Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 98. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április Í7., csütörtök A Minisztertanács Hivatala elnökének nyilatkozata Németh Miklós javaslata a kormány átalakítására Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke beterjesztette javaslatait az Elnöki Tanácshoz a kormányban tervezett személyi változásokról, amelyekről május XO-én kezdődő ülésszakán dönt az Országgyűlés. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára a Kossuth Rádió reggeli műsorának elmondta, hogy a miniszterelnöktől hat személyi javaslat érkezett. Külügyminiszternek Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt, pénzügyminiszternek Békési László pénzügyminiszter-helyettest, ipari miniszternek Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszternek Hütter Csaba szécsényi termelőszövetkezeti elnököt, művelődési miniszternek Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete igazgatóját, az Országos Tervhivatal elnökének Ke- menes Ernőt, a tervhivatal államtitkárát javasolja megválasztani Németh Miklós. A választás menetéről, az előkészületekről a rádióban Szűrös Mátyást, az Ország- gyűlés elnökét kérdezte Kerekes András. — Az Országgyűlés a Minisztertanács elnökét és tagjait az Elnöki Tanács javaslatára választja meg, és menti fel — mondta Szűrös Mátyás. — A javaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi. Itt azonban már egy új helyzet alakult ki: a Hazafias Népfront nem kíván élni ezzel a jogával. Most arra várok, hogy minden bizonnyal a Központi Bizottság is állást foglal ebben a kérdésben, és eltekint attól, hogy éljen ezzel a jogával. — Ez nyilvánvalóan tükrözi a jelenlegi, átmenetinek is tekinthető politikai szituációt. Az Elnöki „ Tanács azonban feltehetően konzultációk után cselekszik. — Ügy van, és ebben a konzultációban, a javaslat kialakításában a miniszter- elnöknek döntő szerepe van. A Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása titkos szavazással történik. Ezt megelőzően tehát nagyon fontos, hogy az országgyűlési képviselők megismerkedjenek a jelölttel, életútjá- val, emberi tulajdonságaival. Ehhez azt a módszert alkalmazzuk — most a házszabályban is rögzített módon —, hogy a miniszterjelölteket az Országgyűlés állandó bizottságaiban meghallgatják. A képviselők, a bziöttságok tagjai kapnak egy életrajzot, ismertetést a miniszterjelöltről, és a bizottság ülésén a miniszter- elnök jelenlétében megismerkednek a jelölttel. Kérdéseket tehetnek fel neki, illetve a miniszterelnöknek. Természetesen nemcsak a bizottságok tagjainak, hanem minden képviselőnek lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy megismerkedjék előire a jelöléssel — mondta az Országgyűlés elnöke. • * * A miniszterelnök — a korábban tett nyilatkozatainak megfelelően — levonta a következtetéseket az egyes miniszterek munkájában ta- pasztalt következetlenségekből, s kezdeményezte az Elnöki Tanácsnál, hogy tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a Minisztertanács személyi összetétele megváltoztatására. A kormányátalakítás indokairól, a miniszteri kinevezések eljárásjogi szabályainak módosulásáról, illetve az ebből következő patthelyzetet feloldó miniszterelnöki elhatározásról -nyilatkozott dr.. Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke az MTI-nek. A Minisztertanács személyi összetételének megváltoztatására több indok miatt kerül sor. Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben zavart okozó intézkedésekért néhány minisztert személyes felelősség is terhel — mondta Raft Miklós. Ezt egyébként a miniszterelnök az Elnöki Tanácshoz benyújtott előterjesztésében is megfogalmazta. Ugyanakkor a személycseréket az is indokolja, hogy a kormányzati munkában erősíteni szükséges a szakmai elemet. Ezt a törekvést jelzi, hogy a megválasztásra javasolt személyek nágy szakmai tekintéllyel bírnak. Gyakorlatuk van a politikai közszereplésben és bizton remélhető, hogy megfelelnek a plurális viszonyokból adódó sajátos követelményeknek is. Végezetül: kinevezésükkel egységesebb, fiatalabb korös»zetételű és így munkabíróbb, nagyobb kormányzati összhangot felmutatni képes Minisztertanács állhat össze. Mindezek alapján tett indítványt Németh Miklós az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács elnöke előterjesztésében kezdeményezte, hogy az Országgyűlés május 10-ei hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert; dr. Czibere Tibor művelődési minisztert; dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert; dr. Várkonyi Péter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Egyidejűleg nevezze ki: dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettest pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet, az MTA Történettudományi Intézete igazgatóját művelődési miniszterré, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt külügyminiszterré, Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet elnökét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, és dr. Kemenes Ernőt, a Tervhivatal államtitkárát miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. (Folytatás a 2. oldalon) C* w »■ bzuros Mátyás fogadta Félix Pons-t Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlamentben megbeszélést folytatott Félix Pons-kzal, a spanyol képviselőház elnökével, alki parlamenti küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A vezetők érdekében Kevés információval rendelkeztek Alig két tucatnyi gazdasági vezető jött el a megbeszélésre, jóllehet lényegesen többen vannak, akiket érint — és érdekelhet — a Miagyar Gazdasági Kamara kezdeményezése. A Kamara dél-dunántúli bizottsága a gazdasági vezetők érdekvédelmi szervezetéről, annak céljairól, működéséről folytatott megbeszélést a gazdálkodó szervezetek somogyi vezetőivel. „A legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb réteg ma hazánkban az első számú gazdasági vezetőké.” — Az utóbbi fél évben Somogybán nem egy fórumon lehetett hallani ilyen megA kaposvári egyetemi karon kidolgozott technológiával Gyepen olcsóbb a tej A Kaposvári Állami Tangazdaság bőszénfai kerületében 800 hektárnyi gyepterületen folyik legeltetés. 650 darabos állományukból a hagyományos Szent György napi kihajtásra két 150-es gulyát készítettek fel. Ezek a tehenek már ellés után vannak, így tejtermelő képességüket kedvező feltételek között tudják hasznosítani. Dózsa Zoltán állattenyésztési főmérnök rövid ismertetőt adott speciális technológiájukról, melyet az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karának kutatóival együtt dolgoztak ki. Az állatok 180—200 napot töltenek a legelőn. Kijelölt területüket villanypásztor keríti, így a szakaszos legeltetés feltételei megoldottak. Míg a szarvasmarha-tenyésztésben országosan átlag 10—12 tehenet gondoz egy dolgozó, addig e technológia mellett 6 személy 150 állatot lát eí. Az alacsony élőmunka-ráfordítás lényeges hatékonysági tényező. A kiegészítő takarmányozás csak a kritikus nyári hónapokban szükséges, erre a célra Hybar vetés áll rendelkezésre. Az enyhe tél és a korai jp idők eredményeként már másodszor kaszálják a jó hozamú gyepet. Ilyen termelési körülmények között a mintegy 1,8 millió liter tej termelésével 17 000 forint ágazati eredményt érnek el tehenenként évente. Ez a szám mutatósabb akkor, ha tudjuk, hogy 1,2 hektár gyepterület tart el egy szarvasmarhát, és hogy a magas ráfordításokat igénylő, színvonalas szántóföldi növénytermelés is csak ritkán hoz 15 000 forint jövedelmet hektáronként. Az 5517 literes tehenenkénti tej termelési átlaguk mellett szót érdemel az a tény, hogy literenként 1,5 forinttal olcsóbban állítják elő a tejet, mint a hagyományos istállózó tartástechnológiánál. — Szabadalmunk iránt egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen az új földvédelmi törvény jobb kihasználásra serkenti a tulajdonosokat. Talán elmozdul a holtpontról a szarvasmarhatenyésztés — mondta Dózsa Zoltán. M. T. jegyzéseket, s hogy ez mennyire nem csupán megyei specialitás, arra tulajdonképpen a Kamara kezdeményezése a válasz. Ahogy elhangzott tegnap Pánczél Ágnes, a Kamara sajtóirodájának munkatársa és dr. Sikfői Tamás, a dél-dunántúli bizottságának titkára tájékoztatójában, az igény már egy évvel ezelőtt felmerült, s a múlt év decembere óta működik az érdekvédelmi szervezet ideiglenes intézőbizottsága. A szervezet végleges létrehozásáról, alapszabályáról a május hatodikéra összehívott közgyűlés dönt. A megváltozott gazdasági, politikai környezetben a vezetői érdekvédelem hiányosságai fokozott mértékben jelentkeznek. Ahogy Erdei István, a Csepeli Szerszámgépgyár vezér- igazgatója, az ideiglenes intézőbizottság elnökhelyettese mondta egy interjúban: a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenységének erősödésével nemcsak az érdekek, hanem az érdekellentétek is kirajzolódtak, szükségessé vált a munkavállalói érdekek mellett a munkáltatói érdekek védelme is. Van egy sor tisztázatlan kérdés. Nincs például szabályozva, hogy milyen indok alapján lehet megvonni egy első számú gazdasági vezetőtől a bizalmat, nincs a vezetőknek munka- szerződésük, nem beszélve arról, hogy nagyon hiányzik valamiféle etikai kódex. A tömegkommunikációs eszközökben nyilvánosságra kerülő, nem kívánatos vezetői magatartás- formák alapján, a közvélemény hajlamos általában ilyennek ítélni ezt a réteget, jóllehet az öt—hatezer vezetőből talán ha két százalékra vonatkozik a negatív kép.- A kilencvennyolc százalék érdekét kell védeni. A gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete, a GÉSZ foglalkozni kíván a vezetők munkaviszonyával, munkaszerződésével, jogi helyzetével, ajánlásokat készít számukra. Az érdek- képviseleti munka során konkrét esetben etikai szempontból is minősíti a vezető tevékenységét, tanácsadó szolgálatot, vezetői, igazgatói érdekfeltáró fórumokat, klubokat szervez, tagjainak jogsegélyszolgálatot nyújt. A kamarai tagságtól függetlenül az önkéntesség elve alapján o szervezetnek tagja lehet bármilyen gazdálkodó szervezet — vállalat, szövetkezet, gazdasági társaság — első számú vezetője. A tegnapi tanácskozáson már néhány an úgy. ültek a tárgyalóasztalhoz, mint GÉSZ-tagok, sokan azonban . ez ideig vajmi kevés infor- márcióval rendelkeztek a Kamara becsülni való kezdeményezéséről. Ezért is vetették fel többen, hogy szükség lenne a gyorsabb és a szélesebb körű tájékoztatásra. (Bizonyára ennek része van abban, hogy ez ideig Somogyból, Tolnából és Zalából jelezte a legkevesebb gazdasági vezető a belépési szándékát.) Az alapszabály-tervezet készítésekor és a tegnapi megbeszélésen is sok szó esett a szakszervezettel való viszonyról. Bár a Kamara és a SZOT ez ügyben jó néhány tárgyalást folytatott, ez ideig még csak alternatív javaslatok születtek. A GÉSZ-tag vezető kiléphet a szakszervezetből, és tagdíjat csak a saját érdekvédelmi szervezeténeK fizet. Megteheti azt is, hogy száz forint jogfenntartó tagdíjat fizet a szakszervezetnek, ezért ugyan semmi szolgáltatást nem kap, de így bármikor visszaléphet kötelékébe. Ezekről és még egy sor, nem egészen tisztázott kérdésről a május hatodiki közgyűlésen döntenek. A regionális felépítésű szervezet az ország minden részére kiterjed, így lehetőség teremtődik minden gazdasági vezető számára, hogy érdekvédelmét ellássa az új szervezet. V. M. Nemzeti összefogást a közös célokért! RÖVIDESEN A KÖZGYŰLÉS DÖNT
