Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

1989. március 10., péntek Somogyi Néplap 3 Folytatta tanácskozását az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a *2. oldalról.) 2. bekezdésére vonatkozó módosítást öt ellenszavazat­tal és két tartózkodással el­fogadta. A határozathozatal után soron kívül szót kért Biacs Péter (Budapest, 30. vk.): ő továbbra sem ért egyet az ügyrend megvál­toztatásával — jelentette ki. Mint mondotta, kétsége tá­madt e szavazás eredményét illetően is, ezért kérte a szavazatok megszámlálását. Ez megtörtént:’ az Ország- gyűlés 279 igenlő és 5 nem­leges szavazattal, 3 tartóz­kodás mellett fogadta el a házszabály-módosítást. Pósztohy András hozzászólása Szülessen modern alkotmány Ügy gondolom, hogy a jog- államiságra törekvés nemes szándéka vezérel valamen.v- nyiünket. amikor az alkot­mányozás hosszú folyamatát elindító, szabályozási elveket vitatjuk. Az idő sürget, mint törté­nelmünk folyamán már any- nyiszor. ismét igen nagy ké­sésben vagyunk. Ez arra kell. hogy intsen bennünket, hogy megfontol­tan végezzük munkánkat, mert a túlzott gyorsaság, esetleg kapkodás. számos hibaforrást rejthet magában. Mindenekelőtt szükséges­nek tartom, hogy a beveze­tő rész tegye világosabbá, honnan jöttünk, hol tartunk, és milyen úton kívánunk haladni. Ezért szóljon részleteseb­ben az államalapítástól nap­jainkig vonuló történelmünk kiemelkedő eseményeiről, melyek lendületet adtak a társadalom fejlődésének. Ügv érzem, ez kellő alapokat ad­hat jelenünk reális megíté­léséhez. Itt célszerű rögzíte­ni azt is. hogy az új Alkot­mánnyal. egy minőségében is új társadalom megterem­tése a célunk. Nem helyes­lem a túl sok jelző haszná­latát, különösen egymás mellett nem (pl: szabad, de­mokratikus, szocialista). Amit minősíteni, jelezni akarunk, azt maga az Al­kotmány tartalma garantál­ja, abból váljék egyértelmű­vé bárki, de mindenek előtt saját állampolgáraink szá­mára. Az Alkotmány egyik leg­fontosabb alapkoncepciója a hatalmi ágak: a törvényho­zói, végrehajtói és bírói ha­talom radikális szétválasztó-, sa. Montesqieu a nagy fran­cia filozófus több mml „200 " éves ..hármas-hatalom" el­mélete úgy tetszik reneszán­szát éli nálunk és kiűzi a sztálini alkotmány téziseit. Egyre azonban nagyon kell vigyázni: az arányokra. Hajszálnyi pontossággal kell kimérni, hogy a hatalom mindhárom -tartópillérére annyi hatalmat osszunk, amennyit megrázkódtatás nélkül elbír, és amennyi ke­vés ahhoz, hogy a hatalom esetleg vissza tudjon élni. Hogy ez mennyire fontos, az látható volt a közelmúlt­ban az. Országgyűlés—kor­mány között előforduló sze­repzavar példáján is. Volt. amikor a parlament akart kormányzati kérdésekben dönteni, vagy beavatkozni, de a kormány részéről is előfordult a felelősség át- csúsztatása az Országgyűlés­re. Es hogy ilyen szerepza­var a jövőben minél ritkáb­ban fordulhasson elő, azt tartanám helyesnek, ha az ügyészség megőrizné szerve­zeti önállóságot es közvetlen az Országgyűlésnek aláren­delve működne. Annál is inkább, mert az ombuds- man-intézmányét (emberi jogok szóvivője) nem tartom alkalmasnak, arra, amire a tervezet szánja. Ellenben na­gyon célravezető eszköznek tartom a legfelsőbb állami számvevő szék intézményét. Kedvezőnek tartom, -hogy a szabályozási elvekben visz- szaköszönnek azok a képvi­selői észrevételek, bírálatok és javaslatok, amelyeket — többek között magam is — az 1987-es kormányprogram vitájában, majd azt köve­tően tettünk meg. Itt elsősorban az Ország- gyűlés szerepének, súlyának erősítésére, a kormány ö-n­letve a kettő viszonyára gon­dolok. A klasszikus értelemben vett harmadik pillér, a bírói hatalom kiépítésénél legfon­tosabbnak azt tartom, hogy az. egyértelműen szolgálja a kiváltságmentes jogszolgál­tatást, és ne érezhesse egyet­len állampolgár sem kiszol­gáltatottnak magát. Ez ta­lán a kiskapuk szűkülését is eredményezheti. A tervek szerint népsza­vazással kívánjuk megerősí­teni Alkotmányunkat, melv -a hőn óhajtott nemzeti meg­békélés jó szolgálója lehel. Ezért javaslom, hogy azt megelőzően a lehető legszé­lesebb társadalmi vitára bo­csássák a végleges terveze­tet. Nekünk személy szerint is az az érdekünk, hogy az európai mércével mérve is modern Alkotmány szüles­sen. melyet a nép szentesít. Első a gazdaság Szabó Kálmán (Budapest. 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára elvi fontosságú­nak nevezte, hogy az al­kotmány rögzítse: a gazda­ság elsődleges szereplőit, az egyéni és közösségi ter­mészetes .személyeket meg­illeti a tulajdonnal való ren­delkezés joga. Bizonyított ugyanis, hogy a totalitárius szocializmus-modell — amely mára kimerítette min­den tartalékát — a legszo­rosabb oksági kapcsolatban állt az állami tulajdon fel - söbbrendűként való kezelé­sevei. Ennek következmé­nye lett. hogy az erőforr i- sok feletti rendelkezési ha­talom elszakadt azoktól, akik az értékeket előállít­ják, akik ezeket az erőfor­rásokat a lehetőségeknek megfelelően képesek ész­szerűen kombinálni. mo­dernizálni. Javasolta: fogalmazzák meg az alkotmányban, hogy az Országgyűlésnek dönte­nie kell a kormányprogra­mokban, tervekben szereplő nag\-beruházásokról, fej­lesztési koncepciókról. Ugyanakkor a kormánynak legyen kötelessége a lakos­ság széles körét érintő prog­ramokat a parlament, ölel­ve annak bizottságai elé terjeszteni. Végezetül ajánlotta, hogy az új alkotmányban nyíl­tan is fejezzék ki az állam­határok integritásának el­vét. Azt, hogy a párizsi bé­keszerződésben meghatáro­zott határoknak a helsinki okmányok szerinti kiigazí­tását, ha arra sor kerül — tudvalevőleg ez csak a szomszédos országgal egyetértésben történhet —, az Országgyűlésnek, illetve népszavazásnak kelljen megerősítenie. A népszava­zással kapcsolatban azt' ja­vasolta, hogy az alkotmány fő szabályként rögzítse: százezer aláírás esetén szük­séges elrendelni a népszava­zást. A magyar falvakért Varga János (Tolna m., 6. vk.), az iregszemcsei Egyet­értés termelőszövetkezet elnöke a jogegyenlőségről arra, hogy a települések or­szágon belüli elhelyezkedé­se se lehessen megkülönböz­tetés alapja. „Meg kell aka­dályozni, hogy tovább ter­jedjen a falvak szellemi és néha anyagi kifosztása. Pa­rasztságunk vaskos törté­nelmi tapasztalatai óva intenek a tulajdonosi bi­zonytalanságtól. Garanciát követelnek arra, hogy soha, semmilyen körülmények között ne következhessen be a vétlenek megaláztatása, az emberek eltiprása” — mon­dotta. Sebök János vezérőrnagy (Veszprém m., 12. vk.) olyan alkotmányt szorgalmazott, amely garanciát ad arra, hogy egyetlen párt, kormány vagy személy sem sajátít­hatja ki magának a hatal­mat. Száműzni kell az alaptörvényből az. ideológi­át, az utópiákat, a kinyilat­koztatásokat, sőt a demagó­giát is. Az alkotmány mond­ja ki, hogy a működő pár­tok egyenlő jogokkal és kö­telezettségekkel rendelkez­nek. Javasolta, hogy a képvise­lőválasztás csak választóke­rületekben legyen, megíté­lése szerint nincs szükség országos listára, sem két­kamarás Országgyűlésre vagy lajstromos választás­ra. Az Országyűlés gyako­roljon rendszeres ellenőr­zést a kormány felett, s mielőbb vezessék be a meghallgatás rendszerét, vagyis: amikor egy minisz­ter a kinevezése előtt bi­zottsági meghallgatáson vesz részt, ez a testület nyilat­kozzon a jelölt szakmai al­kalmasságáról. Űgv vélte, nincs lényeges különbség a népköztársaság és a köztársaság elnevezés között, a lényeg ugyanis az: ki gyakorolja a hatalmat. Az elmúlt évtizedekben a leg­nagyobb gondot éppen az jelentette — tette hozzá —, hogy az alkotmány előírása ellenére a hatalmat nem a nép gyakorolta. Kétkamarás parlamenti rendszert Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), a Salgótarjáni Öb­lösüveggyár igazgatóhely et-f tese. Ügy vélekedett, hogy a közösségi tulajdonon be­lül külön meg kell nevezni az állami, a szövetkezeti és — új elemként — az ön- kormányzati tulajdont. Az állampolgári jogok szó­szólójának és a vizsgálóbí­rói intézménynek Magyar- országon nincs gyökere — vélekedett, nem javasolva ezek bevezetését. Földy Ferenc (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), a sárospataki Comenius Ta­nítóképző Főiskola főigaz­gatója elsősorban a címer és a zászló alkotmányos ren­dezésével kapcsolatos kér­désekkel foglalkozott. Solymosi József (Tolna m. 4. vk.), a bonyhádi Pannó­nia Tsz elnöke javasolta, hogy a szocialista jelző ne kerüljön az alkotmányba, mivel jogilag nem definiál­ható. Bak István (Bács-Kiskun m. 7. .vk), a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke kifejtettet az ügyészség ál­lamjogi szerepének megvál­toztatását szorgalmazókkal vitatkozva űgv fogalmazott, hogy egy ilyen lépés az Or­szággyűlést megfosztja egyik fontos ellenőrző, a törvé- nvességet felügyelő szerepé­től. Piacgazdálkodáshoz alkalmazkodó fejlődést Várhelyi József (Zala m. 9. Vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ve­zérigazgatója szerint a tu­lajdonformák átalakulása nem a szocializmus kiárusí­tását jelenti — mutatott rá a képviselő —, hanem a pi­acgazdálkodáshoz alkalmaz­kodó fejlődési pályára tör­ténő átállást. Nem lehet azonban cél. hogv a felsza­badulás utáni erőltetett, sole esetben irracionális, alapve­tően ideológiai indíttatású államosítási, kollektivizálást folyamatokat a visszájára fordítva megismételjük. Hankó Mihály (Békás m.. 2. vk.) nyugalmazott tsz-el- niVk javasolta, hogy az al­kotmány szövegezésével egy­idejűleg munkálják ki az új címer elfogadásának, beve­zetésének anyagi vonzatát. Választó: véleményét is tol­mácsolva — a Kossuth-cí- mer elfogadását javasolta. Hellner Károly (Bp. 32. Vk.), a Merkur vezérigazga­tója az államforma meghatá­rozásával kapcsolatban a le­hetséges variánsok közé ja­vasolta a „Magyarország Köztársaság" megnevezést. Szükségesnek minősítette, hogy az. alkotmányozás fo­Kimaradt az Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem tan­székvezető egyetemi taná­ra kifogásolta azonban, hogy ez nem ■ tartalmaz az ifjúságra és a sportra vo­natkozó utalásokat; bár kér­déses, hogy a gazdasági, szo­ciális és kulturális jogok fe­jezetébe beilleszthetők-e az ifjúsággal kapcsolatos meg­állapítások, hiszen akkor a többi sajátos réteg külön szabályozása is felvetődne. Olyan szabályozás kívána­lyamatában vizsgáljuk felül a korábbi nemzetközi köte­lezettség-vállalásokat. Dr. Balogh Károly (Gvőr- Sopron m., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos — a Győr-Sopron megyei Erdélyi Kör nevében — köszönetét fejezte ki a kormánynak és a különböző szervezeteknek, hogy mindent megtesznek a romániai menekültek társa­dalmi beilleszkedésének megkönnyítésére, egziszten­ciájuk megteremtésére. En­nek ellenére a menekültek nem élhetnek azzal az em­beri jogukkal, hogv önként választott. új hazájuk állam­polgárai legyenek. Ezt a ha­zánk ás Románia között, a kettős állampolgársággal kapcsolatban hozott állam­közi szerződés megakadá­lyozza. Kérte az 1990-ben lejáró egyezmény magyar részről történő felmondását, mert ennek hiányában újabb öt évre meghosszabbodna a megállapodás. Az igazság- ügyminiszternek indítvá­nyozta annak megvizsgálá­sát, hogyan lehetne megje­leníteni az alkotmányban a kettős állampolgárság intéz­mény renszerét. ifjúság társadalom nemzedéki foly­tonosságának feltételrend­szerét, ezeket a kereteket pedig a szociális biztonság követelményének egyértel­mű, markánsabb megfo­galmazása alakíthatja ki. Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Tau­rus Gumigyár energetiku­sa azt az indítványt fogal­mazta meg, hogy a határo­zati javaslatot a következő­képpen módosítsák: „Az Országgyűlés Magyarország si elveit — az előterjesztés­nek megfelelően — jóvá­hagyja, és felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, vala­mint az Országgyűlés vitájá­ban felmerült javaslatok alapján — kiemelkedő fi­gyelemmel az állampolgá­rok, a különböző társadal­mi szervezetek és csopor­tok, illetve szakemberek véleményére is — készítse el az alkotmány tervezetét, majd ezt az Országgyűlés alkotmányelőkészítő bizott­ságának egyetértése után bocsássa társadalmi vitára." A kétnapos vita lezárása­ként Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter összegez­te az elhangzottakat. Öröm­mel állapította meg, hogy az alkotmány szabályozá­si koncepciójának alapve­tő logikája a képviselők szá­mára elfogadható volt, ta­lálkozott a Tisztelt Ház egyetértésével. Ennek ér­telmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján szerkezetileg ki­alakultnak tekinthető az alaptörvény. Közelebb a lakossághoz A vitapontok közül első­ként az Országgyűlés szere­pét emelte ki. Nem értett egyet azzal a megközelítés­sel, amely a törvényhozó testület szerepének fokozá­sából indul ki, mert nézete szerint nem egyeztethető össze a hatalom megosztá­sának és egyensúlyának alapelvével. Nem fogadható el az a javaslat, amely a parlament szerepének erő­sítése címén — amellyel egyébként egyetért — gyen­gítene más hatalmi ágakat. Különösen nem értett egyet azzal, hogy a bíróságok fö­lött társadalmi kontrollt te­remtsenek. A bíróság felett ne legyen kontroll, mert az a hatalmi ágak egyike, és saját felügyeletét végzi el. Az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés kérdésében állást foglalók többsége az egykamarás változat mellett érvelt. Ennek ellenére a mi­niszter azt kérte, hogy az Országgyűlés járuljon hoz­zá : a kétkamarás megoldást is szerepeltethessék a vitá­ra bocsátandó koncepció­ban. Az igazságügy-miniszter javaslatát azzal indokolta, hogy a kétkamarás Ország- gyűlés adott esetben bizto­síték lehet akár a többség véleményével szemben is, a kisebbség jogainak a biz­tosítását jelentheti. Ezért nem tartotta feleslegesnek, hogy legyen olyan intéz­mény a parlamentben, amely ugyan nem dönt, de meg­fontolásra késztetheti a döntéshozókat. Ezt már a közeljövő miatt is érdemes szem előtt tartani, amikor a pártok harcának színtere lesz az Országgyűlés. Kulcsár Kálmán elmond­ta, hogy a „szabályozási el­vek" című tervezetet elküld­ték sok társadalmi, egyházi, oktatási szervezetnek, intéz­ménynek. A dokumentumot most nyilvánosságra hozzák majd, s ezután minden ál­lampolgár eljuttathatja vé­leményét —• akár országgyű­lési képviselőjén keresztül — a jogalkotókhoz. Ezért egy ideig várnak a megszövege­zéssel. A kész tervezet a parlament alkotmányozó bi­zottsága elé kerülne, és a jó­váhagyás után kezdődne meg a társadalmi vita. Az országgyűlési vita, s döntés után kerülne sor a népsza­vazásra. Ezzel a miniszter egyúttal azt is jelezte, hogy nem tartaná szerencsésnek maguknak, az alapelveknek a népszavazásra bocsátását. Kérte a tömegkommunikáció segítségét abban, hogy a ter­vezetet a közvélemény meg­ismerhesse, a sajtó útján is ismeretekhez, amelyek segí­tik az értelmezést. A miniszter elmondta, hogy a népszavazást két for­mában képzeli el. Egyrészt az alaptörvény egészére kel­lene majd voksolni, másrészt arra az öt-hat fontos rész­kérdésre (államforma, cí­mer, egyéb szimbólumok), amelyek ügyében a döntés nem kell hogy megszabja az egész alaptörvény elfogadá­sát vagy elutasítását. Kulcsár Kálmán végezetül hangsúlyozta: az alkotmá­nyozási folyamatban az egész társadalomnak részt kell vennie. Megvizsgálható- nak, s a pántokkal folytatott párbeszéd hatáskörébe tar­tozó politikai kérdésnek tar­totta azt a javaslatot, hogy az Országgyűlés az alkotmány megvitatásakor hívja meg — valamilyen kulcs alapján — a különböző politikai erők képviselőit, akik szavazati joggal vennének részt a vi­tában, így egyúttal a dön­tés szélesebb bázison nyu­godna. A miniszter ugyan­akkor megemlítette: az Or­szággyűlés által létrehozott alkctmánvozó bizottságot is bővítheti a Tisztelt Ház, megbízhat akár teljes jogú részvétellel újabb tagokat, akik különböző politikai erőket képviselnek. Ez való­színűleg ügyrendmódosítást igényel, hiszen első alka­lommal fordulna elő, hogy a parlamenti bizottságnak nem képviselő tagja lenne — mondta befejezésül, ígéretet téve, hogy a vitában elhang­zottakat gondosan elemezni fogják, s felhasználják a jogalkotó munkában. A vita lezárását és Kul­csár Kálmán válaszát köve­tően a soros elnök ismer­tette a határozati javaslatot: „Az Országgyűlés Magyar- ország alkotmányának sza­bályozási elveit az előter­jesztésnek megfelelően hagy­ja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alap­ján — különös figyelemmel az állampolgárok — a kü­lönböző társadalmi szerve­zetek és csoportok vélemé­nyére, készítse el az alkot­mány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Ország- gyűlés alkotmányelőkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadal­mi vitára”. Az Országgyűlés a határo­zati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött a tegnapi ülés; a testület ma is folytatja munká-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents