Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-29 / 100. szám
2 Somogyi Néplap 1989. április 29., siombat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára április 28-án fogadta Oleg Bogomolov és Abel Agan- begjan szovjet akadémikusokat, akik a magyar—szovjet közgazdász-találkozón tartózkodnak hazánkban. A találkozón jelen volt Iványi Pál, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magya rországi nagykövete ■ I Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rend eletet hozott a sportági szakszövetségekről. Az új jogszabály — amelynek tervezetét az Ország- gyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága is megtárgyalta — a megváltozott társadalmi viszonyok és a sportirányítás reformja szellemében biztosítja a sportszervezetek további társadalmasítását, önállóságuk növelését, az önkormányzati elemek erősítését. A törvényerejű rendelet meghatározza egyebek között a szakszövetség tevékenységének célját és alapvető feladatait, megállapítja a létrehozás módját, a szak- szövetség nyilvántartásba vételének rendjét. Az új jogszabály a szakszövetséget jogi személlyé nyilvánítja, így lehetővé válik, hogy e szervezetek jogok és kötelezettségek alanyai lehessenek, s ezáltal vagyoni viszonyaikat megfelelően alakíthassák. A mostani szabályozás nem érinti a társadalmi szervezetként működő sportegyesül eteknek az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott jogait. A törvényerejű rendelet 1989. május 25-én lép hatályba. A testület megtárgyalta a Minisztertanács elnökének írásbeli előterjesztését, amelyben indítványozza: az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek tegyen előterjesztést, hogy 1989. május . 10-1 hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Vdrkonyi Péter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert, válassza meg: dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hinter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Az Elnöki Tanács előzetesen egyetértőén állást foglalt a Minisztertanács elnökének előterjesztéséről, és az Országgyűlés bizottságai Felmentések, kinevezések A Minisztertanács 1989. április 30-ai hatállyal felmentette tisztségéből: Miklós Imrét, az Állami Egyházügyi -Hivatal elnökét, saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt; Harangozó Szilveszter belügyminiszter-helyettest, Jantner Antal közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettest, Kiss Sándor belügyminiszter-helyettest, Ladvánszky Károly belügyminiszter-helyettest érdemei elismerése melett, nyugállományba vonulása miatt; Dr. Kádár Józsefet, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kormánybiztosát, Petrovai László közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettest érdemei elismerése mellett. 1989. május 1-jei hatállyal kinevezte: dr. Laczkó Lászlót belügyminiszter-helyettessé, Pallagi Ferencet belügyminiszter-helyettessé, dr. Túrós Andrást belügyminiszter-helyettessé, dr. Verebélyi Imrét belügyminiszter-helyettessé, Jendrolovics Pált az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettesévé, Petrovai Lászlót a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökévé. Elhalasztották az Atlantis felbocsátását 30 másodperccel az indítás előtt műszaki hiba miatt el kellett halasztani az Atlantis amerikai Űrrepülőgép febocsátását. Az első jelentések szerint az egyik hajtóműben egy szivattyúberendezés meghibásodását jelezték a műszerek, így az indítást szinte az utolsó pillanatokban le kellett fújni. A csalódott szakemberek szerint a felbocsátásra most már legkorábban 24 órával később kerülhet csak sor. Az Atlantis feladata, hogy útjára indítsa a Vénusz felé a Magellán űrszondát. A bolygó állása miatt a szondának a következő hetekben el kell indulnia. Halálos fenyegetés a brüsszeli brit diplomaták címére A belga hatóságok megszigorították a brüsszeli brit nagykövetség és több angol diplomata védelmét azt követően, hogy iszlám integristák bejelentették: őfelsége több diplomatáját „halálra ítélték” a Rushdie- ügyben tanúsított brit magatartás miatt. véleményének ismeretében fogja javaslatát az Ország- gyűlésnek megtenni. A testület határozott — az Országos Választási Elnökség előterjesztése alapján — annak a szavazásnak a kitűzéséről, amely ország- gyűlési képviselő visszahívásáról dönt. A budapesti 45. számú országgyűlési képviselői választókerületben a választópolgárok kezdeményezték Dauda Sándor képviselő visszahívását. Az Elnöki Tanács a választási törvény 47. paragrafusának (2.) bekezdése alapján határozott, és az Országos Választási Elnökség javaslatának megfelelően a visszahívásról döntő szavazás napját 1989. június 3-ra (szombat) tűzte ki. A testület a továbbiakban államtitkárok kinevezéséről és felmentéséről, tábornok kinevezéséről, bírák felmentéséről és választásáról határozott, és kegyelmi ügyekben döntött. * * * Személyi ügyekben hozott döntések: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárt saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt e tisztsége alól, dr. Abrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól más beosztásba kerülésére tekintettel, Miklós Imre államtitkárt saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett e tisztsége alól felmentette; dr. Gál Zoltánt belügyminisztériumi államtitkárrá, dr. Györfi Istvánt szociális és egészség- ügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A testület Récsey Róbert rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá kinevezte. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: — Daniel Ortega nicaraguai elnök gazdasági és politikai támogatást keresve nyugat-európai körútra indult. — Gyászszertartást rendeztek Peking- ben a reformerként tisztelt Hu Jao-pang, volt kínai pártfőtitkár emlékére; az eseményt nagyszabású tömeg- megmozdulások kísérték. — A prágai Rudé Právo kommentáréban bírálta a Magyar Televíziót a Dubcek- interjú sugárzása miatt. — Kogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes Pekingben Gorbacsov kínai látogatását készítette elő. VASÁRNAP: — Grósz Károllyal közölt interjút az NKH japán televízió. — Állítólag moszkvai látogatásra hívták meg Akihito japán császárt. — Romániában tömegdemonstrációkon ünnepelték, hogy az ország visszafizette külföldi adósságait. — Washingtonba utazott a nyugatnémet külügy-, és a védelmi miniszter a NATO viszályának elsimítására. — A Krasznaja Zvezda elismerte, hogy mérgesgázt vetettek be a grúziai tüntetők ellen; Moszkvában tiltakozás a történtek miatt, 47 embert őrizetbe vesznek. HÉTFŐ: — Az EGK befagyasztotta Romániával folytatott tárgyalásait, egyidejűleg meghatározta a Ke- let-Európával való kapcsolatok fejlődésének új irányait. — Személycserék az osztrák 'kormányban. — Lemondott Zeid ar-Rifai jordániai kormányfő. — A pozsonyi lapok „olvasói levelei” már a belügyekbe való beavatkozással vádolják a Magyar Televíziót. KEDD: — Lemondott Takesita Noboru japán kormányfő. — Példátlan átalakítás keretében távozik az SZKP-ból a „régi gárda” 110 tagja. — Az ENSZ emberi jogi bizottsága különmegbízottat nevezett ki a romániai állapotok kivizsgálására. — Mrs. Thatcher Lón dón támogatásáról biztosította a magyar reformokat. SZERDA: — Díszszemle Kabulban az afgán forradalom 11. évfordulóján. — Az NDK lapjai védelmükbe veszik Romániát, nemzetiségi politikájával együtt. — A csernobili katasztrófa 3. évfordulóján 20 ezren tüntetnek Kljevben. — Rakowski kormányfő a Szejmben köszönetét fejezi ki a katolikus egyháznak a belső megegyezéshez nyújtott segítségéért. CSÜTÖRTÖK: — Kohl kancellár tárgyalásokat sürgetett Moszkvával a rövid hatótávolságú atomfegyverekről; Washington ismét nemet mond. — Félmilliós tömegtüntetés Pekingben. — Nagyszabású rakétatámadás Kabul ellen. — Erich Honecker újabb leszerelési lépéseket jelent be. — Károly brit trónörökös élesen támadta Romániát. PÉNTEK: — Tisztogatások a kínai sajtóban. — P. W. Botha dél-afrikai elnök szovjet diplomatát fogadott. — A pápa ötödik afrikai kőrútjára indult. A hét 2 kérdése Hol van Románia? Földrajzilag Európában, annak is a keleti felén. De a ki nem mondott kérdésre különös választ adtak a „Tizenkettek”; az Európai Közösség külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban két külön döntést hoztak. Az egyik: Bukaresttel befagyasztják gazdasági tárgyalásaikat a romániai emberi jogok keserves állapota miatt. A másik: fejleszteni kívánják az együttműködést közösségi szinten is „Kelet- Európával”. Az egyik döntés: nyílt szakítás Romániával. A másik: a szorosabb kapcsolatok nyitánya „Ke- let-Európával”. A Romániáról szóló nyugati jelentések ma nem titkolt lelkiismeretfurdalást tükröznek: nem sokkal előbb még a „független, külön- utas” Románia dicséretét zengték. Ahogy kibontakoztak a reformok az egyes kelet-európai országokban és átalakult a Kelet és a Nyugat viszonya, úgy ütközött ki a romániai hatalom természete. A Nyugat korábbi látásmódjáért a szocialista országok aligha tehetnek szemrehányást, többségük ma is hallgat — bár ezen a héten történt, hogy az ADN, hívta Roland Dumas francia külügyminisztert, ő, fittyet hányva a diplomáciai szóía- csarás szabályainak, tüstént közölte: nem megy. Genfben az ENSZ emberi jogi bizottsága ezen a héten nevezte ki különleges megbízottját a romániai állapotok kivizsgálására. Ha a kérdésre van válasz, akkor pontosítani kell: nem Románia „szorul ki” Európából, hanem egy elhibázott rendszer, egy lejáratott gondolkodásmód, egy anakronisztikus vezetési stílus. Válságban a NATO? Margaret Thatcher brit miniszterelnök „akár a szakításig” is hajlandó elmenni, Washington szinte naponta mond „nem”-et, Brüsszelben, a NATO főhadiszállásán pedig egy személyiség a hatvanas évek feszült válsághangulatához hasonlítja a nyugati katonai szövetségben jelenleg uralkodó állapotokat: 23 évvel ezelőtt De Gaulle kivonta a NATO integrált katonai szervezetéből Franciaországot. A viszálykodó NATO-tag- ól'lamok két táborét egyfelől az NSZK, másfelől az Egyesült Államok és Nagy- Britannia ve~etí. A nézetek két kérdés ügyében csaptak össze: kell-e korszerűsíteni' a NATO Nyugat-Európában állomásoztatott, 500 km-nél rövidebb hatótávolságú atomfegyvereit, s mikor kell erről döntést hozni, illetve kell-e tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval az ilyen fegyverek számának csökkentéséről, felszámolásáról? A vitás ügy csak a felszín — alatta mélységes szemléletbeli különbségek, sőt mindkét oldalon félelmek húzódnak meg. Az alapkérdés lényegében az, hogy „hogyan tovább a Szovjetunióval?”. Lehet-e bízni Moszkvában, és menynyire időszerű-e még .az elrettentésen alapuló katonai stratégia. A vita eldöntése sürgető; május végén NATO-csúcstalálkozót tartanak. Kohl kancellár csütörtöMihail Gorbacsov, az S2KP KB főtitkára, államfő megkezdte tárgyalásait Wojciech Jaruzelsklvel, a LEMP KB első titkárával, államfővel április 28-án a szovjet fővárosban A Nagy Imre-per iratai a Legfőbb Ügyészségen A Belügyminisztérium átadta a legfőbb ügyésznek Nagy Imre és társai perének iratait. Miként a sajtó beszámolt róla, a Minisztertanács múlt heti ülésén kérte fel a legfőbb ügyészt, vizsgálja meg a Nagy Imre és hét vádlotttársa ellen 1958-ban folytatott bírósági eljárás, valamint az ítélet törvényességét. Szíjártó Károly legfőbb ügyész ez alkalomból elmondta: a per iratai 88 dossziéban találhatók, a dokumentumok több ezer oldalt tesznek ki. A Legfőbb Ügyészségen öt szakember kezdett hozzá, hogy jogi szempontból elemezze az eljárást, s a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958. június 15-i, 52 oldalas ítéletét. A legfőbb ügyész a vizsgálat befejezésének időpontját egyelőre nem tudta megjelölni, mivel — mint mondotta — ezeket az iratókat nagyon kevesen látták eddig, így előre nem' tudni, a tanulmányozás során milyen újabb tisztázandó kérdések vetődnek fel. Minden bizonnyal szükségessé válik újabb, jelenleg a Szovjetunióban és Jugoszláviában fellelhető iratok beszerzése is ahhoz, hogy a legfőbb ügyész állásportja megalapozott, a történelem számára hasznosítható legyen. Amennyiben a legfőbb ügyész arra a megállapításra jut, hogy a büntetőeljárás s az ítélet annak idején megalapozatlan volt, törvényességi óvást nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz, s annak Elnökségi Tanácsa bírálhatja felül a jogerős ítéletet. A legfőbb ügyész ígéretet tett arra, hogy a vizsgálatról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. az NDK hírügynöksége védelmébe vette Románia nemzetiségi politikáját és — Ceausescura hivatkozva — azt is „megírta”: az ország gazdasági, politikai helyzete stabil. Az Európai Közösség hétfői döntése a nyugati látásmód változásának első komoly, mondhatni hivatalos megfogalmazása. Az igazi fordulat az év eleji bécsi utókonferencián következett be: a kontinens országai (Albánia kivételével), valamint az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi okmányba foglalta a mai világ emberi jogainak kölcsönösen elfogadható, minimálisnak tekintett normáit. Románia is aláírta — nem akarta ugyan, de amikor ismét a „különutas" módszerrel próbálkozott, akkor nem „vagy a Kelettel, vagy a Nyugattal" került szembe — hanem ..a Kelettel és a Nvugattal". így aláírt ugyan, de fenntartásokkal élt — és most fokozatosan elszigetelődik. Manapság Ceausescu nemigen tervezhet utazást az európai országok zömébe — Bukarestben sem keresi fel tekintélyes-külföldi látogató. Európai vezetők tüntetőén kijelentik: nem kívánnak Romániába utazni. Amikor Bukarest nagyhirtelen megkön a Bundestagban szenvedélyesen védte álláspontját: az atomfegyverek zöme az NSZK területén van, bármilyen konfliktus esetén az NSZK pusztulna el — nem az Egyesült Államok, még- csak nem is Nagy-Britannia. Különben is: ha az atomfegyverek korszerűsítéséről csak 1992 táján születik döntés, akkor tárgyalni kell, addig gyökeresen változhat a biztonságpolitikai helyzet. Washington és London érvei is nyomósak: A Varsói Szerződés óriási fölényben van a hagyományos erők tekintetében — ha felszámolják az atomfegyvereket, ez a VSZ fölényének tartósításával egyenlő. Különben is: mi lesz, ha Gorbacsov- nak nem sikerül? E két fővárosban attól is tartanak, hogy Bonn Gorbacsov és Moszkva „uszályába került”, sőt, • netalán semlegességre törekszik! Dúl a vita — de Washingtonnal és Londonnal szemben már kialakult egy „európai koalíció": Bonn mellé felsorakozott és a tárgyalásokra voksol Brüsszel. Koppenhága, Oslo, Madrid. Ankara, Athén és Róma. A csata kimenetele talán kompromisszum lesz — a szakítás sokba kerülne. Fodor György