Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

1989. április 26., szerda Somogyi Néplap SOMOGYBÁN 47 SZÁZALÉK ÁPRILIS 1-TŐL r* r ! r I M ___ rt | rr ■ / ■ B eremeies a közművelőd esi intézményekben A Minisztertanács egy 1988-as határozatával a költségvetési rend szerint gazdálkodó közművelődési és közgyűjteményi intézmé­nyek dolgozóinak a bérét 1989. április 1-től. központi bérpolitikai intézkedéssel fölemelte. A béremelés az átlagbér­ben elmaradt közművelődé­si és közgyűjteményi dolgo­zók fölzárkóztatását szol­gálja, a hasonló értelmiségi pólyán tevékenykedők bér- színvonalához. Nem titkolt szándék az sem, hogy — fő­ként a kis településeken — vonzóbbá tegyék ezt a pá­lyát. A közalkalmazottak szak- szervezete — a szakmai képviselőkkel közösen — ajánlást dolgozott ki a bér­emelés végrehajtására. Az intézményen belüli differen­ciált bérfejlesztésnél a szakszervezeti egyetértési jogot a taggyűlés, illetve a bizalmi testület gyakorolja. Április 1-től a teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak részére biztosítani kell a négyezer forintos bérpré­miumot, valamint a besoro­lás szerinti alsó bérhatárt. A szakmailag alapvető, fon­tosságú, szakirányú tevé­kenységét eredményesen végző, felsőfokú végzettsé­gű dolgozók bérét kiemelten kezelik és megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a kis településeken működő intézményekben dolgozó fel­sőfokú szakirányú végzett­ségűek bérfejlesztésére. A béremelés átlagának megfe­lelő részt biztosítani kell a gyes-en, gyeden levőknek, a sorkatonai szolgálatot telje­sítőknek, valamint a tartós külföldi kiküldetésben le­vőknek, tartalékot pedig csak az üres állásokra lehet képezni. Nem kaphatnak béremelést azok, akik a fel­mondási idejüket töltik, ki­véve a nyugdíjba vonuló­kat. A bérfejlesztésből nem lehet új státuszt létesíteni, ám célszerű figyelemmel lenni a 40 órás munkahét bevezetésével kapcsolatos többletköltségekre, a bér­pótlékra, a műszakpótlékra, az ügyeleti díjra. Nagy Gábortól, a megyei tanács közművelődési iro­dájának vezetőjétől kérdez­tük: — Somogybán mennyi bért kapott bérfejlesztésre, és hogyan oldják meg a bérkorrekciót? — Létrehoztuk a megyei egyeztető bizottságot, a köz- alkalmazottak szakszerve­zete, az intézmények szak- szervezeti küldöttei, a nép­művelők, a könyvtárosok és a levéltárosok egyesületei­nek a képviselőiből. A de­cemberi alapbérösszeg alapján megyénk 2177 ezer forintos egyhavi bértömeg­nek megfelelő összeget ka­pott. Ez az ígért 40 száza­lék helyett 47 százalékos bérfejlesztést tesz lehetővé. — Ebbe természetesen nem számít bele az év eleji béremelés, sőt a mostani bérfejlesztés társadalom­biztosítási járuléka sem. — A bizottság úgy dön­tött, hogy az intézmények a decemberi bérösszeg 45 szá­zalékát kapják meg. ame­lyet az intézményvezetés a szakszervezeti és a szakmai fórumok egyetértésével, dif­ferenciáltan oszthat fel az állandó és részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók kö­zött. Az összeg nem zárol­ható, a fenntartónak — az ajánlás szerinti kivételektől eltekintve — .a decemberi bérek alapján ki kell adnia. — Az említett 47 százalék helyett miért csak 45? — A béremelési lehetőség két százalékát az esetleges korábbi felmérésnél elköve­tett hibák korrekciójára rö­vid ideig fenntartja a bi­zottságunk. Nem szeretnénk, ha az intézmények munka­társai esetleg mások hibá­jából nem kapnák meg a maximális béremelést. A hibák kiküszöbölése után megmaradó összegből a kis településeken dolgozó felső­fokú végzettségűek része­sülnek. A megyei tanács társadalompolitikai főosz­tálya a béremelésekről részletes információt kér a fenntartóktól, s a végrehaj­tást a közalkalmazottak szakszervezete, valamint a szakmai egyesületek is fi­gyelemmel kísérik. — A dolgozók mikor kap­ják meg a felemelt bérü­ket? — Legkésőhb a júniusi fizetésükkel, természetesen április 1-ig visszamenően. T. R. eÖRY AJÄNDO« Akupresszúra Fájdalomcsillapítás és gyógyítás Szinte mindannyian meg­borzongunk, ha az injekci­óstű közelít testünkhöz. A kellemetlen élményt még fokozza a fecskendő tartal­mának szervezetbe juttatá­sát követő égő-csípős fájda­lom. Napjaink orvostudománya sokat tett annak érdekében, hogy a medicinából lehető­leg kiiktassa azokat a be­avatkozásokat, amelyek fáj­dalmat, kellemetlen mellék­hatásokat okoznak. Bizo­nyára egyre, többen ismerik már az akupunktúra (tű- szúrásos kezelés) gyógyító és regeneráló hatását. Az ősi kínai orvoslásnak ha­zánkban is egyre több kö­vetője tevékenykedik. Az úgynevezett alternatív me­dicinák sorában most pol­gárjogot nyert és egyre na­gyobb teret hódít az úgyne­vezett akupresszúra — -Szó szerinti fordításban —, tű­nyomásos kezelés. Az idő­számításunk előtti száza­dokban „A kínai Sárga csá­szár belgyógyászati könyve” már a kilenc klasszikus tű lekerekített formáját ajánlja a_ bőrfelület dörzsölésére és nyomására. Ma egy kicsit lazább szóhasználattal pont­masszázs néven vált ismert­té a fájdalomcsillapításra és gyógyításra egyaránt jól' alkalmazható eljárás. Dr. Eöry Ajándok Aku­presszúra címmel most meg­jelent könyvecskéje, amely a Magyar Természetgyógyá­szok Tudományos Egyesüle­tének gondozásában látott napvilágot, közérthetően ismerteti ennek a módszer­nek anatómiai és funkcio­nális alapját, a masszázs technikáját és alkalmazási módjait. Ez, a "már 300 éves múlt­ra visszatekintő gyógymód arra a felismerésre épül, hogy bőrünk felszínén olyan különleges pontok találha­tók, amelyeknek vezetőké­pessége akár tízszerese a szomszédos bőrnek. Az aku- presszúrás pontok aktivitá­sának alapja a belső szervi bőrkapcsolatokban kere­sendő. Ezért amikor a masz- százspontok fájdalomérzé­kenységét tapasztaljuk, a belső szerv vetül kifelé, amikor pedig masszírozunk, a bőringerület adódik át befelé. Arról, hogy ezek a sokszor igen távoli kapcso­latok miképpen létesülnek, a szerző szerint. nincsenek megfelelő élettani ismerete­ink, ezért mondja: „Nobel- díjat érdemelne az, aki megadná ennek az ősi rendszePterápiának a ma­gyarázatát”. D.r. Eőry Ajándok nagyon őszintén ír erről. Vállalja a kockázatot is, hogy szűkíti a természetgyógyászat ered­ményességében hívők körét. Ugyanakkor, a pekingi or­vosi főiskolán végzett kísér­letekre alapozva megálla­pítja azt is, hogy az aku­presszúra hatásossága vitán felüli és vetekszik az aku­punktúráéval. Különösen a fájdalomcsillapításban ér­nek el látványos eredmé­nyeket, de a betegségek és funkciózavarok széles ská­lájában is alkalmazható ez az eljárás. Előnye még, hogy speciális eszközök nél­kül, ujjainkkal, tenyerünk­kel végezhető. Helyesen al­kalmazva mellékhatása nincs és lazító hatásával jó közérzetet biztosít. Techni­káját könnyű elsajátítani és bárhol, bármikor alkalmaz­ható. A szerző ábrákkal illuszt­rálva tanítja meg a pont­masszázs alkalmazását, ám egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy ezt a terá­piát is — akárcsak a többi gyógymódot —, nagy körül­tekintéssel az ellenjavalla­tok és egyéni érzékenység figyelembe vételével alkal­mazzuk. Ha csak arra az egy tény­re figyelünk fel, hogy ha­zánkban milyen nagymér­tékben nőtt a mozgásszervi és az úgynevezett pszicho­szomatikus betegségben szenvedők száma, máris nem tűnik haszontalannak dr. Eőry Ajándok sok évti­zedes tapasztalatokra alapo­zott munkája, melyet olyan neves orvosok lektoráltak, mint dr. Tigyi József, dr. Petrányi Gyula és Z hou Y ong. Várnai Ágnes Schuster Gyulánénak, a kaposvári fíámán fiató Ál­talános fskőla pedagógusának kiemelkedő pedagógiai és |lelkiismeretes úttörövezetöi tevékenységéért \a Vá­rosi úttörőelnökség a Gyermekekért érdemérem ki­tüntetést adományozta. A rendkívül törékeny, elegáns asszony szinte vonz­za a tekinteteket. Ahogy át­veszi egykori tanítványá­tól, Ádámné Fábri Lili vá­rosi úttörőelnöktől a kitün­tetést, arcáról szelíd, bájos mosoly sugárzik. Az ün­nepség után mondja: — Nem hiszem, hogy ér­dekes dolgokat tudnék me­sélni ... Csupán azt tettem egész életemben, amit sze­rettem. Hogy mennyire jól, azt nem tudom, de ha újra kezdhetném, akkor sem vá­lasztanék más pályát. A pályakezdésről érdek­lődöm: — A Pécsi Pedagógiai Főiskola énekzene-testne- velés szakára jártam. Kép­zelje el: röplabdaedzés után zongoraóra ... Nagyon ne­héz volt, a szabadidőnket hol egy sportverseny, hol pedig egy hangverseny kö­tötte le. Mégis szívesen em­lékszem arra az időszakra, mert imádtam az éneket és szerettem a sportot is. A diploma után valamennyien egy szakra specializálód­tunk. Én az „éneké let­tem”. — Melyik iskolában kez­dett tanítani? — Három évig a tolnai Döbröközbe kerültünk a férjemmel, majd 1956-ban hazajöttünk Kaposvárra, s azóta a Hámán Kató Ál­talános Iskolában tanítok. — Tanító, vagy tanárnő? — Mindig tanító néni akartam lenni, szinte mér­ges vagyok, ha tanárnéniz- nek. — Ügy hírlik, több hely­re is hívták az elmúlt év­tizedekben. Mi tartotta a „Hámánban”? — A gyerekek. Az itt tanulók zöme nevelőottho­ni kisdiák, fokozottan igény­lik a szeretetet. S én bo­lond lélek még mindig biz­tos vagyok abban, hogy a szereteten keresztül min­dent el lehet érni. A Há­mán másik vonzereje pe­dig a remek tantestület, a kollégáim között is jól ér­zem magam. — Fel tudják mérgesíte­ni a tanítványai? — Ellentmondásos termé­szetem van: az előbb a szerétéiről beszéltem, pe­dig néha valóban nagyon feldühítenek. A Gyerme­kekért érdemérem boldog tulajdonosa vagyok, holott bevallom, hogy néha ki­eresztem a hangomat. — Tényleg, mondd csak Lili, kiabáltam én régen? — fordul Fábri Lili felé, arcán valódi érdeklődés tükröződik. — Nem, soha — vágja rá azonnal egykori tanít­ványa. — Akkor úgy látszik fá­radok — morzsolja a sza­vakat halkan. — Zsuzsa néni kiegyen­súlyozott egyéniség — foly­tatja Fábri Lili —, minden rezdülésünket figyelte és észrevette, foglalkozott a gondjainkkal. — Ugyanennyi kiló volt és ugyanilyen bájos — fe­jezte be a „leírást” nevet­ve. Schuster Gyuláné ének­zenét tanít alsó és felső ta­gozatban. Munkájának ered­ményét az énekkar arany- minősítésének egész sora fémjelzi. A 60-as évek kö­zepéig vezetett testnevelés­órákat is, sőt balettra, nép­táncra tanította ifjú növen­dékeit. — Ha az alkatát nézem, nehéz elképzelni, hogy szi­gorral fegyelmezzen... — Nem vagyok szigorú. Éppen a közelmúltban in­tett nagyobb szigorúságra néhány hatodikos diákom. A nyolcadikosokkal azon­ban általában többet küz­dők, mint a fiatalabb tár­saikkal. — ? — Nem igénylik már annyira a szeretetet, és sok­szor észreveszem — még teljes családban élőknél is — az érzelmi nevelés, a harmonikus családi háttér hiányát. Gyanútlanul feltett, csa­ládjára vonatkozó kérdé­sem újra lefékezi beszélge­tésünk folyását. Férje, a Táncsics gimnázium kiemel­kedő tanáregyénisége alig két éve halt meg. — Nagyszerű matemati­kus volt, tanulmányok szer­zője, s három nyelven be­szélt. Iszonyúan egyedül va­gyok nélküle. Otthon csu­pán a kutyám vár, egy kö­vér, négylábon járó krump­liszsák — mosolyodik el keserűen. — S mi lesz, ha eléri a nyugdíjkorhatárt? — • 56 évesen már túl is vagyok rajta — nevet vég­re. — Addig tanítok, amíg szükség van rám. Tamási Rita 7. . Jellegzetes orra megis­merte a kábítószer szagát, de a veszélyt nem! Lebukott, s most kóros szenvedélykel­tés vádjával kerül a bíróság elé. Egyébként nem kezdő a bűnözésben, hiszen tizenhat éves korától már négyszer volt börtönben rablásokért, erőszakos nemi közösülésért, súlyos tesi sértésért. * * * A csendélet továbbra is teljes a cellában. A kártyá­zok kártyáznak, a beszélge­tők folytatják a beszélgetést, az ágyukon heverők a heve- rést. Füredi Béla újra ‘ ló­bálni kezdi a lábát. Amióta börtönben van, ez a legked­vesebb szórakozása. Magába forduló, bezárkózó emberré vált itt a rács mögött. Har­mincöt éves, hat általánost végzett. Alacsony, zömök testalkatú, kemény kötésű férfi. Arca kerek, csontos, kissé mongol képű. Lopáso­kért, rablásokért, betörése­kért már ötször volt büntet­ve. összesen tizenkét évet töltött a rács mögött. Leg­utolsó szabadulása után egy­ből fölkereste egykori ba­rátját, aki a bíróságon rá­kent mindent, s a végén megúszta egy felfüggesztett szabadságvesztéssel. — Jó napot — köszöntöt­te illendően a konyhában épp vacsorázó Varga Lász­lót, akinek a felesége hátra­fordult a tűzhelynél és elsá­padt. Varga ki akarta lökni ma­ga alól a széket, de elkésett. Füredi odaugrott és lenyom­ta: — Maradj csak nyugod­tan ! Beszélni akarok veled! Varga bizonytalanul in­tett, s egykori barátja leült vele szemben. A feleségben is fölszikrázott a remény, s kissé bizonytalanul megkér­dezte : — Nem kér egy kis va­csorát? Füredi ránézett a nőre, akit régebben annyiszor megcsodált. Igen, fogott raj­ta az idő, de még mindig kívánatos, vékony, magas asszony, s a szeme vágása mintha kimondhatatlan dol­gokat ígérne! » — (Megköszönném! — szólt hát az asszonynak, ő arra gondolt, hogy nem a vacso­rát, hanem mást köszönne meg. Az asszony azonban ételt rakott elé. — Kijöttél? — kérdezte még mindig félve, zavarban a férj. — Ki. — Mikor? — Tegnap. — "Milyen volt? — Elviselhető. — Ne haragudj rám, hogy a bíróságon ... — Hagyd csak! (Mindenki megbűnhődik egyszer! — Tessék? — Nem érted? — Hogy érted? — Ügy, ahogy mondtam: mindenki megbűnhődik egy­szer. (Folytatjuk.) » A DIÁKJAI INTIK SZIGORÚSÁGRA Gyarmati László Hőmérő

Next

/
Thumbnails
Contents