Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
1989. május 22., hétfő Somogyi Néplap 5 Akik tudták és akik nem A „kiszivárgott” tételek nyomában A rövidebbet a tanulók húzták — tétel helyett Mint arról már beszámoltunk, az idei gimnáziumi mrd'temaitikatételek többek számára az érettségi megkezdése előtt ismertté váltak, ezért a Művelődési Minisztérium döntése alapján a matematikadolgozatokat nem értékelik. Több budapesti és vidéki gimnázium^ bői jelezték, hogy a magyar írásbeli körül sincs minden rendben, azóta is sorjáznak a különböző híradások. Somogy is benne van Miként érinti ez a somogyi iskolákat, tanulókat? Először a megyei tanácson, a közoktatási irodán Tóth Lajos közoktatási főelőadót kérdeztem: . — Sajnos az „érettségibotrányban” Somogy megye is benne van. Csütörtök délig egyetlen helyről, a íonyó- di Karikás Frigyes Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolából jelezték, hogy a negyedikesek tudtak a magyar tételekről. Az egyik tanuló Budapestről, telefon útján értesült róla. Ezt mi jeleztük a Művelődési Minisztériumnak, s írásos jelentést kértek a fonyódi intézmény igazgatójától. — Hogyan kerülhettek ki a tételek? — Én háromféle lehetőséget látok." A tételeket az Országos Pedagógiai Intézetben csinálják, elképzelhető, hogy innen „szivárogtak” ki. Lehet, hogy a nyomda a felelős avagy azok, akik csomagolják a tételeket. Az érettségi körül még soha nem voLt ekkora zavar ... Mások miatt bűnhődnek Ezután a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban érdeklődtünk. Varga Sándor igazgató és Kiss Zoltán matematika-fizika szakos tanár szerint: — Mindez természetesen érinti a Táncsics Mihály Gimnáziumot is. Igazságtalan, hogy azok a diákok, akik alaposan felkészültek, mások hanyagsága miatt bűnhődjenek. Átnéztük a dolgozatokat, amelyek általában jól sikerültek, de sajnos nem tudjuk értékelni. Megértjük, és kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy ilyen helyzet alakult ki. Mi azokat sajnáljuk, akiknek a dolgozata jól sikerült, így jobb jegyet" kaphattak volna az érettségin, de most ettőii élesnek. — Mi lesz a matematikaérettségivel? Megint újból kell vizsgázni? — Ha a diákoknak megfelel a negyedik év végi matematikajegy, akkor az fog bekerülni az érettségi bizonyítványba. Amennyiben nem, úgy lehet javítani szóbeli érettségin. Azoknak, akik ezt választják, május 26-ig kell jelentkezniük. A szaktanár összeállít egy tételsort, ezt az igazgatónak kell jóváhagynia. Véleményem szerint ez volt a legjobb megoldás. Hiszen a gyerekeket nem szabad büntetni, mert nem ők a felelősek. — Önök szerint mennyien élnek majd a szóbeli érettségi lehetőségévéi? — Nagyon kevesen. Hiszen minden vizsga rizikós, nagy a felelősség. Még egyszer át kellene nézni az anyagot, de erre kevés az idő ... A többi szóbeli vizsgára is készülni kell. és rohamosan közeleg a felvételi. A Táncsicsban beszélgettem negyedikes tanulókkal is. Találkoztam olyan diákkal, aki állítja, hogy "előre tudta a matematikaérettségi kérdéseit. Hogy hogyan jutott hozzá? Ügy mondta, hogy egy osztálytársa nővére vette Pesten ... ", A beszélgetés során kiderült, hogy úgyszólván nyílt titok volt: mi lesz magyarból. Ilyenformán teljesen feleslegeshek érzik az érettségit. Sőt aggódnak amiatt is, hogy a felvételiket tiszta körülmények között tartják- e majd. Mi újság a megyeszékhely másik gimnáziumában? Gulyás Mihály, a Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatója: — Nálunk nem történtek ilyen visszaélések. Nem kaptunk olyan visszajelzéseket a gyerekektől, miszerint tudtak volna a tételekről. Bár nem kellett, a matematika írásbelik egy részét mégis átnézték a tanárok. A dolgozatok is azt támasztják alá, hogy a Mun- kácsyban nem tudtak a matematikatételekről. A diákok sem tudnak olyan társukról, aki tudott volna a tételekről... Ám mélységesen elítélik a történteket. Pál Erika, így fogalmazta meg véleményét: — Pár ember felelőtlen lépése miatt diákok ezrei kerültek kellemetlen helyzetbe. Ennek nem szabadna megtörténnie! Több „tipp" bejött A magyar írásbeliiket május 15-én, hétfőn írták meg. Az érettségizők azonban nemcsak a vizsgadrukk miatt voltak idegesek. Reggel, 8 óra előtt az írásbeli vizsgára gyülekezve mondta az egyik diák társainak, hogy a szakközépiskolásoknak „Ady és Vörösmarty lesz”. És milyen „véletlen”, a szakközépiskolásoknál valóban szerepelt az a két tétel! Tehát a szakközépiskolai érettségik körül is baj van? — erről beszélgettem négy érettségiző gépiparis tanulóval: — Sajnos a hír igaz — mondták. — Valóban tudták többen is, hogy Ady Endre és Vörösmarty szerepelni fog a tételek között. Sőt, arról is tudomásuk volt, hogy a szakközépiskolai matematika írásbeli feladatai között a 7-es és a 31-es feladat. lesz. (Akik e két feladatot jól oldották meg, azoknak már biztos a matematikaérettségin a kettes.) S hogy mindezt kitől hallották? Vasárnap este a kollégiumban azok a diákok mondták, akik Dombóváron laknak. Természetesen több tipp is elhangzott, de a legtöbbben a 7-es és a 31-es tételre esküdtek. Mint minden ügynek, ennek is — valahol — vannak felelősei. Jó lenne, ha minél előbb kitisztulna a kép, s tisztán állana előttünk végre az érettségi rangja, szerepe is. Fenyő Gábor Gerontológiai központ — Barcson MELEG SZÓ ÉS MELEG EBÉD Idősek otthona Könny nélküli örömmel fejezték ki meghatódásukat és várakozásukat Barcs idős polgárai azon az avatóünnepségen, amelyen jelképesen birtokba vehették a város új szociális gondozó- központját. Az első lakók június 1-jén költöznek be a gerontológiai központba, és a következő hónap első napjától várják a Dráva-parti város minden öregét napközben beszélgetésre, szórakozásra, művelődésre. Szombaton délelőtt avatták föl az egykori rendőrőrs helyén az új létesítményt, amelyet Fiegl Ferenc, a barcsi Építőipari Szövetkezet Közös Vállalatának főmérnöke tervezett, s egy év múlva a város tanácselnökeként volt részese a szombati avatóünnepségnek. A város idős polgárainak fölkarolását ismerte el avató beszédében dr. Bánfalvi 1st-- ván szociális és egészségügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a szociális gondoskodást szolgálná nemcsak ágazati feladat. Az elmaradott hazad gerontológiai hálózatfejlesztésében példát mutató barcsiak közül Fiegl Ferencnek Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott az államtitkár. Ezt kapta meg Balogh Valéria műszaki csoportvezető és dr. Sári Katalin városi főorvos. Az ava- itóüninepségen részt vett dr. Németh Jenő, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalompolitikai főosztályának vezetője. A tizenkétmillió-háromszázezer forintért épült létesítményben tíz-tizenkét állandó lakára számítanak, negyven-hatvan napi vendégre. Az ezerháromszáz négyzetméter hasznos alap- területű létesítményben helyet kapott könyvtár is, a társalgó mellett és pihenőket is berendeztek. A háromszáz adagos konyha nemcsak az otthon lakóit látja el naponta friss étellel, innen szállítják az ebédet azoknak az időseknek is, akik igényt tartanak a szociális étkeztetésre. Az idősek otthonát a barcsi Épszöv építette, a beruházás felügyeletét, ellenőrzését a Somber látta el. A létesítmény tizennégy hónap alatt készült el. H." B. 0 ■ -«aaSKSaB'sAmatőrök ünnepe Nemzedékről nemzedékre Nemzedékek adták tanú- bizonyságát, hogy a hagyományápolás összetartja a korost a fiatallal. Az idős kórista mellett hangját csillogtatta a serdülő — a kulturális örökség kiapadhatatlan forrás. Megannyi élmény! Tizenhat amatőr művészeti együttes, illetve szólista — a somogyi művészeti szemle, a keszthelyi Helikon, az úttörő művészeti szemle, az Együd Árpád és Horváth János emlékére rendezett megyei néptáncversenyek legjobbjai léptek szombaton délután színpadra a barcsi Móricz Zsigmond Ifjúsági és Művelődési Központban. Alig néhány százan a harmincezerből. A gála műsorának összeállítói úgy válogattak a sikeres produkciókból, hogy az a nézőknek is tessék. A kétórás előadás csupán fölvillanthatta azokat az értékeket, melyeket a megye amatőr együttesei, szólistái az elmúlt évben és az idén létrehoztak. Az ünnepi hangulat „másnapos” mámorában nagyon nehéz ennek a művészeti eseményének a színes csokrát színről színre bontani, ám megpróbáljuk abban a tudatban, hogy a tel jesség igényének nem tehetünk eleget... Jól érzékeltette a barcsi gála azt, hogy a somogyi amatőr művészeti mozgalom erőssége a hagyomány- őrzés. A népi kultúra csaknem minden hajtása kinyílott ezen az ünnepi napon csak azt sajnálhattuk, hogy a csökölyi együttes nem érkezett meg... A kisiskolás és a nagyfiú népdalénekes nemcsak hangjában őrzi az elődök énekét, hanem azonosulni is tud vele. Balázs Izolda vagy a „Hajlik a meggyfa” megyei népdal-, és népzenei verseny ifjúsági első helyezettje, Farkas Imre oly tehetségesek, akik képesék átadni a jövő nemzedékének is apáik, nagy- szüleik örökségét. A somogytarnócai asszo/nykórus országos arany minősítése nemcsak a Dráva menti népdalok szépségét ismeri el, hanem a közösség szorgalmas, kisugárzó erejű munkáját is. A helikoni második díjas népzenei együttesben, a Rozmaring népzenei együttesben szakmunkástanulók eresztettek gyökeret, évek óta dicsérik már nemcsak szép hangzású előadásukat, hanem Husi Gyula-.igényes irányításával a virtuozitásra is szert tettek a fiatalok — győződtünk meg ezúttal Barcson is. A helyi Kis-Boróka táncegyüttes utánpótlást nevelő. A népi gyerekjáték feldolgozásából ügyesen váltottak át a „nagyok” táncára. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a táncos rendezvényeken, lakodalmakon. eddig is igyekeztek ellesni a kicsik a felnőttektől a lépéseket, és addig próbálgatták, míg maguk is már úgy járták... Jakabfi Ádám (Boiglárlelle) szólótánca most is bizonyította, hogy az országos verseny somogyi győztese nemcsak született táncos, hanem „jó kezekben” is van. Meglepetést keltett a közönség soraiban a L eile Táncegyüttes (Balatonbog- lár) — helikoni aranyérmes csoport — tánckompozíciója, amely a tánc rendjéről, szépségéről, fegyelméről „szólt”, de még ennél is többre utalt... Noha a húshagyó ünnepekről csupán keresztmetszetet nyújtott a hagyományőrző buzsáki együttes, mégis teljesnek éreztük Németh Mária művészeti vezető összeállítását. Élettel töltődött meg minden egyes jelenet. Különleges élményben volt részünk, amikor a kaposvári Kecel-hegyi általános iskola tanulói mozgásszínházi produkcióját néztük. Egyedüli kifejezési formaként választották — választhatták — a művészire komponált mozgást. Az . előadásért, és a sajátos formanyelv felfedezéséért minden dicséretet megérdemel dr. Ferenczi Lászlóné, aki betanította az előadást. A siófoki 4. Számú Általános Iskola 4. c osztályos tanulói Hónapsoroló irodalmi összeállítására azért is volt érdemes figyelni, mert a népi gyerekjátékok bájával újították meg a megmerevedett irodalmi színpadi formát. Két kórust halottunk. Szépen szólt a Barcsi 1. Számú Általános. Iskola kórusa, amit Cseke György- né vezet. A fesztiválkórus minősítésű Somogy Megyei Pedagógus Férfikar Pauker Zoltán vezényletével aratott sikert azon somogyi kórusok közül itt Barcson, amelyek kiérdemelték az országos elismerést. Három versmomdót hívtak meg a gálára. A legkisebbet, Király Erikát (BogJárlelle) az országos verseny győztesét, Kispál Juditot, a kaposvári Táncsics .Mihály Gimnázium tanulóját, az országos Berzsenyi Dániel szavalóverseny negyedik helyezettjét és Bálaskó Andreát, a kaposvári , kereskedelmi szakkö- zépiskola érettségiző diákját, a keszthelyi Helikon arany okleveles helyezettjét, hallgattuk magunkat átadva a költői szó szépségének, a hitelesített varázsának. A somogyi művészeti szemle gálaműsorának nyitányát a Barcsi Ifjúsági Fúvószenekartól hallottuk. Horányi Barna Ahol nincs bizalmi válság Lelki segély a Kiliánban Hétfőnként olyan embereknek ad tanácsot Kaposváron a Kilián György Művelődési Központban Kovács Gézáné. pedagógiai-pszichológia szakos tanár, akik úgy érzik, hogy mellőzik őket a munkahelyükön, nem ismerik el munkájukat, nem képesek megoldani egy konfliktust, vagy éppen a gyermekük nem úgy viselkedik, nem úgy tanul az iskolában, ahogy szeretnék. — Nagyon meg kell becsülni azt az embert, aki lelki tanácsadó szolgálathoz fordul — mondja Klári (ugyanis így hívja mindenki) — hiszen ez azt jelenti, hogy végtelen bizalommal van irántam. Nem könnyű dolog egy idegen ember előtt kitárni a szív legrejtettebb titkait. Ő tehát nem kéri a hozzáfordulókat arra, hogy mutatkozzanak be, bár az illendőség ezt kívánná. Ennek ellenére az „ügyfelek” nyolcvan százaléka bemutatkozik, bizonyítván, hogy a lelki segélyszolgálat nem küzd bizalmi válsággal. — Egészen apró gyerekektől ötvenéves korig, különböző életkorú emberek keresnek meg. — Milyen problémái vannak az embereknek a huszadik század végén? — Egy szociális gondozónő például akaratán kívül megbántotta az egyik gondozottját. Utána nem tudta, mindezt hogyan tegye jóvá. Hiába kért bocsánatot, a gondozott még mindig úgy érzi: „pikkel rá”. Azt tanácsoltam, legyen kitüntetően kedves hozzá „.. A legtöbb segítséget kérő — szülő! Sajnos mind kevésbé találják meg a pedagógusokkal a megfelelő hangot. ök is túlterheltek, nem tudnak minden tanítványukkal állandóan foglalkozni. A növekvő nevelési és adminisztratív elfoglaltságon túl az utóbbi időben fokozódtak a megélhetési gondok. — Ügy látom, a nevelési anomáliák egyenes következményei egyre romló gazdaságunknak. — Ez így van. A szülők másod- és harmadállásokat vállalnak; napi 16—20 órákat dolgoznak. Talán a rabszolgáknak sem kellett eny- nyit dolgozniuk ... Egyszerűen nem marad idő a gyerekekre, s csak akkor kapnak a fejükhöz, amikor már megvan a baj. Egyre több a lelkileg sérült óvodás. S ez a génekkel öröklődhet is. Nem tudom, hova, vezet mindez. A másik nagy probléma a munkahelyen, a „meg nem felelés” érzése. Sok embernek van üldözési mániája. — Sokan úgy érzik, hogy aki divatosan tud öltözködni, adottságai révén jobb a * fellépése, az jobban érvényesül. S ez az érzés nemegyszer újabbat szül: a kisebbségi érzést. — Mi a megoldás? — Természetesen az egy-, másfél órás bes^laetés nem oldja meg a prmolémát. Sokszor szakorvosi kezelésre van szükség ... A legjobb természetesen az lenne, ha nem volna szükség sem beszélgetésekre, sem szakorvosi kezelésekre, s megelőzhetnénk a bajokat. Addig viszont kell a jótanács is. s (Balázs)
