Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
1989. március 8., szerda Somogyi Néplap 5 Aktívaülés a megy*/ tanácson Reformok előtt az egészségügy és a szociálpolitika HANGVERSENYJEGYZET A szimfonikus zenekar — Drahos Bélával Időszerű egészségpolitikai kérdésekről rendezett aktívaülést tegnap a megyei tanácson a társadalompolitikai főosztály két irodája, az egészségügyi és a szociálpolitikai. Dr. Győrfi István, szociális és egészségügyi miniszterhelyettes előadása elején jelentette be: a minisztérium a szociális és egészségügyi ágazat megújításán, egy sor nagy értékű változtatás bevezetésének előkészítésén dolgozik. Ebben a munkában mint partnerekre számít az ágazatban dolgozókra. Az aktívaülésen, amelyet dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalom- politikai főosztályának vezetője nyitott meg, párbeszéd folyt az előadó és a megyei tanács nagytermét megtöltő egészségügyi dolgozók között. KIEMELT TÁMOGATÁS Dr. Győrfi István elsőként a jelen lehetőségeit szedte csokorba. Kifejtette, hogy az ország a nehéz gazdasági körülmények ellenére kiemelt ágazatként kezeli az egészségügyet, a költségvetési juttatásokat és a lehetőségeket illetően. A többi területen például a honvédelem kiadásainak csökkentése azt is szolgálta, hogy az egészségügy, az oktatás és a tudományos kutatás feltételei tovább ne romoljanak. A szociális és egészségügyi ágazat nemcsak a zavartalan működéshez szükséges eszközöket kapta meg, hanem néhány területen fejlesztéseket is kezdhetett. Figyelemre méltó tényként említette, hogy ez az ágazat a népgazdasági átlaggal megegyező, 6 százalékos bérfejlesztési lehetőséget kapott a költség- vetés terhére. A gyógyszer- fcgyasztóiár-változások okozta többletkiadásokat is megtérítik az ágazatnak. Lehetőség van arra, hogy a tavalyinál valamivel nagyobb összeggel, mintegy 220 millió forintos költséggel, folytatódjanak az egészségügyi szakmai programok, illetve újak kezdődjenek. Ebből a pénzből pályázat útján részesedhetnek az egészségügyi intézmények. Jelentős lépéseket tettek a szociálpolitika átalakításához, hozzáfogták — ezt történelmi lépésnek minősítette — a szociálpolitikával foglalkozó szakemberek képzéséhez közép- és felsőfokon. Lehetőség volt a házi szociális gondozók és nevelőszülők díjának emelésére, és megemelték az életbe induló állami gondozottak kezdési támogatását is. Célul tűzték ki a szociális segélyek egyszerűsítését és normativitásának a növelését. PÉNZ A MŰSZEREKRE Beruházásokra, rekonstrukciókra a VII. ötéves tervben eredetileg meghatározott összeg áll rendelkezésre. A pénzt nem új kórházak építésére, nem az ágyszám növelésére kívánják fordítani, hanem hosszú távú — körülbelül 8 éves — műszerprogram megvalósítására. Az elavult műszereket ki akarják cserélni és a legkorszerűbb technikát behozva műszercentrumokat alakítanak ki, segítve ezzel a diagnosztikát és a terápiát egyaránt. Ez a program jó esélyt ad arra', hogy két- három év alatt jelentős áttörést valósítsanak meg. Szó volt az egészségügyben dolgozók béréről, s a béremelés lehetőségéről éppen úgy, mint a régóta sérelmezett ügyeleti díjakról. A miniszterhelyettes véleménye szerint az ügyeleti díjak elértéktelenedését az intézmények okozták. Hiába javasolta a minisztérium, hogy ne abszolút összegekben, hanem a bérek arányában határozzák meg. A tanácsot szinte sehol nem fogadták meg, sőt egyes helyeken alapbéresítették az ügyeleti díjat. Bejelentette, hogy valószínűleg július elsejétől havi 2 ezer forinttal emelik a több műszakban dolgozó ápolónők bérét. A tanácsok a létszám megtakarításával, illetve tartalékaik mozgósításával kiegészíthetik a központi béremelést. Az ágazat 1989. évi törekvése — a működés feltételeinek biztosítása mellett — az, hogy a társadalmi reformfolyamatba bekapcsolja a szociálpolitikát és az egészségügyet is. A társadalombiztosítást leválasztották a költségvetésről. Ez a változás ma még csak technikai jellegű, hiszen a társadalombiztosításnak nincs megfelelő vagyona, és a biztosítási alapon járó ellátás mellett (még az állampolgári jogon való ellátást — a gyest és a gyedet — is együtt intézik. A társada- tombiztosífás tartalmának meghatározása a következő időszak feladata. Az azonban egyértelműnek látszik, hogy a balesetbiztosítás, a nyugdíj és az egészségügyi ellátás bizonyos részei ide tartoznak majd. Jelentős változások előtt áll a nyugdíjrendszer is. A változások lényege az, hogy minden állampolgár számára biztosítani kívánnak egy minimális nyugdíjat. Ezt az úgyevezett életkereset alapján megállapított munkanyugdíj egészíti ki és tovább bővítik a nyugdíj- biztosítási rendszert. AKTÍVABB SZOCIÁLPOLITIKA A szociális és egészségügy! ellátás reformja sokkal aktívabb szociálpolitikát és magasabb színvonalú egészségügyi ellátást ígér. A jelenlegi egészségügyi ellátást föl kell váltani egy nagyon erős prevencióban érdekelt alapellátásnak, és egy nyitott kórházi rendszernek. Az országiban 10 kórházban és három alapellátá'- si körzetben a közeljövőben kísérlet kezdődik. Az aktívaülésen az egészségügy távlati fejlesztési elképzelései mellett szóba kerültek a napi gondék is. Szóvá tették például, hogy a körzeti orvosok az ügyeletért járó szabadnapot nem tudják kivenni. A miniszterhelyettes véleménye szerint a tanácsoknak módjuk van arra, hogy ezt szabadsággal megváltsák vagy bérben kifizessék. Helyi döntéstől függ az is, hogy miként javulnak a körzeti orvosok utazási feltételei. Központilag eldöntött tény viszont, hogy az újonnan belépő egészségügyi intézmények — ezek közé tartozik Somogybán a marcali és a siófoki kórház bővítése — működéséhez a pénzt központilag biztosítják. Az aktívaülés dr. Horváth Sándor zárszavával ért véget. A Kaposvári Szimfonikus Zenekar ismét igényes műsorral hívta föl magára a figyelmet. Händl Concerto grossóját, az opus 6-ból a hetes számút, Schubert V. szimfóniáját és Mozart G-dúr fuvolaversenyét Drahos Bélával szólaltatta meg. Nem tudom, írhatom-e még, hogy a fiatal fuvolaművész itthon adott hétfőn hangversenyt. Ennek is része volt abban, hogy a kaposvári zeneiskola nagyterme zsúfolásig megtelt a zene iránt érdeklődőkkel. A kis zenekarra írott Concerto grosso a házimuzsika örömével és szépségével ajándékozta meg a közönséget. A két csemballó barokk hangját azonban mintha kissé elnyomták volna a basz- szus hangszerek, nem csillogtak igazán a karmester nélkül játszó együttesben. A harmadik tétel megszólaltatása mutatta meg igazán a mű szépségét, értékét. A zenekar e tételben idézte föl a legteljesebben az olasz concertostílus ragyogását. Egy műkedvelő fuvolista megrendelésére írta a Párizsba készülő Mozart G-dúr fuvolaversenyét. A kereskedő nem tudni, milyen muzsikus volt; hogy mecénásnak milyen; az a mű megszületéséből kiderül. Nem tudni továbbá azt sem, hogy vajon a műkedvelő fuvolis- tának nem tetszett-e igazán a G-dúr fuvolaverseny második tétele, avagy a mecénás volt elégedetlen vele. Az újraírott második tétel, a C-dúr andante — ez is tény — a fuvolairodalom gyöngyszeme. Igazából nem is szerette Mozart a fuvolát. Ám épp szerelmi kalandjai során egy időre megkedvelte ^ ezt a hangszert is. Drahos Béla aranyfuvolája a műből elővarázsolta mindazt a zenéi értéket, amit Mozartnak sikerült élete zaklatott időszakában a G-dúr fuvolaversenyben megfogalmaznia. A hagyományos négy tétel helyett kurtábbra fogta zenei mondandóját, a koncert formátumú mű három tételében a fuvoláé a főszerep. Különösen a két gyors tétel, a szonáta formájú első és a harmadik, rondó tétel ad alkalmat a muzsikusnak, hogy tudását megcsillogtassa. Herényi Gábor úgy irányította a Kaposvári Szimfonikus Zenekart, hogy a szólista a maximumot adhassa. Drahos Bélának nemcsak a mű tetszett, hanem az is, hogy itthon játszhatta el Mozart G-dúr fuvolaversenyét. E kettős élmény sugárzott hangszeres játékán. A ráadást a lelkes közönA hét eleji szlovák lapok bő terjedelemben tudósították a Csemadok megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésről. A tudósítások méltatják a Csemadok-nak a nemzetiségi kultúra terjesztésében kifejtett szerepét. Az Üj Szó részleteket közöl Bognár József akadémikusnak az ünnepségen elhangzott felszólalásából, miszerint „távol vagyunk ség szűnni nem akaró tapsa követelte ki a muzsikustól és a zenekartól. Hagyományos szonáta az első tétele Schubert V. szimfóniájának, amelyet a zenekar a műsor befejezéseként adott elő. Kerény.i nemcsak magabiztos dirigens (a műveket kívülről tudja), hanem nagyszerűen — csaknem eszköztelenül — irányítja az együttest. Szinte szuggerálja a muzsikusokat. Schubert V. szimfóniája a zeneirodalom egyik igaz gyöngyszeme. A nyolc szimfónia majdnem mindegyikére ragadt jelző; a c-moll szimfóniát tragikusként tartja számon a zeneirodalom, a h-moll „a befejezetlen”. Schubert dallamvilága az V. szimfónia második, illetve a menüett-tételben bontakozott ki a legjobban. A Schu- bert-dalokra leginkább a második tétel emlékeztette a hallgatót. A gyors befejező tétel a zenekartól kívánt többet. Horányi Barna még attól, hogy azon előnyöket és lehetőségeiket kiaknázzuk, melyek a szomszédos népek és nemzetiségek együttműködésében rejlenek. Nemzeti jövőnk és a szocializmus jövője érdekében meg kell tanulni tisztelni és becsülni egymásban a különbségeket, hiszen ez a közös munka egyetlen, alapja ebben a többnemzetiségű Közép- Európában.” A Csemadok ünnepi üléséről Séta a történelmi városban Philadelphia megőrizte ismert történelmi hangulatát, arculatát. A műemlékek felügyelete és karbantartása példásan szigorú. A nemzeti önbecsülés szimbólumaként kezelik történelmi emlékhelyeiket. Sok kész és befejezetlen monumentális épületet láttam, többek között a Liberty House megragadó, világoskék felhőkarcolót, mely művészi módon beleilleszkedik a városképbe és nem bontja meg annak hangulatát sem. Bővülnek az egyetemek és klinikák, bontják a városképet rontó bérházakat és a régi, levegőt szennyező üzemeket; helyükbe a forgalmat segítő új utakat építenek. Új szállodák és bérházak díszes homlokzatai színesítik a városképet. A közlekedés modern eszközei melett itt-ott feltűnik egy század eleji konflis is, amelyben vidám fiatalok hangoskodnak vagy idős nagyszülők mutatják be a várost unokáiknak. Néhány öreg, keskeny utcában a lo vak patkóinak csattogása adja az élet ritmusát. Feltűnő a történelmi városrész ápoltsága és tisztasága. Tudom és régóta hirdetem, hogy a rend rendre, a tisztaság tisztaságra késztet, mégis feltűnt, hogy a kocsi- úton nyomát sem láttam a lóerő természetes következményeinek. Nyilván nem azért, mert a köztisztasági hatóság megtiltotta az utcák bepiszkítását. Az újságokból tudom, hogy évek óta folyik a csata az állattartók és a városi köztisztaság gazdái között. Győzött a hivatal, mint szerte a világon mindig. A kutyák gazdái most lapáttal és műanyag zacskókkal fölszerelve sétáltatják kedvenceiket, melyek nem léphetik át a parkok kapuit. A konflisok gazdái pedig minden lóra kötelesek voltak felszerelni egy bőr- zsákot a legcélszerűbb helyen. Azt hiszem, ez a világ egyetlen mozgó ágy tála ... Hogy mit szólnak mindehhez a philadelphiai verebek, az az állattartók népes táborát sem érdekli. Philadelphiai városnéző sétáim során egyik nap betértem ebédelni (pontosabban villásreggelizni) a Dickens étterembe, ahogy egy könyvbaráthoz illik, annak is Pickwick Club elnevezésű termébe. 'Egy fiatal pincér az egyik asztalhoz vezetett; a régies, elegáns étlappal együtt egy kosárka, finom illatú, ropogós császárzsemlyét hozott és egy tálkán fóliába csomagolt vajkockákat. A zsemlyékről szeretett Kaposvárom fonnyadt péksüteményei jutottak eszembe, amelyeket itt még mélyen leszállított áron sem lehetne eladni. „De mit fizetett érte?” hallom a hazai ellenvetést. Egyetlen centet se. A zsemlye és a vaj ára benne van az étkezés árában, amely viszonylag olcsóbb, mint a mi éttermi áraink. Az éttermekben egyébként sehol sem láttam az osztályozást feltüntetve. De azt tapasztaltam, hogy nagyon igyekszenek megfelelni a vendégek igényeinek, tudván, hogy amelyik nem üti meg a mértéket, hamarosan bezárhatja az ajtaját. Sőt a kitűnők közyl is hiányoltam már néhányat. Időközben bezárták kapuikat a még jobbak, a még érdekesebbek és népszerűbbek konkurenciája miatt. Az egyéni és közösségi örömek és gondok hasonlók a hazaiakhoz. Néha, a philadelphiai újságokat olvasva szinte otthon érezhettem magam. Amikor a lakosság Philadelphia látképe döngette Philadelphia polgármesterének, Goode úrnak ajtaját az oktatásügy vagy egészségügyi gondjai miatt, és a „Nincs rá pénzünk” választ kapta. Az is egyező, hogy a város vezetői lázasan keresik az új anyagi forrásokat. Nemrég megállapították, hogy „Az idegen- forgalom még nagy lehetőségeket rejteget”. (Ismerős szöveg.) A várost látogató külföldiek száma évről évre gyarapszik: az 1985. évii 168 ezerről 233 ezerre nőtt a múlt évben. Az évi több mint másfél millió városlátogató turista 15%-a külföldi. 1988 első 9 hónapjában a külföldi turistacsoportok 619 ezer dollárt fizettek szállásért a városközpont hotel- jéiben. Az idegenforgalmat föllendítették a Nyugat-Né- metországból és Nagy-Bri- tanniából szervezett közvetlen légijáratok. A turisták szeretik Philadelphia európaiságát, hamar otthon .érzik magukat. Ezt magam is tanúsíthatom. (Folytatjuk.) Kellner Bernát Amerikai mozaik
