Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-13 / 86. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 86. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 13., csütörtök » SZEMÉLYI KÉRDÉSEKBEN IS DÖNTÖTT VSZ külügyminiszteri tanácskozás Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottság Felhívás a háborúk nélküli világért A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága április 12-én ülést tartott. A testület Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta azt a jelentést, amelyet a párt vezető testületéi munkastílusának és -módszereinek tanulmányozására kiküldött bizottság készített. A munkabizottság a többi között megállapította, hogy a párt politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küzd, de már jelen vannak a kibontakozást, a megújulást jelző folyamatok is. A IKözponti Bizottság személyi kérdésekről is határozott. A testület titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a Központi Bizottságot. Elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd ennek a testületnek a tagjairól is titkos szavazással határozott. A KB új tagjai: Barabás János, a A Központi Bizottság ülését követően Major László, a párt szóvivője a# MTI munkatársának elmondta: a testület lényegében saját munkamódszerével, stílusával foglalkozott ezen a tanácskozáson. Rendkívül önkritikus volt a munkabizottság beszámolója, amelyet Grósz Károly terjesztett elő. Ebből kitűnt, hogy a pártértekézlet után eufórikus periódus következett be, azonban mintha az új pártvezetés, s maga az MSZMP is elvesztegette volna az időt. Az első hónapokban dinamizálni lehetett volna a párttagság tömegeit, s méginkább megerősíteni a politikai munkát. Ez vissza nem térő alkalom volt. Azóta Magyar- országon felpörögtek a politikai események, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommunisták egy része értetlenül fogadta a gyors mozgást, zavarodottság mutatkozott soraikban és ez párton belüli tényezőkkel is magyarázható. Ilyen eseménysorozathoz nem szokott a pártközvélemény, sokkolóan hatott rá mindaz, ami végbement az országban. Az alternatív szervezetek megjelenése éppen úgy, mint a nem egyszer ellenséges támadás, amely a pártot, a kommunistákat is személyükben éri. A Központi Bizottság arra törekszik, hogy az MSZMP minél előbb magára találjon, kijusson abból a politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küszködő periódusból, amelyben ma van. Miként a beszámoló megállapította: a megújulás jelei már tapasztalhatók. Lesz újfajta egység, s a párt annak szellemében készül majd fel a választásokra. A pártvezetés személyi összetételének változásáról szólva a szóvivő leszögezte, nem egyes csoportok követeléseinek akart eleget tenni a Közpopti Bizottság, amikor változtatásokat határozott el, s önkritikusan szólt saját munkájáról, kritikusan az előző politikai bizottság tevékenységéről. Nem bizonyos csoportok kritikai éhségét kívánta csillapítani, hanem az volt a célja, hogy ütőképesebbé tegye a pártvezetést, s ezzel offenzívába lendítse a párttagságot, amennyiben a kommunisták döntő része egyetért ezekkel a változtatásokkal. A hangsúly tehát az offenzívabb politikán van, amely ebből majd következik, s amely nyomán várhatóan eredményesebb munkát végez a testület. A Központi Bizottságba történt kooptálásral, a Politikai Bizottság újjáválasz- tásáról elmondta: a jelölő- bizottsággá átalakult munkabizottság több száz embert hallgatott meg a megyékben, Budapesten, a megyei pártbizottságok képviselőivel s a Központi Bizottság szinte minden tagjával konzultált a két testület munkamódszeréről, munkastílusáról, s az ennek javításához szükséges személyi feltételekről. A tabudapesti pártbizottság titkára, Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, Gyuricsku Kálmán, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Karvalits Ferenc, a Zala megyei pártbizottság első titkára, Kiss Péter, a budapesti KISZ-bizottság első titkára, Kovács László külügyminiszterhelyettes, Lenkei Csaba, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelője, Major László, a KB-iroda vezetője, Mádlné Maár Ilona, a dunaújvárosi pb első titkára, Vastagh Pál, a Osong- rád megyei pártbizottság első titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ismét Grósz Károly. A Politikai Bizottság további tagjai: Hámori Csaba,' Iványi Pál, Jassó Mihály, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozs- gay Imre, Tatai Ilona és Vastagh Pál. A Központi Bizottság üléséről közleményt ad ki. 'paszitalatak és a többségi vélemény alapján úgy látta jónak, hogy kilenctagú, operatívabb Politikai Bizottságot válasszanak. E kilenc tagra ugydncsak több száz kommunista részvételével kialakított javaslatot terjesztett a Központi Bizottság elé. A listán szerepeltek olyanok is, akik szakmai munkájuk, egyéb elfoglaltságuk miatt nem vállalták a jelöltséget. A testület végül is titkos szavazással döntött a Központi Bizottságba kooptált tíz új tagról, majd az új Politikai Bizottságról. A Politikai Bizottságba a hét korábbi tagon kívül két új tag került be: Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottsága és Vastagh Pál, a Csomgrád megyei pártbizottság első titkára. A PB két új tagjával kapcsolatban Major László — a jelölőbizottság véleményének ismeretében — elmondta: Vastagh Pál népszerű Szegeden és megyéjében. Ennek köszönhette annak idején megyei első titkári megválasztását is. A közéletbe szókimondó stílusával, őszinteségével robbant be. Jelölésében az is közrejátszott, hogy mivel a párt tagsága sem csak Budapestre korlátozódik, jó, ha a testület munkáját vidéki vélemény is segíti, amelyet a megyei első titkár tolmácsol. így most már két megyei első titkár van a testületben: Hámori Csaba, aki Pest megyét is képviseli, és Vastagh Pál Csongrádból. A most kialakult lista érzékelteti a sokszínűséget, és azt is: ez a csapat képes lesz arra, hogy a következő hónapók politikai küzdelmeiben helytálljon, s önbizalmat adjon a párttagságok — hangsúlyozta a szóvivő, majd a továbbiakban a Politikái Bizottságból kimaradt személységekről szólt. Berecz János továbbra is felügyelő titkára a társadalompolitikai osztálynak, amely a Központi Bizottság egyik legnagyobb osztálya. Lukács János pedig más megbízatásra készül, de addig is részt vesz a KB pártpolitikai osztályának irányításában. A szóvivő kitért arra is: az ülésen — bár rövid időre — megjelent Kádár János, a párt elnöke, aki úgy érezte, hogy számot kell adnia a testületnek arról, miért nem tud hosszabb ideje aktívan részt venni a Központi Bizottság munkájában. Mint elmondta: egészségi állapota miatt orvosai nem javasolják, hogy tevékenyein közreműködjön a testület ülésein. A szóvivő végül hangsúlyozta: a Központi Bizottság vállalta azt, hogy a lehetőségeik határáig nyilvánossá teszi a párt munkáját. Azonban nincs olyan politikai szervezet, amely saját belső szervezeti, személyi ügyeit ne zárt ülésen tárgyalná. Három dokumentumot fogadtak el Három dokumentum elfogadásával szerdán véget ért Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése. A delegációk vezetőit szerdán fogadta Erich Honeoker, az NDK államtanácsának elnöke. A külügyminiszteri bizottság a tanácskozások végeztével elfogadott egy felhívást a háborúk nélküli világért, egy nyilatkozatot az Európában levő harcászati atomfegyverekről, valamint egy, az üléseken szokásos közleményt. Csaknem fél évszázaddal az emberiség történelmének legtragikusabb háborúja, a második világháború kirobbanása után a miniszterek szükségesnek tartják felhívni a figyelmet: az emberiség számára nincs fontosabb feladat a béke biztosításánál. A szilárd és stabil európai béke megőrzésének alapvető feltétele továbbra is az, hogy minden állam szigorúan tiszteletben tartsa a fennálló területi-politikai realitásokat, a helsinki záróokmány rendelkezéseit, a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott normáit. A Varsói Szerződés külügyminiszterei hangsúlyozzák: határozottan vissza kell verni a revansizmus, a sovinizmus és a nacionalizmus minden megjelenési formáját, a népek közötti ellenségeskedés szítását célzó kísérleteket. Különös aggodalommal mutatnak rá a neofasizmus erősödésére Európa több országában. Felhívásukban leszögezik: mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért, a leszerelésért, a kölcsönös megértésért, az együttműködés fejlesztéséért, minden nemzet gazdasági és társadalmi haladásának biztosításáért. Az ülésről kiadott közleményben a résztvevő miniszterek egyebek között üdvözlik a hagyományos fegyveres erőkkel és az európai bizalom- és bizton- ságerősítő intézkedésekkel foglalkozó tárgyalások megkezdését. Egyúttal aláhúzzák országaik szilárd szándékát, hogy konstruktív hozzáállást kívánnak tanúsítani ezeken a tárgyalásokon, s mielőbb konkrét eredményekre törekednek rajtuk. (Folytatás a 2. oldalon) A müncheni építőipari vásáron látható az az eredetileg SS— 20-as hadászati rakéták szállítására készült 40 tonnás szovjet treler, amit eg ynyugatnémet cég importált és teleszkópos daruval szerelt föl. Az így „megszelídített” harci eszközt a cég visszaszállítja a Szovjetunióba AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ELFOGADTA A JAVASLATOT Legyen pofif Ural érdekegyeztető tanács Ülést tartott tegnap délután a kaposvári városi pártbizottság. Egyebek közt megtárgyalták a városi pártértekezleten elhangzott javaslatokból adódó tennivalókat, a városi pártbizottság káderhatáskörének kérdéseit, s javaslat hangzott el a városi politikai érdekegyeztető (tanács létrehozásának és működésének lehetséges módjairól. Erről kérdeztük a javaslat előterjesztőjét, Mihalics Veronikát, a városi pártbizottság .titkárát. — Mi lesz a létrejövő politikai érdekegyeztető tanács célja és feladata? — Az elmúlt hónapok társadalmi és politikai változásai is nyilvánvalóvá tették, hogy nem lehet mindent egy központból vezényelni, mert mások is — teljes joggal és felelősséggel — részt kívánnak vállalni a jövő formálásában. Hasonlóképpen azt is, hogy az MSZMP-nek újszerű partneri viszonyt kell kialakítani a különféle érdekekre szerveződött csoportokkal. Ezért szükséges egy olyan szervezet létrehozása, amely módot ad a város politikai folyamatainak elemzésére, a különböző vélemények megismerésére és egyeztetésére, s egyben alkalmat ad a város közvéleményét foglalkoztató közérdekű politikai kérdések megvitatására, közös álláspont kialakítására. Végül is tehát „érdekbeszámító” mechanizmus helyett egy érdekegyeztető rendszert kell kialakítaná. — Bár az eltérő nézetek nagy része nem „kibékíthetetlen”, mégis kérdésesnek látszik, egyes témákban létrejöhet-e a konszenzus. A tolerancia ma kevesebb, v több viszont az érzelmi, indulati [töltet... — A különféle szervezetekkel és csoportokkal folytatott előzetes beszélgetéseink azt bizonyították, hogy valamennyien szívesen fogadják a párbeszéd lehetőségét. A múlt gyakorlatából fakadó előítéletek mégis kísértettek, s valamennyiü- ket meg kellett győzni arról, hogy ebben a tanácsban az MSZMP — bár kezdeményezője — csak egy az egyenrangú résztvevők között. E megbeszélések fontos tanulsága volt az is, hogy az úgynevezett hagyományos szervezetek sem ismerik igazán egymást. Korábban velük is csak ritkán kerülhetett sor valóban partneri megbeszélésre, s főként azért, mert az MSZMP hatalmi pozícióból mondott véleményt. Az említett előítéleteket és kételyeket figyelembe véve most csak egy előkészítő megbeszélést javaslunk és nem a tanács azonnali létrehozását. Azzal is számolunk, hogy a későbbiekben sem születhet mindannyiszor azonnal mindenkit kielégítő megállapodás. — Hogyan reagál majd az MSZMP, a vitákban az álláspontja alulmarad? — Nyitottnak kell lennünk az eltérő vélemények iránt. Ne presztízskudarcnak tekintsük, ha mások felkészültebben, jobban érvelnek. Nyilván éppen ezért fontos, hogy az MSZMP mindenkori tárgyalócsoportja felkészült, az érveket hitelesíteni tudó emberekből álljon. Az is tény, hogy a párt reformszemléletű tagjainak jobb esélye van arra, hogy kontaktust tudjanak teremteni és kompromisszumra jussanak az úgynevezett alternatív szervezetekkel. — Vannak-e az MSZMP- nek a városban olyan felkészült vitapartnerei, akik eredményesen képviselhetik a tanácsban a párt álláspontját. Vállalják-e majd ezt az ütközésekkel is járó, s talán olykor hálátlan feladatot a legrátermettebbek? — Tény, hogy a párt itt a városban is veszített el olyan embereket, akikre szüksége volna ebben a munkában. Mégis úgy látom: vannak olyan párttagjaink, akik hittel és meggyőződéssel is párosuló fel- készültséggel vállalják a kiállást. Olyan egyéniségek, akik a szándékunk szerint a nyilvánosság előtt zajló üléseken is képesek hatékonyan érvelni ... Ez a tanács jó lehetőség arra, hogy egy koalíciós típusú működési gyakorlatot tanuljunk. Ezért szükséges az is, hogy egy ugyancsak koalíciós fölfogás^ vitára és politikai párbeszédre alkalmat adó lap alakuljon. Mihalics Veronika befejezésül elmondta, hogy eddig mintegy húsz különféle szervezettel és csoporttal teremtettek kapcsolatot, ám szívesen fogadják további szerveződések, csoportok és társulatok jelentkezését. Mindazokét, akik részt kívánnak venni a PÉT munkájában, s akik valamilyen réteg vagy akár mikrocsoport érdekeit képviselik. Ezzel kapcsolatban bővebb felvilágosítást a kaposvári városi pártbizottságon adnak. B. F.
