Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

1989. május 22., hétfő Somogyi Néplap 5 Akik tudták és akik nem A „kiszivárgott” tételek nyomában A rövidebbet a tanulók húzták — tétel helyett Mint arról már beszá­moltunk, az idei gimnáziumi mrd'temaitikatételek többek számára az érettségi meg­kezdése előtt ismertté vál­tak, ezért a Művelődési Mi­nisztérium döntése alapján a matematikadolgozatokat nem értékelik. Több buda­pesti és vidéki gimnázium^ bői jelezték, hogy a magyar írásbeli körül sincs minden rendben, azóta is sorjáznak a különböző híradások. Somogy is benne van Miként érinti ez a somo­gyi iskolákat, tanulókat? Először a megyei taná­cson, a közoktatási irodán Tóth Lajos közoktatási fő­előadót kérdeztem: . — Sajnos az „érettségi­botrányban” Somogy megye is benne van. Csütörtök dé­lig egyetlen helyről, a íonyó- di Karikás Frigyes Gimná­zium és Postaforgalmi Szak­középiskolából jelezték, hogy a negyedikesek tudtak a magyar tételekről. Az egyik tanuló Budapestről, telefon útján értesült róla. Ezt mi jeleztük a Művelődési Mi­nisztériumnak, s írásos je­lentést kértek a fonyódi in­tézmény igazgatójától. — Hogyan kerülhettek ki a tételek? — Én háromféle lehetősé­get látok." A tételeket az Országos Pedagógiai Intézet­ben csinálják, elképzelhető, hogy innen „szivárogtak” ki. Lehet, hogy a nyomda a felelős avagy azok, akik cso­magolják a tételeket. Az érettségi körül még soha nem voLt ekkora zavar ... Mások miatt bűnhődnek Ezután a kaposvári Tán­csics Mihály Gimnáziumban érdeklődtünk. Varga Sándor igazgató és Kiss Zoltán ma­tematika-fizika szakos ta­nár szerint: — Mindez természetesen érinti a Táncsics Mihály Gimnáziumot is. Igazságta­lan, hogy azok a diákok, akik alaposan felkészültek, mások hanyagsága miatt bűnhődjenek. Átnéztük a dolgozatokat, amelyek álta­lában jól sikerültek, de saj­nos nem tudjuk értékelni. Megértjük, és kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy ilyen helyzet alakult ki. Mi azokat sajnáljuk, akiknek a dolgozata jól si­került, így jobb jegyet" kap­hattak volna az érettségin, de most ettőii élesnek. — Mi lesz a matematika­érettségivel? Megint újból kell vizsgázni? — Ha a diákoknak meg­felel a negyedik év végi matematikajegy, akkor az fog bekerülni az érettségi bizonyítványba. Amennyi­ben nem, úgy lehet javítani szóbeli érettségin. Azoknak, akik ezt választják, május 26-ig kell jelentkezniük. A szaktanár összeállít egy té­telsort, ezt az igazgatónak kell jóváhagynia. Vélemé­nyem szerint ez volt a leg­jobb megoldás. Hiszen a gyerekeket nem szabad bün­tetni, mert nem ők a felelő­sek. — Önök szerint mennyien élnek majd a szóbeli érett­ségi lehetőségévéi? — Nagyon kevesen. Hi­szen minden vizsga rizikós, nagy a felelősség. Még egy­szer át kellene nézni az anyagot, de erre kevés az idő ... A többi szóbeli vizs­gára is készülni kell. és ro­hamosan közeleg a felvételi. A Táncsicsban beszélget­tem negyedikes tanulókkal is. Találkoztam olyan diák­kal, aki állítja, hogy "előre tudta a matematikaérett­ségi kérdéseit. Hogy hogyan jutott hozzá? Ügy mondta, hogy egy osztálytársa nővére vette Pesten ... ", A beszélgetés során kide­rült, hogy úgyszólván nyílt titok volt: mi lesz magyar­ból. Ilyenformán teljesen feleslegeshek érzik az érett­ségit. Sőt aggódnak amiatt is, hogy a felvételiket tiszta körülmények között tartják- e majd. Mi újság a megyeszékhely másik gimnáziumában? Gulyás Mihály, a Munká­csy Mihály Gimnázium igaz­gatója: — Nálunk nem tör­téntek ilyen visszaélések. Nem kaptunk olyan vissza­jelzéseket a gyerekektől, mi­szerint tudtak volna a té­telekről. Bár nem kellett, a matematika írásbelik egy ré­szét mégis átnézték a taná­rok. A dolgozatok is azt tá­masztják alá, hogy a Mun- kácsyban nem tudtak a ma­tematikatételekről. A diákok sem tudnak olyan társukról, aki tudott volna a tételekről... Ám mélységesen elítélik a tör­ténteket. Pál Erika, így fo­galmazta meg véleményét: — Pár ember felelőtlen lépése miatt diákok ezrei kerültek kellemetlen hely­zetbe. Ennek nem szabadna megtörténnie! Több „tipp" bejött A magyar írásbeliiket má­jus 15-én, hétfőn írták meg. Az érettségizők azonban nemcsak a vizsgadrukk miatt voltak idegesek. Reg­gel, 8 óra előtt az írásbeli vizsgára gyülekezve mond­ta az egyik diák társainak, hogy a szakközépiskolások­nak „Ady és Vörösmarty lesz”. És milyen „véletlen”, a szakközépiskolásoknál va­lóban szerepelt az a két tétel! Tehát a szakközépiskolai érettségik körül is baj van? — erről beszélgettem négy érettségiző gépiparis tanuló­val: — Sajnos a hír igaz — mondták. — Valóban tudták többen is, hogy Ady Endre és Vörösmarty szerepelni fog a tételek között. Sőt, arról is tudomásuk volt, hogy a szakközépiskolai ma­tematika írásbeli feladatai között a 7-es és a 31-es fel­adat. lesz. (Akik e két fel­adatot jól oldották meg, azoknak már biztos a ma­tematikaérettségin a ket­tes.) S hogy mindezt kitől hallották? Vasárnap este a kollégiumban azok a diákok mondták, akik Dombóvá­ron laknak. Természetesen több tipp is elhangzott, de a legtöbbben a 7-es és a 31-es tételre esküdtek. Mint minden ügynek, en­nek is — valahol — vannak felelősei. Jó lenne, ha minél előbb kitisztulna a kép, s tisztán állana előttünk vég­re az érettségi rangja, sze­repe is. Fenyő Gábor Gerontológiai központ — Barcson MELEG SZÓ ÉS MELEG EBÉD Idősek otthona Könny nélküli örömmel fejezték ki meghatódásukat és várakozásukat Barcs idős polgárai azon az avatóün­nepségen, amelyen jelképe­sen birtokba vehették a vá­ros új szociális gondozó- központját. Az első lakók június 1-jén költöznek be a gerontológiai központba, és a következő hónap első nap­jától várják a Dráva-parti város minden öregét nap­közben beszélgetésre, szóra­kozásra, művelődésre. Szombaton délelőtt avat­ták föl az egykori rendőr­őrs helyén az új létesít­ményt, amelyet Fiegl Fe­renc, a barcsi Építőipari Szövetkezet Közös Vállalatá­nak főmérnöke tervezett, s egy év múlva a város ta­nácselnökeként volt részese a szombati avatóünnepség­nek. A város idős polgárainak fölkarolását ismerte el avató beszédében dr. Bánfalvi 1st-- ván szociális és egészségügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a szociális gondoskodást szolgálná nemcsak ágazati feladat. Az elmaradott ha­zad gerontológiai hálózatfej­lesztésében példát mutató barcsiak közül Fiegl Ferenc­nek Kiváló Munkáért kitün­tetést adományozott az ál­lamtitkár. Ezt kapta meg Balogh Valéria műszaki cso­portvezető és dr. Sári Kata­lin városi főorvos. Az ava- itóüninepségen részt vett dr. Németh Jenő, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalompolitikai főosztályának vezetője. A tizenkétmillió-három­százezer forintért épült léte­sítményben tíz-tizenkét ál­landó lakára számítanak, negyven-hatvan napi ven­dégre. Az ezerháromszáz négyzetméter hasznos alap- területű létesítményben he­lyet kapott könyvtár is, a társalgó mellett és pihenő­ket is berendeztek. A há­romszáz adagos konyha nemcsak az otthon lakóit látja el naponta friss étellel, innen szállítják az ebédet azoknak az időseknek is, akik igényt tartanak a szo­ciális étkeztetésre. Az idősek otthonát a bar­csi Épszöv építette, a beru­házás felügyeletét, ellenőr­zését a Somber látta el. A létesítmény tizennégy hónap alatt készült el. H." B. 0 ■ -«aaSKSaB's­Amatőrök ünnepe Nemzedékről nemzedékre Nemzedékek adták tanú- bizonyságát, hogy a hagyo­mányápolás összetartja a korost a fiatallal. Az idős kórista mellett hangját csil­logtatta a serdülő — a kul­turális örökség kiapadha­tatlan forrás. Megannyi él­mény! Tizenhat amatőr mű­vészeti együttes, illetve szó­lista — a somogyi művé­szeti szemle, a keszthelyi Helikon, az úttörő művé­szeti szemle, az Együd Ár­pád és Horváth János em­lékére rendezett megyei néptáncversenyek legjobb­jai léptek szombaton dél­után színpadra a barcsi Mó­ricz Zsigmond Ifjúsági és Művelődési Központban. Alig néhány százan a har­mincezerből. A gála műso­rának összeállítói úgy válo­gattak a sikeres produkciók­ból, hogy az a nézőknek is tessék. A kétórás előadás csupán fölvillanthatta azo­kat az értékeket, melyeket a megye amatőr együttesei, szólistái az elmúlt évben és az idén létrehoztak. Az ünnepi hangulat „másnapos” mámorában nagyon nehéz ennek a mű­vészeti eseményének a szí­nes csokrát színről színre bontani, ám megpróbáljuk abban a tudatban, hogy a tel jesség igényének nem te­hetünk eleget... Jól érzékeltette a barcsi gála azt, hogy a somogyi amatőr művészeti mozga­lom erőssége a hagyomány- őrzés. A népi kultúra csak­nem minden hajtása kinyí­lott ezen az ünnepi napon csak azt sajnálhattuk, hogy a csökölyi együttes nem ér­kezett meg... A kisiskolás és a nagyfiú népdalénekes nemcsak hangjában őrzi az elődök énekét, hanem azo­nosulni is tud vele. Balázs Izolda vagy a „Hajlik a meggyfa” megyei népdal-, és népzenei verseny ifjúsá­gi első helyezettje, Farkas Imre oly tehetségesek, akik képesék átadni a jövő nem­zedékének is apáik, nagy- szüleik örökségét. A so­mogytarnócai asszo/nykórus országos arany minősítése nemcsak a Dráva menti népdalok szépségét ismeri el, hanem a közösség szor­galmas, kisugárzó erejű munkáját is. A helikoni második díjas népzenei együttesben, a Rozmaring népzenei együt­tesben szakmunkástanulók eresztettek gyökeret, évek óta dicsérik már nemcsak szép hangzású előadásukat, hanem Husi Gyula-.igényes irányításával a virtuozitás­ra is szert tettek a fiata­lok — győződtünk meg ez­úttal Barcson is. A helyi Kis-Boróka táncegyüttes utánpótlást nevelő. A népi gyerekjáték feldolgozásából ügyesen váltottak át a „na­gyok” táncára. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a táncos rendezvényeken, la­kodalmakon. eddig is igye­keztek ellesni a kicsik a felnőttektől a lépéseket, és addig próbálgatták, míg maguk is már úgy járták... Jakabfi Ádám (Boiglárlelle) szólótánca most is bizonyí­totta, hogy az országos ver­seny somogyi győztese nem­csak született táncos, ha­nem „jó kezekben” is van. Meglepetést keltett a kö­zönség soraiban a L eile Táncegyüttes (Balatonbog- lár) — helikoni aranyérmes csoport — tánckompozíciója, amely a tánc rendjéről, szépségéről, fegyelméről „szólt”, de még ennél is többre utalt... Noha a hús­hagyó ünnepekről csupán keresztmetszetet nyújtott a hagyományőrző buzsáki együttes, mégis teljesnek éreztük Németh Mária mű­vészeti vezető összeállítását. Élettel töltődött meg min­den egyes jelenet. Különleges élményben volt részünk, amikor a ka­posvári Kecel-hegyi általá­nos iskola tanulói mozgás­színházi produkcióját néz­tük. Egyedüli kifejezési for­maként választották — vá­laszthatták — a művészire komponált mozgást. Az . elő­adásért, és a sajátos forma­nyelv felfedezéséért minden dicséretet megérdemel dr. Ferenczi Lászlóné, aki beta­nította az előadást. A sió­foki 4. Számú Általános Is­kola 4. c osztályos tanulói Hónapsoroló irodalmi össze­állítására azért is volt ér­demes figyelni, mert a né­pi gyerekjátékok bájával újították meg a megmere­vedett irodalmi színpadi formát. Két kórust halot­tunk. Szépen szólt a Barcsi 1. Számú Általános. Iskola kórusa, amit Cseke György- né vezet. A fesztiválkórus minősítésű Somogy Megyei Pedagógus Férfikar Pauker Zoltán vezényletével aratott sikert azon somogyi kórusok közül itt Barcson, amelyek kiérdemelték az országos elismerést. Három versmomdót hív­tak meg a gálára. A leg­kisebbet, Király Erikát (BogJárlelle) az országos verseny győztesét, Kispál Juditot, a kaposvári Tán­csics .Mihály Gimnázium ta­nulóját, az országos Berzse­nyi Dániel szavalóverseny negyedik helyezettjét és Bálaskó Andreát, a kapos­vári , kereskedelmi szakkö- zépiskola érettségiző diák­ját, a keszthelyi Helikon arany okleveles helyezett­jét, hallgattuk magunkat át­adva a költői szó szépségé­nek, a hitelesített varázsá­nak. A somogyi művészeti szemle gálaműsorának nyi­tányát a Barcsi Ifjúsági Fú­vószenekartól hallottuk. Horányi Barna Ahol nincs bizalmi válság Lelki segély a Kiliánban Hétfőnként olyan embe­reknek ad tanácsot Kapos­váron a Kilián György Mű­velődési Központban Kovács Gézáné. pedagógiai-pszicho­lógia szakos tanár, akik úgy érzik, hogy mellőzik őket a munkahelyükön, nem isme­rik el munkájukat, nem ké­pesek megoldani egy konf­liktust, vagy éppen a gyer­mekük nem úgy viselkedik, nem úgy tanul az iskolá­ban, ahogy szeretnék. — Nagyon meg kell be­csülni azt az embert, aki lelki tanácsadó szolgálathoz fordul — mondja Klári (ugyanis így hívja minden­ki) — hiszen ez azt jelenti, hogy végtelen bizalommal van irántam. Nem könnyű dolog egy idegen ember előtt kitárni a szív legrejtettebb titkait. Ő tehát nem kéri a hoz­záfordulókat arra, hogy mu­tatkozzanak be, bár az il­lendőség ezt kívánná. En­nek ellenére az „ügyfelek” nyolcvan százaléka bemutat­kozik, bizonyítván, hogy a lelki segélyszolgálat nem küzd bizalmi válsággal. — Egészen apró gyerekek­től ötvenéves korig, külön­böző életkorú emberek ke­resnek meg. — Milyen problémái van­nak az embereknek a hu­szadik század végén? — Egy szociális gondozó­nő például akaratán kívül megbántotta az egyik gon­dozottját. Utána nem tud­ta, mindezt hogyan tegye jó­vá. Hiába kért bocsánatot, a gondozott még mindig úgy érzi: „pikkel rá”. Azt taná­csoltam, legyen kitüntetően kedves hozzá „.. A legtöbb segítséget kérő — szülő! Sajnos mind ke­vésbé találják meg a peda­gógusokkal a megfelelő han­got. ök is túlterheltek, nem tudnak minden tanítvá­nyukkal állandóan foglal­kozni. A növekvő nevelési és adminisztratív elfoglaltságon túl az utóbbi időben foko­zódtak a megélhetési gon­dok. — Ügy látom, a nevelési anomáliák egyenes követ­kezményei egyre romló gaz­daságunknak. — Ez így van. A szülők másod- és harmadállásokat vállalnak; napi 16—20 órá­kat dolgoznak. Talán a rab­szolgáknak sem kellett eny- nyit dolgozniuk ... Egysze­rűen nem marad idő a gye­rekekre, s csak akkor kap­nak a fejükhöz, amikor már megvan a baj. Egyre több a lelkileg sérült óvodás. S ez a génekkel öröklődhet is. Nem tudom, hova, vezet mindez. A másik nagy probléma a munkahelyen, a „meg nem felelés” érzése. Sok ember­nek van üldözési mániája. — Sokan úgy érzik, hogy aki divatosan tud öltözköd­ni, adottságai révén jobb a * fellépése, az jobban érvé­nyesül. S ez az érzés nem­egyszer újabbat szül: a ki­sebbségi érzést. — Mi a megoldás? — Természetesen az egy-, másfél órás bes^laetés nem oldja meg a prmolémát. Sok­szor szakorvosi kezelésre van szükség ... A legjobb természetesen az lenne, ha nem volna szükség sem beszélgetésekre, sem szakorvosi kezelésekre, s megelőzhetnénk a bajokat. Addig viszont kell a jóta­nács is. s (Balázs)

Next

/
Thumbnails
Contents