Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
1989. március 7., kedd Somogyi Néplap 3 Együtt a partnerekkel Érdekközösségben a termelőkkel A megújulás útján a gabonaipar Számos eszmecsere és vita témája napjainkban a termelők, a felvásárlók és feldolgozók közötti kapcsolatok, együttműködés korszerűsítése. A mezőgazdasági nagyüzemeknek . egyik legjelentősebb partnere a megyei gabonaforgalmi és. malomipari vállalát. Dr. Tóth Károly igazgatótól kérdeztük; — A vállalat kapcsolat- rendszere nem választható el iá gazdálkodástól. Milyen évet zárt a megyei vállalat? — A tervezettnél jobb év van mögöttünk: csaknem egymilliárd forintos ‘termelési értéket és majdnem há- rommilliárd forint bevételt értünk el, és az árbevételarányos nyereségünk négy százalék volt. A vállalat életében, a jó évek saját jogú nyereségtervünket és a jó exportteljesítményből következően több központi nyereséget 'kaptunk vissza. A termelőüzemék döntő többsége hagyományosan jó partnernek tekint bennünket. Az év eleji hitelezési gondok után pénz- és hitelgazdálkodásunk szinte zavarmentes volt, jól funkcionáltak a váltóink, s amit manapság igen jelentősnek tartok: partnereinket szükség esetén ki is tudtuk segíteni. — Ezek szerint felhőtlen a kapcsolatrendszer? Napjainkban sokfelé ennek éppen az ellenkezőjéről hallani. — Bízvást mondhatom: érdemi vitánk a tsz-ekkel, az állami gazdaságokkal nem volt, jóllehet tudom, hogy sokan a mezőgazdaság gondjait a forgalmazóra, az élelmiszeriparra vezetik vissza. A gondok valóságos eredője nem itt van. A vállalati stratégiánkat úgy fogalmaztuk meg, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljünk partnereinkkel, távlatokban és szervezetileg is joibban kössenek össze az érdekeink. A közös érdekeltséget kell és lehet is javítani; ezzel a céllal kötöttük meg az idei szerződéses megállapodásainkat. — Hallhatnánk erről részletesebben? — A tsz-szövetség ágazati érdekegyeztető bizottságokat hozott létre. Velük több fordulóban tárgyaltunk, és olyan szerződéses feltételekben állapodtunk meg, amelyek a megegyezés idején még egyedülállóak voltak. Gyakorlatilag azt tartalmazta, amit most az új centrumár elismer. Ez a párbeszéd még nem fejeződött be. Úgy döntöttünk, hogy egy hónapon beiül ismét tárgyalunk az érdekeltségi rendszerünk továbbfejlesztéséről, az integrációs lehetőségekről. Mindezek alapján azt mondom, hogy partneri kapcsolataink ez évre is rendezettek. — A közelmúltban a tsz-ek országos konferenciáján az ágazati miniszter u tröszt megszűnését, a vállalatok önállósodását helyezte kilátásba n\ár a nyárra. Mit tud erről mondani? — Két oldalról közelítem meg. Hivatalos információkból tudok arról, hogy a múlt év tavaszán a MÉM államtitkára a tröszt igazgató tanácsán bejelentette a gabonaipar szervezeti és érdekeltségi rendszerének átalakítását. Készült egy iparági javaslat, ezt követően több minisztériumi anyag, az utolsó a múlt év decemberében. Ismereteim szerint ez a munka abbamaradt az érdekeltségi rendszer és a vele összefüggő financiális kérdések megoldatlansága miatt. A megújulás igényét felismerve a tröszt igazgatótanácsa, ugyancsak a múlt év decemberében, egy szűk körű bizottságot választott, hogy készítsen javaslatot az alulról építkező szervezeti és érdekeltségi rendszer kimunkálására. Ennek én is tagja vagyak; olyan tárgyalási anyagot készítettünk el, amely jogilag is, szakmailag is megalapozott, vitára alkalmas. Elgondolásunk szerint vita után ezzel az anyaggal kívántunk megjelenni a termelőüzemek vezetőinél, az érdek- képviseleti szerveknél, hogy a területenként is más és más érdekeket egyeztessük. A TOT-konferencián elhangzott miniszteri bejelentéssel együtt viszont tudomásunkra jutott, hogy a gabonaiparral versenyhelyzetben levő nagyszervezetektől kértek javaslatot az iparág jövőjéről. Vagyis rólunk van szó, de ismét nélkülünk ! — Ezt a gyakorlatot mostanában igen sok kri- tika éri. — Joggal! Bennem több kérdés is fölmerül. A megjelent társasági törvény, a rövidesen megvitatásra kerülő átalakulási törvény alapján miért nem dönthetünk mi, a vállalat, a 'tsz- ek, az állami gazdaságok közösen arról, hogy sajátos közös érdekeink hogyan érvényesülhetnek itt, Somogybán, milyen alapokon kell szerveződnünk? Miért nem dönthetünk abban, hogy tovább hogyan építkezzünk és érdekeinket egy országos szervezetben miként jelenítsük meg? Közismert a szakmában, hogy nincs két azonos érdekű megyei vállalat, mindenki más-más tevékenységben erős, illetve gyenge. Gondolom, hasonló kérdések másokban is felvetődnek. Mindenesetre engem mint vezetőt megaláz, emberként pedig sért ez a módszer. — Végül is mi a lényege annak az anyagnak, amit az a ,bizottság készített, amelynek ön is tagja? — A tröszt megszűnését követően önkéntes részvétel alapján, a tsz-eknek, az állami gazdaságoknak és gabonaipari vállalatoknak k£t-t vagy részvénytársaságot lenne célszerű alakítani. A 'toválbbépítkezés során mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy hogyan érvényesítsük érdekeinket. Vállalatunk nyitott szervezeti és érdekeltségi ügyekben. És bízom abban, hogy partnereinkkel közösen lesz időnk és módunk ennek megfelelő kidolgozására. Vörös Márta Szerelik a mosodai gépeket a kaposvári kórház épülő mosodájában. A technológiai szerelést a keletnémet TEXTIMA cég dolgozói végzik. Amíg a belső munkák folynak, a Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat egy- időben folytatja ,a külső munkálatokat ás. MEGGYŐZÉS ÉRVEKKEL Tartalmi változásra van szükség Csurgón és környékén tíznél több alapszervezetben tartották meg a vitát a munkahelyi és a lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről és feladatairól, valamint a párt választási rendjéről. Hauptman László, a csurgói pártbizottság első titkára mondta: — Nem sikerült fölkeltenie a tagság érdeklődését. Lehet, hogy ez nem a vitaanyag hibája: a tagság sem érzi annak a jelentőségét, hogy véleményt mondhat. Azt gondolják, az alulról történő építkezés csak reformszálam. Akadt olyan taggyűlés is, ahol a vitát le kellett venni a napirendről. Nem készültek föl rá, így a taggyűlés alkalmatlan volt az ér- ■ demi vitára. A májusi pártértekezlet óta ez volt az első próbálkozás, hogy a tagság véleményére kíváncsi a Központi Bizottság. Ezért Hauptman László véleménye szerint jobban elő kellett volna készíteni a vitát. Sz ívesebben és b átra b b a n alkottak véleményt a csurgóinak a párt választási rendjéről; a vitaanyagban alternatívák szerepelték. Felföldi Károlynak, a párt- bizottság politikai munkatársának véleménye: rosz- szul időzítette a Központi Vásárlók panaszolták: szennyeződnek a kenyerek, mert piszkosak a kenyérkonténerek. Ha így van, akkor ki a „ludas” ebben: a kenyérgyár-e vagy a boltok? Ezt nyomozta dr. Szokolics Judit, a Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás élelmiszerhigiénikusa és az újságíró. ESŐVÍZBEN A KENYERESLÁDA „Mindjárt átpakoljuk ám a tejet a hűtőbe! De hát most nyitottunk! — hallottuk még egy órával nyitás után is, több kaposvári boltban is. Próbára tették a hiszékenységet és a megértést. A tejet azonban nem a hiszékenység és nem a megértés tartja fogyasztásra alkalmas állapotban, ezért aztán számon kérték, miért nem gondoskodnak a tej folyamatos hűtéséről. A fűtött előterek és raktárak nem használnak a tejtermékeknek. A Máj.us 1. utca és a Tóth Lajos utca sarkán levő Sü- tév-sz’akbolt elsősorban pékáru forgalmazására hivatott; a hűtőgépben viszont rekBizottság az egyes számú pártvitát. Az év elején elsősorban az áremelések foglalkoztatták a kommunistákat. — Többet várt a tagság ettől az anyagtól — tette hozzá Hauptman László. — Sok párttag szerint a munkahelyi alapszervezet sajátos feladatainak meghatározásában semmi újat nem ad a vitaindító. Csurgón már régóta eszerinf dolgoznak. Most minden attól függ, hogy sikerül-e megértetnünk a tagsággal: nem arról van szó, hpgy kivonulunk a munkahelyről. A mozgalom a párttag munkahelyi vezetőkön keresztül kívánja érvényesíteni az akaratát. Ennek a mozgalomnak pedig az érvek a leghatékonyabb eszközei. Ezért nőtt meg az alapszervezeti munka jelentősége. Azt a titkárt, akii alkalmatlan ennek a feladatnak az ellátására, le kell váltani. Nem engedhetjük meg, hogy hibázzunk. Az országban sorra alakulnák az alternatív szervezetek, pártok. Ha ők Is a munkahelyen alakítanak majd alapszervezeteket, akkor ott nem munka, hanem politizálás lesz. A csurgói kommunisták ezért is fontosnak tartják, hogy a lakóterületi pártlámszatyorban magánfogyasztásra szánt húst, mirelit készítményeket tároltak. Az élelmiszerhigiénikus felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozók csak személyzeti hűtőben tárolhatnak a saját céljaikra élelmiszert. A pékbolttal szembeni kis élelmiszerüzlet udvarán esővízben állt az üres kenyeresláda. A nedves-sáros rekeszt nem lesz könnyű megtisztítani. A zacskós tej egy része itt is padlón langyosodéit. „Hová tegyem?” — kérdezte kissé ingerülten az addig higgadt boltvezető. — Kicsi a hűtőkapacitás, nincsen megoldva az élelmiszerek szakosított tárolása sem — mutatott rá a figyelmes ellenőr. Tehetetlenségről árulkodó, széttárt kezek maradtak utánunk... KUTYAÉTEL A TEJHŰTŐBEN A Mártírok terén a Ka- posker ABC-ben majdnem minden rendben volt, csak éppen kutyaeledel, gusztusos színű pörkölt és visszárura váró tejtermék volt a tejhűtőben. Itt is szóba került a személyzeti hűtő ügye. alapszervezetek megerősödjenek. Sokan mennének át ezért a munkahelyi alapszervezetből is ide. Megnőtt a napi politizálás igénye. — Sokan úgy vélik — mondja Tóth Árpád, a párt- bizottság politikai munkatársa, hogy az MSZMP-nek szakszervezeti feladatokat is magára kell vállalnia. Ezért a pedagógusok nem akarnak a lakóhelyi pártalapszerve- zetekben dolgozni, és érvként a KISZ rossz tapasztalataira hivatkoznak: nekik nem sikerült a falvakban és a városi lakótelepeken aktivizálni a tagságot. A kisközösségekben azt mondták: nem tartják magukat alkalmasnak azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket a vitaanyag meghatároz. Kevés az információ, ezért nem találják az új formákat a politizáláshoz. A tanácsi alapszervezet vállalta, hogy az ott dolgozó kommunisták kimennek a lakóterületre, a községekbe, segítik a pártmunkát. A falvakban ezt éppen úgy igénylik, mimt a folyamatos politikai munkát. Szerintük kevés kéthavonta a taggyűlés: akkor kell összehívni a tagságot, amikor szükség van rá. Mindez — Hautman László A Tanácsház utcai 1. számú Sütév-szakbolt előtt ke- nyérkohténerek álltak az utcán. Üresek voltak és szennyezettek. A tárolásnak nem ez a legjobb módja — vonta össze szemöldökét az orvosnő. Galamb rászállhat, macska megmászhatja, fertőzésveszélynek vannak kitéve az így „várakozó” szállítóeszközök. Bent a boltban egy rekesznyl tejföl melegedett a padlón. Már a sokadik üzlet, ahol „padlóra került” a tejtárolásra vonatkozó előírás. A Zselic Áruház élelmiszerosztályán szinte minden helyiségben öröm volt körülnézni, a hentesek munkahelyét kivéve. Csikkek voltak a hulladékvödörben és csikk billegett a mérlegen is, noha itt nem lenne szabad dohányozni. A Kaposker Honvéd utcai ABC-jében is egyetlen folt esett a jó összképen: jobb híján a szabad ég alatt tárolják az üres kenyereskonténereket. Hasonlót tapasztaltunk a kaposvári áfész cseri városrészben levő boltjában. Csikk ez utóbbiban is akadt a „húsos” helyen... A kaposvári Csemege ABC- ben szennyezett kenyeres- konténereket találtunk. Megszerint azért fontos —, mert az irányítási' jogkörről át kell térni a képviseleti jogkörre. Sokan csak szervezeti alakulásról beszélnek, pedig most tartalmi változásokra van szükség elsősorban. Ennek megfelelően a párt választási rendjére vonatkozó alternatívák közül Csurgón és környékén általában az új lehetőségeket választották. Szerintük a párt valamennyi tisztségviselőjét, vezető szervét demokratikusan, titkosan, alulról fölfelé, a kongresszus utón kell megválasztani. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait delegálják — éppen úgy, mint a pártbizottság tagjainak többségét. A jelölőbizottság elnökét a pártbizottság, illetve a Központi Bizottság válassza meg saját tagjaiból, és a közvetlenül irányított pártszervek képviselőiből! Ne vegyen részt függetlenített pártfunkcionárius és az apparátus tagja ebben a bizottságban. A csurgói kommunisták szerint a küldött- értekezletre, a pártértekezletre, valamint a pártkongresszusra megválasztott küldöttek mandátuma a két kongresszus között szűnjön meg. Balázs Andor tudtuk: nem ritka, hogy piszkosan, olykor földesen jön az áruval rakott konténer. HOGYAN MOSSÁK A KONTÉNERT? A Sütév kaposvári kenyérgyárában fehér köpenybe bújtunk, sapkát vettünk magunkra, s máris a lényegre tértünk: megnéztük, miként tisztítják a konténereket, a kosarakat. Az előbbit slaggal, az utóbbit géppel mossák. A mosogatószer használata kielégítette az előírásokat, az eljárás biztonsága azonban nem. Kiderült ugyanis: nem biztos, hogy minden rekesz és konténer „fürdőt vesz”. Amelyiket a boltból viszatérve tisztának találják, az „megúszhatjá” a mosdatást. Más oka is lehet, hogy a rekesz elkerüli a fürdőt: a gyárban méltánylandó kívánság hangzott el arról, hogy ha a Sütév tisztán szállítja a boltokba a rekeszeket, s tisztán szeretné viszakapni is. Még ilyen optimális állapot esetén is megköveteli az egészségvédelem — mutatott rá dr. Szokolics Judit —, hogy a friss kenyér felpakolása előtt megtisztítsák a szállitó- és tárolóeszközöket. A szemle tapasztalatai alapján intézkedési tervet kérnek az ellenőrzött egységek központjaitól a hiányosságok megszüntetésére. Kovács Gyula K. O. az előírásnak: padlón a tej Higiéniai szemle Kaposváron
