Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

2 Somogyi Néplap 1989. április 20., csütörtök ■ | / ■ / I I ■ 9 bzovivoi tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) új szervezeti szabályzatá­nak kimunkálása során, vi­taanyagként került a testü- Let elé a párt szervezeti felépítésére vonatkozó ja­vaslat. Kifejtette: az MSZMP szervezeti meg­újulása szükségessé teszi, hogy a szerveződési elvek és a szervezeti felépítés is módosuljon. Lényeges elem­ként emelte ki, hogy az elő­terjesztés figyelembe veszi az MSZMP-nek a többpárt­rendszer viszonyai közötti működését, és a politizálás színterét elsősorban a la­kóhelyre teszi át. Űjdonság, hogy a párt tagjai nem egy alapszervezetnek, hanem az MSZMP-nek a tagjai: a kommunisták belépéskor szabadon megválaszthatják alapszervezetüket. A helyi pártszervezetek maguk dönthetik el, hogy hol és hogyan engedélyezik alap­szervezetek alakítását. Pet- rovszki István utalt arra, hogy nagy ellenállásba üt­között az a gondolat, amely szerint az üzemekben csök­kenteni kell a pártszerveze­tek feladatkörét, meg keil szüntetni a termelő tevé­kenységbe való beavatko­zást. Hangsúlyozta: az MSZMP politizáló és nem a termelést irányító párt kíván lenni. A munkahe­lyek nem lehetnek politikai, pártküzdelmek színterei. Az ott szerveződő alapszer­vezeteiket is csak oly mó­don lehet elképzelni, ha a pártpolitikai élet nem mun­kaidőben, nem közvetlenül a termelőhelyen folyik, ha­nem azon kívül, s nem za­varja a termelést. Átérté- . kelődnek tehát a helyi szer­vezetek feladatai, átren­deződnek a megyei bizott­ságok tennivalói. Egysze­rűbbé, rugalmasabbá válik a struktúra. Tóth András, az MSZMP szakértője arról számolt be, hogy a Politikai Bizottság első olvasatban tárgyalta meg a képviseleti rendszer továbbfejelsztésérői, illetve a választási rendszer egyes időszerű kéntéseiről szóló előterjesztést, e kérdésekben azonban nem foglalt állást, további egyeztető tárgyalá­sokat tart szükségesnek. A testület úgy ítélte meg, hogy különböző társadalmi szer­vezetekkel, mozgalmakkal, pártokkal való együttműkö­dés eredményeként, megál­lapodás révén alakulhat ki megfelelő álláspont. A to­vábbiakban elmondta: a po­litikai bizottság véleménye szerint a politikai rendszer továbbfejlesztésének része­ként az egy- vagy kétkama­rás parlamenti rendszer ki­alakítása egyaránt elképzel­hető, de az, ami a kétka­marás rendszert indokolná — kiegyensúlyozó, kompen­záló, stabilizáló szerepe — az egykamarás forma között is garantálható. Ügy vélték, nem lenne szerencsés, ha ebben a kérdésben az MSZMP ma alakítaná ki álláspontját. A választási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcso­latban a testület megállapí­totta: az 1983-ban született törvény mind politikai, mind jogi értelemben elavult; újat kell kidolgozni. A választá­sok időpontjáról politikai egyeztetésekre van szükség; a további munkálatokról szakértői szinten, a külön­böző politikai szervezetek, pártok képviselőivel, az or- szágyűlési képviselők buda­pesti és megyei csoportjai­val kell tárgyalni. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt; a demokratikus centralizmust az MSZMP nem kívánja megőrizni, ez a fogalom a május végéig kidolgozandó ideiglenes működési szabály­zatban sem fog szerepelni. A vita alapján a centra­lizmust kell újraértelmezni; a testület egyértelműen el­utasította a merev, egy centrumból történő irá­nyítás gyakorlatát. A ká­derhatáskörök módosításá­val kapcsolatban elhang­zott, hogy a Minisztertanács átalakításakor a minisztere­ket a kormány, illetve az Országgyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési képviselők útján támogat­hatja a jelölteket; politi­kai eszközeivel akar és tud befolyást gyakorolni a különböző posztokra törté­nő jelölésnél. Természete­sen lesznek olyan funkciók, amelyeknek betöltésénél a párt nem kíván véleményt nyilvánítani. Az ülésen — mint a szer­vezeti szabályzat lényeges eleme — szóba került a piatformszajbadság ügye is. Elhangzott: nincs ellent­mondás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása kö­zött a tekintetben, hogy a reformkörök a párton belül horizontálisan ' szerveződ­hetnek és véleményt cse­rélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti elkülönü­lést, amely magában hor­dozza egy felülről lefelé irányított pártszámy lét­rejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkorok egymással folytatott párbeszéde — így a kecskeméti reformmű- hely-tanácakozás is — a platformszabadság foga­lomkörébe tartozik. A ce­zúra, a frakció és a plat­form között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg. A párttörvény, tervezeté­vel összefüggésben elmond­ták, hogy a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium, mint jogalkotásra jogosult állami szerv nyújtotta be megvitatásra a Politikai Bi­zottsághoz, amely kialakítot­ta ezzel kapcsolatos állás­pontját. Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság, első titkára tájékoztatta a Politikai Bizottságot: a dol­gozók ezen a május 1-jén is fel vonulnak, s. a felvonulási téren beszéd hangzik el a szakszervezeti mozgalom s az MSZMP részéről is. (MTI) Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Az új kereskedelmi törvény ailapelveiről, a Kereskedel­mi Minisztérium átszerve­zéséről, valamint a piaci verseny szerepéről tárgyalt szerdán az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága. Beck Tamás kereskedel­mi miniszter elmondta, hogy a tárca vezetése a ke­reskedelmi törvényterve­zetnek azt a változatát tart­ja a jobbiknak, amelynek értelmében a törvény nem­csak a szűkén vett keres­kedelmi tevékenységet, ha­nem a forgalmi folyamat összességét szabályozná. Eszerint — a jelenlegi pi­acfelügyeleti szabályok mellett — a. szabályozás magában foglalná a termék- forgalom, a központi kész­letekkel való gazdálkodás és a raktárgazdálkodás elő­írásait is. A miniszter sze­rint a termékfelelősséget, a jótállást, a szavatosságot és az alkatrészellátást a Pol­gári törvénykönyvben kel­lene szabályozni. A miniszter utalt arra, hogy többen javasolták: alkossanak külön idegen- forgalmi törvényt. Ezt azon­ban nem tartja célszerű­nek. Az idegenforgalommal kapcsolatosan megemlítet­te, hogy a Minisztertanács csütörtökön tárgyalja Hé­víz ügyét. Hangsúlyozta azt a véleményét: ez az utolsó pillanat a nyirádi bá­nyaművelés megszüntetésé­re. Nemcsak a bányát kell leállítani — mondatta —, hanem ezzel egyidőben ki kell tisztítani az elszennye­ződött aknákat is. Beck Tamás a kereskedeT lem alapvető gondjait a piacgazdálkodás hiányára vezette vissza. A gyártók számára — mint mondotta — nem adottak a szükséges feltételek, alig ösztönzi őket valami a kereskedelem színvonalasabb kiszolgá­lására. Erre jó példa a most lezajlott külföldi be­vásárlási hullám, amely szintén bizonyította, hogy a hazai termelőknek „nem éri meg” versenyre kelni az osztrák iparral és ke­reskedelemmel. A miniszter tájékoztatta a bizottság tag­jait a Kereskedelmi Mi­nisztérium szervezeti vál­tozásairól és új működési elveiről. A tárca irányítá­sának korszerűsítése be­fejeződött. Az új — a ko­rábbiaknál lényegesen ki­sebb létszámú — szerve­zet alapvető feladata, hogy elvi irányító munkát végezzen, az operatív teen­dőket pedig bízza a szakhi­vatalokra. A vitában Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a kereskedelem értékterem­tő fukciójáról a magyar gaz­daság nem mondhat le. A kereskedelem legfontosabb feladatának nem az ellátást, hanem a beszerzést és az értékesítést tartja', azonban szükségesnek látná, hogy a termelők is kereskedjenek. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye) úgy véli, semmi nem indokolja, hogy szeptem­berig elkészüljön az új ke­reskedelmi törvény. Akár­milyen jó ugyanis a tör­vény, amíg a megfelelő fel­tételrendszer hiányzik, ad­dig nem tud megfelelően funkcionálni a kereskede­lem. Többen foglalkoztak a ga­ranciális kérdésekkel. Fel­vetették például, hogy hiány­zik az egységles hazai gya­korlat. Azzal a megállapí­tással is egyetértettek a bi­zottság tagjai — többen példákat is felsoroltak —, hogy jelenleg a kereskede­lem ütközőpont a gyártók és fogyasztók között. A bizottság úgy határo­zott, hogy a törvényterve­zetnek azt a verzióját támo­gatja, amelyet a tárca veze­tése is javasol. Kezdemé­nyezi továbbá, hogy a Pol­gári törvénykönyvben sza­bályozzák a termékfelelőssé­get, a jótállást, a szavatos­ságot és az alkatrészellátást. « Ünnepélyesen eltemették a II. világháború alatt szovjet területen meggyilkolt mint­egy 4300 lengyel katonatiszt katyni tömegsírjából vett földdel teli urnát a powazki temetőben. Elhalasztották az Arab Liga ülését Az Arab Liga rendkívüli miniszteri tanácsa a mind véresebb libanoni válság ügyében jövő hét szerdájá­ra halasztotta eredetileg péntekre tervezett tuniszi ülését — jelentette be szer­dán a kuvaiti külügymi­niszter. A diplomatikus megfogal­mazás szerint a halasztásra azért került sor, mert „több arab külügyminiszterre ko­rábban vállalt kötelezettsé­geinek teljesítése vár”. Ugyanakkor megfigyelők ki­emelik : DamaszkUszból olyan tájékoztatást kapott az Arab Liga, amely szerint Szíria diplomáciájának irá­nyítója, Faruk es-Saraa a pénteki időpontot alkalmat­lannak minősítette. A kuvaiti külügyminisz­ter közleménye szerint a Li­banon ügyében folytatandó rendkívüli tanácskozáshoz az arab államok többsége hozzájárulását adta; ugyan­akkor a közlemény sajnál­kozik a halasztás miatt, amely „további ártatlan éle­tek kiöntését” vonhatja ma­ga után. Szabáh sejk egyben bejelentette, hogy minden erőfeszítést megtesz a — so­kadik eredménytelen kísér­letet követően szerdára vég­re beállt — tűzszünet fenn­tartására. Robbanás az fonván Robbanás történt szerdán az Iowa amerikai csatahajó egyik lőszerrel teli lövegtor- nyában: a baleset következ­tében — amelyet tűz is kö­vetett — a Pentagon szóvi­vője szerint legalább 15-en életüket vesztették. A sebe­sültek számáról egyelőre nincsenek pontos adatok. A keletkezett tüzet eloltották. MOLDÁVIÁI BESZÉLGETÉSEK Moszkvából jó másfél órás repülőút után érkeztem Ki- sinyovba, Moldávia főváro­sába. A leszálló gép abla­kából idilli kép tárult elém- Virágzó gyümölcsösök, gon­dosan művelit szőlőskertek a 700 ezres nagyvárost öve­ző lankákon. A repülőtérről a belvárosba vezető úton semmi nyoma feszültségnek, pedig ugyancsak viharosan köszöntött be az idei tavasz. Szinte nem múlt el hétvége tüntetés nélkül. — Mindaz, ami most a köztársaságban zajlik, egye­nes következménye annak a képtelen politikának, amit a vezetés folytatóit. A gon­dokat szzőnyeg alá seperték. A pangás olyan „jeles alak­jai” voltak itt korábban köztársasági vezetők, mint Leonyid Brezsnyev vagy Konsztantyin Csernyenko. Kísérőm mondja ezt, Pjotr Esanu, a moldáviai Békebi- zottság elnökhelyettese. Re­formpárti, szókimondó em­ber hírében áll. őszintén vá­laszol kérdéseimre, a régeb­ben megszokott kínos elővi­gyázatosság nélkül. A nemzeti köntösben je­lentkező követelések — így a maldován nyelv hivata­lossá nyilvánítása, vagy a latin betűs írás visszaállítá­sa csak a felszín — folytat­ja kísérőm —, ami persze nem azt jelenti, hogy a nyelv ügye másodlagos. Ar­ról van szó, hogy a hivata­losan moldovánnak nevezett nyelvet — amely román nyelvjárás — háttérbe szo­rították 1940 után, vagyis az után, hogy a Szovjetunió és a t náci Németország titkos szerződése alapján Bésszará- biát elcsatolták Romániától. Az élet szinte minden terü­letén az orosz lett az érint­kezés nyelve, a moldován pedig, noha a köztársaság lakosságának 63 százaléka vallja anyanyelvének, visz- szaszorult a magánélet szfé­rájába. Az iskolákban — a felsőoktatásban is — orosz nyelven tanítanak, moldo- vánuil csak elvétve. A fonák helyzetre mi sem jellemzőbb mint az, hogy román és moldován klasszi­kusok orosz nyelvű kiadá­saitól roskadoznak a köny­vesboltok polcai. A város nagy szülöttje, Mihai Emi- nescu több könyvét is lát­tam az egyik könyvesbolt­ban, de egyiket sem eredeti nyelven. Érdeklődésemre, hogy van-e valami eredeti­ben Alekszej Matejevicstől, a hírekben szereplő klub névadójától, a tájékozatlan idegennek kijáró elnéző mo­soly a válasz. Nem csoda, ha a nem­zetért felelősséget érző ér­telmiség elsősorban az írók, megkongatták a vészharan­got. Tavaly áprilisban meg­alakult az Alekszej Mateje- viesről elnevezett irodalmi- zenei klub, amely a nemzeti nyelv védelmét, a hagyomá­nyok őrzését tűzte zászlajá­ra. Van Dam holland ezredes (balról) Leonas Jankus századossal, szovjet század­parancsnokával (jobbra) beszélget az NDK nemzeti néphadserege és az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport egységeinek közös hadgyakorlatán Az utolsó órákban va­gyunk. Már ott tartottunk hogy még néhány nemze­tek, és holt nyelvvé válik a moldován, mert nem lesz uk! beszélje - mondja Ion Barbei, a klub tagja eev sajátos hagyományőrző cso­port vezetője. A moszkvai­hoz hasonló, de kevésbé gi­gán torna ni ás helyi népgaz­zihíi81 klallltas egyik tájhá- zaban, a Casa Ma re-ban működik Barbei népi együt- tese A többnyire egyete­mistákból és főiskolásokból o csoport a nézőközönség bevonásává! falusi hagyó manyokat es játékokat ele- fel- ld°s- falusiak el­kat ^Sn- talapjfn’ néPdalo- ií; ténccxkat ad elő. Moldáviában is vannak OlZTfgi ellentétek? balt?^"’«mÍnt Pádéul a balti köztársaságokban, ahol a helyi lakosság oroszellenes érzülete. Barbei egyértelmű nemmel felel mondffT- Ezen a üdéken mondja, hosszú idők óta él­a nemz«tiségek moldovánok, oroszok, ukrá­nok, zsidók, a török szárma­zású gagauzok. Néha elhang­zanak szélsőséges jelszavak a megmozdulásokon, de ez minden. ez há?wKb tízezres tüntetések ^"dókról u , } Gudlm közgazdászt wdKZe?’ a köztársaság tervbizottsagának elnökhe­lyettesét. Elmondja, hogy a kiváló adottságú mezőgaz­fökfS80terÜlétto ~ a te™ö- ségü feketeföld müSgSí ésszerűtlen SÍIT™ ,annyJra "önkrel ben hogy“ ^y idő után csökkenni kezdett a termés­hozam, elnitrátosodott a ta- ajviz. a köztársaságban minden negyedik kórházi Ju 3 ^a,gas nitrátta,rtailom­S.a!, E0„b*tegiísck iogiatt Ezt az adatot nem­reg tették közzé, a glasz- nosaty jegyében. Az ötvenes években épült ipari üzemek is rengeteg gondot okoznak, mert hiá8 nyoznak a megfelelő kör­nyezetvédelmi berendezések. ribnyicai fémkombinát és cementgyár például erősed zennyezi a környezetét. Ta­valy több környezetvédő csoport alakult, s a nZ° mozdulásokon egyre haneo S„bb.„ hallatták^ LaviiSt ve7e»!v^yiCai femkombinát vezetőjét a március végi parlamenti választásokon le­szavaztak. Nem választottak meg az első fordulóban a kismyov^ városi párttitkárt fmi. igaz az ellenjelölt — szintén pártvezető — sem topta meg a szavazatok öt­ven százalékát. Ezzel szem- fT-wu8t0n Ontott a Leg­-S^ÍaTanaCSfca mű elnökheíyettese. terVbÍZ°ttság . Gudim hivatalában, és az o elnökletével hetenként rendszeresen összegyűlnek a különböző csoportok tagjai és a velük rokonszenvezők többségükben értelmiségiek’ hogy megvitassák a „napi helyzetet”. Részt vettem egyik összejövetelükön, ahol elmondták, hogy a köztársa­ság vezitése sokáig nem vet­te komolyan az ismétlődő tüntetések jelzéseit, a na­gyobb szabadság, a glasz- noszty kellemetlen velejárói­nak vélte a megmozduláso­kat. A vezetés és az egyes tiltakozó csoportok között nem kezdődött párbeszéd, s amikor aztán a választások előtt a párt- és állami ve­zetők párbeszédet hirdettek, szélsőséges elemek egvsze- rően kifütyülték őket. Köztársasági szinten is párbeszédre van szükség — hangoztatták a vitafórum résztvevői —, csak így old­hatók meg a köztársaság gondjai. Arról, hogy mi a teendő, már mindenkinek vap elképzelése, csak a mód­ját kell megtalálni a cselek­vésnek. A fő kérdés most a „hogyan”? Köti Lóránt

Next

/
Thumbnails
Contents