan színvonalas program kell, melyben ígéret van arra, hogy végrehajtásával talp- raáll a szövetkezet. Abban is megegyeztek a megye és a minisztérium vezetői, hogy az ez évre és a jövőre kért fejlesztési támogatást az idén megkapják a gazdasá­gok, akkor is, ha a beruhá­zások csak jövőre készülnek el. Természetesen nem felté­tel nélkül jutnak a jelentős anyagi segítséghez, a kibon­takozás lehetőségéhez a gaz­dálkodók. Mind az öt nagy­üzemmel szerződést, köt a megyei tanács és a MÉM, melyben a szövetkezet meg­indokolja, hogy a kapott tá­mogatással milyen, fejlesztést végez el, és milyen ered­ményt hoz ez a gazdaságban. A szerződés teljesítését a jövő év vége felé ellenőrzik, s amennyiben nem hozza a program a várt eredményt, a szövetkezetnek vissza kell fizetnie a kapott támogatást. Vagyis az utolsó lehetőség ez — a korábban kapott sok­sok millió forintos támogatás után —, hogy valóban talp­ra álljon, gazdaságilag meg­szilárduljon a nagyüzem. A minisztérium az üze­mekben kidolgozott célok­hoz húsz-, a megyei tanács ugyancsak húszmillió fo­rint támogatás biztosításáról határozott. A negyvenmillió forintot a homokszentgyör- gyi, a nagyatádi, a segesdi, a rinyaújlaki és a marcali szövetkezet kapja. A kidol­gozott programok alapján a homokszentgyörgyi szövet­kezetnek a szarvasmarha­ágazat, és az ipari tevé­kenység fejlesztésére 12 mil­liót, a nagyatádi szövetke­zetben — a szükséges adós­ságrendezésen kívül — a sertéstenyésztés fejlesztésé­re négymilliót, a segesdi szövetkezetnek a szarvas­marha-ágazat fejlesztésére és a bogyósgyümölcs-terme- lés integrációjára tizenegy- milliót, a rinyaújlaki szö­vetkezetnek burgonyahámo- zó-üzem létesítésére négy­milliót, a marcali szövetke­zetnek ugyancsak a szarvas­marha-ágazat fejlesztésére kilencmillió forintot ítéltek. A miniszterhelyettes és munkatársai délután a pusz­takovácsi termelőszövetke­zetbe látogattak el,. Ez a nagyüzem gazdálkodási gondjainak megoldására egyedi rendezést kért. A fő­hatóság képviselői így köz­vetlen tapasztalatokat^ sze­rezhettek a döntés előtt a szövetkezt helyzetéről, az egyedi rendezés során elé­rendő céljairól. A késő dél­utáni órákban itt találkozott Rednágel Jenő a tizenöt kri­tikus helyzetben levő szö­vetkezet vezetőivel és kötet­len beszélgetést folytatott ve­lük az időszerű agrárpoliti­kai kérdésekről. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents