Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 52. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 2., csütörtök Párbeszédhez fórumot Az MSZMP és az Új Márciusi Front megbeszélése A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Üj Már­cius.! Front egyetért abban, hogy mihamarabb létre kell hozni egy olyan tanácskozó fórumot, amely a sokszínű­vé váló magyar belpolitikai élet legkülönfélébb politi­kai-társadalmi szervezetei­nek párbeszédét, megegye­zését szolgálná'. Erre a meg­állapításra jutottak szerdán az MSZMP és az ŰMF ve­zető képviselőinek részvéte­lével a Központi Bizottság székházában megtartott ta­nácskozáson. A találkozón az Üj Márciusi Frontnak azokat a javaslatait vitat­ták meg, amelyeket a közel­múltban tettek a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az eszmecsere házi­gazdája arról tájékoztatta az Üj Márciusi Front vezetőit, hogy a párt a következő napokban intenzív kétolda­lú párbeszédet folytat szá­mos politikai, társadalmi szervezettel, a többi között a Magyar Demokrata Fó­rummal, a Magyarországi Szociáldemokrata párttal, a Münnich Ferenc Társaság­gal, a Magyar Ellenállók, Antifaszisták Szövetségével, a Magyar Ifjúsági Szerveze­tek Országos Tanácsával, a Szabad Demokraták Szövet­ségével. Az előkészítő jelle­gű eszmecsere-sorozat után többoldalú konzultációra ké­szül az MSZMP. Az Üj Márciusi Front részéről a tárgyalóasztal mellett helyet foglaló Vitá­nyi Iván ügyvezető titkár azt javasolta: hozzanak lét­re előkészítő bizottságot az ÜMF által szorgalmazott or­szágos nemzeti bizottság megalakításáról. A kompro­misszumos megoldásként javasolt előkészítő bizottság feladata lenne az egyelőre még vitatott kérdések tisz­tázása. Például az előkészí­tő munkálatok során kidol­gozhatnák az országos egyeztető fórum működé­sének feltételeit, rögzíthet­nék annak ügyrendjét, s meghatározhatnák a részt­vevők körét is. E javaslat­tal az eddigi konzultációk bizonysága szerint egyetér­tettek az érintett társadal­mi szervezetek is — mond­ta Vitányi Iván. A megbeszélés résztvevői megerősítették korábbi ál­láspontjukat: a jelenlegi bel­politikai helyzetben korai lenne általános választások kiírása egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásá­ra. Ugyanakkor a társada­lom bizalmi válságának át­hidalására — az úgynevezett legitimációs vákuum betöl­tésére — elengedhetetlen a majdani választásokon in­duló politikai erők párbe­széde. Korlátozott devizapiac Megkezdődött a korlátozott devizapiac kialakítása; március l-jétől a devizaműveletekbe a Magyar Nemzeti Bank mellett a kereskedelmi bankok is bekapcsolódnak. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársának el­mondták: a vállalatok ezentúl devizaügyeikkel is a keres­kedelmi bankokhoz fordulhatnak. A forintszámlákat vezető kereskedelmi bankok gyűj­tik és továbbítják az MNB- nek a devizafizetési megbí­zásokat, s náluk kell elkü­lönített számlán elhelyező1 az igényelt devizaforint el­lenértékét. A külföldi fize­téseket továbbra is a Ma­gyar Nemzeti Bank teljesí­ti. (Legalábbis a fizetések­nek a 80 százalékát, mert már korábban bekapcsoló­dott ebbe a tevékenységbe a Magyar Külkereskedelmi Bank, az Országos Takarék- pénztár, az Általános Ér­tékforgalmi Bank, az Unic- bank, a Közép-Európai Nemzetközi Bank és a Citi­bank.) A devizapiac kiala­kításának következő lépé­seként a jövő évben már — a tervek szerint — a fizeté­si megbízások teljesítését is a kereskedelmi bankok fog­ják végezni. A jelenlegi idő­szak arra szolgál, hogy föl­készüljenek erre a feladat­ra, megteremtsék a szüksé­ges technikai feltételeket, és a bankok megismertessék magukat külföldön. Ez utóbbi ugyanis egyáltalán nem könnyű dolog, a pénz­világ meglehetősen bizal­matlan minden új pénzinté­zettel szemben. Időre van szükség, hogy a kereskedel­mi bankok alkalmassá vál­janak új szerepkörük betöl­tésére is. A devizaműveletek -.folya­matos decentralizálása elle­nére a devizagazdálkodás to­vábbra is központi kézben marad, vagyis azt a Magyar Nemzeti Bank végzi. Erre azért van szükség, mert — az MNB szakembereinek vé­leménye szerint — devizá­lis ügyekben a reform nagy­mértékű felgyorsítása igen kockázatos lenne. A külföldi hitelezők valószínűleg egy­általán nem helyeselnének e téren egy hirtelen, meg­alapozatlan, gyors változást. Hosszabb távon a tervek szerint egyébként a deviza- gazdálkodás decentralizá­lását is tervezik. A Magyar Nemzeti Bank lehetőséget kapott arra, hogy szűk határok között saját hatáskörben változtas­sa a forint konvertibilis va­lutákhoz viszonyított árfo­lyamát. A saját hatáskörben történő árfolyamváltozta­tásnál a bank azt veszi fi­gyelembe, hogy miként ala­kul a deviza iránti igény, mennyi külföldi fizetőesz­köz áll rendelkezésére, mék- kora tartalékai vannak, és milyen lépést indokol a fi­zetési mérleg alakulása. (MTI) A bős-nagymarosi ad hoc bizottság véleménye: Nincs szükség vitára a vízlépcsőről Az Országgyűlés bős— nagymarosi ad hoc bizott­sága Berdár Béla elnökleté­vel tegnap összeült. Megvi­tatta azokat az irányelveket, amelyeket Magyarország és Csehszlovákia határvízi kor- mánymeghatalmazottai, va­lamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium szakemberei dolgoz­tak ki a bős—gabcsikovo— nagymarosi vízlépcsőrend­szer környezetvédelmével összefüggő magyar—cseh- ‘ szlovák megállapodás elő­készítéséhez. Tájékozódott a bizottság a vízlépcsőrend­szer szennyvíztisztítási helyzetéről és programjáról. Az eredeti napirendtől eltérően Bubla Gyula (Bu­dapest) és kilenc más or­szággyűlési képviselő indít­ványáról is tárgyalt az ad hoc bizottság, ök tízen azt javasolták, hogy az Ország- gyűlés a következő ülésén vizsgálja felül a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszerről szóló — az októberi ülés­szakon hozott — határoza­tát. Indítványozták továb­bá a nagymarosi erőmű építési munkálatainak fel­függesztését. Csaknem három órás vita után a 20 tagú ad hoc bi­zottság megjelent 12 tagja közül kilencen úgy szavaz­tak: nincs szükség arra, hogy a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer ügyét ' már­ciusban az Országgyűlés na­pirendjére tűzze. Elutazott hazánkból az indonéz küldöttség Szerdán elutazott Ma­gyarországról a Saiful Su­lun, az indonéz népi kon­zultatív gyűlés alelnöke ve­zette küldöttség, amely a magyar Országgyűlés meg­hívásának tett eleget. A de­legációt Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke bú­csúztatta. Jelen volt Busta­nul Arifin, Indonézia buda­pesti nagykövete. Itt-tartózkodásuk során a délkelet-ázsiai képviselőket fogadta Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. A két törvényhozás közötti együtt­működésről tárgyalt a kül­döttség, valamint a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatok föllendítéséről. Németh Miklós ma indul Moszkvába Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nöke az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertaná­csa meghívására csütörtö­kön, március 2-án hivatalos munkalátogatásra a Szovjet-’ unióba utazik. (MTI) PARLAMENTI ESZMECSERE Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter március 1 termében találkozott Paul Staes elnök vezetésével hazánkban ment képviselőivel. A nyugat-európai delegáció látogatásáról-jén az Országház Vadász­tartózkodó Európa Parla- a 2. oldalon számolunk be Kaposvárra kellene hozni a Dráva vizét Ebben a hónapban átadják a Kecel-hegyi víztornyot Kilenc kutat újít fel a Dunántúli Regionális Víz­művek megyei üzemigaz­gatósága Kaposváron, hogy a napi 23 100 köbméteres teljesítőképességet szinten tartsa, sőt esetleg kis mér­tékben növelje. A kaposvári városi tanács vb tegnap délutáni ülésén a megyeszékhely ivóvízellátá­sának helyzetét értékeltéi és a további feladatokat ha­tározták meg. Kiderült: az üzemigazgatóság a 106 ka­posvári kút rendszeres fel­újítása révén érte el a fenti teljesítményt, s ha ehhez még hozzáadjuk a fonyódi vízkivételi mű bővítése óta Kaposvárra érkező na­pi 12 ezer köbméter vizet, akkor a rendelkezésre álló mennyiség eléri a napi 35 ezer köbmétert. Ez pedig több, mint a tavalyi legna­gyobb csúcsfogyasztás. Az üzemigazgatóság most úgy készül fel a csúcsfogyasztás időszakára, hogy ne legye­nek zavarok. Az ülésen jelenlevők is egyetértettek a teljes ivó- vízhálózat fertőtlenítésével, a gyakoribb hálózatöblítés­sel, mert a nagy vastarta­lom miatt gyakran zavaros a víz. 1986 óta a fonyód— kaposvári távvezetéken ér­kező víz minőségére is van­nak panaszok. Tavaly augusztusban például na­gyobb volt az algásodás a Balaton fonyódi öblözeté- ben, s ez befolyásolta a víz tisztítását. Javulást hozott, hogy a vállalat dél-balato­ni üzemigazgatósága mó­dosította a vízkezelés tech­nológiáját. Ennek ellenére előfordulhatnak problémák, ha a Balaton vízminősége hirtelen megváltozik. Bognár László azt mond­ta: tudott volni hozni az ülésre " egy üvegben kuka- cos, kávészínű vizet is. Két­havonta tisztítja a bojlert az iszap- és üledékanyag miatt. Szerinte a város dé­li részén még gyakrabban kellene mosni a vezetéke­ket. Bóta László, a DRV megyei üzemigazgatója sze­rint vastalanítóra volna szükség. Ennek az ára azon­ban százmillió forintnál több. Az üzembe helyezése azonban csak a távlati víz­bázistól függően képzelhe­tő el, a következő ötéves terv időszakában. Javítja az idén a csúcsidei vízellátást a zónásítás, a re­konstrukció, valamint az új Kecel-ftegyi 1500 köbmé­teres víztorony üzembe helyezése. A szivárgás meg­szűnt, a betonfelületek most vannak kiszáradóban. A műszaki átvételt március 24-ére tűzték ki. Bóta Lász­ló szerint még csekély szi­várgás esetén is használat­ba veszik a víztornyot a nyári csúcsidőszakra. Ez­után javul az ülésen is szó­vá tett Beloiannisz—Ápri­lis 4. utcai új lakások vízel­látása. Kálmán Sándor elisme­réssel szólt a város lakossá­gának gyors kiszolgálásá­ról, az üzemigazgatóság tisz­teletreméltó erőfeszítéséről. Molnár István, a megyei ta­nács vízügyi és környezet- védelmi irodájának veze­tője a saját vízbázis fejlesz­tését javasolta. Farkas István, a városi ta­nács általános elnökhelyet­tese megállapította, hogy rendes körülmények között nincs gond a vízellátással. Kifejezte köszönetét a re­konstrukcióért és zónásítá- sért a DRV-nek. A vb hatá­rozott: meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi vízbázis mennyiségben és minőség­ben 1990 után is elegendő lesz-e a változó igények ki­elégítésére. Farkas István szerint hosszú távon a drá- vai vízkivételi műre kelle­ne alapozni Kaposvár el­látását, mert a Balaton túl­terhelt a nyári csúcsidő- szakban. Egyetértett Fábi­án György javaslatával, hogy Töröcskét lássák el ve­zetékes ivóvízzel. Ennek előkészítését a VIII. ötéves terv időszakára javasolta. Bizottsági ülések Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével szerdán ülést tartott az MSZMP KB által 1988-ban életre hívott, a társadalom és a gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődését elemző munkabizottság gazdaság- politikai albizottsága. Cél­ja és feladata, hogy átfogó módon, tudományos igé­nyességgel értékelje múltun­kat, jelen helyzetünket, te­gyen javaslatokat a meg­újulás lehetőségeire. Az ülésen a gazdaságpoli­tikai albizottság összefogla­ló értékelését Csáki Csaba, a KB tagja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora terjesz­tette elő. A gazdasági hely­zetelemzés egyebek között foglalkozik a magyarországi gazdasági rendszer válságá­val, a kiútkereséssel; elem­zi a világgazdasági változá­sokra adott jó és rossz vá­laszok következményeit. Az albizottság munkájáról a Központi Bizottságot a március 7-i ülésen tájékoz­tatják. Az MSZMP KB társada­lompolitikai bizottsága szer­dán Berecz János elnökle­tével ülést tartott. A bi­zottság — az MSZMP meg­újuló tevékenységének ré­szeként — megvitatta a pártnak az egyházakhoz, az állami egyházpolitikához, a hívőkhöz és a vallásos né­zetekhez való viszonyát, e viszony továbbfejlesztésé­nek, korszerűsítésének le­hetséges módjait.

Next

/
Thumbnails
Contents