Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Urbán Mihályné, Attala, Kossuth u. 27. sz. alatti lakos április 11-i panaszát megvizsgáltam; rá az alábbi választ adom. A megyei lap más megyében lakó előfizetőinek az előfizetés lejárta előtt (10-e körül) szolgálati utalványt küldünk az előfizetési díj folytatólagos befizetéséhez. Az előfizetési díjat úgy kell feladni, hogy az a hó utolsó munkanapjáig hivatalunkhoz megérkezzen. Ellenkező esetben a lap küldését a hó végén kénytelenek vagyunk megszüntetni. Megállapítottam, hogy a panaszos előfizetése január 31-én lejárt, mivel a következő hóra január végéig előfizetési díj nem érkezett. Űjabb befizetés késve, február 2-án történt, emiatt csak 6-tól biztosíthattuk volna újra a Somogyi Néplapot. Ettől az időponttól már hivatalunkat terheli mulasztás, mert sajnálatos adminisztrációs hiba következtében az előfizetési díj beérkezése után nem intézkedtünk az előfizetés újbóli beindításáról — annak ellenére, hogy az összeg elszámolása megtörtént. Előfizetőinkkel megbeszéltük, hogy május 1-jétől küldjük a Somogyi Néplapot. A befizetett negyedéves díjat is ennek megfelelően kezeljük. Az okozott kellemetlenségért ezúton kérem panaszosuk szíves elnézését. A szerkesztőség megjegyzésére el kell mondanom, hogy naponta 5-600 Somogyi Néplapot küldünk címszalaggal megyén kívüli előfizetőknek. Ehhez viszonyítva a hivatalt terhelő reklamáció minimálisnak tekinthető, s azokat is igyekszünk azonnal helyretenni, illetve a panasz okát megszüntetni. Munkánk értékelése során kérjük mérlegelni az alábbi körülményeket: — A posta szállítási okok miatt nem tudja minden megyén kívüli előfizetőnek biztosítani a megjelenés napján a lapot. — A hétvégi kézbesítési rendből adódóan — a kézbesítés szünetelése miatt — egyidőben, utólag kap kézhez a lapból több napit az előfizető. — Az előfizetési díj késedelmes befizetése is lapkimaradást okoz. Tisztelettel: Hegedűs Jóisef a megyeszékhelyi 1. sz. körzeti postahivatal ^vezetője Kiállítás nyílt a Tungsram kaposvári gyárának klubházában. Bátai Sándor grafikus „Rajzolatok’* című tárlatát Molnár Ferenc nyitotta meg. Képünkön: egy látogató a „Sziklarajz” cimű alkotás előtt. Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 90. szám 1989. április 18., kedd Utcán is ehető pacalpörkölt Hambibolt nyílt Kaposváron Hazánkban is egyre gyakoribb a gyors étkezés; növekszik az utcán bekapott falatok mennyisége. Nagyhírű reprezentánsai (McDonald’s, City Grill) mellett egy éve tűnt föl az utcákon egy igazi „magyaros” étek, a hambi. Elterjedését azonban számos akadály késleltette, ezért létrejött a Hambi kft, amelynek egyik tagja a Bárdiker, a Bárdibükki Állami Gazdaság kereskedelmi egysége. Köznyelven szólva: • az üzlet beindult, s tegnap Kaposváron megnyílt az első önálló hambibolt. A tészta egyébként már eddig is kapható volt a megyeszékhelyen az Amigo presszóban és ételbárokban. Ez az üzlet azonban kizárólag a hambit árulja ételként, s mellé a vései termelőszövetkezet rostos üdítőit frissítőként. A kft ügyvezető igazgatója Budai János, a hambi feltalálója: — Égy gyorsan elkészülő, utcán is fogyasztható ételt akartam készíteni. Az alapötlet az volt: hogyan lehetne utcán is marhapörköltet vagy pacalt enni. A megoldás: ehető legyen a „tányér is. Így született a hambi. Azóta nemcsak marhapörkölttel töltik meg a kis csónak alakú tésztát: van sajtos, Royal, „Budapest” és sóletes hambi is, amit háromféle palacsintával- fojthat le az éhes járókelő. A kis üzlet még el sem készült, a Bárdiker már a további lépésen töri a fejét. — Nemcsak forgalmazni, hanem gyártani is szeretnénk a harnbrt — mondta Gonda Ferenc, a Bárdi'kér igazgatója. — Két Mercedes hűtőkocsit vásárolunk, s ezekkel szállítjuk megrendelőinknek a mélyfagyasztott termékeket. A tervek szerint nem marad árván a Berzsenyi utcai ételbár sem. A közeljövőben két újabb üzlet nyílik a megyeszékhelyen, s vidéken is megkezdik a hambi árusítását. A hónap végén Igáiban már megkóstolhatják a hamburger és hot-dog méltó társát. — vo — LECSAPOLNI A BALATONT? „Délibábos" tervek a Siófoki Hírekben Balesetek a hét végén mm Qz ugrott a motor elé... Oz ugrott ki az árokból pénteken 11.30 órakor a Bolhás és Nagyatád közötti bekötőútra, épp a Fehér József 45 éves rokkantnyugdíjas, bolhási lakos által vezetett segéd-motorkerékpár elé. A szerencsétlen motoros súlyos, agyzúzódásos sérülést szenvedett. Figyelmetlenül vezette személygépkocsiját szombaton 8.55 órakor az M7-es autóút 100 800 km-szelvé- nyéban Barcza Tibor György 26 éves vizsgálómérnök, budapesti lakos, és nekiütközött az előtte haladó személygépkocsinak; annak a csomagtartójáról deszkák zuhantak egy másik személygépkocsira. A figyelmetlen autós utasa, Barcza István Kristóf 20 éves egyetemi hallgató orrcsonttörést szenvedett. Az anyagi kár százezer forint. Vezetői engedély nélkül közlekedett motorkerékpárjával szombaton Kaposváron a Fenyves utcában Csonka József 26 éves alkalmi munkás, kaposvári lakos; figyelmetlen- vezetés következtében 9.50-kor egy kanyarban kisodródott és a kőkorlátnak ütközött. Súlyosan megsérült. Nem adta meg az elsőbbséget személygépkocsijával Gyékényesen egy kereszteződésben Madarász Zoltán 20 éves sorkatona, porrogi lakos, és a- védett útvonalon közlekedő Aracsi János 30 éves árufuvarozó kisiparos, iharosberényi lakos által vezetett tehergépkocsinak ütközött. Madarász könnyebben megsérült. A kár 82 500 forint. A „délibábos”-nak tetsző terv — mármint a Balaton lecsapolása — a XVIII. század végén komolyan foglalkoztatta a mérnököket, akik akkor úgy vélték, a mezőgazdaság sokat nyerhetne a víztelenített területekkel. Az első részletes szabályozási tervet 1776-ban Krieger Sámuel készítette. Többé-ke- vésbé pontos leírást adott a tóról, tanulmányát térképpel egészítete k- és 1 érvének alátámasztására részletes számításokat végzett. Elképzelését így indokolta: „A terv megvalósítása esetén a Balatonból 129 738 hold kerülne szárazra. A lecsapolás költségei Feltörtek húsz kriptát Még a szegfű sem hervadt el Valutaárfolyamok Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egys. Ft-ban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a Holland forint Ír font Japán yeif (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK-márka Olasz líra (1000) ~ C/■»*■»iIli„ tr 9 971,94 10 588,76 4 739,79 5 032,97 149.96 159,24 806,99 856,91 1403,87 1 490,71 927,69 985,07 b 36,82 39,lé 2 782,24 2 954,34 8 375,06 8 893,10 442,50 469,88 4 924,14 5 228,72 20 084,58 21 326,92 863,52 916,94 3 139,63 3 333,83 42,79 45,43 445.97 473.55 Nem mindennapi látványban volt része a kaposvári Keleti temető portásának vasárnap reggel: húsz kriptát talált feltörve. Bepillantva egy-egy ilyen sírboltba, összetört koporsófedeleket, tetemek szétszórt végtagjait, koponyákat látott. Ép ésszel még elképzelni is nehéz, hogy ki követett el ilyen gaztettet. Az egyik kriptában létrának használták a koporsó fedelét; a falnak támasztották, s jól látszott rajta a tettes lábnyoma. A másikban összetörték az elhunyt végső nyughelyét. Még a sok mindenhez hozzáedződött nyomozók is fölháborodtak, amikor abba a kriptába néztek be, amelyikbe alig egy hónapja temettek halottat... A könnyek mellett áprilisi eső is áztatta az elhunyt koporsóját. A kripta hűs levegőjében még a kegyelet szegfűi sem hervadtak el... Nem ez az első ilyen eset Kaposvárnak ebben a temetőjében. Ügy terveztem, nem írok az áldozatokról. Nincs annál rosszabb, mint amikor újságból értesül ilyenről a hozzátartozó. Egy esetben hadd tegyek kivételt. Dr Véli György lelkiismeretes, jó orvos volt. Gyermekkoromban nem egy betegségből kigyógyított. Kedvessége, barátságos modora a legfájdalmasabb orvosi ' beavatkozást is elviselhetővé tette. Nem gondoltam volna, hogy egyszer majd így látom. A másik sírhelyen: 494 302 forintot tennének ki”. Az idézet a Siófoki Hírek áprilisi számának egyik érdekes cikkéből való. A lap másik helytörténeti vonatkozású írása a Hová tűnt városunk régi címere? című; arról tájékoztatja az olvasót, hogy Siófok régi címerét a kurucok adták, pontosabban II. Rákóczi fejedelem. A városi újság továbbá cikket közöl a tanácstagi beszámolók tapasztalatairól, az idegennyelv-oktatás gondjairól, az építkezési korlátozásokról, a Balaton- parti környezetvédelemről és sok más, közérdekű információval színesíti hasábjait. „1888—1943” hirdeti az elhunyt neve alatt a felirat. Vajon mit vihettek ’el attól, akit 1943-ban helyeztek örök nyugalomra? Milyen értéket engedett a sírba tenni a háború? — Feljelentést tettünk a rendőrségen — mondja Kovács Róbert, a Somogy Megyei Temetkezési Vállalat megbízott igazgatója. — Az eltűnt tárgyakról azonban a hozzátartozóknak kell beszámolniuk. Van, akit nehéz lesz fölkutatni, hiszen 1965 előtt még száz évre lehetett megváltani a kriptákat. — Miért vállal a temetkezési vállalat felelősséget? — 1970 óta a temetési szertartás előtt a hozzátartozóknak alá kell írni egy nyilatkozatot, miszerint az értékesebb tárgyakért ők vállalják a felelősséget, ha elhelyezik a sírban. — Hogyan védekeznek a síríosztogatók ellen ? — Megkértük a rendőrségei, hogy járőreik a temetőt is figyeljék. Addig is meg-megborzong a jó érzésű temetőlátogató — mondjuk egy hajdani főtanácsos szétszórt csontjai láttán. (Balázs) Tarka sorok Történetek Chaplinről Fukar természetéről nagyon sok tréfás történet kering. Egy alkalommal második felesége mandulaműtéten esett át. Az orvosok három napra eltiltották a beszédtől. A művész minden rábeszélőképességét latba vetette, hogy rábírja feleségét a tilalom szigorú betartására. — Ha jól viseled magad, szép ajándékot kapsz tőlem — mondta a komikus. — Mit kívánnál? Csak jelekkel mutasd, úgy is megértem! Az asszonyka élt-hált az ékszerekért, így hát ujjai hegyével megérintette a füle cimpá- ját, olyan mozdulatot tett, mintha gyűrűt húzna fel, karkötőket csúsztatna mindkét karjára, végül a nyakán is végigcirógatta egy képzeletbeli gyöngysor helyét. — Értem, értem! — kiáltotta vidáman Chaplin. — Megkapod! Rögtön bemegyek a városba egy darab finom, szagos szappanért! » • * Az ötvenes évek elején a McCarthy szenátor által vezetett Ame- rika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság kommunistákra és haladó szellemű értelmiségiekre vadászó, dühödt boszorkányüldözése elől számos tudós, író, művész is menekülni kényszerült az Egyesült Államokból. Köztük volt Charlie Chaplin is. A művész, aki a Diktátor című filmjében »csúffá tette és a világ szégyenpadjára ültette Hitlert, Amerikából való távozása után sokáig foglalkozott azzal az ötlettel, hogy filmszatírát készít McCarthyról. Aztán elvetette a gondolatot. Valaki megkérdezte tőle, hogy mi van a filmmel? — Nem csinálom — hangzott a felelet. — Rájöttem, hogy ez, a McCharthy csak undorító, de nem elég komikus figura. —kgym— Szólásszabadság — A prédikációja itt mindere kiterjedhet — mondja egv pap új vikáriusának —, csak 15 percnél hosszabb időre isoba. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Mogyol Bizottságé nőit lapja Fászorizoiztá-h.: dr. Koma Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinco Sándor a. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Tolofon: 11-044. Tolás: 13-100. Kiadja a Somagy Mogyol Ldpfciadá Vállalat, Kaposvár, Latlnca Sándor u. 2. Tolofon: 11-044. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 FololOs kiadó: Pordány H. László igazgató KászOlt a Somogy Mogyol Nyomdaipari Vállalat űzőmé bon Kaposvár, Május 1. u. 101. FololOs vázoló: Miko Foranc Igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetheti bármely hirlapkázbe- sitó postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben ós a Hirlap-olOfizotósi ós Lapellátási Irodánál (HELIk), Budapest XIII., Lohol u. 10/a. 1*00., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIK 215-M142 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 105 forint, negyed évre 315 forint, fél évre 030 forint, egy évre 1200 forint. , ISSN 0133-0000
