Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 118. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 22., hétfő GRÓSZ KÁROLY MEZŐKERESZTESEN A főtitkár az agrárgazdálkodóiról Szegeden tanácskoztak az MSZMP reformkörök Platformtervezetet készítettek Az MSZMP reformkörök első országos tanácskozása kezdődött az MTA Biológiai Központjában. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy száztíz reformkor és platformcsoport négyszáz képviselője mellett ott volt a szerveződések, pártok és társadalmi szervezetek csaknem száz képviselője is. A tanácskozás első napján megjelentek: Pozsgay Imre államminiszter és Vastagh Pál, a Cson.gr ád megyei pártbizottság első tikára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozást szervező, s az országban elsőként megalakult Csongrád megyéi reformkor képviselője, Lovászi József kijelentette, hogy találkozásuk célja az MSZMP-n belüli reformplatform kidolgozása. Keré- nyi György, a Bács-Kiskun megyei reformkor képviselője megállapította: a reformkörök létrejötte a párt eddigi működésének egyértelmű kritikája. Csökken a párttagok száma, egyre többen morzsolódnak le, mert elbürokratizálódott párt, lélektelen és formális a szervezeti élete, s szinte kiveszett a szolidaritás. A társadalomban, a gazdaságban sokszínű folyamatok zajlanak, a párt reformja viszont megakadt és kiderült, hogy a jelenlegi struktúrában már araszolva sem haladhat tovább. A Központi Bizottság pártértekezletet hirdetett, a reformerőik viszont kongresszust akarnak — mondotta befejezésül Kerényj György. Az MSZMP bármennyire is szeretné, mindaddig nem szabadulhat a sztálini modelltől, amíg saját működését, felépítését nem formálja át — hangsúlyozta a plenáris ülés újabb felszólalója, Géczi József, a Csongrád megyei reformkör képviselője, majd ő is a pártkongresszus mielőbbi összehívását sürgette azzal, hogy a delegálás rendje demokratikus legyen, teljes pártnyilvánosságot feltételezzen. A plenáris ülés végén bejelentették, hogy Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a szegedi tanácskozást, s ugyancsak levelet küldtek az Ellenzéki Kerekasztal képviselői is. A konferencia a plenáris ülést követően öt szekcióban folytatta munkáját. Ezekben a következő témákról volt szó: Múltunk a jelenben; Milyen pártat akarunk; A gazdaság és a tulajdon reformja; Társadalmi állapotaink és a reform; Átmenet a demokratikus jogállamba. A társadalmi állapotaink és a reform kérdésével foglalkozó szekció munkáját Mészárs Balázs kaposvári és Pánics György pécsi képviselő vezette. Felszólalt Pozsgay Imre és Vastagh Pál is. Pozsgay Imre szerint az MSZMP-nek nincs más útja, mint a reform-felismerés, mert minden másfajta alternatíva katasztrófához vezethet, s ez az ország, ez a párt már megélt néhány ilyent az elmúlt évtizedekben. Az or(Folytatás a 2. Oldalon.) Az elmúlt nyolc esztendőben folyamatosan végzett magas szintű tevékenységéért nyolcadszor nyerte el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által közösen alapított „Kiváló Szövetkezet” megtisztelő kitüntetést a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet. Az ezt tanúsító oklevelet szombaton a szövetkezetben megtartott rendkívüli ünnepi küldöttgyűlésen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára adta át 200 küldött, valamint a megye vezetőinek jelenlétében Danii Dezső szövetkezeti elnöknek. Grósz Károly felszólalásában bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a közéljövőben napirendre tűzi a magyar mezőgazdaság helyzetének elemzését. A főtitkár rámutatott, hogy az MSZMP 1957-ban kidolgozott agrárpolitikáját az élet igazolta; s az elmúlt több mint három évtized megmutatta, hogy jó úton indultunk el, amikor a szövetkezeti mozgalmat felkaroltuk. A mai magyar mezőgazdaság magas színvonalon gondoskodik a hazai piac ellátásáról, emellett évi másfél milliárd dolláros tőkés exportot és egymiliiárd rubel értékű szocialista exportot is teljesít. A főtitkár rámutatott, hogy Európában szinte az egyeten ország hazánk, ahol összességében a mezőgazdaság befizet az államkasszába, nem pedig annak támogatását élvezi. Ez a helyzet azonban sokáig nem tartható, s . az MSZMP is amellett foglal állást, hogy felül kell vizsgálni a költségvetés és a mezőgazdaság egyre feszütebbé váló viszonyát. Grósz Károly a mezőke- resztesi ünnepséget követően nyilatkozatot adott a Matt gyár Távirati Iroda és a Népszabadság tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi szabályozórendszerből adódó magas elvonásokat meddig bírja elviselni a mezőgazdaság, a főtitkár azt válaszolta, hogy hosszú távon semmi körülmények között sem, mert ez a kényszerhelyzet rendkívül nagy terheket ró a mezőgazdaságra. A közelmúltbeli sikerágazat most először került szembe a világpiacon már hosszabb ideje tartó túltermelés gondjával. Egyre nehezebb eladni, ez új követélményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben, a megoldáshoz eszközök kellenek. Félkész termékekkel, nyersanyaggal ma már nem lehet versenyben maradni, azért olyan eszközökkel kel! ellátni a mezőgazdaságot, amelyek alkalmassá teszik a világpiacon is keresett magasabb feldolgozottsági fokú, s ezáltal jobban eladható mezőgazdasági termékek előállítására. A cél mindenképpen olyan mezőgazdasági terme, lés, amelynek végtermékei versenyképesek az elérhető piacokon. A következő kérdés úgy szólt, hogy mi lesz a tartósan életképtelen termelőszövetkezetek sorsa ? — Nálunk minden egyes gazdaságnak egyedi kezelésre van szüksége. Hiba lenne általánosítani. Ugyanakkor agrárprogramunkban meg(Folytatás a 2. oldalon.) hiányoztak a döntési alternatívák is. A jellemző meny- nyiségi szemlélet mellett a lényegre kevés figyelem jutott, s nem érvényesült a párttagság, az alapszervezetek véleménye. A testületek egyes tagjai nem képviselték kellően a tagság véleményét, nem váltak a döntési folyamat érdemi résztvevőivé; elősegítve ezzel' a bürokratikus gyakorlatot. Érdemi viták hiányában nem honosodott meg a felelős politizálás, nem volt oldott a légkör sem ehhez. Kedvezőtlenül hatott a statisztikai szemlélet miatt kialakult testületi összetétel, és a tagság közömbös magatartása is — hangsúlyozta a kritikus előterjesztés. A pártélet valamennyi szintjét áthatotta a hierarchikus tagozódás, gátolva az alulról építkezést. Fékező volt a kritikatűrő képesség hiánya, az egzisztenciális függés, az eltérő véleményekhez való negatív viszony. A tagság egyre érzékenyebb és kritikusabb lett! Az alapszervezetek figyelme döntően az országos politikai folyamatokra irányult, fékező erő volt az alapszervezeti önállóság hiánya. A tekintélyvesztés a társadalmi, gazdasági feszültségek hatására egyre többen lépnek ki az MSZMP- bői — állapították meg a A szerkesztőbizottság elő- lyeket az országos pártérte- gyakorta nélkülözték a fel- vitaindító jelentés készítői, terjesztése azokkal a felada- kezletig kell elvégezni Fo- adatmeghatározást, és a végtokkal is foglalkozik, ame- nyódon. A helyzetelemzések rehajthatóság feltételeit, (Folytatás a 3. oldalon.) Pártértekezletet tartottak Fonyódon, szombaton, a városi párbizottság tanácskozótermében. A városban és környékén élő, mintegy 600 kommunista 82 küldöttet deiegáii, közülük 67-en jelentek meg a tanácskozáson. Az ügyrendi, valamint az értekezlet tisztségviselőit megválasztó döntések után Tóth József, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a tánácskozás résztvevőit, köztük az MSZMP KB képviseletében megjelent dr. Szerdahelyi Istvánt, az Üj Fórum főszerkesztőjét, valamint Sárdi Árpádot, a megyei pártbizottság első titkárát. Ezután Tóth József a XIII. kongresszus óta végzett munkáról szóló írásbeli beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Pártértokozlot Fonyódon „A pártot tiszta emberek képviseljék!” Schenk Istvánt választották titkárrá Megyei gála — Barcson Amatőrök ünnepe SOMOGYBÁN HARMINCEZREN A hatszázéves település a várossá válásának tizedik évfordulóján együtt ünnepelt a somogyi amatőrmoz- gailommal a szombaton délután megtartott művészeti szemle záróeseményéin, a gálán, amelyen a legsikeresebb együttesek, szólistáik mutatkoztak be. Vértes György a városi művelődési központ Igazgatója köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket, majd Nagy Gábor, a megyei tanács közművelődési irodájának vezetője méltatta az amatőrmozgalom elmúlt hónapjainak kiemelkedő eseményeit. A művészeti szemléken, a keszthelyi Helikonon, a néptáncversenyeken, az úttörők művészeti szemléjén mintegy harmcinezren tettek hitet arról, hogy híven ápolják anyanyelvűket, őrzik hagyományainkat, s élni kívánnak a közösségi művelődés lehetőségével. (A megyei gáláról lapunk 5. oldalán számolunk be.) Az NB l-be jutottak Kaposvári Építők—Szombathelyi Styl 3:2 A kaposvári röplabdabarátok az utóbbi hónapokban mindinkább felfigyeltek arra, hogy a korábban amolyan- átlagcsapatnak számító K. Építők férfi együttese, midyen szorgalmasan gyűjtögeti pontjait az NB II. bajnokságban. Május 20-ára maradit a döntés, hogy a Kaposvárt Építőik, vagy a Szombathelyi Spartacus Styl csapata nyeri-e a csoport- bajnokságot, és ezzel a jogot, hogy az ősztől az NB I- ben szerepelhessen. A kívülállók a nagyobb röplabdás múltú szombathelyieket tartották esélyesebbnek, noha a kaposváriak azonos pontszámmal várták a mindent eldöntő, utolsó találkozót, — Szombathelyen kikaptunk a Styltől. Szerencsénkre viszont később a vasiak is „megbotlottak”, így van lehetőségünk, hogy megnyerjük a bajnokságot, mi lépjünk előre. Nehéz lesz, de mégis bízom — mondta ’ a mérkőzés előtt Zóka Ferenc, a kaposváriak technikai vezetője. A Tóth Lajos Általános Iskola tornaterme ez alkalommal kicsinek bizonyult a rangadó lebonyolítására. Az összezsúfolódott nézők olykor a játéktér szélére kényszerültek, s emiatt a mérkőzésvezető két ízben is félbeszakította a találkozót. Bizony szívesebben láttuk volna ezt a mérkőzést például a Városi Sportcsarnokban. A lényeg, hogy a K. Építők csatát nyert; hogy drámai küzdelemben, szinte enyhe kifejezés. A harmadik játszmát követően ugyanis szinte padlóra került a kaposvári legénység. A mieinknek azonban volt erejük nemcsak feltápászkódni, hanem felpattanni is a padlóról. Az utolsó két szettben csúcsformában játszott a kaposvári csapat. Az ötödik játszmát peddg bizonnyal arany betűkkel fogják feljegyezni a K. Építők sportkrónikájába. A csapat ugyanis nyert és feljutott az NB I- be, ahol immáron három kaposvári együttes képviseli a somogyi színeket, a K Turgsram női és a Kapos Volán férficsapatáva! együtt. A somogyi sportbarátok nem kis örömére. (Tudósításunk a 7. oldalon.)
