Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 58. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 9., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Kedden ülést tart a megyei pártbizottság A megyi párt-vb fölhívása március 15-e méltó megünneplésére Szerdán délelőtt 10 óra­kor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi nő­nap alkalmából köszöntöt­te a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Sta- dinger Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének _ ad­ta meg a szót. A házelnök bejelentette ■ lemondási szán­dékát, s felolvasta az indo­kait ismertető leköszönő le­velet, ebben 63 esztendős korára, s 47 munkával töl­tött évére hivatkozott. A levélhez hozzáfűzte: — Aki vezető, közéleti sze­repet vállal, annak számol­ni kell kritikával, sőt a kri­tikánál erősebb jelzőkkel és minősítésekkel is. Ezt természetesen tudtam, ami­kor elvállaltam az elnöki tisztet. Viszont ez nem je­lenti azt, hogy nincs tűrés­határ. Én eljutottam ide. * Az Országgyűlés 275 egyetértő és 26 ellenszava­zattal, 11 tartózkodás mel­lett tudomásul vette Sta- dinger István lemondását, s az Országgyűlés elnöki tiszt­sége alól felmentette. Horváth Lajos megkö­szönte Stadinger István ed­digi tevékenységét, és kép­viselői munkájához to­vábbi sok sikert és jó egész­séget kívánt. Ezt követően bejelentet­te, hogy a házszabály értel­mében az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára megválasztott jelölőbizott­ság indítványa alapján tit­kos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölőbizottságra Hu­szár István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tett javaslatot.. Elmondotta: a jelölőbizott­ság elnökét ő maga ajánlja, ezen kívül minden megyei képviselőcsoport jelöl * egy tagot a bizottságba, s hogy a testület méginkább repre­zentálja az Országgyűlés ösz- szetételét, az országos listán megválasztott képviselők, közül négyet bevonnak a jelölőbizottságba. Az Országgyűlés a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának javaslatát egyhan­gúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján munkához lát. Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Ist­vánról, Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületé­nek képviselőjéről, aki február 1-jén — mint mon­dotta: tragikus körülmé­nyek között — elhunyt. Az Országgyűlés tagjai felállás­sal adóztak képviselőtár­suk emlékének. 'A levezető elnök beje­lentette, hogy Űjvári Sán­dor (Zala m., 7. vk.), Apró Antal (Csdngrád m., 1. vk.), . Gajdos Ferenc (Budapest, 43. vk.), Cservenka Ferenc- né (Pest m., 4. vk.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m., 3. vk.) és Losonczi Pál (or­szágos lista) benyújtotta le­mondását képviselői man­dátumáról. Az Országgyűlés a lemon­dásokat 336 igenlő szavazat­tal és 2 tartózkodással tu­domásul vette, és az orszá­gos választási elnökség javaslata alapján a Zala megyei 7. választókerület­ben megüresedett képvise­lői helyre ördög Ferenc ed­digi pótképviselőt egyhangú­lag igazolta. Az Országgyűlés a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának az ,1988. december 8-án bemutatott jelentésé­nek megtételéről az 1989. március 8-án megnyitott új ülésszak közötti időben al­kotott törvényerejű rende­letéről szóló jelentését egy­hangúlag tudomásul vette. Az elnök bejelentette, A tárgysorozat megállapí­tásával kapcsolatban Király Zoltán (Csongrád m., 5.' vk.) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a Munka törvénykönyve módositásá­ÍPARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI! Az alkotmányozás az Or­szággyűlés legkiemelkedőbb tevékenysége. S bár a jelen ciklusban minden korábbi­nál nagyobb terhet viselő honatyák már többször is bizonyították, hogy képesek az érdemi beleszólásra és felelős döntésre, az alkot­mány időszerűségével kap­csolatos előzetes vitákban voltak, akik megkérdőjelez­ték „illetékességüket”. Ügy ítélték meg, hogy a hosz- szabb távra szóló alaptör­vényt ne a mostani ország- gyűlés alkossa, amelynek mandátuma nem sokkal az új alkotmány kihirdetése után lejár. A tegnap kezdő­dött ülészakon már-már ko­molytalanná váló ügyrendi vitákkal telt első száz perc is a kétkedőket látszott megerősíteni. E vitákról kér­deztük Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát. — Vallom, hogy meg kell védeni ennek az Országgyű­lésnek a legitimitását. Ezt a képviselőházat törvényesen választották, tehát alkalmas arra, hogy akár az alkot­mányt is megvitassa és jó­váhagyja. Meg kell azonban mondanom: az Országgyűlés hogy az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpelláció­kon és kérdéseken túl to­vábbi 19 képviselő nyújtott be interpellációt és kilenc képviselő kérdést. (Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.) az ülésen bejelentette: eláll az inter­pellációtól.) Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javas­latot ismertette Horváth La­jos. ról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatokat. Szentágothai János aka­démikus, az MTA tudomá­nyos tanácsadója javasol­ta, hogy a zsúfolt program működését figyelemmel kí­sérve az is tapasztalható, hogy a Tisztelt Ház sem ve­szi mindig kellően komo­lyan önmagát. Ami például most a szünetig történt, az nem írható az Országgyűlés javára. A demokrácia időn­ként parttalanná válik, s az elhangzó véleményekben túl 'sok az érzelmi, indulati döntés, s nincs meg a kellő méltóság és felelősség. Ez csak részben magyarázható az ország lázas állapotával. E felfokozottságban ott ér­zem a korábbi visszafogott­ság ellenhatását is, a rácso- dálkodzást, hogy most min­dent ki lehet mondani, a' tobzódást a demokratizmus megízlelt lehetőségéiben. Sajnos azonban — s ez nem­csak az országgyűlésre ér­vényes — nem nőttek még föl a vezető testületek a de­mokráciának arra a felelős szintjére, amelyre szüksége lenne az országnak ebben a bonyolult helyzetben. — ön az MSZMP jelöltje, a parlament megüresedett elnöki tisztére, így nyilván kétszeresen is vegyes érzé­sekkel figyelte a közjátékot. — Többször is elhárítot­tam ezt az ajánlatot, s vé­gül csak azt fogadtam el, a vezető testületek kérésére, ellenére tűzzék napirend­re a bős—nagymarosi vízi­erőmű kérdését. Kifogásol­ta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Takács lmréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-bi- zottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról: megvitassák-e a sztrájktör­vényt. Tapasztalatai sze­rint ugyanis a jogszabály- tervezetet éppen azokkal — például a nagyüzemi munkássággal — nem tár­gyalták meg, akiknek érde­kében be szeretnék vezetni. Rendszeres tájékoztatás Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök a sztrájkjoggal kapcsolatban csatlakozott Horváth La­jos alelnök javaslatához: hallgassák meg a képvise­lők Halmos Csaba államtit­kárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből ki­derül majd, hogy a kor­mány módosította állás­pontját, ami az írásos do­kumentumokban természe­tesen még nem szerepelhet. A bős—nagymarosi be­ruházással kapcsolatban elmondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költ­ségvetését, menetét, és er­ről rendszeresen tájékoz­tatni fogja az Országgyűlést. Németh Miklós bejelentet­te továbbá: a Miniszterta­nács kész megvizsgálni a bős—nagymarosi beruhá­zásról tartandó népszava­(Folytatás a 2. oldalon) hogy az esetleges jelölést vállalom. A ma történtek elgondolkodtatnak, és az előbbi „csak”-ot erősítik, annál is inkább, mert egye­dül vagyok a pátvezetésben, akinek az eredeti szakmája és a funkciója egybeesik. Én mindig külpolitikával, dip­lomáciával foglalkoztam, s bár ettől itt sem kellene tel­jesen elszakadnom, nem iga­zán vágyom a házelnöki tisztségre. Érzem azonban a személyes szempontokon túl­mutató felelősségemet is a korántsem könnyű helyzet­ben levő parlament iránt. — Sokan visszásnak tart­ják, hogy a párttörvény megelőzi az alkotmányt. Az előbbi után várhatóan létre­jönnek új pártok, melyekről azután csak hónapok múl­tán derül ki, hogy összhang­ban vannak-e az új alaptör­vénnyel. — Szerintem a párttör­vény megalkotása után tör­vényessé válhat a pártok helyzete és részt vehetnek majd a további alkotmányo­zási munkában is. Például a választásokra való felkészü­lés során, amit jelenleg meg­egyezéses alapon tudunk el­képzelni. Ügy, hogy csak 1995 után alakulna ki a pár­tok között versenyhelyzet. Tegnap ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. A testület megvitat­ta a munkahelyi és lakóte­rületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, továbbá a párt választási rendjéről szóló pártviták tapasztala­tait, és úgy döntött, hogy javaslataival együtt a me­gyei pártbizottság keddi ülé­se elé terjeszti azt. A tes­tület keddi ülésén vitatja meg a javaslatot a megyei pártbizottság meghatározó szerepe érvényesítésének elveire — a népképviselői szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munista csoportok műkö­déséről. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság tegnapi ülésén a politikai rendszer reform­jának néhány időszerű kér­déséről szóló pártvitaanya­A bécsi külügyminiszteri találkozó harmadik és egy­ben utolsó napján, szerdán hat felszólalója volt a dél­előtti ülésnek. A Varsói Szerződés hét és a NATO tizenhat tagálla­mának csütörtökön az oszt­rák fővárosban kezdődő le­szerelési tárgyalásairól szól­va Hans van den Broek hol­land külügyminiszter azt hangoztatta, hogy ezeken fel kell számolni a hagyo­mányos fegyveres erőkben mutatkozó aszimmetriákat, mivel a Varsói Szerződés országai még a bejelentett egyoldalú haderőcsökkenté­sek után is jelentős fölény­ben maradnak a NATO-val szemben. A holland politi­— Ugyancsak vitatott, hogy bekerüljön-e az új alkot­mányba, hogy szocialista társadalom felé haladunk. Mondván, hogy még koránt­sem egyértelmű, milyen is legyen az a szocializmus ... — Minél kevesebb jelzőt kell használni az alkotmány­ban. Annak egész szellemi­ségével, tartalmával, alapel­veivel kell kifejezésre jut­tatni, hogy egy szabad, de­mokratikus, szocialista Ma­gyarországot akarunk ... En­nek jelzőikkel túlaggatott deklarálása nem illik bele az alkotmányba. Más kér­dés, hogy a bevezető sza­kaszban célszerű megfogal­mazni: mit akarunk, milyen célok felé haladunk. — Az előbbi, nagyrészt formai, ügyrendi kérdések­ről két óra hosszat folyt a vita. Lesz-e idő a sokkal na­gyobb a jelentőségű, számos alternatívát is tartalmazó és az alkotmány szabályozási elveit tárgyaló napirend megvitatására? — kérdeztük expozéja előtt dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­tert. — Eddig 41 képviselő je­lentkezett felszólalásra, s valóban elképzelhető, hogy a vita elhúzódik, sőt azt sem got is megtárgyalta, és ki­alakította állásfoglalását. A megyei párt-vb állást foglalt március 15-e méltó megünneplésével kapcso­latban is. Véleménye sze­rint március 15-ét a Haza­fias Népfront megyei bi­zottságának felhívása alap­ján lehet 1848/49 szellemé­hez és eszméjéhez méltóan megünnepelni. Ezért arra ké­ri az MSZMP megyében élő és dolgozó tagjait, a KISZ- tagságot, hogy minél többen vegyenek részt a megyeszék­helyen, a somogyi városokban és községekben március 15-i ünnepségeken, amelyeket a Hazafias Népfronttal együtt rendeznek a társadalmi és tömegszervezetek, az egyhá­zak. Hiszen március 15-e a magyarság számára a nem­zeti összefogás, az egymás­rautaltság és az összetarto­zás jelképe. kus üdvözölte azt a Bécs- ben kedden elhangzott be­jelentést, amely szerint az Egyesült Államok meg akar­ja gyorsítani vegyi fegyve­reinek az NSZK-ból való ki­vonását. Giulio Andreotti olasz külügyminiszter síkraszállt amellett, hogy Európa le­mondjon a kapcsolatok ed­digi, „az erőszak logikáján” alapuló gyakorlatáról. — Az európai biztonságot — mondotta — nem katonai, hanem politikai alapon kell kialakítani, a katonai egyen­súlyra pedig nem fegyverke­zéssel, tehát felfelé, hanem leszereléssel, vagyis lefelé tartva ajánlatos tördkedni. zárom ki, hogy egyes kérdé­sekben parttalanná válik. Ezt sem bánom azonban. Az alkotmány kidolgozásának ebben a szakaszában minden vélemény segít bennünket, hogy megtaláljuk a gondol­kodás helyes irányát. — A mostani gyors válto­zásokat és az érdekek tago-- lódását hozó időszakban le- het-e közmegegyezést erősí­tő alkotmányt létrehozni? — Az új alkotmányok a történelemben rendszerint feszültségekkel teli idősza­kokban születtek, s nem rit­kán a konszenzusteremtés eszközei is voltak. Mi is ilyen, a közmegegyezés ki­alakulását elősegítő alkot­mány létrehozására törek­szünk. Ezért igényeljük a minél szélesebb körű előze­tes társadalmi vitát. A parlament új elnökére javaslatot tevő jelölőhizott- ság tagja volt Pásztohy And­rás, képviselőcsoportunk ve­zetője. — A somogyi képviselők közül nyolcán Szűrös Má­tyást javasolták, hárman Horváth Jenő budapesti kép­viselőt támogatták, hozzáté­ve, hogy a tisztségre alkal- masnalk tartják Szűrös Má­tyást 'is. Egy képviselőtársunk Király Zoltánra tett javas­latot. Ügy tapasztaltam, hogy ezek az arányok kifejezik az Országgyűlés egészének vé­leményét Is. Bíró Ferenc 1. Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tár­gyalása; 2. a .Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intéz­kedéseiről; 3. az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4. a Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 5. a sztrájkról szóló törvényjavaslat; 6. a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mó­dosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. az 1995-re tervezett Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 8. az Országgyűlés 1989. évi .várható programja; 9. személyi változások az Országgyűlés egyes bizottsá­gaiban; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. Stadinger István szóban is beterjeszti lemondását az Or szággyűlésnek március 8-án az ülésszak plső napján A Jogszabályok jogszabálya Bécsi külügyminiszteri találkozó Leszerelési tárgyalások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents