Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-10 / 83. szám
1989. április 10., Hétfő Somogyi Néplap CIGÁNYMŰVELŐDÉSI NAP Keveset tudunk a cigányságról még akkor is, ha a mindennapi életükből sok apró mozzanatot ismerünk: a felszínen megmutatkozó jelenségeket. A Somogy Megyei Művelődési Központ sok éve igyekszik elősegíteni a cigányság társadalmi beilleszkedését. Nyaranta életmód- táborokat szervez cigány- gyerekek részére, s előadásokon, ankétokon, vitákon is megszólaltat cigányokat és nem cigányokat erről. „Ügy ítéljük meg, hogy az etnikum számára ma az egyik legfontosabb dolog a nyilvánosság, a megszólalás lehetősége” — írták abban a meghívóban, amely a szombati cigányművelődési napra invitált. Színes forgatagra, sokaságra számítottam, ám a Gyergyai kollégiumban —■ a rendezvény helyszínén — már a nap elején kiderült: a megyeinek szánt eseményen való részvételt csak a barcsi cigányfiatalok tartották fontosnak. Ok viszont nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgatták és „élték” a programokat. Érdeklődésüknek jelentős szerepe van abban, hogy a családiasra sikerült rendezvény minden része egyenletesen jó színvonalú volt. Mezey Barna jogtörténész előadásával kezdődött a program. Az ELTE jogi karának adjunktusa a cigányság múltjáról és jelenéről beszélt. Mint mondta: történelmi korokon át alakultak ki a cigánysággal kapcsolatos előítéletek is. Évszázadokkal ezelőtt, amikor vándorló törzsekként Magyarországra jötték, „tisztes” foglalkozásuk volt: fegyvereket gyártottak. A csatázó feudális uraknak ezzel nagy szolgálatot tettek. Később, a központi hatalmak megszilárdulása idején nemkívánatosak lettek a vándorló cigányok az őket konkurenciának tekintő városi mesteremberek, valamint a vándorlást ferde szemmel néző birtokosok szemében. A későbbiekben az üldöztetés és az esélyegyenlőtlenség hatására szorultak egyre inkább a társadalmi perifériára. Történelmi visszatekintéssel kezdte vitaindítóját Choli Daróczi József cigány író is. ö a cigány nyelvről és kultúráról beszélt. Azt mondta: sok vita van arról, hogy ki beszél igazán cigányul. A tudományos kutatások szerint az indiai eredetű cigány nyelv az igazi. Van olyan cigány nyelvjárás amelynek „stabil” szókészlete ma is erre a nyelvre épül, de minden cigány nyelvjárásra érvényes, hogy megőrizte a hindi nyelv szerkezetét. „Tiszta” cigány nyelvet napjainkban már kevés helyen beszélnek. A hazánkban élő cigányok nyelvhasználatában például Elégedetlenek kara az orvosi kamara? TERÜLETI CSOPORT SIÓFOKON Az elmúlt években az egészségügy irányítása a „politikusok” kezébe csúszott át, mára azonban a helyzet megérett arra, hogy az orvosi testület is beleszóljon a gyógyítás mechanizmusának ügyes-bajos dolgaiba — fogalmazta meg szombaton délelőtt Siófokon a Magyar Orvosi Kamara helyi szervezetének alakuló ülésén az a 61 orvos, aki belépésével hitelesítetté véleményét. A kamara alapszabályzatának tervezetét dr, Móhr Tamás, az országos választmány Somogy megyei tagja ismertette a megjelentekkel. A vita során előremutató, felelősséggel megfogalmazott, de egymásnak nem egyszer ellentmondó vélemények jelezték, van még mit tenni az egészségügy területén. Dr. Menyhárt Károly főorvos szerint a kamarának ígéretei teljesítése révén kell majd megsokszoroznia tagságát. Sok kérdés merült föl azzal kapcsolatban, hogy a szervezet távlati célul tűzte maga elé: a magánorvosi pálya gyakorlását kamarai tagsághoz kössék. Az elképzelések szerint a társadalombiztosítás megformálását követően a kamara saját tagjait ajánlja majd gyakorlóorvosi állásokba és szavatosságot vállal értük. A szervezet bevallottan hatalmi pozíciót kíván elérni, s erről erősen megoszlottak a vélemények Dr. Házas József főorvos segítő részvételt kért a megjelentektől, hogy a szervezet bizonyíthassa életrevalóságát. A Magyar Orvosi Kamara Siófok és környéke területi csoportja 5 fős vezetőségének elnökéül dr. Kynsburg Bélát választották a tagok. C. A. NAGYDÍJ A RUSSLANDÉRT Díjkiosztással és a díjazott filmek bemutatásával ért véget tegnap Szombathelyen. a 36. országos amatőrfilm- és videófesztivál. Négy nap alatt 45 filmet látott a zsűri és a közönség. Egyöntetű volt a vélemény : az amatőrfilmesek az idén színvonalas alkotásokkal bizonyították szakmai tudásukat, felkészültségüket. A fesztivál nagydíját, egyben a Balázs Béla Filmstúdió filmkészítésre jogosító keretösszegét a zsűri Mészáros Róbert szegedi elsőfilmesnek ítélte, Russland című művéért. • Első díjat kapott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vizuális brigádja a Kikészítőgyár című dokumentumetűdért. A fesztivál idején tartotta közgyűlését a Magyar Amatőrfilm- és Videószövetség. Több ponton módosították a szervezet alapszabályát. ' Megváltoztatták az elnevezést is; a szervezet neve mostantól Magyar Független Filmesek és Videósok Szövetsége. egyre több a magyar jövevényszó — ez főleg Nagykanizsa környékén és Budapesten figyelhető meg. Diszkózni jó. A „magyar magyarokkal” közös kikapcsolódás elősegíti a beilleszkedést, szociális szempontból tehát hasznos. Ugyanakkor a televízió, a diszkó bomlasztja a cigány kultúrát, mert ennek az etnikumnak sajátos, megőrzésre érdemes kultúrája van. „Európában persze mintegy hagyománya van annak, hogy nem tiszteljük azt, ami más” — mondta a kultúrával kapcsolatosan egy budapesti pszichológus. Egy cigány fiatal az általa tapasztalt előítéletekről beszélt. Beteg volt, ám amikor a táppénzespapírt a munkahelyére vitte szimu-*.— lánsnak mondták és az utA iKalyi Jag együttes cára rakták. Munkanélküli segélyt kért — fintort kapott válaszul. A munkanélküliség és a segély-nélküliség pedig hova vezet... ? — Az előítéletek oldásának egyik módja az lehet, ha többet megmutatunk magunkból — mondta az író — Erre viszont nincsenek csatornáink. A televízióban csak börtönfilmek és lehangoló szociofilmek szólnak rólunk, a rádióban és másutt is ritkán juthatunk szóhoz. A cigánynap során a fiatalok „megmutatták magukból” azt is, hogyan tudnak szórakozni, önfeledt tánccal oldották föl az előadások feszültségét, a Kalyi Jag együttes follklórmuzsikájára. Kovács Gyula A Rádiónak is nyilatkoztak a barcsiak Az Irodalomtörténeti Társaság tana okozása Adósságaink a XVII. századtól A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum nevezetes tükörterme melletti tanácskozóban folytatódott pénteken a Magyar Irodalomtörténeti Társaság délnyugatdunántúli tagozatának vándorgyűlése, miután kiadós sétát tettek a résztvevők a könyvtárban. Bemutatták itt azokat a köteteket is, amelyekkel később Ács Anna, a veszprémi múzeum munkatársa Jókai és a Balaton, című előadásában foglalkozott. Nevezetesen: a fiatal Jókai, az újságíró Jókai ismeretes Balaton-felvi- déki utazása során Széchenyi gőzöséről Keszthely sivatagi partján kiszállt, itt kocsit fogadott a társaságnak és továbbhajtatott Sümegre. Nyilván a kocsis és a környék lakosai meséltek neki Festetics példás bibliotékájáról, s ennek alapján számat be a Vasárnapi Újságban Balaton körüli útjának első állomásáról, a kastélyról, annak könyvtáráról. Jókai sosem járt a kastélyban, a kastély könyvtárában, beszámolója róla hamis adatokon alapszik — jegyezte meg Ács Anna. A Balaton, a magyar irodalomban címmel megrendezett tanácskozás középpontjában Festetics György állt. Tevékenységének elismertetése 1963-ig váratott magára, amilkoris a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, a zalai születésű Keresztury Dezső rajzolta meg Festetics pályáját és állított méltó emléket a mecénásnak, és a reformkor előtt járó gondolkodónak. A Helikon Kastélymúzeum látogatója a bejárattól jobbra látja Festetics bronzba öntött szoboralakját. Eredetileg a keszthelyi főtéren állt, ám az ötvenes években nem kívánatos személlyé vált az illusztris helyen, szobrát ledöntötték. 1963-ban szellemi műhelye, a kastély udvarán állították föl újra. A kétnapos tanácskozás krónikásában maradandó nyomot hagytak az előadá- . sok. A péntekiek: Németh József, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója Festetics György és a magyar kultúra címen fogálmazta meg mondanivalóját, dr. Frech Miklós archeobotanikus élvezetesen mutatta be a Balaton környékén termő növényi kultúra eredetét, ■ Laczkó I , ^ 9 r . r 11 I n Tehetséggondozás, vetélkedő Somogyi irodalmi találkozó Balatonszárszón Az idén is megrendezték Balatonszárszón a, somogyi irodalmi találkozót. A megyei művelődési központ, a Balatonszárszói Nagyközségi Közös Tanács, a József Attila Művelődési Ház, az általános iskola, valamint a siófoki városi úttörőelnökség anyagi és szellemi támogatásával teremtődtek meg kétnapos műhelymunka feltétételei versmondák, kezdő írók és költőik számára. A kon- zultcáiókat elismert szakemberék vezették. Szombaton Máté Lajos rendező és dr. Klujber László középiskolai tanár irányításával irodalmi alkotások értelmezéséről, a készségfejlesztés lehetőségeiről beszélgettek a versmondók, majd XJraV Péter pantomimművész vezetésével mozgástréningen vettek részt. Délután kerékasztal-beszélgetésen találkozott „A mindenséggel mérd magad” című irodalmi pályázatra pályaművet készítőkkel Laczkó András, a Somogy irodalmi folyóirat főszerkesztője, Papp Árpád költő, műfordító és Mihály- falvi László tanár. A délután történéseinek zárása- iként Ázsóth Gyula nyugalmazott iskolaigazgató megnyitotta Jávori Bélának „Az én Balatonom” -című fotókiállítását a tanács előcsarnokában-. (Ez április végéig tekinthető meg.) Este a mintegy 25 fiatallal koncentrációt, memóriát és mozgást fejlesztő közösségi já- tékökat ismertetett meg Rovu Rézi színművész. A résztvevőik vasárnap délelőtt megkoszorúzták József Attila emlékművét, majd sor került a nagy író nevével fémjelzett szavalóversenyre. A délutáni gálaműsort díjkiosztás követte. A versmondóversenyt Máté Lajos zsűrielnök értékelte, átnyújtotta a megéndemet jutalmakat. A legjobbnak Kiss-Pál Judit bizonyult; a második helyet Tóth Barnabás i(mi,nd- ketrten a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulói), a harmadikat Sípos Tünde (a siófoki Perczel Mór Gimnázium diákja) szerezte meg. Csikvár József, a Somogy Megyei Művelődési Központ osztályvezetője a már említett irodalmi pályázat díjait adta át a legjobbaknak. Novella kategóriában Prekácz- kó Ágnes (Mernye) művét értékelték a legtöbbre; vers kategóriában Erdélyi Sándor (Kaposvár) lett az első. Kisregény kategóriában első díjat nem adták ki; Rónai Mária (Kaposvár) írása kapta a második díjat. A mai nap az úttörőké lesz. Az általános iskolások koszorúzása előtt Tüskés Tibor idézi meg József Attilát. Ezt követően délelőtt versenyek lesznek a költészet napja tiszteletére. Délután a művelődési házban Lator László -tart előadást Weöres Sándor munkásságáról, majd Sebő Ferenc ad elő megzenésített József Attila- és Weöres Sándor-ver- séket. A somogyi irodalmi találkozót a -16 órakor kezdődő gálaműsor zárja be. (czene) András Balatonboglár és Balatonlelle irodalmi hagyományait villantotta föl, a már említett Ács Anna mellett. Nem az előadók, kutatók jószívűségén, udvariasságán állt, hogy a megyehatárokon úgy sétáltak át, mintha azok nem is léteznének. Somogy, Zala és Veszprém partjait mossa a Balaton, amely összeköti és nem elválasztja egymástól a régiókat. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, Kovács Sándor Iván is részt vett a keszthelyi kétnapos tudományos tanácskozáson. Nem összefoglalót kértünk tőle, hanem arra kerestünk választ: vajon a társaság tevékenységében érzékelhető-e hasonló kutatói szenvedély a közelmúlt valóságos megismerése iránt, mint ahogy azt a történelemkutatásban tapasztaljuk? — A társaság tulajdonképpen társadalmi szervezet, nem tudományos műhely. Mégis úgy teszünk, hogy a kutatók figyelmét fölhívjuk azokra a változásokra, amelyek a történetes a politikatudományt foglalkoztatják. Az ötvenes évek az úgynevezett nagy monográfiák születésének a korszaka volt. Az elmúlt két évtizedben a társaság arra törekedett már, hogy árnyaltabban mutassuk be a magyar irodalom történetét, jobban figyelünk a részletekre is. A részletek, tények, valóságos összefüggések teljes rehabilitációjára törekszünk a korábbi, elnagyolt általánosításokkal szem-ben. Fontos eseménynek tartom, hogy megjelenhetett Eszterházy Pál Mars Hu-ngaricus című, latin nyelven írott műve, amely Zrínyinek állít méltó emléket. A későbbi korszakok irodalmi emlékeinek a föltárásában is vannak súlyos adósságaink. A Nyugat nemzedékéből . kiemelt Juhász Gyulán kívül elmélyülten foglalkozunk Babits és Kosztolányi munkásságával. Megindult Babits összes művének kiadása, megélénkültek a Kosztolányi-kutatások. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezvényein is hasonlóakat tapasztalni. Németh József most elhangzott előadása alapos elemzést nyújtott Festetics Györgyről, munkásságáról. Laczkó András és mások közvetve azt bizonyították, hogy fölértékelődtek a helyi irodalmi hagyományok. A házigazda, Choma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója, országgyűlési képviselő sem udvariasságból mondta a második napi ülés elnökeként, hogy a művelődés ügye, a kultúra napjainkban ismét előtérbe került az értelmiség presztízse helyreállításának viadalában. Horányi Barna Gyermekérdekek fóruma A gyermekek sajátos érdekeinek képviseletére megalakult a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma Budapesten a KISZ Budapesti Bizottságának propagandaközpontjában. Az alakulóülésen összegyűlt neves pszichológusok, orvosok, újságírók és más, a felnövekvő nemzedékért társadalmi munkát vállaló felnőttek megvitatták és elfogadták a szervezet alapszabályát. Megválasztották a vezetőséget — társelnököket, titkárokat — és az eUenőrző- bizottság tagjait is.
