Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

1989. március 10., péntek Somogyi Néplap 1919. március 10. Háromtagú direktórium a vármegyeházán Két dokumentum a sorsdöntő napról Hetven éve a távíróvona­lak országszerte továbbítot­ták, hogy Somogy megyében a munkásság átvette a köz- igazgatási és politikai veze­tést. A Belügyminisztérium­ba a következő bizalmas távirat érkezett: „Jelentjük, hogy a Somogy megyei Szociáldemokrata Párt vezetőségének a munkásta­náccsal együttesen hozott ha­tározatából kifolyólag Kapos­vár város és Somogy vár­megye közigazgatásának ve­zetését háromtagú direktó­rium vette át. Megbízott tagjai: Tóth Lajos, Peinhof- fer Lajos és Latinka Sándor. Ezen elhatározás indokai a következők: Somogy várme­gyének 12 nap óta főispánja ninosen. Somogy vármegye és Kaposvár város lakóinak hangulatát a földkérdés mi­kénti megoldásának problé­mája, elsősorban és főkép­pen a kisgazdapárt semmi eszköztől vissza nem riadó agitációja az utóbbi napok­ban annyira feszültté tette, hogy a kirobbanástól min­den percben tartani lehetett. A decemberben itt lezajlott események indokolttá tették azon feltevést, hogy a vár­megye eddigi vezetősége ezen sajnálatos eset megismétlő­dését elfojtani épp oly ke­véssé tudja, mint amint ke­véssé azt annak idején meg­akadályozni képes volt Támogatják ezen feltevé­sünk alposságát azon érte­sülések, melyek nap-nap után az egész vármegye te­rületéről érkeznek hozzánk, hogy ti. a községi lakosok az uradalmak értékes fel­szerelését, takarmány stb. készletét széthordják, sőt felgyújtják. Mindezeket összevetve a szociáldemokrata pártveze­tőség úgy találta, hogy a társadalom minden osztályá­nak érdeke; ezenkívül leg­főképpen és legelsősorban a mezőgazdasági termelés ér­deke'; — ítéhát a legtelje­sebb közérdek kívánja, sőt követeli, hogy a jog, élet és vagyonbiztonságot fenyegető ezen állapotoknak radikáli­san véget vessen s minthogy e cél elérésére más eszköz­zel, mint a direktórium fel­állításával nem rendelkezett, a népköztársaság és annak minden polgára érdekében így kellett határoznia. Amidőn ezen tényt a di­rektórium tagjai a belügyi kormányzatnak tudomására hozzák, egyben kérik, hogy kormánybiztos kinevezéséről intézkedjék. Kötelességüknek tartják azonban megjegyezni, hogy ezen kinevezés közmegnyug­vást csak azon esetben fog kelteni, ha a kinevezendő kormánybiztos a szociálde­mokrata párt elveit vaílja.” A fenti távirattal szinte egyidőben — feladója a me­gyei főjegyző — a belügy­miniszterhez egy másik táv­irat is érkezett, valamint a járási főszolgabírói hivata­lokba: „Folyó hó 10-én, a kapos­vári munkástanács küldött­sége jelent meg hivatalos helyiségemben, s tudomá­somra hozták, miszerint a munkástanács elhatározta, hogy a vármegye kormány­zatát átveszi, s az ügyek vi­telére Tóth Lajos, Peinhof- fer Lajos és Latimka Sándor munkástanácstagokból álló direktóriumot küld ki. Egy­úttal kijelentették azt is, miszerint ezen határozatot szükség esetén fegyveres kényszerrel is végrehajtják. Ezen eljárás ellen tiltako­zásomat fejeztem ki, de ki­jelentettem, hogy az erő­szaknak engedve, a direktó­rium működését megakadá­lyozni nem szándékozom. Egyúttal kijelentettem azt is, hogy a tisztikar megma­rad hivatalában, s esküjé­hez a vármegye közönsége érdekében folytatni fogja működését, amíg abban erő­szakkal megakadályozva nem lesz, vagy míg a direk­tórium tőle a törvényekkel ellenkező intézkedések vég­rehajtását nem kívánja. A munkástanács tagjai ki­jelentették, hogy törvényel­lenes intézkedést a tisztikar­tól nem kívánnak, ők csu­pán a vármegye érdekeit kívánják szolgálni, s a köz­rendet fenntartani a kor­mánybiztosi állás betölté­séig. Kérik, hogy a tisztikar maradjon meg hivatalában, ha azonban valamelyik tiszt­viselő politikai felfogásával ellenkeznék ily körülmények között szolgálatot .teljesíteni, úgy kérje ez alól felmenté­sét, esetleg szabadságoltatá- sát, azonban az állásukban megmaradó és a rendelke­zéseket nem teljesítő tiszt­viselők ellen szigorú meg­torlás fog alkalmaztatni!” A két alapvető dokumen­tum a két osztály: a hatal­mat megragadó munkásság és a hatalmát elvesztő pol­gári rendszer történelmi sorsfordulójának bizonyítéka volt. Az események meneté­hez tudnunk kell, hogy hét évtizede Somogybán válsá­gos gazdasági-történelmi helyzet alakult ki, melynek egyetlen megoldása a mun­kásság demokratikus hata­lomátvétele volt. A megye többsége, a szervezett mun­kásság és a szegény paraszt­ság mintegy kétszázezres tá­bora egyetértett abban, hogy a nagybirtokok szocializálá­sa, valamint a szocialista kormányhiztos kinevezése 1919 tavaszán nem tűrt ha­lasztást. Reggel, március 10-én a szociáldemokrata párt álta­lános sztrájkot hirdetett és ezt a repülőgépen szórt röp­lapokkal Kaposvár lakossá­gának tudomására hozta. A munkástanács hajnali ülé­sén határozatot hozott, hogy a közrend biztosítására rendkívüli állapotot rendel el, és a vármegye feletti közigazgatási felügyeletet a francia polgári forradalom mintájára háromtagú direk­tórium veszi át. Mindezt a munkásotthon udvarán rög­tönzött népgyűlésen Kovács Miksa megyei párttitkár kö­zölte a több ezernyi kapos­várival. Innen a hatalmas tömeg a megyeház felé in­dult, s ott Kovács közölte Tallián Andor főjegyzővel a munkásság határozatát. Amíg a pártvezetőség a főjegyzőnél járt, a megye­ház lépcsőjéről Szabó Ká­roly, Tóth Lajos és Latinka Sándor beszélt a tömeghez. Bejelentették, hogy a megye feletti közigazatás átvétele megtörtént és kérték, hogy délután jelenjenek meg is­mét a munkásotthonban. Közben a megyeház nagy­termében Kovács Miksa be­szélt az összehívott várme­gyei tisztikarhoz: „A. szö­vetkezeti termelés eszméje, amelynek nagy horderejét csak később fogják felismer­ni, innen Somogybái in­dult ki. Ide figyel mást min­den szem, a jövő termés és az egész gazdasági élet fej­lődésének biztosításánál ezt az akciót nem lesznek képe­sek eléggé meghálálni.” Tizenegy nappal a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, a szervezett munkás­ság és parasztság hatalom- átvétele megtörtént Somogy­bán. Ez az esemény példát és követendő utat mutat az országnak is. (Közli: A, A.) Tavaszi vígság című szí­nes műsorával várja a fia­talokat holnap a kaposvári városi sportcsarnokban. A program 15 órakor kezdődik, társastánc-bemutatóval, majd az Ifjúsági Színpad Arany János Jóka ördöge és Karinthy Frigyes Babuska a Városligetben című darab­ját mutatja be. A pécsi Mo­ris együttes, az Udvari Bo­londok rock-blues trója, az Agressor, valamint az Exotic együttes koncertje szórakoztatja a közönséget. Ezt követi egy karatébe- mutató és a dzsesszbalett- együttes látványos műso­ra. Jónás Tamás bűvész „huncutságai” után a Simly Show lép fel, s Kulka János színművésszel beszélgethet­nek rajongói a közönségta­lálkozón. A tavaszi vígság rendezvényeit számítógépes játékkal zárják. A szennai művelődési ház a kaposszerdahelyi ven­déglőben. rendez bált. Előt­te a szerdahelyi és a szen­nai iskolások mutatják be műsorukat. A Fonómunkás Kisszínpad kabarémontázsa zárja a péntek este fél 8- kor kezdődő vígasságot, amelyhez a muzsikát ölbei Miklós szolgáltatja. Tizedik alkalommal ren­dezik meg a Somogy me­gyei zeneiskolák kamaraze­nei találkozóját. A marcali művelődési központban szombaton és vasárnap hét zeneiskola bemutatóját lát­hatja a komolyzene iránt érdeklődő közönség. Hol­nap 10 órakor kezdődik; a műsorvezető Lengyel And­rea lesz. Este 8 órakor a budapesti XVI. kerületi ál­lami zeneiskola tanárainak kamarakoncertjével zárul a program; vasárnap dél­előtt 10 órakor kezdődik a gálahangverseny. A megyei művészeti szemle bemutatóját ma tartják Csurgón a művelő­dési központban. Holnap 10 órakor Már nem vagyok „illetékes" cím­mel Koltai Róbert Jászai-dí- jas színművész, a kaposvá­ri Csiky Gergely Színház tagja ad műsort Barcson a művelődési és ifjúsági köz­pontban. Ugyancsak itt rendezik meg vasárnap es­te az ifjúsági táncestet^ a Pax együttes közreműkö­désével. A barcsi gimnázium aulá­jában tekinthető meg Jávo­ri Béla fotósorozata, ame­lyet Együd Árpád néprajz- tudós gyűjtőmunkája nyo­mán készített. (Képünkön: Együd Árpád.) A hét elejének kiemelke­dő eseménye lesz — a legif­jabb Balaton-parti város művelődési házában — a Fonyódi Helikon címmel meghirdetett költőtalálko­zó a Somogy folyóirat szer­kesztősége és a Karikás gimnázium rendezésében. A március 14-én 13.30-kor kezdődő találkozón részt vesz Adám Gizella, Fodor András, Lator László, Nino Nikolov, Simon Ottó és Ta- káts Gyula költő. Fiatal szobrász pályatükörben Zsin Judit kiállítása a Kaposvári Galériában Újabban színháztéri ga­lériaként is hallottam em­líteni a Kaposvári Galériát, ahol csütörtökön délután nyílt meg Zsin Judit szob­rászművész kiállítása. No­ha nyolc év alatt több or­szágos kiállításon -szerepelt (1982-ben elnyerte a Her­man Lipót-díjat) a kapos­vári tárlat e sorban aligha­nem fontos pályatükör, hi­szen a legutóbbi — sátor­aljaújhelyi — bemutatkozá­sa óta is újabb művek születtek a keze alatt. Csu­pán két év telt el az első bemutatkozó kiállítása óta, s korábbi műveit meg nem tagadva újakat is hozott Kaposvárra. Zsin Judit a legfiatalabb szobrásznemzedékből jelent­kezett kiállításra Kaposvá­ron. Nyolc éve mondhatja magát szobrásznak. Vigh Ta­más növendékéként fejezte be főiskolai tanulmányait, amit kiegészített Borsos Miklós művészképző kétéves kur­zusával. Mit jelentettek a főiskolai évek Zsin Juditnak — ez lemérhető a tárlaton. Több mestere volt, többfé­le szobrászati gondolkodás­sal, módszerrel találko­zott. A legmélyebben talán Borsos Miklós hatott rá. Né­hány grafikája többet mu­tat meg tehetségéből, mint kisplasztikái. A műfajok egyenrangúságát — a grafi­káét és a plasztikáét — csakis az idős mestertől, Borsostól tanulhatta, aki tanítványaitól elvárta, hogy rajzaikban is igényesek le­gyenek. így ezek a grafi­kák nem szoborvázlatok, ha­nem néző elé tárható, ön­álló alkotások. Olyanok, amiket a szobrász nem min­táz meg, mert agyagban, bronzban kifejezhetetlenek. Zsin Judit különösen jól ismeri a kerámia és a szob­rászat anyagait, éppen ezért még szakmai körökben is fölfigyelnek néhány meg­oldására. A samottos agyaggal épp olyan ügyesen bánik, mint a műanyagyal vagy a hagyományosabb gipsszel. A Busójárók soro­zatot samottos agyagban képzelte el, ám a színező égetés is elegendő lenne a tarka látvány kifejezésé­re, fölöslegesnek érzem a szobrok festését. A fiatal szobrásznő pá­lyatükre — talán nem is csodálkozhatunk ezen — erőteljesen eklektikus. A zenészekről készített bronz kisplasztikák sem annyira másságukkal ütnek el a ki­állítás többi darabjától, ha­nem a szakma ismereteit jól elsajátító alkotó bátortalan­ságát is mutatják és azt, hogy gyenge művek is ha­tottak rá. Bizonyára egészen másképpen folytatja ked­ves témáját, a zenészek be­mutatását 1989-ben — és még később. Horányi Barna Nincs az Egyesült Álla­Amerika Firenzéje mokban egyetlen város, de a Viliágon is kevés akad, mely olyan sok, magas mű­vészi értékű szabadtéri szo­borral, emlékművel és szö- kőkúttal örvendeztetné meg lakóit, mint ez a történelmi város, ahol egy kiadós séta felér több tárlatlátogatással. Sok városszerető gazdag polgár, egyesület és társulat áldozatkészsége mellett egy okos rendelkezés több, mint 400 értékes műalkotással gyarapította a váyos szobor­állományát. Ez a rendelke­zés kimondotta, hogy min­den új létesítmény építési költségeinek e£v százaléka képzőművészeti alkotásokra fordítható. Világszerte, is­mert művészek, mint a Cal- der család három generáció­ja, Remington, Rush, Hou- don, Rodin, Moore, Mitchell, Warneke, Greenfeld jr. szob­rai díszítik .a parkokat, te­reket, utcákat, szökőkuta­kat, a Schuylkill folyó part­ját, a Laurel Hill-i történel­mi temetőt és az Egyesült Államok legnagyobb és leg­öregebb parkját, a Fair- mount parkot. A teljes tör­ténelmi személyiségek tisz­teletére vall, hogy öt Frank­lin Benjámin, öt George Washington, három William Penn szobrot. számoltam össze a változatos témájú köztéri alkotások között. A generálisok bronz lovasszob­rától az ultramodern villám- csapásig, a kedves állatszob­roktól a ruhacsipszig a té­mákban óriási a változatos­ság és ötletesség. Lehetelen“ felsorolnom minden szép látnivalót, csak néhány különleges szép mű­vet említek: Chester Fe­rencit General Ulysses Grant impozáns lovasszobra, Fre- derich Remington csupa fe­szültség Cowboya az East River Drive-n, Stirling Cal- der Swann emlékkútja, Gre­enberg állatkerti csupa kedveség Medve és bocs szobra, ugyanott Warnake Elefánttehén és borja a grá­nitba faragott szeretet jel­képe, Bertoia rézbe öntött hullámai a Civic Center Plazan, Mitchell kecses moz­gást rögzítő Impalla kútja számomra feledhetetlen mű­vészi élményt nyújtott. Töhh ímeshölkkentn szobrot is láttam. Első látásra értel­metlennek látszott Claes Ol­denburg 13 és fél méter ma­gas, 10 tonna súlyú Ruha- osipesze, amely felállítása­kor nagyon felborzolta a kispolgári ízlésűeket. Nekem a szobor a szoros összetar­tozás jelképeként tetszett meg. A fiatalok szeretik a szobrot. „Csók”-nak nevez­ték el. Találó. Isamu Noguchi japán szob­rászművész a villámcsapás villanatát örökítette meg, talán éppen Franklin Benjá­minra gondolva, aki megta­lálta e pillanat kulcsát. Egy idegenvezető magyarázata szerint a szobor Franklin Benjámin fiát idézi, akit egy nagy kulcson sárkányt röpí­tő játék közben villámcsa­pás ért. Philadelphiában céltalanul sétálva is érik az embert szobormeglepetések. Az esti félhomályban az egyetemi campus egyik padján egy réeies öltözékíí. hosszú haiú gondterhelt férfit pillantot­tam meg. Mintha egy iratot tanulmányozna, keze köze­lében egy galamb mintha morzsára várakozna. Frank­lin Benjámin bronz ülőszob­ra volt. A 17. utca keskeny járdáján hirtelen egy sötét képű, esernyős ember lépett mellém, bronzkezében bronz- esernyő ... Ügy éreztem, hogy vissza kellene köszön­nöm neki, olyan udvariasan hajolt felém. A szobor alko­tmnnalf npupf rwarn ci-lr.oríilf Franklin Benjámin ülőszobra megtudnom, a szobor címét érdekesnek találtam: '„En­gedje meg!” Sétáim során többször is igazat adtam Frank Lloyd Wright jeles amerikai épí­tésznek: ezt a várost méltán nevezte el Amerikai Firen­zéjének. (Folytatjuk.) iTpIlnpr Rprnáí HÉTVÉGI!tájoló Amerikai mozaik

Next

/
Thumbnails
Contents