Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 79. szám Ára: 4,30 Ft 1969. április 5., szerda Grósz Károly Záhonyban és a Kárpátalján Koszorúzási ünnepség Kaposváron Grósz Károly, az MSZMP főtitkára április 3-án a záhonyi városavató ünnepség után .1 Szovjetunió Kommunista Pártja meghivására .Kárpátaljára látogatott. Képünkön a főtitkárt üdvösük Beregszászon. MTI-íotó — Oláh Tibor MTI-Telefotó Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn délelőtt részt vett Záhony városavató ünnepségén, ezután pedig a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kárpátaljára látogatott. Záhonyban, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a jelenlevőket, emlékeztetve arra, hogy határ menti települést avatnak várossá. Ez is jelképezi azt az eltökélt szándékunkat, hogy minden irányban a lehető legteljesebb nyitásra, magas színvonalú, korszerű együttműködésre törekszünk. — Nemcsak Magyarországot és a Szovjetuniót köti össze ez a határállomás, hanem olyan helyen fekszik, amelyhez igen kö" zel van Csehszlovákia, Lengyelország, Románia határa is — mondta. — Több ország számos nemzete élt itt egymás mellett, hol többségi, hol kisebbségi helyzetben az évszázadok során. Élnek ma is, és élni fognak a jövőben is együtt, egymás közelében. A határok többször is változtak közben, de a közelség megmaradt. Reméljük, hogy az országhatárok a jövőben Európának ezen a táján is abban az értelemben tűnnek majd el — mert feleslegessé válnak —, hogy nem elválasztanak, hanem egyre inkább összekötnek. Bármilyen távolinak is látszik ez időben, alapunk megvan arra, hogy reális, járható útnak tekintsük. Mindannyiunk közös kötelessége, az itt élő népek közös érdeke, hogy a földrajzi közelség szellemi értelemben és az együttműködés sokszínűségében, gazdagságában is eredményes legyen. Ezt annak a tuda tában hangsúlyozom, hogy magam is meg vagyok győződve az együttműködés gyökeres korszerűsítésének időszerűségéről. — Reményünk szerint belátható időn belül minőségi változás következhet be Magyarország és a Szovjetunió közötti elszámolásokban, hozzásegítve mindkét országot a tisztább árviszonyok, és ezáltal a korszerű áruszerkezet kialakításához. Politikai együttműködésünk a Szovjetunióval problémamentes. Hazánk felszabadulásá- róL szólva a főtitkár szilárd, meggyőződését fejezte ki: a lényeget, az akkori kétségtelen tényeket nem tehetik kérdésessé sem a később történtek, sem a lehetséges, de kihasználatlan esélyek, s a napjainkban folyó viták sem. — Együtt ünnepelni nem kötelező. De a történelmi eseményeket eltagadni ma már nem lehet. Azt a tényt, hogy hazánk felszabadult, semmi sem teheti kétségessé. Felszabadult a magyar nép, mert. megszabadult a fasizmus béklyóitól. Ezzel egyidejűleg levethette magáról a feudálkapitalista úri Magyarország bénító maradványait. _Felszabadulásunkkal _az o rszág számára véget értek a háborús gyötrelmek. Népünk felegyenesedhetett, és nyomban hozzákezdett az újjáépítéshez, az új társadalom megteremtéséhez, elindult a szocializmus építésének útján. — Éppen az a mi mostani feladatunk és kötelességünk, hogy felkutassunk és kiaknázzunk mindent, ami a felszabadulás kínálta lehetőségekből ma is életre kelthető. Napi gondjaink között gyakran elfelejtkezünk megtett utunk értékeiről. Egyoldalúságunkkal önmagunkat és saját munkánkat minősítjük, értékeljük le. Márpedig az önbecsülését vesztett ember gyermekére, országára nem várhat biztató jövő — mondotta, a fejlődés egyik szemmel látható példájaként éppen a várossá vált_Záhonyt említve. A termelés megújítása módozatainak ideológiai akadálya nincs. De a maradi szemlélet, a pénzínség, a külgazdasági környezetünk bizonytalansága, az emberi következményektől való ‘félelem, az elmaradott infrastruktúra mind gátat szab a gazdasági reformok határozottabb kibontakozásának. A felsorolt tényezők küLön-külön is óriási fékező erővel hatnak, összege- ződve pedig hatásuk alig- alig enged némi mozgás- szabadságot számunkra. A párt főtitkára arról szólt ezután, hogy ez az ünnep a jövőbe tekintésre is köteLez. — Az a tét ál! előttünk, hogy kétszeri, csupán részleges eredményeket hozó kísérlet után sikerül-e elérni célunkat: egy korszerű, hatékonyan működő szocialista rendszer kialakítását. Feladataink összetorlódtak, és a korábbi késlekedés és a hibás döntések következményeinek terheit is viselnünk kell. Ezért gyökeres és mélyreható változásokra van szükség. Nem titkoljuk, hogy — immár a többpártrendszerből fakadó versenyhelyzettel is számolva — győztes, a választásokon megerősödött pártként szeretnénk látni a' Magyar Szocialista Munkáspártot. Ez a jelszó tömörségű program abból a célból készült, hogy mind pártunk tagja, mind a szélesebb közvélemény világosan láthassák, hogy mire törekszik az MSZMP. Fellendülést akarunk — mint írjuk —, de nagyon jól tudjuk, hogy enn^f kulcsát alapvetően a gazdaság jelenti, bár a fellendülést nemcsak a gazdaságban akarjuk. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a fellendülés vállalásába egy súlyos, feszültségekkel teli átmeneti szakasz, elfogadása is beletartozik. Népünk jövője múlik azon, hogy a társadalom képes-e elég türelmet tanúsítani a máris megjelenő keserves következmények iránt, a kormány ellent tud-e állni a sokoldalú nyomásnak, és a párt a politikai mozgások befolyásolásában. Újraformáljuk a gazdaságpolitikánkat. Megőrizzük, majd megszilárdítjuk a ma még törékeny fizető- képességünket. Fokozatosan kiépítjük a belső • piacot. Határozottan keressük az (Folytatás a Z. oldalon) Az április 4-re megjavult időjárás, a napsütés több száz kaposvárit csalogatott ki tegnap délelőtt 10 órára a kaposvári Szabadság parkiba, a megyei és a városi pártbizottságok koszorúzási ünnepségére. A tömegben ott voltak a városban tartózkodó hetvenkét tagú .kalinyini turistacsoport tagjai is. A szovjet hősök 'emlékművének két oldalán dísz- őrség állt, a kandeláberek, ben égett a láng, körben a síroknál pedig egy-egy tanuló állt virággal, a kezében. Pontosan tíz órakor elhangzott a felhívójel. A felsorakozott díszszázad parancsnoka jelentést tett Gyuricza Béla vezérőrnagynak, helyőrságparancs- noknak. Balaskó Andrea, a Táncsics Diákszínpad tagja elmondta Illyés Gyula Az új nemzetgyűléshez című versét, majd megkezdődött a koszorúzás. Az MSZMP megyei bizottságának és a megyei tanácsnak a koszorúját dr. Sarudi Csaba, megbízott első titkár és Brandtmüller István elnökhelyettes helyezte el. A tömegszervezetek és -mozgalmak nevében Rostás Károly megyei nép- frontelnök, dr. Exner Zoltán, az SZftfT vezető titkára, dr. Kovács Lajos, a KISZ megyei elnöke ko- szorúzott. A fegyveres erők és testületek koszorúját Gyuricza Béla vezérőrnagy, helyőrségparancsnok, dr. Molnár József ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője, Ber- náth Károly alezredes, megyei munkásőrparancsnok- helyettes helyezte el. A hazánkban.ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport koszorúját V. Agafonov alezredes, A. Gorskov őrnagy, illetve A. Miszkov alezredes, V. Gielkin százados helyezte el az emlékmű talapzatán. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság kalinyini csoportja nevében A. A. Golovin, P. K. Janisz és L. M. Sze- hina koszorúztak. A városi pártbizottság és tanács koszorúját Tolnai Sándor első titkár és Farkas István általános elnök- helyettes helyezte el. A hagyományoknak megfelelően ezután virágcsokrokat vittek az emlékműhöz a Petőfi, a Toldi iskola, a. _ Munkácsy Mihály Gimnázium, a közgazdasági szakközépiskola párt- és iskolavezetésének, valamint a Kaposplast, a megyei kórház-rendélőintézet, a ruhagyár MSZBT-tagcsoport- ja nevében. A szovjet hősi .síroknál álló tanulók is letették virágukat a sírra. A katonazenekar eljátszotta az Internacionálét, majd a díszszázad, a zenekar vigyázzmenetben, elvonult a tapsoló kaposváriak és a szovjet vendégek sorfala között. Április 4-ről a megye többi városában is megemlékeztek. Erről szól tudósításunk a 3. oldalon. 126 millió forint az utakon \ Kegyes volt az időjárás hozzánk: fűtőanyagból sokat takaríthattunk meg, és a hó, a fagy kevés kárt tett az utakban. Az idén százhuszonhatmillió forintot szánnak a megye útjainak folyamatos karbantartására. Endrédi János, a Pécsi Közúti Igazgatóság megyei főmérnöke elmondta: a 'kedvező időt kihasználva már január óta dolgoznak a szakemberek az utakon. Jobbára előre kevert anyagot dolgoznak be a kátyúkba, a tavasszal mintegy ezerhatszáz tonna bitumennel impregnált követ használnak a kisebb-nagyobb gödrök eltüntetésére a megye négy üzemegységéhez tartozó utakon. Tavaly novemberben egy aszfaltvissza- dolgozó gépet kapott a főmérnökség. Az új berendezéssel a_ felbontott útburkolatot tehetik rendbe. Kevés havat kellett a> i\t mellé tolni a közúti igazgatóság gépeinek az idén-, sózásra is alig volt szükség, s ez meg is látszik az utak állapotán. Kisebb-nagyobb burkolatromlás így is sokfelé előfordult. Legrosszabb a helyzet a gyékényes—nagy- kanizsai vonalon, ahol a bányakavicsot szállító gépek járnak: rövidesen súlykorlátozást kell itt bevezetni, mindaddig, amíg helyreállítják a burkolatot. A por- rogszentkirály—surdi ás a gyékényes—csurgói út egyes részein ugyancsak indokolt a súlykorlátozás. A tervek szerint csaknem háromszázezer négyzetméteres felületet vonnak majd be bitumenes anyaggal1 a megyében ott, ahol az útburkolat megrepedezett. Sok helyütt felgyűrődik mostanában az útfelület, mert a repedéseken az út alapjáig szivárog a víz, képlékennyé teszi a földalapot. Ilyenkor elég egy megrakott teherkocsi,, s a burkolat máris hullámossá válik. Ezeknél a hibáknál nem elég a repedéseket eltüntetni, hanem az egész tönkrement burkolatot ki kell cserélni. A közúti igazgatóság emberei folyamatosan metszik az út menti árkokat, megtisztogatják a jelzőtáblákat, az acélszalag-korlátokat és a szélességijelző oszlopokat. A kiöregedett fákat jórészt már kivágták. Újabban rengeteg szemetet kell összegyűjteni az utak mellett. Sokan azt képzelik, hogy az árkok egyben szemétlerakó helyék is, mert nejlonzacskóstul vagy szétszórva dobálják ki a szükségtelen holmikat. Nemegyszer vécékagylót, gáztűzhelyet hagynak szét az emberek. Sajnos, megjelentek a mérgező anyagokat tartalmazó flakonok is. Minden területen' vannak-kijelölt szemétlerakó helyek, csupán emberi magatartás kérdése, hogy néhány kilométerrel többet autózva ne az árok mellett hagyjuk .a szemetet. (Faragó)
