Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
2 Somogyi Néplap 1989. április 15., szombat KÖZLEMÉNY Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — törvényjavaslat az alkotmány kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével; — törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvénymódosításáról; — az Országgyűlés házszabályainak kiegészítése a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival; — törvényjavaslat a Polgári törvénykönyv módosításáról; — az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzett munkájáról; — beszámoló az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra; — Bödőné Rózsa Edit képviselő indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosítására. Városi első titkárok értekezlete Madridi felhívás A magyar, a spanyol és az olasz békemozgalom együttes felhívásban szorgalmazza, hogy az Amerikai Egyesült Államok véglegesen vonja ki Európából az egyik, spanyol földről Olaszországba telepítendő légiezredet, s ezzel egyidőben a Szovjetunió is vegye fontolóra egy ugyanilyen alakulat leszerelését. Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov tavaly Varsóban konkrét ajánlatot tett és indítványozta a Szovjetunió előretolt állomásoztatású légi fegyveres erejének csökkentését, amennyiben az amerikaiak nem telepítik Olaszországba a 72 darab F—16- os vadászbombázó repülőgépet. Madridban pénteken három ország békemozgalmának képviselői közzétették az „F— 16-os felhívás” elnevezésű dokumentumot. Ez utal arra, hogy az elmúlt hónapokban kedvező légkör alakult ki a nagyhatalmak és az európai államok körében egyaránt a konkrét leszerelési megállapodásokhoz, sőt egyoldalú intézkedések is történtek. Mindazonáltal erősen él még a bizalmatlanság, és a nehézségek leküzdéséhez további erőfeszítések szükségesek. A dokumentum a spanyol békemozgalom egyik sikerének tudja be azt, hogy az Egyesült Államok egy Madrid mellett tartott légiezred kivonására kényszerült. Ugyanakkor aggasztónak nevezi azt, hogy Olaszország kormánya készségesen befogadja a nukleáris fegyverek hordozására alkalmas repülőgépeket. Ezek — mutat rá a dokumentum — a Földközi-tenger térségében és Kelet-Európábán is veszélyt jelenthetnek. Magyarországon — olvasható a továbbiakban — több jel utal arra, hogy kedvezően fogadnák a Varsói Szerződés ellentételező leszerelési intézkedéseit, ha az F—16-os gépek elhagynák Európát. Barabás Miklós, az Országos Béketanács elnöke Madridban az MTI munkatársának elmondta: napjainkban különleges jelentősége van annak, hogy a szembenálló katonai-politikai tömbökhöz tartozó országok békemozgalmai együttesen lépnek föl. Jelezte, hogy igen kedvező fogadtatása volt azoknak a szovjet részről bejelentett egyoldalú csapatkivonási lépéseknek, amelyek azt is jelentik, hogy hazánkból szovjet katonai erők távoznak. Utalt rá, hogy olasz kezdeményezésre még az idén leszerelési békemegmozdulásra kerül sor. Barabás Miklós kifejtette: hazánkban még a nyár beköszönte előtt nemzetközi szakértői találkozót terveznek a kölcsönös leszerelési lépések hátterének feltárására. (Folytatás az 1. oldalról) 2 El kell végezni az el- • múlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. 3 Az MSZMP alapvető ■ törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. A „Mire törekszik a ■ Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván A Hazafias Népfront a jövőben pártsemleges, szövetségszervező politikai mozgalomként kíván működni — hangsúlyozta a HNF szerepét, feladatkörét újrafogalmazó dokumentum, amelyet pénteken az új városházán rendezett ülésen — a következő kongresszusra való előkészület jegyében — vitattak meg az Országos Tanács tagjai. A tanácskozáson — még az érdemi eszmecserét megelőzően — az Országos Tanács határozott arról, hogy felmenti a titkárságot, és jelölőbizottságot küld ki, amely javaslatot tesz egy ügyvezető elnökség személyi összetételére. E testület az októberra előrehozott kongresszusig működik majd. Huszár István, a Hazafias Népfront OT főtitkára bevezetőben rámutatott: napjainkban történelmi esélye van a népfrontnak, hogy önálló, pártoktól és pártérdekektől független, átfogó programmal jelenjen meg a közéletben. Huszár István a holnap népfrontmozgalmát vázolva kifejtette: a jövőben a HNF maga határozza meg választási programját, a választásokon jelölteket állít vagy jelölteket támogat. részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervező- bizottságát. A pártban tapasztal- ■ ható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a budapesti pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-SzatMint pártsemleges demokratikus mozgalom nem szándékozik önmagába integrálni a pártokat, egyesületeket, csupán korrekt együttműködést, egyfajta közös politikai fórumot kínál számukra. A főtitkár végezetül a helyi népfrontbizottságak szerepéről jszólt. A vitában Kovács Dezső felhívta a figyelmet arra, hogy a Hazafias Népfront politizálási alkalmat adhat a pártonkívüli állampolgároknak, ellenőrzési lehetőséget az igazságosság, a törvényesség, a közélet tisztasága felett, hozzájárulva az emberiesség érvényesüléséhez. Ezután személyi változásokról döntött a testület. 21 tagú ügyvezető elnökséget már megyei pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala megyei párt- bizottság első titkárát, Kiss Pétert, a budapesti KISZ- bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB irodavezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a dunaújvárosi párt- bizottság első titkárát, Vas- tagh Pált, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Ivá- nyi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. választott a helyben megbízott jelölőbizottság javaslatai alapján. Az ügyvezető elnökség elnökéül Kukorel- li Istvánt választották meg, az Országos Tanács elnökifőtitkári tisztére Huszár Istvánt, titkárrá Dobos Lászlót, az eddigi titkársági irodavezetőt. A korábbi titkárok közül ketten — Molnár Béla és Garamvölgyi József — nem vállalták a jelölést; Ribánszki Róbert jelölését szavazás során elvetette a testület, Az összehívandó kongresszus időpontjára a testület elfogadta az október 14—15-1 dátumot. A küldöttek számát 1200-ban határozta meg, döntött arról is, hogy az új országos tanács 150—200, az új elnökség 30—40 fős testület legven. (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági helyzetről szólva kifejtette: a válság kezeléséhez nincsenek meg a megfelelő eszközeink, ebből a helyzetből azonban csak előre lebet menekülni. Hosz- szú távon a piac kiépítésére, a szerkezetváltás megvalósítására v i szükség, de fontosak az an részintézkedések is, m.nt az import, a bérek szabályozásának liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kézben tartása és az ország fizetőképességének megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a befelé fordulás, erőtlen a politikai propaganda, gyenge a vitakészség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem segítik kellőképpen a politika- formálást. Az érvényben levő szervezeti szabáyzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fun- datamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideiglenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszakadással kapcsolatos találgatásakról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló pártnak nem érdeke a „szakadás” de az egység mindenáron való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a határokat, s azoktól, akik nem fogadják el az MSZMP választási programját a tartalmi platform alapjául, meg kell válnia az MSZMP-nek. Végezetül leszögezte: a rendkívüli pártkongresszus összehívását és a tagrevíziót a Központi Bizottság nem tartja indokoltnak. A vitaindító előadást követően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták az eszmecseréket majd a dé'utáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Károly összegezte az elhangzottakat. Ügyvezető elnökség választása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Amerikai küldöttség Budapesten Steny Hoyer demokratapárti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az Amerikai Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet-bizottságának küldöttsége. A demokrata törvényhozókból álló, öttagú delegáció a Raoul Wallenberg emberi jogi közgyűlés budapesti találkozójára látogatott Magyarországra. A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A kötetlen légkörű megbeszélésen a ház elnöke tájékoztatta a tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy Magyarország napjainkban az egvpártrendszerről a többpártrendszerre való átmenet feladatával -birkózik. Az átmeneti időszaik legfontosabb követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja az a párbeszéd is, amely az ország sorsáért felelősséget vállaló különböző alternatív szervezeték részvételével kezdődött meg. Az Ország- gyűlés elnöke ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a társadalmi párbeszéd az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások után megállapodásra vezet. A parlament tevékenységét ismertetve Szűrös Mátyás mindenekelőtt arról szólt; jelenleg a feszített ütemű törvénykezés igényli a legnagyobb erőfeszítést a képviselőktől. Erre utaló adat: a jövő év közepéig több mint 30 új törvényt kell megalkotniuk. Vita az MSZMP agrárpolitikai tézistervezetéről Az agrárágazatban nem amiatt növekednek a feszültségek, mert hibás az agrárpolitika, hanem az annak végrehajtására hivatott, meglehetősen kapkodó és következetlen szabályozás következtében — ennek a gondolatnak a jegyében ülésezett pénteken a Me- dosz központi vezetősége, amely az MSZMP új agrár- tézis-tervezetét vitatta meg. A vitában felszólalók szinte kivétel nélkül arra biztatták a koncepció végleges kimunkálásán fáradozó bizottságot, hogy legyen következetesebb, és fogalmazzon lényegesen határozottabban atekintetben: nemcsak a hosszú távú koncepció megalapozására van szükség, hanem a párt agrárpolitikájának rövid távon is irányt kell mutatnia. Az agrárágazat nemzetközi mércével mérve ‘s teljesen aránytalan állami elvonási rendszerben tevékenykedik, és olyan helyzetbe került, hogy azzal kapcsolatban immár bátran lehet használni a válság jelzőt. A felszólalók a nagyüzemi mezőgazdaság létjogosultsága mellett tettek hitet, és vitába szálltak azokkal, akik a nagyüzemi termelés további esélyeit megkérdőjelezték. Azt hangoztatták, hogy neves nyugati közgazdászok és szakértők is szinte irigykedve nyilatkoznak a magyar gazdaságok által művelt földterület átlagos nagyságáról, hangoztatva r ilyen körülmények között valóban eredményes műszaki fejlesztést lehet végrehajtani. Többen szóltak arról, hogy szektoroktól független érdekvédelemre van szükség az agrártermelők körében, még ha egy ilyen modell kialakítása nem is látszik könnyű feladatnak, és várhatóan huzamosabb időt vesz majd igénybe. A vitában elhangzott f az agrárágazatban az egyensúly megbomlott a teljesítmény és a jövedelm között. A számítások szerint évente 13—15 ezer forinttal kisebb a jövedelmük a mezőgazdasági dolgozóknak a más ágazatokban foglalkoztatottakhoz képest, ily módon nem következett be az a kiegyenlítődés, amit egészen az elmúlt időkig valamiféle politikai vívmánynak is tartottak. Ka- zareczki Kálmán, a MAE Agrárgazdasági Társaságának elnöke a kormányzat cinizmusáról beszélt ezzel kapcsolatban, kifejtve: éveken át folyt a szinte korlátlan elvonás gyakorlata, s most, hogy az üzemi tartalékok végképp kimerültek, arra biztatgatják az agrártermelőket, hogy a keresetkülönbséget gazdálkodjék ki maguk — ami képtelenség. A központi vezetőség tiltakozást juttatott el az autópálya-díj bevezetésével kapcsolatban a kormány elnökének. Ebben kifejti: az agrárágazatot az intézkedés közvetlenül is hátrányosan érinti. A nyári aratás, illetve az őszi betakarítás idején az amúgy is túlzsúfolt útvonalakon a közlekedés teljesen megbénulna, emiatt tönkremennének a szállított termények, s többletüzemanyagköltség jelentkezne. Ezek a hátrányok is többszörösen fölülmúlják majd a használati díjból befolyt összeget.
