Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

1989. április 6., csütörtök Somogyi Néplap 5 Jászai-díj Kaposvárra Kulka: Innen, el? Dehogy! Tíz év után Újabb Gombrowicz- színmű Mostanában hol Jágó, hol Blazsek II. szerepében lép a színpadra. Két világ. Sze­relmi tragédia bajkeverője és szerelmi operett kedves, táncos komikusa. Mit két világ? Az Othellotól a 3:1 a szerelem javára című Ábra- hám-operettig a színészi vi­lágútlevéllel a zsebében be­járja az egész színházi vi­lágot. A harmadik évada két utolsó szerepét játssza föl­váltva. Félelmetes Jágó és példának Latabárt tekintő, komoly komikus. Szombattól: Jászai-díjasa is a kaposvári Csiky Ger­gely Színház társulatának Kulka János. Mi fűti Blazsek Il-t, a magyar válogatott híres ví­zilabdázóját? Az emlékeze­tes londoni olimpián győ­zött a magyar csapat, a já­tékosok boldogan térnek ha­za — egy potyautassal, aki mellesleg skót és lány (Csá­kányi Eszter). Minden fiú szerelmes belé, de hogy bár­ki is elnyerje a kezét, bo­nyolítja a történetet a szer­ző, ám végig azt érezzük, Pesten, a visszavágón is győzniük kell a magyar fiúk­nak. — Győzni — igen, a szí­nésznek akkor is győznie kell, amikor nem szerepe, hogy labdákat dobáljon a hálóba. Győznie kell első­sorban a kapott feladat megoldásában. A színész átváltozhat brechti figurából shakes- peare-ivé, és operett világi­vá, a színész mégiscsak szí­nész marad. Kulka népszerű színész. Nemcsak Kaposváron, ha­nem megismerhette a tele­víziót néző közönség is jel­legzetes arcát, amit napról napra átváltoztatnak a sze­repek. és mégis mindig Kulka néz ránk sűrű, feke­te, fölvont szemöldöke mö­gül. A gyerekek tavaly megelőlegezték ezt a díjat, elismerést. A Szomszédok kulcsfigurája lett, akit csak megkedvelni lehet *— Kom­lós Jucival... A gyerekek­től 1988-ban az év színésze díját kapta a kaposvári szí­nész . . . Az első szereplésére a Já- szai-díi átvétele után ked­den kerülhetett sor Kapos­váron. A ‘3:1 a szerelem ja­vára című Abrahám-ope- rettben talán az eddiginél Is * önfeledtebben játszott. Talán így örült, így fejezte ki, hogy mennyire boldog. A színész, ha sikere van. boldog. Es nemcsak Kulka népszerű ebben a társulat­ban, és nemcsak Kulka örül a sikernek. A felhangzó taps még hány annyinknak szól! Este beszélgetni szerettem volna vele. Kikérdezni tit­kait, de ő udvariasan — és szemével bátorítóan — el­utasította azzal, hogy írjak róla, amit akarok, fejtsem meg én a titkait. Neki volt igaza. Újból végignéztem kedden este alakítását és magam elé idéztem a három év színészi termését. Mi a titka Kulka Jánosnak? Az, hogy nagyszerű színész. Fölültem egy pletykának. Megkérdeztem tőle, igaz-e a hír, hogy elszerződik Kapos­várról? Erre nagyot nézett. — Innen, el? Dehogy! — harsogta. Köpenye kibomlott a mel­lén a nagy lendülettől: a szíve fölött. . . Horányi Barna Abban egyetértettek a kritikusok, hogy Gombro- vvicz tíz évvel ezelőtt Ka­posváron bemutatott Az esküvő című színműve föl­kavarta a lelkeket. Elisme­rés és csaknem kiátkozás volt a jussa az előadásnak, amit Ács János rendezett. Űjabb próbatétel a ka­posvári Csiky Gergely Szín­háznak a lengyel drámaíró Yvonne, burgundi hercegnő című színművének pénteki bemutatója. A darab ko­rábban született, mint Az esküvő. Vele témájában rá­kon, vajon a fogadtatáson is lemérhető lesz-e, hogy a két darab kaposvári be­mutatója között eltelt egy évtized. Ascher Tamás rendező: — Idáig azért nem került sor újabb Gombrowicz-be- mutatóra, mert arra gon­doltunk, kell egy kis idő Az esküvő bemutatója után, hogy ismét műsorra tűzhessünk egy hasonló da­rabot. A színház életében fordulópontot jelentett Az esküvő. Tíz év alatt sokat változott a közönség. Ez a darab is föladja a leckét a nézőnek. Talán cselekmény­ben fordulatosabb is, mint Az esküvő, ám aki csak er­re figyel, nem érti meg iga­zán az író Szándékát. Ez a darab is egy család belső konfliktusát tárja föl. Arról szól, hogy döntéseink mi­lyen érzésekkel töltenek el bennünket, miként pro­vokálják a sorsot, az életet. Yvonne kulcsfigura. Kü­lönlegesen csúnya nő, aki hallgatásával, gyanakvásá­val fölháborítja az embere­ket. A királyfi éppen bele szerelmes. A frigyből azon­ban nem lesz semmi. Yvon­ne azért lesz áldozat, mert bűnünket nem lehet el­pusztítani, csak azt, aki eszünkbe juttatja azokat. Yvonne szerepében Csá­kányi Esztert láthatjuk a pénteki bemutatón, a ki­rály szerepét Jordán Tamás játssza, Margit királynő: Molnár Piroska. A főbb szerepeket Quintus Konrád, Lukáts Andor és Nagy-Ká- lózy Eszter alakítja. H. B. Május 20-án tartják a regionális küldöttgyűlést Orvosi kamarai központ lesz Kaposvár BEFEJEZŐDTEK AZ AGRÁRKÖZMŰVELŐDÉSI NAPOK Tehetséges zenészek, kezdő színjátszók Amint lapunkban is hírül adtuk már: március 3-án Budapesten 1200 taggal meg­alakult a Magyar Orvosi Kamara. Az alakuló köz­gyűlésen elfogadták az alap­szabályt, s titkos szavazás­sal megválasztották az or­szágos választmány hatvan tagját. A dél-dunántúli ré­giót hét Baranyában há­rom, Tolnában kettő, So­mogybán és Zalában pedig ■egy-egv — választmányi tag képviseli. Mohr Tamás se- gesti körzeti orvos az egyet­len választmányi tag So- mogyból. — Az orvostársadalomnak eddig nem volt érdekvédel­mi szervezete — mondja. — Terveink szerint az orvosi kamara az ügyvédi, illetve a gazdasági kamarához ha­sonlóan működik majd. Ez a szakmai szövetség termé­szetesen nem elvtelenül, ha­nem a szakma becsületének a megóvásával, védelmet biztosít az orvosoknak. Olyan fórum, amely érvényesíti és védi az orvosok szakmai, etikai, gazdasági és szociá­lis érdekeit, s ösztönzéssel javítja az orvosi tevékeny­ség színvonalát. — Milyen tervei vannak az orvosi kamarának és mi­lyen szerepe van jelenleg a hatvan, tagú választmány­nak? — A választmány ideigle­nes, csupán egy éve kapott megbízást. Jelenlegi mun­kánk a szervezési feladatok kidolgozása1, a helyi érdek- képviseleti csoportok meg­szervezése s a szakmai, eti­kai, érdekvédelmi, közgaz­dasági ügyek intézése, a nemzetközi kapcsolatok ki­alakítása és a felügyelő bi­zottságok létrehozása. Egy év múlva lesz az országos küldöttgyűlés. Azon négy évre szóló mandátummal országos vezetőséget válasz­tunk. Terveink között szere­pel többek között az orvo­sok külföldi munkavállalá­sának s az orvosi magán- gyakorlat kérdéseinek tisz­tázása, illetve az, hogy a kamara, mint jogi személy döntsön ezeken a területe­ken. Tervezzük az orvosi te­vékenység szakmai követel­ményrendszer szintjének a kidolgozását. — Mit jelent ez utóbbi? — Példával érzékeltetem: a körzeti, orvosnak tudnia kell, hogy mit csináljon egy lázas beteggel, ám tőle nem követelmény a vesetükrözés. Ezeken a kompetencia elve­ken — amelyet más terüle­ten speciális munkaköri le­írásnak lehetne nevezni — dolgozik a kamara. Szeret­nénk egy orvosetikai kó­dexet is összeállítani, amely a benne szereplő etikai nor­mákkal segítené az orvos­hivatás gyakorlóit. — A helyi csoportok meg­szervezésénél megyénk lé­péselőnyben van ... — Igen. Egy éve itt Se- gesden húsz taggal megala­kult a somogyi orvosok ön­segélyező egylete, amelyhez ma már a somogyi orvosok mintegy negyede, 220 tag tartozik. Azzal a céllal hoz­tuk létre, hogy az orvost érintő tragédia esetén anya­gilag támogassuk a fenntar­tó nélkül maradt családot. Ez az egylet valóban hely­zetelőnyt jelent most. — Ki segíti önt ebben a szervező munkában, s hány területi csoportot terveznek létrehozni? — Dr. Gimesi Mihály orr-fül-gégész főorvos segí­ti a munkámat. Megyénk­ben öt területi csoportot alakítunk: a siófoki, a mar­cali és a nagyatádi városi kórház központokkal, vala­mint két szervezet Kapos­váron és környékén. Az egyik a kaposvári kórházi orvosokat fogja össze, a má­sik pedig amelynek a mos- dósi kórház lesz a központ­ja, a kórházon kívüli alap­ellátásban dolgozó orvosok területi szervezeteként mű­ködik. — A dél-dunántúli régiót képviselő választmányi ta­goknak volt már találkozó­juk? — Március 14-én Pécsett megbeszéltük a területi szer­vezetek megalakulásának feltételeit. Szó esett arról is, hogy ennek a négy megyé­nek legyen egy regionális kamarája. Somogy megyei központtal. Április 18-án te­hát már Kaposváron talál­kozunk, s itt beszéljük meg a területi szervezés ed­digi eredményeit, tapaszta­latait. Május 20-án az első reigonális küldöttközgyűlés­nek is megyeszékhelyünk ad otthont. (Tamási) Nemes és megtisztelő fel­adatot vállalt az Agrártu­dományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara azzal, hogy — ápolva a hagyo­mányokat — lehetőséget adott az agrárfelsőoktatási intézmények hallgatóinak tehetségük bemutatására. A kétévenként megrende­zett agrárközművelődési na­pok egyrészt biztosítják a diákifjúság amatőr művé­szeti tevékenységének sok­színűségét, másrészt al­kalmat adnak a közműve­lődés irányítóinak a ta­pasztalatcseréjére. A zenei szekció szerep­lőinek bemutatóiról Zákányi Zsolt karnagy, a zsűri el­nöke mondta: — Öröm, hogy ezek a fel­sőoktatási intézmények ilyen jó gazdái a művésze­ti tevékenységeknek, hi­szen profiljukba nem il­leszkedik bele. Akik „előző életükben” belekóstoltak már a zenélés, az éneklés élményébe, azok örömmel folytatják ezt a tevékeny­séget az új körülmények között is. A kórusok között elsőként a nyíregyházi Ano­nymus kórust említem: sze­replésük zeneiségével emel­kedett ki a többi közül. Ugyanez mondható el a kaposvári állattenyésztési kar kamarakórusáról is. A hangszeres szólisták pro­dukciói kevésbé voltak színvonalasak. Nagyobb lelkesedés fogadta azon­ban a hangszeres együtte­seket, amelyek igen gazdag és változatos repertoárral álltak a hálás közönség .elé. Az együttmuzsikálás öröme, az előadott darabok pontossága három együt­tesnél emelhető ki: a nyír­egyháziak Lókötő együttese remek country-muzsikával szerzett élményt a hallga­tóságnak, s nagyszerűek voltak a nyíregyházi Üveg­betét együttes nem szokvá­nyos népdalfeldolgozásai.. Harmadikként — s ez nem sorrendet jelent — legjob­ban a mosomagyaróvári Il­lúzió Ragtime Band muzsi­kája tetszett. Ennek a három csapatnak a kiváló zenészei hatásos, jól szerkesztett mű­sort adtak elő, remekül mu­zsikáltak. A színjátszók produkciói­ról Nánai István kritikus mondta: — Az egyetemi színját­szás több mint fél évtize­de mélyponton van. Ez azért is , kínos, mert úgy tűnik, hogy még a böl­csészkarok hallgatói — te­hát a leendő tanárok — sincsenek „megfertőzve” a színházzal. Nagyon kevés csoport van s az eredmé­nyek is igen. szerények. Négy bemutatót láttunk, s mindegyiknek számos prob­lémája volt, egyrészt a da­rabválasztást illetően, más­részt a kidolgozást tekintve. Szakmai hiba a rossz be­széd-, és a gyenge mozgás­technika, amelyeket csu­pán hosszabb műhelymun­kával lehet kiküszöbölni. A bemutatók közül — minden ügyetlensége ellenére — kiemelem a hódmezővásár­helyi Lókötők együttest. Bagossy László a vers- és prózamondók versenyének értékelésekor az előadómű­vészetről, mint a pillanat művészetéről beszélt. El­mondta, hogy mi szüksé­ges egy jó produkcióhoz: nem a vágyakhoz, hanem az egyéniséghez illő, az adott közönséget érdeklő olyan versválasztás, amely- lyel szakmailag is meg tud birkózni az előadó. Ha te­hetséges előadó jól választ és pontosan tolmácsol, ak­kor megnyeri a közönséget. A hallgatók bemutatóiról az volt a véleménye, hogy sokuk előadói stílusában ol­A kaposvári Latinca mű­velődési központ színház- termében a folklór szekció bemutatóin több száz tehet­séges fiatal lépett színpad­ra. A bemutatók sora a kaposvári állattenyésztési kar NSZK-beli vendég- együttesének táncával kez­dődött: a Gross Gerau-i balettiskola növendékei pa- so doble-t adtak elő. Tizenegy egyetemi kar együtteseinek 31 produk­ciója viszont többnyire autentikus elemekre épült. A koreográfiákban szinte az egész Kárpát-medence népi öröksége felvillant, hirdetve a közös táncban és zenében, az együtténeklés- ben rejlő értékeket, ör­vendetes, hogy ezen a szek­ción volt a legtöbb részt­vevő és néző. Ahogy két éve Debrecen­ben, most is kiemelkedett a Csasztvan András vezet­te szarvasi Tessedik Tánc­dani kell a görcsöket, öt előadót emelt ki, akik nagy­szerű produkcióiknak kö­szönhetően részt vettek az esti gálán. Gödöllőről Kiss Ferencet, Debrecenből Kö­römi Gábort és Török Pé­tert említette, valamint egy együttes. Tyukodi és dél­alföldi táncaikkal és Haj- dau című számukkal arat­tak sikert: csakúgy, mint a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem táncosai^ Foltin Jolán: Szál­lást keres Mária című bet- lehepies játékával. Vas­tapsot kapott két mezőtúri hallgató is: Bessenyei Nor­bert és Nyúlás Róbert ci- teraduója, valamint a Ki mit tud?-on szólótáncosként megismert Szabó Csaba Me­nekülés című koreográfiája is. Az Agrártudományi Egye­tem Kaposvári Állatte­nyésztési Kara, a Medosz és a Surján. Völgye Terme­lőszövetkezet Surján-völgyi Örökösök Táncegyüttese három színpadra lépéssel látványosan bizonyította: újra fellendülőben van mű­vészeti tevékenységük." A soproni Ürmös Táncegyüt­tes Térj meg, ember című koreográfiája tetartikus" összeállítás szintén gödöl­lői szereplőit, illetve a meg­zenésített versek, közéleti és politikai dalok kategó­riában a Bodroghalmi Lász­ló és Novák Zoltán gitár­duó műsorát. Tamási Rita erővel hatott. A debreceni Hortobágy, az Óvári Gaz- dász Táncegyüttes, vala­mint a gödöllői kar csoport­ja temperamentumos finá­léval zárta a bemutatót. Dr. Kaposi Edit tánctör­ténész, a zsűri elnöke érté­kelésében elmondta: — Az itt megjelentek produkcióit három fokozat­tal kategorizáltuk. Ez szi­gorúan szakmai szempont­ból történt. Ám ezek az együttesek és szólisták a lelkesedés, a szakmaszere­tet és a nemzeti érzés szemszögéből mindannyian arany minősítést érdemel­nek. A VI. Országos Agrár­közművelődési Napok ren­dezvénysorozata ünnepé­lyes eredményhirdetéssel és színvonalas gálaműsor­ral zárult. Két év múlva Mezőtúr és Szarvas lesz' ennek a rendezvénynek a házigazdája. Lőrincz Sándor Tüzes táncosok, gazdag folklór

Next

/
Thumbnails
Contents