Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 11., szombat Befejezte tanácskozását az Országgyűlés (folytatás az 1. oldalról) Ismeretes, hogy a kormány előterjesztésére az Elnöki Tanács február 24-i ülésén határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetéről szóló 1,951-ben Genfben aláírt egyezményhez és annak 1967-es New York-i kiegészítő jegyzőkönyvéhez. Ezt a döntést az'ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott előzetes tárgyalások és a menekültügyi egyezményből fakadó jogosultságok és kötelezettségek alapos és sokoldalú vizsgálata előzte meg. Az Egyezményhez való csatlakozás következményeként megfelelő előkészítés után lehetővé tesz- szük, hogy a Menekültügyi Főbiztosság irodát nyisson Budapesten. Az iroda segíteni fogja a menekültstátus megadásában illetékes hatóságainkat, másfelől ellenőrzi, miként érvényesítjük a genfi egyezmény előírásait. További teendőnk a menekültügy átfogóbb, a jog- államiságnak megfelelőbb szabályozása. A legfontosabb, hogy a későbbiekben — megfelelő előkészítés után — törvényi szinten határozzuk meg a menekültek befogadásának feltételeit, eljárási és jogorvoslati rendszerét, a menekültek jogállását, alapvető jogait és kötelezettségeit. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán felvetődött: kívánatos lenne az ügyek gyorsabb intézése érdekében kormánybiztos kinevezése, a tárcaközi bizottság működésének fenntartása mellett. A Minisztertanács — amíg nem feltétlenül indokolt — nem szívesen bontja meg az igazgatás kialakult rendjét. Ügy látjuk, Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere elöljáróban utalt arra, hogy a politika évtizedeken át kirekesztette az állampolgárokat a nemzetiségekkel, a magyarsággal összefüggő problémák megvitatásából. Az Erdéllyel kapcsolatos ismereteket leszűkítették, akadályozva ezzel a vélemény- alkotást. Elvi jelentőségűnek ítélte, hogy az új alkotmány készítésekor figyelemmel legyenek arra: Magyarországnak a nemzet államává kell lenA felszólalásokra Horváth István azzal reagált, hogy a kormány hasznosítja majd a képviselői észrevételeket, javaslatokat. Az ülés elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely kimondja: a törvényihozó testület tudomásul' veszi a belügyminiszter tájékoztatóját, s felhívja a kormány figyelmét arra, hogy döntéseinél, tervezett intézkedéseinél vegye figyelembe a parlamenti vitában elhangzottakat. A határozatot egyhangú szavazással hozta meg a Ház. Ezután Gyuricza László (Veszprém m. 5. vk.), a ház- elnök megválasztásának előkészítésére alakult jelölőbizottság elnöke ismertette a testület jelentését. Eszerint a jelölőbizottság minden, az: ülésen jelenlevő képviselővel véleményt cserélt. A házéinak személyére tett javaslat tehát téljes körű konzultációra épül. A bizottság: többes jelölést kívánt kialakítani, de minden egyes jelölőbizottsági tagnál az ela menekültügy igazgatásában egyelőre nem szükséges kivételes eszközökhöz nyúlnunk. Végezetül a magyar—román viszonyról fejtette ki a kormány álláspontját Horváth István: — Nehéz megérteni bizonyos román körök tevékenységét, amelyek a magyar—román kapcsolatok tudatos szűkítését célozzák, amelyek kapcsolatainkban zavarokat keltenek, tartósítják a feszültséget. Mindezek óhatatlanul kedvezőtlenül hatnak az európai folyamatokra is. A két állam politikájában meglévő elvi és gyakorlati különbségek manapság — sajnálatunkra — behatárolják az együttműködés lehetőségeit. A magunk részéről változatlanul készek vagyunk ésszerű kompromisszumokra, politikánknak azonban továbbra is szerves része marad a határainkon túl élő, így az erdélyi magyarság sorsával való törődés, a velük tartott kapcsolatok ápolása. Amint ezt az utóbbi időben tettük, lehetőségeinkhez mérten a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a nemzetközi közvélemény ' figyelmét ráirányítsuk a romániai emberi jogok, az ottani nemzetiségek, így a magyarság súlyos helyzetére. — Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink tartós, mindkét nép érdekeit szolgáló javulásának elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság emberi és kollektív jogainak teljes körű elismerése és biztosítása. Amíg ebben nem lesz változás, addig megmaradnak a menekülést kiváltó Okok is — jelentette ki végezetül a belügyminiszter. niie. Ne tegyenek egyenlőségjelet az ország és a magyarság 'közé. Az alkotmányban is rögzíteni kell' az állam kötelességeit a határokon túl élő magyarsággal szemben. Ezt az igényt az vezérli — mondta —, hogy a jövőben egyetlen kormány se áldozhasson fel magyar érdekeket idegen célok oltárán. Végezetül minimális célkitűzésként nevezte meg: Romániában állítsák vissza az 1947 48-as iskolaévben működött magyar tanintézeteket az óvodától az egyetemekig. ső helyen Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének neve szerepelt. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318- an szavaztak, ellene pedig 27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. Az ellenszavazatok a következőképpen oszlottak meg: Király Zoltán 7, Pozsgay Imre 6, Horváth Jenő 5, Südi Bertalan 3, Grósz Károly 2, Gajdócsi István, Jakáb Ró- foertné, Kiss István (Komárom m. 7. vk.) és Stadinger István egy-egy szavazatot kapott. Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő és 27 ellen- szavazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé választotta meg. Köszöntötte az új házelnököt és eredményes munkát kívánt neki. Szűrös Mátyás rövid beszédben köszönte meg a képviselők megtisztelő bizalmát. Ezután egy — több képviselő áltgil beterjesztett — önálló indítványról döntött a törvényhozó testület: módosította a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a Munka törvénykönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénnyel — nemcsak annak betűjelével, hanem szellemével is — összhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, majd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek közöt említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára. — Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt 40 évben jogszabály-tervezet nem váltott ki ilyen heves, gyakran érzelmektől, sőt inr dulatoktól sem mentes vitát. Az egyeztetés, a felek rugalmas hozáállása a leglényegesebb ellentétek feloldásához vezetett: vagy sikerült egymást megggyőz- nünk, vagy kompromisszumos megoldás született. Az Országgyűlés elé kerülő tervezet ennek megfelelően egy széles körben megalapozott konszenzust tükröz. Halmos Csaba a továbbiakban sorra vett néhány olyan rendelkezést, amely az előkészítés során vitát váltott ki. Az érdekegyeztetési mechanizmust érintő szabályozás elsősorban a kollektív szerződések rendszerét érinti. A jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy alapjaiban csak a munkaszervezeteken belüli konfliktusok feloldását célozza. A továbblépés egyik fontos eszköze a kollektív keretszerződés’ intézményének bevezetése. Ilyet egyfelől a munkáltatók, másfelelől a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei köthetnek. Mindkét- oldalon érdekképviseleti szen- vezet jár el, olyan szervezetek, amelyek előzetesen tagjaiktól felhatalmazást kaptak a kollektív keret- szerződés megkötésére. A felhatalmazás módját a javaslat nem szabályozza, erre nyilvánvalóan az adott érdekképviseleti szervezetek belső szabályzataiban kerül sor. A keretszerződés hatálya csak a szakszervezettel egyetértésben történt csatlakozás alapján terjed ki arra a munkáltatóra, amely a szerződéskötés időpontjában nem volt tagja az érdekképviseleti szervezeteknek. Ugyanakkor a munkavállalói érdekek érvényesülését szolgálja az a szabály, amely a kollektív keretszerződések megkötésénél is kötelezővé teszi a dolgozók körében az előzetes megvitatást. Ennek módját a javaslat nem határozza meg, ezt a szerződést kötő felek közösen szabják meg. 4. paragrafusát, amely minden rendezvény szervezését megtiltotta az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A három tartózkodással elfogadott módosítás szerint a gyülekezési tilalom csak a parlamenti ülésszakok idejére vonatkozik. A kollektív szerződések rendszerének második jelentős módosítása e szerződések tartalmát érinti. Régi vitára tesz pontot a javaslat, amikor kimondja, hogy a kollektív szerződés bármely kérdést szabályozhat, természetesen a jogszabállyal nem ellentétesen. A tervezet előkészítése során a legnagyobb vitát az az elképzelés váltotta ki, amely a munkáltatói kollektív szerződés kötésének kötelező jellegét meg .kívánta szüntetni. Ez az elgondolás a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek autonómiájából indult ki, amelyből következik, hogy egyik fél sem kötélezhető szerződés kötésére. A tervezet általános szabályként kötelezővé teszi a munkáltatói kollektív szerződés megkötését. Ugyanakkor utal arra is, hogy ez a jogi kényszer egyben semmiféle biztosítékot nem ad arra, hogy a konszenzus ténylegesen létre is jön. Ebben az esetben kötelezővé teszi egyeztető eljárás lefolytatását, ennek során azonban döntés csak akkor születhet, ha azt mindkét fél előzetesen kívánja, ösz- szességében tehát a javasolt szabályozás megfelelően tükrözi a szabályozott viszonyok ellentmondásos jellegét. A kollektív szerződések rendszerét érintő javaslatainkhoz hasonló horderejű szabály az egyeztetési eljárás bevezetése. A jelenlegi szabályozást kimerítően rendezi az úgynevezett jogviták elbírálásának rendjét, tehát azoknak a konfliktusoknak a rendezését, ' amelyekben jogszabályban meghatározott igényt érvényesít a dolgozó. Hatályos szabályaink között viszont még csak utalást sem találunk az ezen kívül eső, többnyire a dolgozók nagyobb csoportját érintő konfliktusok feloldására. E konfliktusokat — a nemzetközi gyakorlatban is meghonosodott kifejezéssel élve — érdekvitának szokták nevezni, s főként a nyugati országokban feloldásukra a gyakorlat számos intézményt, technikát alakított ki. A javaslatban megfogalmazott egyeztetési eljárás kezdeti lépés a jelzett hiány megszüntetéséhez. Kezdeményezem, hogy a jogszabályban a 30 főnél több főfoglalkozású gazdasági társaságokra vonatkozza- nák a korábbi szabályozásban is megfogalmazott véleményezési jogosítványok. Vitatott az a bekezdés, amely arra az esetre ad eligazítást, ha a munkáltatónál több szakszervezet műMagyarországnak a nemzet államává kell lennie Szűrös Mátyást megválasztották az Országgyűlés elnökének Halmos Csaba a Munka törvénykönyvének módosításáról Dr. Halmos Csaba államtitkár expozéját tartja Szűrös Mátyás életrajza Szűrös Mátyás 1933- ban született Püspökladányban. Felsőfokú tanulmányait 1953 és 1959 között Moszkvában, az Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diplomáciai szakán végezte. Az egyetem elvégzése után a Külügyminisztérium kötelékében dolgozott. 1962-től 1965-ig hazánk berlini nagykövetségén teljesített szolgálatot titkári rangban. Munkája mellett doktori címet szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A külszolgálatból visszatérve 1965 és 1974 között az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársaként dolgozott, majd osztályvezető-helyettesi tisztet töltött be. 1975—1982 között Berlinben, majd Moszkvában képviselte hazánkat nagykövetként. Magyar- országra visszatérve csaknem egy éven át az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1983- ban a Központi Bizottság titkárává választották. Szűrös Mátyás 1951 óta tagja az MSZMP-nek; 1978-tól a Központi Bizottság tagja. 1985-ben szülővárosában, Püspökladányban országgyűlési képviselővé választották. A törvényhozó testületben a parlament külügyi bizottságának elnöki tisztét töltötte be, egyben az Országgyűlés MSZMP-csoportjának vezetője volt. Az Ország- gyűlés 1989. márciusi ülésszakán a Ház elnökévé választották. (MTI) ködik és ezek nem egységesen lépnek fel. Döntést igénylő kérdés ugyanis az, hogy ezek közül melyik gyakorolhatja azokat a jogokat, amelyekkel jellegüknél fogva e szakszervezetek külön- külön nem élhetnek, mint például a kollektív szerződéskötés vagy a döntés joga. A vitatott rendelkezés ilyen esetben, a, külföldön mindenütt elfogadott gyakorlattal egyezően, a legnagyobb taglétszámú szakszervezetet részesíti előnyben. Hangsúlyozom, hogy e javaslat nem kívánta korlátozni a szak- szervezeti pluralizmust. A jelenlegi szabályozás a főállású munkaviszony védelmét tekinti alapvető feladatának. Ennek érdekében olyan korlátokat határoz meg, amelyek széles körű beleszólási jogot biztosítanak a főállás szerinti munkáltató részére úgy, hogy e munkáltatói joggyakorlással szemben a jogorvoslatot is kizárja. A főállású munkaviszony keretében nyíljék lehetőség . a dolgozó olyan fogalkozta- . fására, mely mellett sem anyagi, sem egyéb érdekei nem kényszerítik további munkavállalásra. Utalok mindenekelőtt az 1989. január 1-jétől bevezetésre került liberalizált bérgazdálkodásra, valamint arra, hogy a munkajogi szabályozás nem tiltja a dolgozók eredményérdekeltségen alapuló, bizonyos vállalkozói elemeket is magában hordozó foglalkoztatását. A javasolt módosítások kapcsán a jogi szabályozás funkciója alapvetően változik: a főállású munkáltató védelme helyett döntően csak a társadalmi szempontból káros többes munkavállalást korlátozza. Az első szerint lényegében egyetlen formális gátja marad a dolgozók többes foglalkoztatásának, az összeférhetetlenség. Ha a második munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony összeférhetetlennek minősül, ennek megtiltásának lehetőségét továbbra is garantálja a javaslat. A második lényeges újítás az, hogy a mellékfoglalkozás létesítésének szabályozásában széles körű lehetőség nyílik a kollektív szerződéses rendezésnek, azaz a helyi sajátosságok érvényesítésének. A munkajogi szabályozás megújításának egy szerény, kezdő lépéseként értékeljük a most napirendre kerülő javaslatot — mondotta az államtitkár, s kérte a kormány által benyújtott javaslat elfogadását. Korszerűbb szabályozás Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy a bizottságok tagjai kiemelték, hogy a törvényjavaslat a társasági törvényre tekintettel egyrészt a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe veszi, mert a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítja a helyi szabályozás lehetőségét, jelentősen kibővíti a kollektív szerződésben rendezhető kérdések körét. Oj eleme az érdekelt felek közti egyeztetési eljárás jogintézményének bevezetése. A kollektív szerződés megkötésének lehetősége növeli a vállalatok önállóságát, csökkenti a központilag meghatározott korlátokat. Jakab Róbertné, az ülés soros elnöke elmondta, hogy a terv- ás költségvetési bizottság nyújtott be módosító javaslatot, amelyet a képviselők között szétosztottak. (Ugyanakkor a képviselők jelezték, hogy a kézhez vett szöveg nem teljes.) A házszabályoknak megfelelően következett a tervezet általános vitája, amelyben két képviselő jelezte felszólalási szándékát: Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) és dr. Bállá Eva (Budapest, 46. vk.) kielégítőnek találták az előterjesztésben elhangzottakat, elálltak álláspontjuk kifejtésétől. A házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés ezután — 12 tartózkodással — úgy határozott, hogy a tervezetet részletes vitára bocsátja. Két képviselő is jelezte, hogy az érdemi vitában való részvételhez szükséges írásos bizottsági anyagot többen nem kapták meg. Az elnöklő Jakab Róbertné a dokumentumok szét(Folytatás a 3. oldalon.)
