Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

1989. április 21., péntek Somogyi Néplap 3 Vendéglő épül Zamárdiban az Áfor-benzinkút mellett. A magánvállalkozókból alakult Pánis kisszövetkezet egy kisebb szállodát, éttermet, fagylaltozót, teke- és tenisz­pályát rendez be itt. Terveik szerint az új létesítmény jövőre már vendégeket fogad. Szállítmányozási leányvállalat alakult # Uj cég a fuvarszakmában ÁRALKU — K.UPECI SZINTEN Szállítmányozási leány- vállalatot alapított a Ka­pos Volán. E hír hallatán fölmerül sokunkban a kér­dés: vajon meggondolták-e ezt a lépést, hiszen az utak tele vannak már a fuvaro­zókkal. Űj - kft-k, kisszö­vetkezetek alakultak, és magánfuvarozók száma is ugyancsak megnőtt az utóbbi két esztendőben. — Valóban így van mondta Kovács László, a leányvállalat igazgatója —, ezért csak fuvarozásra épí­teni egy vállalkozást nagy könnyelműség volna. A szállítmányozást azonban nem szabad összetéveszteni a szállítással; ez összetet­tebb, sok más feladatot is magába foglaló tevékeny­ség. Mi szállítmányozók vagyunk. A vállalat március else­jén alakult, az országban elsőként a Volán vállalatok közül. Fő munkája most a belföldi szállítmányozás, de kérvényüket már postáz­ták az illetékeseknek, kér­ve benne a nemzetközi szállítmányozási jogot. A válasz az év közepére vár­ható. — Cégünk tulajdonkép­pen ügynöki vállalkozás, nincs sem autónk, sem so­főrünk, sem raktárunk; mindezeket a megrendelé­sektől függően bérelni akarjuk. Közvetítő sze­repre vállalkoztunk; gyűjt­jük az információkat, és vállalkozunk az áru eljut­tatás! folyamatának teljes lebonyolítására. Ebbe bele­tartozik a raktározás, a tá­rolás, a számlázások, az ömlesztett áruk csomago­lása és természetesen a fu­var. Ez utóbbi látszik talán a legnehezebbnek, hiszen — ahogy Kovács László mondta — ma már egy ta­licskával is bárki fuvarozó lehet. — Félre ne értse: nem a maszekok ellen van kifogá­som, ők esek a versenyszel­lemet erősítik a piacon. A fuvaroztatók azonban- et­től a túlkínálattól vérsze­met kaptak, s az üzleti tár­gyalások már-már kupeci szintre süllyedtek. A meg­bízók közül néhányan in­korrektté váltak, és nem a piaci viszonyok között versenyeztetnek; minden eszközt megragadnak, hogy az árakat lejjebb szorít­sák. Sajnos, néhány vál­lalkozó mindig akad, aki olcsóbban is hajlandó vál­lalni a munkát. Ezeket a visszásságokat hivatott megszüntetni az új vállalat, hogy újból érvé­nyesülhessenek a piaci automatizmusok. Most majd a leányvállalat versenyez­teti a fuvarozókat, s a leg­kedvezőbb ajánlatot tevő­nek adja az utat. Ezek kö­rébe tartozik persze az ala­pító Kapos Volán is. De nem lesz-e sértődés, ha nem ők kapják a fuvart, s így — esetleg — kénytele­nek pihentetni kapacitásu­kat? — Lehetőség szerint a Volán eszközeit mobilizál­juk. Mivel azonban nyere­ségérdekeitek vagyunk, ha valaki kedvezőbb ajánla­tot tesz, ő kapja a fuvart; ebből nem lesz — nem is lehet — sértődés. Ugyanígy működik a raktározás is. A helyet béreljük, s termé­szetes, hogy az érdekeinket nézzük itt is. Az új vállalkozás elő­nyösnek látszik mindenki számára: a megrendelő biz­tosra veheti, hogy áruja időben célba ér, a fuvarozó számíthat visszfuvarra is, hiszen a vállalat — fel­használva a Volán össze­köttetéseit — ezt. könnyedén megszervezheti. S jól járnak a vállalkozók is. Különösen ha megérkezik a nemzetkö­zi engedély is. — A nemzetközi jogo­sítványunkat valószínűleg csak egy vagy két részte­rületre kapjuk meg. Hogy melyikre, nem tudjuk. Min­denesetre ennek a szemé­lyi és tárgyi feltételei meg­vannak. Bízunk a kedvező elbírálásban. A piackutatá­saink azt mutatják: szükség volna ránk a külföldi uta­kon is. —varga— Kérdéseinkre válaszol dr. Kovács Lajos, a KISZ megyei elnöke ÖNMAGÁT TÚLÉLTBŐL ÚJJÁÉLEDŐ SZERVEZETET Ma kezdődik a KISZ- kongresszus. Dr. Kovács La­jost, a KISZ megyei elnökét először arról kérdeztük, ho­gyan jött létre a megyei küldöttcsoport és milyen út- ravalóval indulnak a kong­resszusra. — Még Székesfehérváron, az országos KlSZ-értekezle- ten fogadtuk el az elvet, hogy minden KlSZ-szerve- zet 500 tagonként delegálhat egy küldöttet. A 10 ezer 500 somogyi KISZ-tagot tehát 21 küldött képviseli. Közülük 19-et már a megyei küldött­értekezletig megválasztottak. Ennek köszönhető, hogy a küldötték most legalább olyan sokfélék, mint 'kül­dőik: eltérő érdekek és né­zetek sorát képviselik, ame­lyek már nem is köthetők csupán rétegekhez vagy tér­ségekhez. Ezek egyre kifeje­zettebben politikai érdekek. Izgalmas, hogy a küldött­csoport megbeszélésein e sokféleségből hogyan szüle­tik egy, a többségi és ki­sebbségi véleményeket is tükröző álláspont. Ez mint a leendő önálló megyei tag- szervezet véleményét kell képviselnie annak a kül­döttnek, amelyik szót kap. Tapasztalataim szerint a küldöttek lelkiismeretesen fölkészültek, s készek arra, hogy szövetséget kössenek a többi 43 tagszervezettel azokban a kérdésekben, amelyekben a kongresszuson közös álláspont születik. BÁTRABB FÓRUM LESZ — Az országos KlSZ-érte- kezlet Székesfehérváron ro­konszenvesen és lényegre- töröen fogalmazta meg a KISZ politikai platformját, önmegújító szándékait. Ké­pes lehet-e a kongresszus többet vagy mást mondani? — Ügy érzem, ez bátrabb fórum lesz, mint a KlSZ-ér- tekezlet. Sok minden meg­változott november óta: egyebek között a többpárt­rendszer kérdésében is gyö­keresen megváltozott a hi­vatalos álláspont. Az érte­kezleten sokat beszéltünk az MSZMP-vel kialakítandó vi­szonyunkról, de arról nem, hogy ez a párt—KISZ vi­szony hogyan alakul majd többpártrendszer esetén. A gyors társadalmi változások nyomán egy sor, november­ben megfogalmazott elv túl­haladottá vált. Három fő témakör szere­pel a kongresszus vitájában. Az első a KISZ elmúlt 32 évét és mai helyzetét teszi mérlegre. A múltunkkal szembenéző álláspontok kö­Új úton, magasabb fordulaton Kapaszkodni kell Az elmúlt évben 6 millió forint volt a nyereség a ka- posfüredi Vörös Október Tsz-bem A higgadt, bölcs mérlegelések idejét élik a vezetők. — Beérett az elmúlt 6-7 év gyümölcse — mondta Sár Gyula tsz-elnök. — Ennyi időre volt szükség a szerkezetváltásra, valamint az elképzelések megvaló­sításához a szakemberek ki­választására. A szerkezetváltás lépé­seit Pintér György elnökhe­lyettessel közösen idézték föl. — Meg kellett szüntetni a nem eléggé jövedelmező szántóföldi növények ter­melését. Tavaly már csak a búza, a borsó, a napra-. forgó és a kukorica ma­radt. — Miután a fő növénye­ink termesztése csak szi­gorú, zárt technológiai rend­szerben eredményes, a KSZE partnergazdaságaként végezzük munkánkat. Eh­hez persze ki kellett alakí­tani a megfelelő szakem­bergárdát és kiválasztani a vezetőket. — A költségközpontú szemlélet kialakítása mel­lett a legfőbb követelmény a fegyelmezett munka. A technológia sikere elsősor­ban a végrehajtó fegyel­mezettségétől függ. A szerkezetátalakítás fontos velejárója volt a vi­lágbanki hitellel végrehaj­tott erő- és munkagéppark korszerűsítése. Az elenged­hetetlen gépberuházások ellenére nem emelkedett a költségszint. A 20 százalék­nyi saját erőt magába fog­laló, mintegy 8 millió fo­rintos beruházás már jól kamatozik. A tsz vezetői korábban a szarvasmarha-ágazat fel­számolása mellett döntöt­tek. Jelenleg 350 kocás sertésállományuk 3,5 mil­lió forintot hozott. Van magyar magyfehérhúsú törzstenyészetük, hunga- hvb-keresztezésű tenyész- értékesítésük, vemheskoca- értékesítésük,. és hizlalnak is. A takarmányt saját ke­verőüzemükben állítják elő, s ehhez ipari eredetű melléktermékeket — savót, húspépet — adnak kiegé­szítésül., — A 3038 hektáros szán­tóterület talajerő-utánpót­lása a legnagyobb gondunk — mondta a tsz elnöke. — Állatállományunk mind­össze 60—80 hektárra ele­gendő szervestrágyát ter­mel évente. Kénytelenek vagyunk másodvetésekböl származó zöldtrágyázással, valamint nagy mennyiségű szalma beszántásával pó­tolni. A bizakodó évkezdést a múlt évi eredmény mellett jelentősen befolyásolja a kedvező időjárás. Az idei eredmények eléréséhez fe­szített tervet kellett készí­teni. A célok elérését jól bevált havi értékelési rend­szer segíti. . — Ha az idén is a tava­lyihoz hasonló lesz a ter­melőszövetkezet nyeresége, az a jelenlegi szabályozók mellett csak az életben ma­radáshoz lesz elég. Kaptasz­kod ni kell — mondta Sár Gyula elnök. Mészáros Tamás fr /aäi a ' wL, %'» ^ r‘Vx zül azokat támogatom, ame­lyek szerint az elmúlt 32 évben gyakorolt politikai működési mód — amelyet a KISZ-re rákényszerített az élet — csak arra volt elég, hogy egy szervezet túlélje önmagát. A múlt hibáinak beválása nem jelentheti azt, hogy sommás jelzőkkel mi­nősítjük a korábbi KISZ- vezetőket, mert hiszem, hogy köztük is többségben vol­tak a tisztességesen dolgo­zó, becsületes emberek. Egy­szerűen nem volt olyan tár­sadalmi helyzet, hogy túl­léphettek volna korlátaikon. Ezért kell megvonni a ha­tárt az eddig és ezután kö­zött. Fölsorolva természete­sen az „eddig” értékeit is, részben ezekre alapozva a formálódó új politikai szö­vetséget. A másik kérdéskör a plat­form és program. — Előb­biben az országos KlSZ-ér- tekezlethez képest változást várok a p>árt és a KISZ vi­szonyának meghatározásá­ban. Ott a KISZ még mint a párt ifjúsági szervezete szerepelt. Ma már világos: 44 önálló tagszervezet szö­vetségéről ez nem mondha­tó ki. Egy középis‘kolás-szer- vfezat joggal állíthatja pél­dául, hogy amúgy sem sza- vazópolgárok, tehát egyik párt mellett sem sorakozik fel. Ö.k jól megvannak, mondjuk a történelemtaná­rukkal, aki demokrataíó- rum-tag ás a matektanárral. is, aki az MSZMP tagja .. . Szerintem az MSZMP-vel való stratégiai szövetség sem azt jelenti, hogy ne­künk az MSZMP-t mint szervezetet kell megjelení­tenünk, hanem a mozgal­mat, azon belül a reform­kommunistákat, a szociálde­mokratákat és a népi balol­dalt. Valójában ezeknek a politikai eszméivel vagyunk szövetségesek. Ez egyelőre kisebbségi vélemény. A harmadik téma egy új alapszabály alkotása lesz. Ennek, várhatóan, a lénye-’ ge az, hogy teljes önállósá­got ad a tagszervezeteknek. Egyetlen feltétel a közösen vállalt politikai platform. Az új szövetség létrejötté­vel a KISZ elnevezés is megváltozik. Erre többféle javaslat van. S bár nem a névváltozás a lényeg, a tar­talmi változást mégis szim­bolizálnia kell az új név­nek. A többség egyelőre a Magyar Ifjúszocialisták Or­szágos Szövetsége elneve­zést támogatja. Ez csak a szövetség lehetséges elneve­zése, a tagszervezetek ön­állóan dönthetnek a saját­jukról. A pestiek például Baloldali Ifjúsági Társulás­ként említik önmagukat. LEHETŐSÉG - LATOLGATÁS — A KISZ-ben is létezik a reformokat halogatni pró­báló, a „régi” KISZ-t és an­nak módszereit visszakívánó szárny? — Igen. De miként a va­lós határvonal a pártérte­kezleten sem a fiatalok és idősebbek között húzódott, a KISZ-ben is igaz, hogy vannak 18 éves ifjúkonzer- vatívok és vannak 35 éves reformerek. Ez nem baj, hi­szen ma már nem kell fel­tétlenül a KISZ-hez tartoz­ni. Mindezzel együtt úgy ér­zem, a KISZ-ben a reform­erők jelentik a centrumot, amiként országos vezetőink többsége is kemény refor­mer. — Fölvetödött-e az ifjúsá­gi szövetség esetleges párttá szerveződésének gondolata? — Annyit hallottunk, hogy mi csak tartalókcsapat va­gyunk; hogy korosztályi ala-, pan nem lehet pártot szer­vezni, hogy magam is bi­zonytalan és bátortalan va­gyok ebben a kérdésben. Ami valószínű: a KISZ egyelőre csak szövetségese­ket keres, s nem lép fel ön­állóan a választásokon. Emellett elképzelhető az is, hogy mondjuk, valamelyik tagszervezet úgy dönt, hogy nem az MSZMP-vel, hanem egy másik baloldali párttal működik együtt. Emiatt a KISZ párttagajánlási sze­repkörét is újra kell gon­dolni. — Gyakori vitatéma, hogy a KISZ hitelvesztésében mekkora szerepe volt a párt többé-kevésbé kényszerű másolásásak, az alárendelt­ségnek és mennyi az ifjúsá­gi szövetség belső gyengesé­geinek. — Igazságtalan volna min­dent a pártra kenni, még ha az MSZMP által kialakított politikai gyakorlatnak nagy része van is abban, hogy a KISZ ma itt tart. Tény vi­szont, hogy az ifjúsági szer­vezetben is teret tudtak nyerni a karrieristák, akik képtelenek voltak hitelesen politizálni. Vezetővé válhat­tak alkalmatlan emberek, akik a saját képükre for­málták a testületet. KI MIÉRT TAGJA? — Sikerült-e már megfé­kezni a taglétszám apadásá­nak Somogybán is erőteljes folyamatát?' — Ez csak akkor lehetsé­ges, ha az ifjúsági szerve­zet megtalálja a mai felté­telek közötti új arcát. Most van, aki csak a szabadidős programokért KISZ-tag. Más azt várja el, hogy a KISZ csak a politizálás színtere legyen. Ismét mások kizáró­lag az érdekképviseletben látják a KISZ feladatát. Ez utóhiból jó ifjúsági szak- szervezet is formálódhat. Mivel a KISZ utódszerve­zete eleve nem felelhet meg azonos szinten mindhárom követelménynek — s várha­tóan a politizálás lesz a meghatározó szerepköre —, úgy gondolom, a megyében 7—8 ezerben stabilizálódik majd a taglétszám. — Hogy értékeli azt a tényt, hogy a KISZ megyei vezetőjeként — bár jelölték — nem választották be az új megyei pártbizottságba? — Ez főként a vihart ka­vart pártértekezleti hozzá­szólásom következménye. Nagyon bízom abban, hogy nem a megyei pártfórumnak a KISZ-ről és a fiatalokról alkotott véleményét tükrözi. Semmikép sem tartom jó­nak, hogy egy pártértekezlet egy keményebb hangú hoz­zászólásra úgy reagál, hogy a véleménymondót nem vá­lasztja be. Jó volna, ha az érvek csatája nem válna oly sokszor személyi harccá. Vé­gül is leszavazásom politikai válasz volt az általam el­mondottakra. ÚJRA AZT — Tudja-e, hogy ebben a körben milyen hozzászólás­sal arathatott volna nagyobb sikert? — Mérsékelten reformer­nek kellett volna lennem. Elmondva, hogy miben vá­rok változást. Szólni arról, hogy ezért a KISZ-ben mi mennyit dolgozunk, utalva rá, hogy sok volt KISZ-es dolgozik a párt különböző testületéiben. Emellett a fia­talok nevében sok sikert kí­vánni a pártértekezletnek. Ez népszerűbb lett volna, én mégis újra ugyanazt mon­danám el, amit egyébként évek óta képviselek. — Köszönöm a vélemé­nyét. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents