Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ' |jj| OMOGYi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A — XLV. évfolyam, 95. sióm Ara: 4,30 Ft 1989. április 24., hétfő Befejeződött a háromnapos kongresszus Az új név: Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség A DEMISZ első országos gyűlése — Nagy Imrét választották elnöknek Szombaton plenáris üléssel folytatta munkáját a KISZ XII. kongresszusa. A tanácskozáson jelen volt az MSZMP Poli­tikai Bizottságának több tagja. A küldöt­tek elsőként a jelölőbizottság munkájáról hallgattak meg tájékoztatót, majd az elő­terjesztett dokumentumokat vitatták meg, számos javaslatot téve az együttműködés alapelveire és szabályaira, a szövetség ne­vének megváltoztatására. A résztvevők kézhez kapták a péntek esti, éjszakai szek­cióüléseken megformálódott véleményeket, amelyeket a küldöttcsoportok alakítottak ki a kongresszusi dokumentumokról, illet­ve a szövetség három évtizedes tevékeny­ségéről, működésének új formáiról, lehe­tős égeirőL Politikai nagygyűlés Szolnokon MIRE TÖREKSZIK AZ MSZMP? A jelölőbizottság elnöke, Ernőd Péter a bizottság ed­digi munkáját értékelve rá­mutatott:“ az új szervezeti szabályzatra, felépítésre való áttérés a szövetségi tisztség- viselők megválasztásában is új formákat hozott felszín­re. A vezetők kiválasztásá­ban a legfőbb kritérium a személyi alkalmasság volt. Az elnöki tisztségre hat. sze­mélyt javasoltak, de csak hármójukra voksoltak any- nyian, hogy felkerülhessenek a jelölőlistára. Közülük Nagy Imre, a KISZ KB je­lenlegi első titkára vállalta jövendő megbízatását. Kiss Péter, a Baloldali Ifjúsági Társulás jelenlegi vezetője és Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára különböző meg­fontolások miatt elzárkózott a jelöléstől. Az alelnöki funkcióra előzetesen húsz fiatal neve került szóba — mondta Ernőd Péter. A dokumentumok feletti vitában szót kérő küldöttek közül többen KlSZ-kezde- ményezésként javasolva szor­galmazták: az ÁISH adjon számot arról, hogy a hivatal •mennyi pénzt fordított költ­ségvetéséből ifjúságpolitiká­ra. A szövetség működésé­nek megújhodását abban lát­ták, hogy ott mindenki egyenrangú partnerként le­hessen jelen, s a tagszerve­zetek — függetlenül a lét­számtól — egy-egy képvise­lőt delegáljanak. Hangoztat­ták, hogy az új formáción belül valódi politikai szövet­ség csak a vagyoni viszo­nyok rendezése után jöhet létre. A politizálás színterét illetően a küldöttek többsé­ge úgy foglalt állást, hogy célszerű lenne a lakóhelye­ken fokozni az ifjúsági szö­vetség aktivitását. El kell kerülni, hogy a munkahe­lyek a napi politikai csatá­rozások színterei legyenek. Bár ezt a gondolatot a dol­gozó fiatalok is osztották, úgy vélték, a jövőben is szükség lesz a munkahelyi ifjúsági szervezetek fennma­radására. A küldöttek olyan mecha­nizmus kialakítását tartották szükségesnek, amely képes reagálni a napi kérdésekre. Ugyanakkor megfogalmazták azt is, hogy a szövetségben egyidejűleg több, egymástól eltérő platform is létezhes­sen. Az egyik felszólaló an­nak a véleményének adott hangot, hogy a múltról való­ban el kell számolni, de konszenzust a jövőről kell kötni. Ehhez viszont kölcsö­nös tolerancáira van szük­ség. Volt, aki a türelem, a bizalom és a tolerancia min­dent meghatározó jelentősé­gét hangsúlyozta. Erre an­nál is inkább nagy szükség lesz, mivel a tagszervezetek többsége egyelőre az önmeg­határozás gondjaival küsz­ködik. Az egyik küldött fontos­nak tartotta kiemelni, hogy a „bizalmi óra” a KISZ elit­jének is ketyeg, Vezetőik sokszor visszaéltek a tagság őszinte hitével, bizalmával. A szövetség az MSZMP re­formerőit támogatja, mert vannak olyan értékek, amely­ből egy baloldali szövetség nem engedhet — mutattak rá. Az ifjúsági szövetségnek nemcsak balra kell korláto­kat állítania, hanem jobbra is — mondta az egyik kül­dött, s a magyar demokra­tikus megújulás erőivel kell szövetkeznie. A vitában számos konkrét javaslat is elhangzott az or­szág sorskérdéseiről, az ifjú­ságot leginkább érintő ten­nivalókról. Felvetették pél­dául, hogy az új alkotmányt ne a mostani országgyűlés fo­gadja el, hanem az új válasz­tási törvény alapján az 1990 elejére megválasztott alkot- mányozó nemzetgyűlés. Az alaptörvényt népszavazás­nak kellene megerősítenie. A hadikiadások radikális csök­kentésével, az ott felszaba­duló pénzt teljes egészében az oktatásra kellene fordíta­ni. Szükségesnek tartották országos szintű takarékos- sági program meghirdetését, az elmaradott térségek mi­előbbi felzárkóztatását. (Folytatás a 2. oldalon) „Mire törekszik az MSZMP?” címmel rendezett nyílt politikai nagygyűlést szombaton Szolnokon a ti- szaligeti sportcsarnokban az MSZMP városi bizottsága. A több mint másfél ezer résztvevőt Stabó István, a megyei pártbizottság első titkára, a megye politikai, gazdasági és társadalmi hely­zetéről, Németh László, a városi pártbizottság első tit­kára pedig a megyeszék­hely felgyorsult politikai éle­tének alakulásáról tájékoz­tatta. A nagygyűlésen beszédet mondott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminisz- ter. Bevezetőben szólt ar­ról, hogy a tavalyi, májusi országos pártértekezlet irá­nya helyes volt, kétségtelen ugyanakkor: az azóta eltelt tíz-tizenegy hónap alatt lé­nyeges változások történitek a magyar társadalomban. A pártélet kétszintűvé vált, megkezdődött más pártok önszerveződése is. A továb­biakban kifejtette: koráb­ban kérdés volt, ma már azonban nyilvánvaló, hogy új alkotmányra, alkotmá­nyozási folyamatra van szükség. Az a cselekvési program, amelyet az MSZMP hat héttel ezelőtt tett közzé, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt önkifeje­ződésének fontos dokumen­tuma. Továbbfejleszti az MSZMP politikáját a tavaly májusi pártértekezleten el­hangzottakhoz képest, s azt az irányt követi, amelyet a mai politikai, társadalmi helyzet megkövetel. Szüksé­ges, hogy az MSZMP ideo- logizáló pártból, olyan ru­galmasan cselekvő párt le­gyen, amely megtalálja a megfelelő módszereket a Dániel Ortega nicaraguai államfő vasárnap nyugat­európai kőrútjának első ál­lomására, Párizsba érkezett. A közép-amerikai ország társadalom, a tömegek jo­gos igényeinek kielégítésé­re — hangsúlyozta. Rámu­tatott arra, hogy az MSZMP a munkások pártja és az is marad, de soraiban termé­szetesen minden más réteg kép viselőinek is helyük van. A párt munkastílusával kapcsolatos változásokról szólva kiemelte: az MSZMP megszüntette a tanácsok és más szervek önállóságát be­folyásoló, akadályozó jogait, ugyanakkor minden szinten következetesen ügyel a köz­élet tisztaságára. Hozzátet­te: az ellenőrzést nem elég különféle bizottságokra bíz­ni, ehhez társadalmi nyilvá­nosságot kell teremteni. Vé­gezetül rámutatott: az MSZMP kiáll a lelkiismere­ti és vallásszabadság mel­lett, a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a tehetsé­ges emberek érvényesülésé­nek segítésére, s teret ad a szabad vélemény-nyilvání­tásnak. Fontos kérdésnek tartotta a vezetők kiválasz­tását, s úgy vélekedett: sza­kítani kell a zárt ülések gyakorlatával, mert a zárt kabinetek képtelenek arra, hogy a legjobbat, a legal­kalmasabbakat válasszák meg. Nyers Rezső, valamint a megyei és városi vezetők a hallgatóság soraiból féltett politikai, társadalmi, gazda­sági kérdésekre is válaszol­tak. Ennek során a Politi­kai Bizottság tagja szólt Kádár János betegségének súlyos voltáról, s megje­gyezte: az MSZMP elnöké­nek egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy nyilat­kozzék. vezetője hétfőn kezdi meg tárgyalásait vendéglátóival, köztük Francois Miterrand államfővel és Michel Rocard miniszterelnökkel. Ortega Párizsban Kedvezmény, kölcsön a gázt bevezettetőknek / Első a befizetés, utána kezdődik az építés Tizenöt utcában építik meg a gázvezetéket az idén Kaposváron a március vé­gén elfogadott terv alapján. Azóta sokan érdeklődnek a fizetési feltételek, a kedvez­mények iránt. Dr. Kéki Zol­tántól, a Kaposvári Városi Tanács pénzügyi osztályve­zetőjétől kértünk felvilágo­sítást. — A tanács 50 ezer fo­rintos közműfejlesztési hoz­zájárulást szavazott meg. Mennyi a családok tényle­ges kiadása? — Azzal kezdeném, hogy a befizető adókedvezmény címén 15 ezer forintot le­vonhat a személyi jövede­lemadójából. Azok, akik nem vagy nem teljes mér­tékben tudják ezt érvénye­síteni, a tanácstól visszaigé­nyelhetik a pénzt a befize­tést követő év adóbevallá­si időszakában, az erre rendszeresített nyomtatvá­nyon tett és igazolt nyilat­kozat alapján­— Mit igényelhetnek még vissza a gázt bevezettetők? — A befizetett lakossági hozzájárulásból — az összeg arányában — az általános forgalmi adó is visszaigé­nyelhető az úgynevezett 62. számú igénylőlapon, három feltétel együttes megléte esetén. Az első az, hogy a gázvezetéket építőközösség építse, a másak, hogy kész legyen, s azt is megnézzük, hogy a kivitelező 1988. de­cember 31-e után végezte-é a munkát vagy annak egy részét. — Miben segít a tanács? — Annak érdekében, hogy a lakók részesüljenek a kedvezményben, építőkö­zösséget szervezünk. A szükséges szerződést a ta­nács ellenszolgáltatás nél­kül elkészíti. Az építőközös­ség által visszaigényelt ál­talános forgalmi adót az építőközösség elnöke (kö­zös képviselő) osztja szét a tagok között. Vegyünk egy példát! Valaki befizeti az 50 ezer forint hozzájárulást. A 80 százalékos hozzájáru­lás alapján negyvenen két­millió forintot fizetnek be, a gázvezeték-építés pedjg két és fél millióba kerül. Ebben az esetben egy sze­mélyre 10 ezer forint visz- szaigényelhető áfa jut. Az érvényesített személyi jö­vedelemadó-kedvezmény 8 ezer, a tanácstól visszaigé­nyelhető összeg 7 ezer fo­rint. A tényleges teher te­hát 25 ezer forint. — Sokan vannak, akik OTP-kölcsön nélkül nem tudnak belevágni a gázve­zeték-építésbe. — Nekik 15 ezer forint előleget kell befizetniük, s 35 ezer forint hitelt vehet­nek föl az OTP- vagy a takarékszövetkezeti fiók­ban. Ezt három évre adják 18 és fél + 1 százalékos kamatra. Az állam átvál­lalja a kamatterhek nagy részét, havi 270 forintot. Így a havi törlesztőrészlet 1000 forint. Összesen 36 ezer forint a visszafizefni- való. Sajnos, ez a jelenlegi szabályozás kusza, átgon­dolatlan. Ennek a család­nak is 25 ezer forint a tény­leges kiadása — beszámít­va a kedvezményeket —, mégis 35 ezer forint hitelt vehet föl. — A lakosság öntevékeny szervezésében is épülhet gázvezeték a városban. — Csináltunk egy számí­tást. Ha ötvenen fognak össze és hárommillióba ke- rüL az építés, akikor egy személyre hatvanezer forint befizetés jut. Ha azonban leszámítjuk a 25 700 forint személyi jövedelemadó-, a 12 ezer forint általános for- galmiadó-kedvezményt, ak­kor a tényleges befizetés 48 ezer forintot tesz ki. — Többen kíváncsiak ar­ra, hogy mikor kell befi­zetni a közműfejlesztési hoz­zájárulást. — A tanács úgy döntött: a gázvezeték fektetése csak akkor kezdődhet meg, ha az érdekeltek 80 százaléka befizeti a hozzájárulást. Mi azt kérjük a szóban forgó utcák lakosságától, hogy a munka megkezdése előtt 30 nappal fizesse be a pénzt. — Vállal-e garanciát a tanács az építkezés határ­időre való befejezésére? Ez ugyanis összefügg azzal, hogy rendeljenek-e tüzelőt. — A tanács annyiban vál­lal felelősséget, amennyi­ben ezt a kiviteli szerződés és a szerződéses fegyelem lehetővé teszi. A munkák ütemezése után a tanács tájékoztatja a lakosságot. Amikor pedig nyolcvan szá­zalékuk befizette a pénzt, megkötjük a szerződést a kivitelezővel. Ebben szere­pel a határidő, s erről szin­tén tájékoztatást adunk. — EUenőrzi-e a tanács a munkálatokat? — Természetesen, mégpe­dig folyamatosan. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents