Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

BIZALMAS.., (Fotó: Gyertyás László) Nem tudják, mikor fagyasztották le a húst A köjál záratta be a Vörösbegy éttermet A hír: február 28-án a Köjál bezáratta a látrányi Vörösbegy vendéglőt. A miértre a siófoki Közegész­ségügyi és Járványügyi Fel­ügyelőség vezetőjétől, dr. Torondy Mártától kértünk választ. — Találtunk az egységben 160 kilogramm olyan fa­gyasztott húst, amelyen követhetetlen volt a lefa- gyasztás időpontja. Ezenkí­vül bizonytalan eredetű vadhús és hal is volt lefa­gyasztva. Nem arról van szó, hogy ez föltétlenül rom­lott vagy ehetetlen, de ilyen esetben nem szabad koc­káztatni. Emellett nem volt kielégítő az egység tiszta­sága, s ezért kellett bezárat­ni a bogiári áfész szerződés­be kiadott üzletét. — Gyakoriak az ilyen szankciók? Meddig kell be­zárva tartani az egységeket? — Különösen a nyári idő­szakban, nagyon sokszor kell ehhez a megoldáshoz folya­madnunk. A múlt nyáron például előfordult, hogy egy hét leforgása alatt négy üz­letnél kellett elrendelnünk „zárórát”. Általában az üz­letvezetők ilyenkor dühön- genek, de egy-két nap alatt rendbeszedik a boltot, s utá­na már maguk is belátják, hogy számukra is kockázat­mentesebb az egészségügyi szabályok betartása mellett üzemelni. A Vörösbegy pél­dául március 2-án újra megnyithatta kapuit. Az üz­letvezető jelezte, hogy min­den ■ rendben van, mi ki­szálltunk a helyszínre és megadtuk az engedélyt az újbóli üzemelésre. — Pénzbírsággal, vagy egyéb intézkedéssel az ilyen­fajta szabálytalanságokat nem lehet megszüntetni. — Természetesen az eny­hébb esetekben alkalmazunk bírságolást, de az az igaz­ság, hogy a legfeljebb há­romezer forintos büntetés nem mindig oldja meg a gondot. Egy ilyen, akár csak egynapos bezárás is sokkal többet használ, mert cselek­vésre készteti az üzletveze­tőt, s ezután jobban meg­gondolja, hogy mikor hagy­ja figyelmen kívül a szabá­lyokat. (Gyarmati) LAKÁSVÁSÁRLÁS ÜRÜGYÉN Pénzt csalt lei áldozataitól Kiss Margit 35 éves ka­posvári (Béke utcai) lakos némiképp járatos az ügyin­tézésben, hiszen dolgozott már ügyviteli alkalmazott­ként és áruházi adminisztrá­torként is. Annyi rutinra mindenesetre szert tett, hogy a saját elképzeléseit biza­lomgerjesztőén és hitelesen tudta tálalni másoknak. 1981 nyarán 200 ezer fo­rintot vett föl egy asszony­tól lakásvásárlásra. A visz- szafizetési határidő lejárta után törlesztés helyett újabb 75 520 forint kölcsönt kért és kapott. A becsapott asszony ezután többször is bizonyí­totta türelmét és megértését, mert újabb és újabb hala­dékot adott adósának, míg­nem egyszer betelt a pohár. 1985-jjen pereskedés, majd többször elindított és meg­szakított végrehajtási eljá­rás lett a dologból. Az adós gyakran időt húzott azzal, hogy egy-egy részösszeget visszafizetett. Tartozását csak akkor rendezte végle­gesen, amikor a ' végrehajtó kitűzte az ingóárverés idő­pontját. 1985-ben egy sásdi lakos­tól is kért kölcsönt — szin­tén lakásvásárlásra —, 100 ezer forintot. A huzavona ezúttal az. előző ügyhöz ha­sonlóan ismétlődött, csak­úgy, mint a további hét újalbb személytől felvett köl­csön esetében. Különbség csak az összegék mértékében és a kölcsön indokaiban volt. A vádlott a bíróság előtt nem mutatott nagy hajlan­dóságot a csalások beisme­résére, többnyire tagadott. A Kaposvári Városi Bíró­ság viszont a tényeknek és a tanúknak hitt. Dr. Buda­vári Róbert büntetőtanácsa halmazati büntetésül 2 év és 6 hónap börtönre ítélte a csalót és 2 évre a közügyek­től is eltiltotta. Az ítélet nem., ioaerős. Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 54. szám 1989. március 4., szombat Jobb, de jóval drágább A HOECHST ÜZLETELNI SZERETNE Mindenki azt állítja ter­mékeiről, hogy az a legjobb, mert üzleteket szeretne köt­ni — hallottuk tegnap Bö- hönyén dr. Kopácsi János­tól, a Hoechst cég növény­védelmi szerekkel foglalko­zó hazai képviselőjétől. Van ebben sok igazság, de szán­dékait is ismerni kell. A Hoechst azon kevés cégek közé tartozik, amelyik na­ponta hatmillió márkát for­dít kutatásokra, s mert központja a „zöldek” fővá­rosában, Majna-Frankfurt- ban van, leginkább a kör­A vízfogyasztás méréséről nyezetet és az embereket is kímélő szerekkel foglalko­zik. Tegnapi találkozójukon levetítettek egy filmet, amelyben szereiket rövid nadrágban permetezte »a gazda. A reklámban van né­mi túlzás, de tény, hogy a cég kitalált olyan szert is, amely a környéken közis­mert gramoxon-tragédiát előzheti meg.. Jóval veszély­telenebb szert szeretne for­galmazni a Hoechst. Igaz, jóval többe kerül, mint a veszélyes méreg. A gazdasá­goknak viszont egyre keve­sebb pénzük van. A konszern bemutatója kapcsán az egyik házigaz­da, Somogyvári László, az Agroker képviselője el­mondta: a termelők éppen az importból származó, már jól bevált anyagokat hiá­nyolták. Ezekből kellene több. Még mindig nem jut­hatnak elegendő mennyiség­hez. És nincs elegendő ha­tóanyag a burgonyakóroko­zók ellen sem — de ígérik, a hiány pótolható. Fizeti mindenki éppen úgy, mint eddig A háromszoros vízdíj­emelést néhány héttel ez­előtt még mindenki biztos­nak hitte: az emberek több­sége félre is tett a fizetésé­ből (vagy nyugdíjából), hogy majdan rendezni tudja a jócskán megemelkedett ösz- szegű számlát. Március el­seje előtt néhány nappal be­jelentették, hogy most még­sem változnak a vízdíjak. Márcsak azért sem, mert a saklakásos“ épülettömböknél jelenleg csupán egyetlen fogyasztásmérőt építenek be, s így lehetetlen meg­állapítani, hogy lakásonként mennyi víz fogyott. Faludi Lászlót, a Dunántúli Regio­nális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat műszaki, gaz­dasági főműn katársát elő­ször is arról kérdeztük, hogy március első két hetében — függetlenül a visszavont áremeléstől — leolvassák-e a fogyasztásmérőket. — Természetesen nem, er­re most semmi szükség Somogy megyében az or­szágos közúthálózaton az alábbi forgalomkorlátozás várható 1989, március 6—11- ig. Sebességkorlátozást ve­zettek be a marcali posta építése miatt a 68. sz. fő- közlekedési út 81,4—81,6 ki­lométere között, a 6701. sz. díjat, mint eddig. A tarifa- emelésről szóló miniszterta­nácsi rendelettervezetet minden vízügyi vállalat, megkapta, s annak megfe­lelően mi is felkészültünk az árváltozásra. A hozzánk tartozó térségiben mintegy százhetvenezer fogyasztót tartunk nyilván: ezek mind­egyikének levélben küld­tünk tájékoztatót a várható tarifaemelésről. A levélben megírtuk, hogy ezután mi­kor olvassuk le a fogyasz­tásmérőt, s utána mikor küldjük majd a számlákat. A többlépcsős számlázás is függőben marad mindaddig, amíg a vízdíjak emeléséről nem döntenek. — A tarifaváltozást rész­ben azért halasztották el, mert a lakások többségében még nincs vízfogyasztás­mérő. — Arról nem is beszélve, hogy van, ahová mindjárt két mérő is kellene, mert a melegvízfogyasztás sem kön zömbös a szolgáltatónak. Egyetlen műszer a mai ára­kaposvár—fonyódi úton, Fo­nyódon burkolatromlás miatt, ‘valamint a 6801. sz. bares—iharosberényi úton, itt fákat vágnak ki. Sebesség- és 20 tonnás súlykorlátozás van érvény­ben a 6701. sz. kaposvár— fonyódi úton, mert hidat építenek. kon számolva legalább ezer forint vagy még több is le­het. Nehéz lenne ma, utólag kialakítani a mérőhelye­ket, s azon is lehetne vitat­kozni, hogy a lakosságnak kell-e\ kifizetnie a műszere­ket. Szerintem az átalány- díjas elszámolás még egy ideig megmarad, talán azon is lehetne finomítani (szo­bák és lakók szerint alakít­hatnánk). A pontosításra szükség van, mert előbb- utóbb a víz termelői árát kell fizetnie mindenkinek. (faragó) Somogyról írták Bartha Tibor: A vezetés új stílusa. Ki-ki a maga posztjáért felel. Tejipari Hírlap, 1989. 1. szám. Dunai Imre: Ahol a ha­társáv előny volt. Nemzeti park lehetne Belső-somogy ? Tájvédelmi körzet lesz Béija. Dunántúli Napló, 1989. 58. szám. Jubileum Barcson. Hat­száz és tíz. Vasárnapi Du­nántúli . Napló, 1989. 57. szám. Jutási Róbert: Életmentés Siófokon. Népsport, 1989. 49. szám. Gy. Kiss János: Holnap reggelre kelve ... Tab oldal­vizén. Magyar Hírlap, 1989. 50. szám. Laki István: A takar­mány energia- és fehérje­szintjének hatása az eltérő ivarú húscsirkék testének összetételére. Állattenyész­tés és Takarmányozás, 1989. 6. szám. Kísérlet az ATE Kaposvári Állattenyésztési Karán. Leskó László: Lesz-e újabb csoda Andocson? Sza­bad Föld, 1989. 9. szám. Megújulási program a fa­iskolában. Magyar Mező- gazdaság, 1989. 9. szám. tfzapudi András: A Sió mentén így gondolják. Egy faluszövetség kezdetei. Ma­gyar Hírlap, 1989. 50. szám Ügyészségi vizsgálat. A Balaton környékén és a Du- na-kanyarban még mindig sok a szabálytalan építkezés. Népszabadság, 1989. 47. szám. ' • Ünnepeljünk együtt, vagy külön? Megbeszélések Ka­posvárott és Zalaegerszegen. Népszabadság, 1989. 51. szám. SZÓVÁ TESSZÜK Ez a „sétány” a kaposvári termálfürdőhöz vezet. Az élösö- vény mögött ilyen a táj ■pnfA« Ti! rálv Rpla lines, mert ezután is min- ienki úgy fizeti majd a víz­Forgalomkorlátozás Tarka sorok Száz százalék — A titkárnőmben száz százalékig meg­bízhatok — közli a fő­nök. — Valóban? — Igen: mindig ugyanazokat a hibákat követi el! Sor A mozipénztár előtt hosszú sor áll. — Ne tolakodjon ké­rem, álljon a sor végé­re! — Nem lehet, kérem. — Ugyan miért nem? — Mert ott már áll valaki! Cipőboltban — Hiába, kisasszony — mondja Kázmér a cipő- boltban — ez a cipő nem jó, szorít. — De az idén újra a hegyes orrú és szűk cipő a divat, kedves vevő. — Az lehet, de az én lábam még tavalyi! Felvilágosítás A kis Andrea sírva jött haza az iskolából. — Mi baj van? — kérdi az anyja. — Az a baj, hogy mindegyik gyerek tudta, hogy a kisbabát a gólya hozza. Csak én vallot­tam szégyent a te osto­ba, úgynevezett felvilá­gosításoddal! Különös i— Különös! Vala­hányszor a televízió­ban futballmérkőzést adnak, az ön édesanyja mindig megbetegszik! — így a főnök. >— Csak nem azt akar­ja ezzel mondani, hogy az anyám stimulál? Mennyország — Hol vagyok? — mormolja a beteg, ami­kor hosszú öntudatlanság után felébred a beteg­ágyon. — Talán már a mennyországban? — Nem, drágám— súg­ja a fülébe a felesége. — mindig veled vagyok! Jellem — Mi az ön erőssége? — A feleségem. — S a fő gyengéje? — Más nők. Szeretet * — A férjem mindent szeret rajtam: az alako­mat, a kezemet, a sze­memet és a számat. — És te mit szeretsz őrajta? — A kitűnő ízlését! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercia Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-044. . Telex: 13-340. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-444. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelás kiadá: Pordány H. Lásslá igazgató Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemiben Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelás vezeti: Mike Ferenc Igaxgatá Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetheti bármely hirlapkézbe- siti postahivatalnál, a hírlap- kézbesitiknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlap-elifisetési és Lapellátási Irodánál (Hlj).IR), Budapest XIII., Lehel u. 10/a. 1000., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-94142 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 105 forint, negyed évre 315 forint, fél évre 430 forint, egy évre 1240 forint. ISSN 0133-0408

Next

/
Thumbnails
Contents