Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
10 Somogyi Néplap 1989. április 17., hétfő Megkezdődött a párbeszéd Reformműhely-tanácskozás Kecskeméten — Pozsgay Imre és Nyers Rezső beszéde (Folytatás a 9. oldalról.) is járt. Hozzátette: a központosított — sztálini modellnek nevezett — tervgazdálkodás már a hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, csakúgy, mint a részlegesen működő piac elvére épülő gazdasági rendszer a nyolcvanas évek elejére. Tejles körű piac- gazdaság kiépítésére van tehát szükség, amely az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van, a gazdasági demokrácia honi - viszonyainak megfelelő kifejlesztése, amelynek lényege, hogy a tömegek politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén, széles körű ellenőrzést valósítanak meg a legfontosabb gazdasági döntések fölött. A PIACGAZDASÁG FEJLESZTÉSE — Alapvetően a nép, a kisember érdekein alapuló demokráciára van szükség Magyarországon — húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállakozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által képviselt, nagyon fontos, általános emberi értékekkel, szellemi törekvések kel. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a piacgazdaság intézményrendszerét kell alapvetően fejleszteni; kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon nagy részét új formában kell működtetni a jövőben; társa- dalmasítottalhb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdon- forma helyett, amelyben az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges teremteni a magánvállalkozásnak a tulajdonreformmal. A gazdasági reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolja kijelentette: nem lehet állami, központi könyszerszer- vezéssel jól megoldani ezt a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat kell találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság elve alapján. Ez a nemzet- gazdaságnak újabb erőforrást teremthet. KETTŐS CÉLLAL A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A súlypontot ezzel együtt át kell helyezni a gazdaság ki- movdítására, egy új minőségű gazdaságfejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot rejt magában — mutatott rá az államminiszter, emlékeztetve arra is, hogy egy ilyen kockázatra a magyar nemzetgazdaság az évtized közepén nagyon ráfizetett. Eladósodásunk, ka- matterheink jelentős növekedése akkor következett be, amikor nem reformintézmények irányításával indítottunk el egy gazdasági növekedést, s ez pénzügyi csőd közelébe vezette az országot. Hozzátette: kétségtelen,, hogy a reformok elindításához ma nagyobb induló forrásokra van szükség, mint ami saját erőből megteremthető, működésbe hozható. Külföldi erőforrásokat kell bevonni, s fontos, hogy ezek valóban a kitörés szolgálatába álljanak: exportnövelést, műszakitechnikai fejlődést, hatékonyságnövekedést eredményezzenek. A továbbiakban — az államháztartás. súlyos nehézséggel járó önfinanszírozását' elemezve — szólt az ország szolgáltatási mérlegének jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a világútlevél kapkodó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem számolták a pénzügyi, áru- ellátási rendszerünk mai állapotával. EXPORT ÉS HAZAI TERMELÉS Külgazdasági kapcsolatainkban a kétpiacos külkereskedelem-politika stratégiájára kell áttérnünk — mondotta — megszüntetve a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a magyar nemzetgazdaság egyoldalúan, túlzottan a KGST-együtt- működésre épült. A túlerőltetett KGST-beli kapcsolatok már oda vezettek, hogy erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen kihasználása vált jellemzővé. Hangsúlyozta: növelni kell a világpiaci exportra és a hazai piacra való termelést. Ehhez az exportdinamizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik integrációból a másikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a KGST-kapcso- latokat piacivá alakítjuk át — ez kétoldalú alapon elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. Egy szocialista közös piac megvalósításának nincsenek meg a gazdasági feltételei. A magyar piac versenyképessé válásának feltételeként em- lítete az import mellett az export liberalizálásált. Az államminiszter arról szólva, hogy mit várhatnak a reformtól a dolgozó emberek, kifejtette: egy-két évig nem számíthatunk az életszínvonal javulására, sőt előfordulhat további némi csökkenése is. Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás csökkentését állítsuk meg, s csak utána kerülhet sor a reálbérek szinten tartására, majd az életkörülmények érdemi javítására. ÉSSZERŰ KOMPROMISSZUMOK A reformok politikája a politika reformját is igényli, amely a többpártrendszer bevezetésével együtt jár — hívta fel a figyelmet, megerősítve, hogy a reformpolitikához illeszkedő többpártrendszer vezetheti az országot előre. Hozzátette: a magyar társadalom, annak gazdasági alapja nem érett arra, hogy a politikai hatalomért folyó verseny azonnal meginduljon, s hatalmi versengés láza töltse el az országot. Szükség van azonban versengő pártokra. A nemzeti boldogulást szolgáló különböző alternatívák, a reformtörekvések kifejezése feltétlenül pluralizmust sürget — mondotta Nyers Rezső. Véleménye szerint a következő esztendőkben a többpártrendszer hasznossága az ország számára attól függ, hogy a versengés, a konfrontáció állapotából milyen rövid úton és milyen simán tud átjutni a gazdaságpolitikai törekvések szembesítése az ésszerű kompromisszumok állapotáig. Az MSZMP-nek egyértelműen a reformok pártjává kell válnia. Ezt a törekvést a gazdasági reformok vállalása is kifejezi. Az előadó aláhúzta azt a Pozsgay Imre által is hangsúlyozott gondolatot, miszerint a pártnak nem szabad oly mértékben befelé fordulnia, mint eddig; a nemzet, a nép problémáira kell figyelnie akkor is, amikor belső szervezeti reformjaival van elfoglalva. A pártszákadással összefüggésben leszögezte: a kibontakozó magyarországi, gazdasági és politikai reformokat súlyosan visszahúzná, de rosszabb következménye is lehetne. Nem lehet abból kiindulni, hogy a társadalmat reformerekre és antire- formerekre metszi ketté a reform — figyelmeztetett Értékes politikai erők vannak párton belül és a társadalomban, amelyék nem ebben a kategóriában gondolkodnak, számukra a reálpolitika kategóriái jelentik az értékeket, hogy javul-e az ország helyzete, helye a világban, a polgári szabadság útján halad-e, s javulnak-e az életkörülmények. Nyers Rezső végezetül rámutatott: most az ország re- íormlképességét kell javítani. A hosszú útkeresés után a reformok megvalósítása van napirenden, amelynek során a következő három-négy évben úgy kell beépíteni a reformokat a társadalom életébe, hogy azok tartósan megalapozódjanak, s fejlődjenek tovább. KORREFERÁTUMOK Ezután korreferátumok hangzottak el. Tabajdi Csaba külpolitikus kiemelte: a sztálini modell helyett újat felépíteni olyan történelmi kísérlet, amelynék sikere és kudarca egyaránt jelentős, nemzetközi következményekkel jár. Sikere erőt adhat másaknák, összeomlása pedig visszavetheti a reformerőket. Bokros Lajos közgazdász az ország helyzetét, a kormány intézkedéseit taglalva hiányolta egy átfogó gazdaságpolitikai koncepció meglétét, amely nélkül nem lehet a reformban elmozdulás és amelynek hiányában az olyan, egyébként jövedelmezővé is tehető nagyberuházások, mint a vízlépcső vagy a világkiállítás, meghaladják az ország erejét, s a fejlődésre képes ágazatoktól vonják el a pénzt. A gazdaságpolitika gyökeres módosítását sürgette,' s ezzel kapcsolatban javasolta: az országgyűlés pártszekciója a parlament következő ülésszakán kezdeményezze a kormány átalakítását, s az új kormány csak programjának elfogadása után léphessen hivatalba. A korreferátumok sorában szót kapott két pártonkívü- li is, akiket egyébként a párt zárt ki soraiból. Lengyel László közgazdász annak a véleményének adott hangot, hogy ha tavaly úgy vélte, akikor az idén még inkább szükségesnek tartja egy reformpárt létrejöttét. Azt is hangsúlyozta, hogy a jövő évi választásokon egyetlen olyan párt sem indulhat komoly eséllyel, amely programját a régi receptek felélesztésére építi Az MSZMP reformszárnyának is el kell határolnia magát a régmúlttól, de az 1985 után történtektől is. Bihari Mihály politológus, aki ugyancsak pártonkívüli- ként vett részt a tanácskozáson, azt az álláspontját fejtette ki, hogy az országban két, egy politikai és egy kormányzati reformcentrumra volna szükség. Elképzelése szerint a politikai centrumot nem egy párt, egyetlen szervezet alkotná, hanem a nemzeti politikai szövetség elvén a demokratikus szocializmus híveit tö- mörítené. A kormányzati munka megreformálásával kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta, hogy a kormány a programját ne csak az MSZMP-vel vitassa meg, hanem koalíciós alapon más pártokkal és mozgalmakkal közösen dolgozza ki. Stumpf István szociológus véleménye szerint a tanácskozás túlnőtt a reformműhely keretein; a rendezvény nemcsak azokban keltett nagy várakozást, akik a párton belül keresik a cselekvés lehetőségeit. Ö is azon a véleményen volt, hogy szükség van egy rendkívüli pártkongresszusra, ahol eldől majd, hogy a párt betart- ja-e a reform elveit vagy sem, képes-e a korábbi beidegződések legyűrésére, lehetővé téve, hogy tagjai befolyással legyenek a párt működésére, vezetői kiválasztására, s kész-e partnerként tárgyalni más társadalmi erőkkel. A vitában 14-en kértek szót. A többiek viszont az idő rövidsége miatt már nem kaphattak lehetőséget nézeteik elmondására. A felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt jövőjével, és a soron következő népképviseleti, tanácsi választásokon való esélyeivel. Ezzel kapcsolatban élesebb vagy mérsékeltebb hangnemben egyöntetűen bírálták a pártvezetés tevékenységét, és ezzel párhuzamosan a következetlen, kapkodó kormányintézkedéseket. Egyesók a párt reformképtelenségéről is szóltak, és bírálták a különböző szintű apparátusok működését. Többen aláhúzták a sztálini típusú modell felváltásának szükségességét, a piacgazdálkodás és a parlamenti demokrácia kiépítésének fontosságát. Hangsúlyozottan került szóba a párton belüli reformerők szerepe, a reformszárny további sorsa. A többség egyetértett azzal, hogy a jelenlegi súlyos politikai váltságból nem a kiválás a kivezető út, a szakadásig — ami remélhetőleg elkerülhető — még van több, fontosabb teendő. A VITA ZÁRÁSA A vitában elhangzottakat Nyers Rezső és Pozsgay Imre foglalta össze. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elismerte a kormánynak címzett bírálatok jogosságát, de kifejtette: a fordulat szándéka vezérli a kormányt. Véleménye szerint a szétválás vagy együttmara- dás kérdésében az a helyes válasz, hogy a reformerők hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően felvetett pártkongresszusai kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben dönteni a párttagság az illetékes. Pozsgay Imre vitazárójában csatlakozott ahhoz az egyöntetű véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van. Rámutatott. egy esetleges pártkongresz- szus nem oldaná meg a politikai problémákat, s ki- kényszeríthet egy pártszakadást, amit a mostani tanácskozás résztvevői mindenképpen igyekeztek elkerülni. Ennök az összejövetelnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a jelenlevők nyílt mozgalmi fórumot találjanak, kipróbáljak egymás gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan •kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a továbbiakban csak ütközetekben, gyötrelmes polémiákban képzelhető el a reformgondalat kibontakoztatása. A Reformműhely címmel rendezett országos tanácskozással egy időben Kecskeméten első találkozójukat tartották az MSZMP eddig megalakult, a platformszabadság alapján szerveződött reformkörei. A találkozón harminc reformkor nyolcvan képviselője vett részt, s mivel a kecskeméti városi televízió egyenes adásban közvetítette az országos tanácskozást, ehhez csatlakozva több kérdésben egységes álláspontot fogalmaztak meg. * * * A tanácskozást követően Nyers Rezső és Pozsgay Imre sajtótájékoztatót tartott, amelyen külföldi újságírók is részt vettek. Tiltakozás az újabb fenyegetés ellen Madridi békéménél A spanyolországi békemozgalmak, baloldali pártok, demokratikus csoportok és szakszervezetek mozgósítására vasárnap sok ezren vonultak a Madrid közelében levő torrejoni katonai támaszponthoz — követelve a Spanyolországban állomásozó amerikai haderő eltávolítását. A Madridtól 15 kilométe1'- re levő támaszponton állomásozó F—16-os légi ezred Spanyolországból való kivonásáról egy éve állapodott meg az Egyesült Államok és az ibériai ország kormánya. A gépeket azonban az olasz- országi Crotone település környékére telepítik át, s ezzel újabb fenyegetésnek teszik ki Közép-Európát, íg.v hazánkat is. A spanyol békeharcosok vasárnap sok ezren azért emeltek szót. hogy ne telepítsék újra ezeket a nukleáris fegyver hordozására is alkalmas gépeket Olaszországban, és számolják fel az összes hispániai katonai bázist. Tiltakoztak amiatt is, hogy Spanyolország kormánya feladja az atomfegyver- mentességre vállalt 'kötelezettségét, hiszen lemondott a spanyol kikötőkbe érkező amerikai hadihajók rakományainak felülvizsgálatáról. Köiös piaci külügyminisiterek Élesen bírálták Romániát A Közös Piac tagországai támogatásukról biztosítják a Kelet-Európábán végbemenő nyitási és átalakulási folyamatot. Romániát viszont hevesen bírálták az EGK-tagállamok külügyminisztereinek granadai tanácskozásán. Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter a soros elnök, tájékoztatta a többieket azokról a lépésekről, amelyeket Spanyolország bukaresti nagykövete tett, s amelyekre Nicolae Ceausescu kormánya elutasítással válaszolt. A spanyol diplomata a Közös Piac nevében erélyesen szorgalmazta a bécsi megállapodások tiszteletben tartását. A kelet-európai országokkal kialakítandó viszony áttekintése során foglalkoztak az EGK és néhány ország együttműködéséről folyó tárgyalásokkal. Lengyelország és Bulgária tárgyalási mandátumát helybenhagyták. Most folyik a tárgyalás az NDK képviselőivel, és függő kérdés a Szovjetunióval való tárgyalás, mivel ezzel az országgal széles körű kooperációs egyezményt kívánnak kötni. Grúziái helyzetkép A helyzet normalizálódásának első kézzelfogható jeléként Tbilisziben vasárnap csökkentették az éjszakai kijárási tilalom időtartamát: mostantól 24 órától reggel 5 óráig lesz érvényben. Ezt Jurij Kuznyecov, a város katonai paracsnoka jelentette be a helyi televízióban. A döntést a Grúz KP KB irodájának ajánlására és a lákosság kérésére hozta vasárnap a városparancsnok — közölte az MTI moszkvai irodájával a Gruz- inform munkatársa. A városban kialakult helyzetről tájékoztatva arról számolt be, hogy a vasárnap nyugalomban telt el, emberék ezrei keresték föl ezen a napon is a tragikus események színhelyét, hogy virágaikkal leróják kegyeletüket az áldozatok emléke előtt. A Tbilisziből kapott — és a hivatalos közlésen alapuló — tájékoztatás szerint a kijárási tilalom időtartamának mérséklését az tette lehetővé, hogy a város lakossága megértette a grúz ve- zeéts intézkedéseit, és aktiv segítséget nyújtott a rend fenntartásához. Ezzel együtt jelentősen csökkentik a városban állomásozó rendfenntartó belügyi csapatok létszámát és a haditechnikát is. Eduard Sevardnadze — Georgij Razumovszkij és az új grúz első titkár, Givi Gumbaridze kíséretében — vasárnap a Tbiliszi Állami Egyetemen találkozott a grúz egyetemi ifjúság képviselőivel. A Gruzinform munkatársa az MTI-nek elmondta: noha nem alakult ki teljes egyetértés a vezető politikusok és a diákok között a helyzet megítélésében, valamint a kibontakozás tekintetében, az egyetemisták többsége a józan észre hallgatva elfogadta Eduard Se- varnadzénak -•*- a Grúz KF KB ülésén is ismertetett — álláspontját. Nem hivatalos megemlékezést tartottak a Moszkvában élő grúz nemzetiségűek képviselői vasárnap délután az Arbat sétányon. A megmozduláson mintegy 200 ember gyűlt össze. A Grúz Kultúra Háza előtt rendezett röpgyűlés szónokai és az embereknél levő transzparensek a halálos áldozatokat követelt tbiliszi események körülményeinek igazi feltárását, a bűnösök nyilvános felelősségre vonását követelték.
