Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

1989. április 6., csütörtök Somogyi Néplap 3 Lakóházakat épít az IKV Kaposváron Szabályrengetegben csúcs a vállalkozási törvény A kazánkirály és a képviselő bizalmat kér a befektetőknek Egy keszthelyi fórum tapasztalatai— így látják a résztvevők Milyen most, és milyen lesz a közeljövőben a vál­lalkozók, a vállalkozások helyzete Magyarországon ? Ez vo.lt a témája a kétna­pos vállalkozói fórumnak Keszthelyen. A fórumon előadások voltak, kötetlen beszélge­tések és vita zajlott. Át­fogó teljes képet erről ad­ni ezért is nehéz. Ezért kértük meg dr. Czoma László országgyűlési kép­viselőt ás Morvái Ferencet, hogy a törvényhozók ás a vállalkozók szemszögéből mondják el: szerintük mi­lyenek ma a lehetőségek hazánkban? Azt gondoljuk, véleményükre érdemes odafigyelni. — Tizenegy előadás hang­zott el a két inap alatt, mindegyik a vállalkozások, a vállalkozók lehetőségei­vel, jogaival és a távlati elképzelésekkel foglalko­zott. Hogy érzik, segítik-e ezek a vállalkozói kedvet Magyarországon? Morvái Ferenc, a Kazán- fejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa, vagy ahogy is­merik: a „kazánkirály". — A jelenlegi helyzet megtorpantja, visszatartja a vállalkozói kedvet. Van végre egy örömteli és üd­vözlendő társasági törvé­nyünk, de semmilyen jog­alapja, feltételrendszere nincs ahhoz, hogy éljen is! Érvényben vannak viszont a régi szabályozók, ame­lyek szerint elbírálják az embert, aki dolgozik, s büntetnek meg vállalkozó­kat. Nincs meg a biztonság- érzetünk, mert nincs ga­rancia arra, hogv ha elül­tetünk egy fát, s azt kezel- getjük, akkor majd a gyü­mölcsét is le tudjuk szedni. A pénzügyi intézetek és a jelenleg érvényes szabá­lyozók akadályozzák a ki­bontakozást. A bankok nem biztosítják a vállalkozás­hoz szükséges alaptőkét, szinte „fölvásárolják" a vállalkozók vagyonát. A bankok lesznek gazdagok, ugyanakkor a pénz nem kerül, nem kerülhet el azokhoz, akik vállalkozni szeretnének. Ezért jobban járnak véleményem sze­rint a vállalkozók, ha leáll­nak és nem dolgoznak ad­dig, amíg ezeket a - feltéte­leket nem teremtik meg számukra! lógja azt csinálni, hogy megvárja, amíg a lúd meg- tollasodik, aztán utána el­kapja, ás majd megint meg- kopasztja. Ugyanebbe a csapdába már háromszor belebuktunk. Morvái Ferenc: — Azért valahol megrendül ismét a bizalom ... Nekem négy ügyvédet kellett fogadni, hogy bebizonyítsam: ké­rem, én ártatlan vagyok. A tavalyi adómat az APEH 4H millió forintban állapította meg. Természetesen ezt so­kalltam, de nem fogadták el a reklamációt. Mára a négy ügyvédnek köszönhe­tően alig több mint :i mil­liónál tartunk. Ezután kér­dem én: jól működik ez az adórendszer? Kijöttek hozzám, megnéz.ni az üze­münket. Azt kérdezi az APEH embere: miért biz­tosítom a munkaruhát az embereknek, miért adok nekik ingyen ebédet, ciga­rettát? Nem írhatom le az adóalapomból. Mondták, megtehetem ezt, de ők nem ismerik el költségnek. Én úgy kötöttem szerződést a dolgozóval, hogy dolgozzál lelkiismeretesen, agyaddal, fizikai erőddel, az elképze­lésem szerint, ezért neked ruhát, ételt, plusz 15 ezer forintot adok, gondosko­dom a családodról. Japán­ban ezt így csinálják. Két év óta ragyogóan működik nálam is ez a rendszer. Er­re azt mondják, hogy ez nem jó! Dr. Czoma László: — Én attól félek, hogy az adóhi­vatal előbb-utóbb az ál­lampolgárnak nemcsak az üres, hanem a lyukös zse­bében kotorászni fog. Ez nemcsak a vállalkozást nem fogja majd erősíteni, ha­nem általában a „nagy magyar vállalkozást" sem. A törvényeink most igye­keznek korszerű felfogás­ban a vállalkozást segíteni. Csak az elmúlt 43 év tör­vényhozása pontosan ennek az ellentétje volt, ellenke­ző irányába hatott, s mint egy sziget, kiemelkedik az egészből a vállalkozási tör- vénv, a többi összes kap­csolódó törvény pedig hát­ráltatja ezt. Ezeket most mind korszerűsíteni kell. — Arról■ esett szó most leginkább, hogy 'mi a baj a már működő vállalkozá­sokkal. lAire számíthat, aki most akarja elkezdeni? Morvái Ferenc: — Nincs egy pontos, nyugodt tör­vénytervezet, ami biztonsá­got nyújtana, nincs biza­lom, nincs törvénygaran­cia és nincs pénz; tehát nincsenek meg hozzá azok a feltételek, melyekkel egv vállalkozást el lehetne kez­deni. Ennyi az egész. Nekem már komoly kül­földi kapcsolataim vannak, de nem egy üzletem hiúsult meg a bürokrácia miatt. Legutóbb Dél-Koreába ké­szültem, s ehhez 3 ezer doK lárnyi készpénzre lett vol­na szükségem. Amikor fel akartam venni, a Magyar Nemzeti Bank nem tudta biztosítani számomra ezt az összeget arra hivatkozva, hogy a lakossági keretek miatt elfogyott a készpénz a pénztárból. Pedig ennek többszöröse van a deviza­számlámon. Csekket aján­lottak, esetleg spanyol pe­setát. Nem vehettem fel a saját pénzemet! Hogyan induljak el egy hónapra készpénz nélkül? Így nem vagyok tárgyalóképes part­ner senkinek. Akkor sem voltam az, amikor komoly vevőre találtam, de nem dollárral, hanem autóval kívánt fizetni. Az üzletet neim köthettem meg, mert ehhez legalább három en­gedélyre van szükségem, aminek kát hónap az átfu­tási ideje hazánkban. Dr. Czoma László: — Összegezve elmondható, hogy a jelenlegi adó-, tá­mogatási, elvonási rendszer, vagyis az. egész közgazdasá­gi szabályozórendszer va­lahol rossz. A kezdőknek nem ad lehetőséget az in­duláshoz, azoknak pedig, akik már benne vannak, nem ad távlatokat. Azt hi­szem, ígv lehetne summáz­ni a két nap alatt elhang­zottakat. Szerintem csak egy igazságos alapon mű­ködő rendszer lendítheti fel újra a vállalkozásokat, ez az, amire most szükség van. A „hitel" szó ismét igen gyakran elhangzik ma hazánkban, de nagyon jó lenne, ha ez nemcsak pénz­ügyi hitelt jelentene, ha­nem az adott szó hitelét-is. — Köszönöm a vélemé­nyüket. Varga Ottó Lapunkban már hírt ad­tunk arról, hogy a kaposvá­ri Május 1. utca 47—49. szá­mú építési telkén társashá­zat építtet az OTP megyei igazgatósága. A kivitelezés­re kiírt versenytárgyalást az Ingatlankezelő ás Közvetítő Vállalat nyerte meg. Otolecz Árpád termelési igazgató- helyettestől kérdeztük; miért vállal az IKV lakásépítési, amikor a város számos pont­ján van befejezetlen lakás­tatarozás, felújítás? — Csak a szabad kapaci­tásunk erejéig vállalunk kül­ső munkákat. Az IKV-nak arra kell törekedni, hogy Zivatarfelhők a baranyai jégeső-elhárítás felett Megkezdte idei szezonját a Baranya megyei rakétás jégeső-elhárító egység. A me­zőgazdaság igényeinek meg­felelően hét hónapon át — április 1. és október 31. kö­zött — figyeli a védett terü­let felett kialakult zivatar- felhőket, ás szükség esetén megkísérli az esetleges jég­eső elhárítását. A hároméves kísérleti sza­kasz után 1979-ben, azaz ép­pen tíz éve kezdte meg üzemszerű működését a ba­ranyai jégeső-elhárító szol­gálat. A rendszer figyelő „szemét" —az időjárási ra­dart — most a dél-baranyai Tenkesröl áthelyezték a mecseki Hármashegyre, az egység központja pedig Pécs keleti részén települt le. A megye különböző pontjain levő 15 rakétakilövő állomás az eredeti helyén maradt. A baranyai ,.jégernyő" személyzete mostanában nemcsak valóságos, hanem képletes zivatarfelhőkre is kénytelen figyelni. A múlt év utóján ugyanis vita rob­bant ki a rakétás jégeső-el­hárító egység jövőjéről, mi­vel megoszlanak a nézetek a szolgálat hatékonyságának megítélésében. Kiváltképpen a gazdaságok kérdőjelezik meg a rendszer létét, hivat­kozva az 1987. évi kataszt­rofális jégverésre. A bizony­talanság természetesen meg- rontotta a jégeső-elhárító* hangulatát, többen ott is hagyták a munkahelyüket. (MTI) több „lábon álljon". Ezért próbálkozunk több szolgál­tatással közeledni a megren­delőinkhez. Az építőipari üzemünk létszámát például 273-ra emeltük fel. Ez az épület lesz az első próbál­kozásunk. Siker esetén foly­tatni szeretnénk és még na­gyobb erőket csoportosítunk át más területekről. — Az épület hagyományos technológiával készül, téglá­ból. Hőszigetelése a mai kö­vetelményeknek megfelel. A kétemeletes épület földszint­jén négv üzlethelyiséget alakítanak ki. Ezek alapte- rülete 173 négyzetméter lesz. A tetőtérben szintén laká­sok kapnak helyet: az épü­letben 18 lakás lesz, ebből 6 másfél szobás, 12 pedig ket­tő plusz fél szobás. 54 négy­zetméter a legkisebb és 72 négyzetméter a legnagyobb lakás alapterülete. Minden otthonban cirkogejzír fűtést alkalmaznak. A homlokfalál a Somogyterv előírásai sze. rint zöld és barna színben készítik el. Az építési területet feb­ruár 2-án vették át és jövő év június 30-ra ígérik az el­készítését. HULLADÉKBÓL — ZSÁK Műanyag hulladékokat feldolgozó üzemel létesített Kél he­lyen a régi téglagyár helyén a Balatonboglári Afész. Tavaly mintegy 1400 tonna granulátumot gyártottak, melynek több­ségét nyugatra exportálták. Ebben az évben .is hasonló mennyiségű granulátum gyártását tervezik, s ebből — mint­egy 600 tonnányiból — Iszemetes- és gabonászsákokat gyár­tanak. A műanyagüzem 35 dolgozója ebben az évben 3—4 millió forint nyereséget szeretne elérni. EGY CSEPPNYI ISZTAMBULBÓL Isztambuli látkép — Vagyis man törvény, de a vállalkozónak mégsem érdeke, hogy éljen vele? — Egv vállalkozó ma nem érdekelt abban Magyaror­szágom, hogy a vállalkozá­sát fejlessze, nagvra növesz- sze. Azért nem, mert a fej­lesztést, a beruházást csak az adózott pénzből lehet megoldani, ez pedig még nagyobb kockázatot je­lent, mert elveszítheti. In­kább beteszi az OTP-be. holott tudja, hogy az inflá­ció nagyobb, mint a kamat, de mégis kap érte valamit. Engem az érdekelt, hogv az itt megjelent országos hatóságok neves képvise­lői hogyan válaszolnak majd ezekre a kérdésekre? Nem kaptam kielégítő vá­laszt! Csak mellébeszélést, utalást a másik hatóságra, aki nem volt jelen. Ígv az egész olvan, mintha külön- külön hatóság lenne a Pénzügyminisztérium, az APEH, az SZTK és a biz­tosító. Dr. Czoma László ország­gyűlési képviselő: — A társadalom irányí­tói most a vállalkozásoktól várják összes bajunkra a gyógyírt, holott ez r csak szelet lehet egv jól műkö­dő társadalomban. Ä kor­mányzat most megint attól fél, hogy a vállalkozók meg­gazdagodnak, a vállalkozó pedig fél attól, hogy be­fekteti a pénzét, szellemi tőkéjét, és később ismét változtat a kormány, neki pedig nem lesz haszna. Ez a kormánv talán már nem A rodostói Kákóczi-ház Betört a magyar reform­szellem a rodostói II. Rá­kóczi Ferenc emlékházba. Az utcai árus, aki a bejáratnál igyekszik elnyerni a látoga­tók kegyeit., a portékájára Kossuth-címert ragasztott. Címerünk szinte valamenv- nyi változata megtalálható egyébként azok között a vi­rágok között, amelyeket ma­gyarok hoznak ide tisztele­tük jeléül. A csoportokat magas, bar­na bőrű török férfi fogadja ás kalauzolja — természete­sen magyar nvelven. Ali Kabulnak hívják. Irántunk érzett tiszteletből és a tör­ténelem szeretetétől indíttat­va tanulta meg nyelvünket és szerzett ismereteket meg­lehetősen viharos történel­münkről. Meg kell hagyni: szakszerűen és magabizto­san vezette körbe a látoga­tókat az épületben. Elmond­ta részletesen mi, milyen célt szolgált akkor, amikor a fejedelem itt merenghe­tett maga és hazá ja balsorsán. Az egyik helyiségben ép­pen csak elfér egy rusztikus asztal a székkel, az ablaka is olyan kicsi, hogy alig lát­ni a közeli Márvány-tengert. Ali Kabul karjával a kis szoba felé mutatott és azt mondta: „itt dolgozott sze­gény Mikes”. Így: szegény Mikes. Hangjában a szám- űzöttek iránti mély részvétet éreztem, mintha közeli csa­ládtagjáról beszélt volna Megéreztem: Alihoz nem­csak a féltve őrzött és gon­dozott múzeum, hanem egy­kori lakói, sőt kései utódai a mai magyarok is nagyon közel állnak. A magyarok iránti rokon- szenvet másutt is érzékel­hettem Törökországban. — Mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat Isztambulban — mondta a török idegenvezető éppen i Szigetvárnál elhunyt II. Szu- lejmán szarkofágjának kö­zelében. Aztán nevetve .hoz­záfűzte: — Ígv legalább va­lamit visszaadunk az Önök 150 évig tartó vendégszere­tetéből. Az isztambuli utcán a tö­rökök — a legkisebb gyerek is — hallatlan érzékkel „szúrják ki" hogy ki a ma­gyar. Aztán le is rohanják: hívják, cipelik, árut kínál­nak neki „Gyere madzsar", „Figyelj madzsar!" „Szer­busz madzsar!” Néha úgy tetszik, hogy konyhanyelven az egész Isz­tambul beszéli a- magyart. Persze, az igazi hajtóerő az üzleti érdek. Tapasztalat­ból mondom, hogy ma már ennél többről is szó van: ki­csit felfedeztek bennünket, mint népet is! Megérezték talán, hogv bármennyit ha­dakoztak is velünk régen, a szeretette érdemesek va­gyunk. Az egyik üzletben a török fiatalember a „szer­busz madzsart” tízszer is el­mondta. Elmondta? Eldúdol­ta, mint akinek gyönyörűség ezt magyarok jelenlétében elismételni. Mindez szép, de hát más­fél ezer kilométerre van tő­lünk Isztambul, ez a ragyo­gástól és szeméttől, düledező házaktól és modern épület­csodáktól színes nyolcmilliós keleti metropolisz. Azt gon­doltam. a gyakori barátko- zásnak gátat szab a nagy távolság. Es ekkor betop­pantunk Muham.ad Remzi üzletébe, ahol az arany épp­úgy otthonos, mint az irha vagy a bőrkabát. A tulajdo­nos elénk jött, melegen üd­vözölt bennüket, teát hoza­tott számunkra ás megkér­dezte honnan jöttünk. — Kaposváriak?! — ismé­telte kitörő örömmel. — No- hát ?! Ismerik Kaposváron a...? És már mondta is a neveket. Ismertük. És megtudtuk: Muhamad Remzi nemrég járt a somogyi megyeszék­helyen. Talán még sincs olyan messze Isztambul? Szegedi Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents